Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
Tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás azjl. oldalról) hogy egy politikai pártnak a magyar nemzet érdekében, a legfontosabb időszerű kérdésekben megfogalmazott cselekvési programja legyen. Ez egyben a soron következő választásokra lehet kiindulási alap, orientációs irány. Közzétételével az a szándék, hogy a párt és a társadalom közötti viszony új, követhető és mindenki által ellenőrizhető, a gyakorlatban is értelmezhető tartalmat kapjon. Vagyis az állampolgár döntsön arról, hogy felismeri-e benne az egyéni, a közösségi és a nemzetiérdekeit. Az MSZMP tagjai pedig e program ismeretében, birtokában képviselhetik politikánkat. Mitől a mi pártunké tehát ez a program? — tette fel a kérdést az előadó. Melyek azok a jegyei, amelyeket mi vállalunk és képviselhetünk? A program egyetemes és nemzeti irányadó értékei a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Mi ezeket az eszméket, amelyeknek a középpontjában az egyes ember áll, vissza akarjuk helyezni szerves, természetes Középpontban a nép akarata — Az értékek valóra váltásának csak egyetlen útja lehet; a demokrácia. Meggyőződésünk, hogy ezek az eszmék a szocializmus kiépülésével teljesedhetnek ki. Ezért azonban cselekedni kell és pártunk cselekedni akar. Politikai programjának középpontjába állítja a nép akaratát kifejező politikai rendszer kiépítését, a jogállamot, az egyén és a közösség biztonságát, a korszerű, Európában és a világba beépülő" hatékony gazdaságot. A szellemi alkotómunka felszabadítását. Nem lehetünk többé szűkkeblűek s politikai vakok! Mozgósításra, előírásra újat alkotni lehetetlen. Valamennyi alkotó elme javaslataira, felelős cselekedetére van szükségünk, hogy megoldásokat találjunk problémáinkra — szögezte le az előadó, majd emlékeztetett arra a történelmi tényre, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyesült párt. Értelmezése a továbbiakban nem lehet'formális. Az egyesülés eredeti szelleméhez kell visszatérni, megtisztítva azt a hozzá méltatlan politikai játszmáktól és cselekedetektől. Ki kell mondani végre: magunkénak valljuk az egyesülésbe hozott gondolatiságot. Ha >elvi politikát folytatunk, akkor nincs jogunk mást tenni. A párttagság elé terjesztendő cselekvési programjavaslatban az erősödő szociáldemokrata és a reformkommunista szellemiség ötvöződik. A szociáldemokrácia százéves múltjában és jelenlegi teljesítményében is re. A valóságot, a biztonságot választják társadalmi környezetükbe, és megvalósítható tartalommal. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. Azoké a jogoké, amelyekben az ember szabadsága a társadalom terméke, s nem a politika adománya. Az egyéni szabadságra épüljön a nép szabadsága. — Felfogásunkban az igazságosság az esélyek egyenlőségére való törekvést jelenti, fejtette ki a Központi Bizottság titkára. Azt, hogy a törvények valóban és ne csak kinyilatkoztatásokban vonatkozzanak mindenkire. Az egyenlő esélyt a hatalomban való részvételre, a munkához való jogban, a tulajdon- formákban, a kultúrában, a szociális biztonságban egyaránt képviseljük. Meg akarjuk állítani az elszegényedést és megakadályozni a gazdasági hatalom mindenféle koncentrálódását. A szolidaritás eszméje a szabad, autonóm egyének és közösségek összetartozásának érzése, cselekvésük motivációja. Beletartozik a társadalomnak, a közösségeknek egymásért vállalt felelőssége és az egyes ember melletti kiállása. mélyen gyökeredzik a demokratikus magatartás, a bonyolult társadalmi jelenségek árnyalt, összetett megközelítése és kezelése, az egyén, az emberi jogok tisztelete. Nagy értéke a szociáldemokrata mozgalomnak a nyitott politizálás, a társadalom széles rétegeivel való kapcsolattartás képessége — állapította meg Berecz János, s a több mint 70 éves magyar kopamunista mozgalom kiemelkedő értékeiként sorolta a mozgalmi szervezettséget, az elvek iránti elkötelezettséget, a közösség tiszteletét, az önfeláldozást, a társadalmi rendszer viszonyaiban történő változtatás bátorságát. Hozzátette: ez a mai magyar valóságban a radikális reformokat jelenti. Ezért a reformkommunista magatartás és szemlélet érvényre juttatása a pártban nem elsősorban szűkén vett mozgalmi, hanem nemzeti érdek. Néppártként nem is tehetünk mást, mert ha a nemzet választani fog. saját sorsa érdekében a következetes reformok pártját választja majd. Az MSZMP tehát legyen hű önmaga határozott. reformvonalához. Ennél több nem kell, ennél kevesebb pedig politikai hitel- vesztés. A cél tehát a demokratikus szocializmus megteremtése, amely társadalmunk mai helyzetében, a lövőnkért érzett felelősségben a párt tagjai számára becsülettel felvállalható politikát jelent. Erre alapozva túljuthatunk az önmagunkat gyötrő időszakon, hogy ismét önbizalommal nézzünk elő— Sajátosan MSZMP programot készítünk azért is, mert a saját múltunkkal való nyílt, kritikus szembenézésre törekszünk — hangsúlyozta, utalva arra, hogy a cselekvési program megváltoztatja az alkotóját, a pártot is. Történelmi kötelezettség, hogy az MSZMP meghatározó felelősséget vállaljon a válságból való kitörésben. Ennek érdekében szakítani kell a torz, egyoldalúnak bizonyult politikai modell maradványaival, s a pártnak el kell határolnia magát a korábbi politikai hibáktól, a szubjektivizmustól, a következetlenségektől és bürokráciától; Attól, hogy a folyamatosság hirdetésével végül is a mozdulatlanság és az apolitikus magatartás vált programmá. Ilyen módon vállalhatók azok az ellentmondásokkal is terhelt re- formtaoasztalatok és a fejlődés több helyesnek bizonyult tendenciája és eredménye, amelyek az 1960-as éveket és a 70-es évek elejét jellemezték. — Sajátosan MSZMP program ez azért is. mert gyakorlati teendőit tekintve nem akar felelőtlenül ígérni, mert a párt nemcsak elosztást ígér, 'hanem a források megteremtését is akarja. Akik e programot választják, azok nem illúziókat, hanem a valóságot és így a biztonságot választják — jelentette ki, hozzátéve, hogy a programtervezet — mint , ahogy a párt eddigi gyakorlata is — meghaladja az osztálykereteket. A fizikai és szellemi munkájukból élő dolgozók pártjaként, néppártként fogalmazzuk meg a programot, amely egyaránt fordul a munkásság különböző rétegeihez, az értelmiséghez. az agrárgazdaság dolgozóihoz és a különböző nemzedékeikhez. Támaszkodni kíván a termelésbe, a szolgáltatásba bekapcsolódó kisvállalkozókra, keresve az együttműködést az ország minden haladó erőivel. A társadalom mennél több rétege találja meg érdekeit, coljait a programban a reformokban, annál inkább lehet sikeres a párt. Tudomásul'kell venni, hogy az úgynevezett ..csendes” rétegeknek ma is van véleményük és jól felismerhető érdekeik. Ennek hangot is adnak: konszolidált, számukra elfogadható körülmények között — a szavazóurnáknál és a munkában. Rendezetlen, érdekeiket súlyosan, tartósan károsító viszonyok közepette akár az utcán is követelik érdekeik érvényesítését. Érdekünk tehát, hogy szándékaink, programunk alapján már ma megtaláljuk, illetve erősítsük velük a kapcsolatokat — hangsúlyozta. A gyakorlati tetteket követelő feladatokról szólva Berecz János megállapította: ma már nem elegendő pártunkban csak megújulni. Sokkal többről és másról van szó. Kétségtelenül könnyebb új pártot alakítani, mint a meglévő élére állni. A jövő belülről megvalósított újra- építkezés a gyökeres reformok jegyében. Ez az újjáépítés csakis egy minőségében új, konstruktív programon alapulhat. Az MSZMP- nek programpártként a szabadság. az igazságosság, a szolidaritás értékeit hirdetve új politikai tartalommal kell megjelennie a politikai közéletben. Ebben a párt nem cél. A demokratikus szocializmusért vívott politikai küzdelem mozgalmi, szervezeti kerete és eszköze. Ebben a szellemben a párt képes önmaga újrafogalmazására. Nem is tehet mást, hiszen benne él a magyar társadalomban, s május óta szüntelen önvizsgálata is készteti erre — mondotta, s felhívta a figyelmet arra: a különböző áramlatok ne egy- má_s kiszorítására fecséreljék energiáikat. Ehelyett közös nevezőt találva a különböző törekvések alkotó módon szolgálják a politika érlelését, a párt szerepének erősítését. Legyünk egységesek a sokszínűség elfogadásában. abban, hogy ez a párt cselekvési erejét szolgálja. Nem a szavakon, a tetteken múlik A párt és a cselekvési •program hitele nem a szavakon, hanem a tetteken múlik — erősítette meg a KB titkára. Azon. hogy a párt következetesen újjáépítse önmagát. mielőbb menjen végbe öntisztulása, erősödjön erkölcsi tartása, etikája, politizáló képessége. Határozottan forduljon a társadalom és a választók felé. Hitelt a program megvalósításában tett eredményes lépések adhatnak, ha az állampolgárok megtalálják benne saját elképzeléseiket, reményeiket és a párt- szervezetek pedig cselekvésre hívnak mindenkit abenne foglaltak megvalósítására. Nem maradhat csupán szándék, megvalósításához lépnünk kell — ez kötelességünk. Ugyanakkor számítsunk arra is, hogy a különböző politikai mozgalmak programversenye ránk is, minden egyes elvtársunkra, szervezeteinkre ösztönzőleg, sőt kényszerítőleg is hat. Ugyanakkor minél hatékonyabb cselekvésünk, annál inkább hat más nézetekre, esetleg közelíthet hozzánk vagy eltávolíthat. A társadalom minél nagyobb rétegei tudnak azonosulni szándékainkkal, azzal arányosan nő a politikai értelemben vett meghatározó szerepünk. Két fontos területre kell koncentrálni: a nemzeti sorskérdések ügyében, a legkülönbözőbb politikai erők megegyezésére van szükség. Ez alapja a különböző szintű politikai kapcsolatoknak és a konstruktív ellenzékiségnek is. A másik kérdéskör a különböző politikai erőknek egymás közötti sajátos politikai viszonya, esetleg koalíciója. Ebben a nemzeti sorskérdéseken túlmenően már egyéb politikai, kormányzati téren is egyetértésre lehet törekedni. A programtervezet egyetemes és nemzeti értékei, valamint konkrét javaslataink kiindulási pontot nyújthatnak ahhoz, hogy a konzultációk politikai témakörei szélesebbé. megalapozottabbá, világosabbá váljanak — fejtegette a továbbiakban Berecz János. Cselekvési programunk egy olyan időszakban fogalmazódik meg, amikor átmenetben vagyunk a politikai pluralizmus, a képviseleti demokrácia, a jogállamiság rendszerébe. Most e folyamat kezdetén természetes, hogy a politikai mozgalmak, a pártok szervezetei között folyik az alku, az egyezkedés. Ebben a folyamatban néha disszonáns hangok is hallatszanak. Ilyen például az a kijelentés, hogy a fegyveres testületek dolgozói a jövőben nem lehetnek az MSZMP tagjai. A különböző szervezetek nem korlátozhatják az állampolgárokat jogaik érvényesítésében — szögezte le. — Egyetlen más szervezetnek sem lehet köze ahhoz. hogy kik az MSZMP tagjai. Minden állampolgár, munkahelyétől és hivatásától függetlenül, maga dönti el, milyen szervezetet támogat tagként vagy szavazatával. Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a fegyveres testületeket a politikai versengés célpontjaként kezeljék, azokat függetleníteni kell a napi politikai harcoktól. Feladatuk a haza, a közrend, az alkotmány szolgálata. — A természetes állapota jövőben az lesz, hogy a pártközpontok közötti politizálás súlypontja a képviseleti demokrácia intézményeiben, a Parlamentben lesz, és a teljes nyilvánosság előtt, annak ellenőrzésével zajlik majd. — Cselekvési programunk egy mozgalom pártpolitikája. Ezt azért is elodázhatatlan tisztázni, mert a párt és az állam szétválasztása szükségessé teszi, hogy szembenézzünk a párt és a kormány viszonyában rejlő újtípusú problémákkal. A helyzet ellentmondásos. Jelenleg a mi pártunk adja a kormányt. ezért támogatni köteles a munkájában. Ugyanakkor a program több ponton eltérhet a kormányétól. Tehetjük ezt. hiszen azt pártpolitikai szempontok alapján alkotjuk meg, amely átfogóbb, nagyobb igényű lehet. A leghatározottabban támogatjuk a kormány erőfeszítéseit az új gazdaság- politikai program kidolgozására. sőt éppen társadalmi céljaink elérhetővé tétele érdekében sürgetjük is azt. Tudjuk, hogy a kormánvzat teljesítménye visszahat a párt befolyására is. Berecz J ános meggyőződéssel szólt arról, hogy e cselekvési program az ország érdekeit képviseli, éppen ezért nem a hatalom és a társadalom áll szemben egymással. A reális helyzet- értékelés érdekében szükséges megállapítani, hogy ma a politikai versenyhelyzetben alapvetően a hatalom- gyakorlás mikéntjét jellegét illetően lépnek fel különböző erők. Az MSZMP e kérdéssel össszefüggő álláspontját a cselekvési programtertott dokumentum nem választási program, csupán kiindulópontja lehet a választásokra történő felkészülésnek. Mivel a kormánnyal teljes mértékben össze kell hangolni a lépéseket, megköszönte a felszólalt kormánytagoknak a jobbító szándékú javaslatokat, nem titkolta azonban, hogy a jövőben lehetnek eltérések a kormány és a Központi Bizottság programváltozatai között, s ezeket vállalni kell. összefoglalva a dokumentum sorsára tett felszólalói észrevételeket, három változatot fogalmazott meg. Az első szerint az előterjesztést szerkesztő bizottság dolgozná át, majd a dokumentum a Politikai Bizottság elé kerülne, s néhány napon belül megjelenne a sajtóban. A másik változat alapján nem a gyorsaság, hanem a megfontoltság lenne a fő szempont — hangsúlyozta, így a Politikai Bizottság az átdolgozott tervezetet a következő, még márciusban megrendezendő központi bizottsági ülés elé terjesztené. A harmadik változatot, hogy az előterjesztést bocsássák széles körű pártvitára, nem javasolta, részben a helyi pártélet zsúfoltsága miatt, részben azért,, mert a rövid távra szóló program minden bizonnyal teljesíthetetlen „kívánságlistával” érkezne vissza a Központi Bizottság elé. Elmondta, hogy azért nem együttműködés válsága is. A szervezet, amely ma a kétoldalú kapcsolatok kereteként működik, az olcsó és szinte korlátlan nyersanyag- és energiaszállítás megszűnésével már a hetvenes években elveszítette dinamizáló és védő szerepét. A KGST-kapcsolatok sok tekintetben konzerválják elmaradott gazdasági szerkezetünket. Hazánknak ezért alapvető érdeke fűződik a szervezet gyökeres megreformálásához. A KGST válsága nem indokolja a szervezetből való kivonulásunkat. A tagországokkal folytatott kétoldalú együttműködés külgazdasági kapcsolatainknak hosszú távon mással nem pótolható összetevője. A KGST-orszá- gokkal folytatott együttműködésünkben meghatározó a szovjet kapcsolat, amely azonban ma számos zavarral vezetben rögzíti. E szerint a különböző politikai erőknek a hatalom gyakorlásában való alkotmányos részvétele is elképzelhető. — A hazánkban lejátszódó társadalmi folyamatok nem elszigetelten. hanem meghatározott nemzetközi környezetben zajlanak. Felzárkózásunk és sikeres fejlődésünk lényeges feltétele sokirányú, szoros kapcsolódásunk a világ folyamataihoz. Legalapvetőbb, a programban kinyilvánított érdekünk: a béke, a függetlenség, a népek barátsága — szögezte le az előadó, aki ezt követően azt elemezte: miként vállalhatja fel a cselekvési programot a párttagság. Meggyőződése szerint a pártvezetés nem rendelheti el a tagság viszonyát a programhoz; azt a tagságnak, szervezeteinek és az egyes párttagnak kell kialakítania. Ez nem lehet egyszeri tett. A vezetés célja az, hogy megnyerjen mindenkit, aki a program megvalósításában együtt tud és akar haladni. E helyről is hívjuk fel a párttagságot, s ennek a közleményben adjunk is hangot, hogy mindenki tartson velünk. Ez azonban nem lehet kényszer. Mindenki, aki velünk kíván tartani, a meggyőződése, a programhoz való viszonya alapján dönthet — mondotta végezetül Berecz János. Cselekvésre mozgósító programra van szükség Már a KB tagjainak előzetesen megküldött írásos javaslathoz és a szóbeli kiegészítéshez fűzött kérdések kapcsán, s a vita során is a legteljesebb nézetazonosság mutatkozott meg abban, hogy az MSZMP-nek szüksége van átfogó, a korábbi értékeket és az új felismeréseket is tartalmazó, a stratégiai elemeket, valamint a konkrét feladatokat is a realitások talaját rögzítő, cselekvésre mozgósító programra. Ezt a párttagság is igényli, s nélkülözhetetlen a jelenlegi politikai csatározások, s a későbbi választási küzdelmek során is. Am, hogy a jelenlegi formában, szövegezéssel beterjesztett program a megfelelő-e, azt a legkülönfélébb módon közelítették meg az ülés résztvevői. A vitában tizenkilencen mondtak véleményt, további öten (Bartj Oszkárné, Ro- mány Pál, Duschek Lajosné, Deák László és Marjai József írásban adták be felszólalásukat. Berecz János rövid összefoglalójában hangsúlyozta: A felszólalók sok munkát adtak a szerkesztő bizottságnak, hiszen nem lesz köny- nyű a számos észrevétel, javaslat bedolgozása a dokumentumba. Rámutatott, hogy egy rövid távú programnál sem lehet eltekinteni a hosz- szabb időre szóló feladatok felvázolásától. Ugyanakkor hozzátette: A most megvitaSzűrös Mátyás külpolitikai Ezután Szűrös Mátyás tartotta meg tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről. — A nyolcvanas évtized végére a magyar külpolitika is korszakhatárhoz érkezett. Helvzetünk alapvető ellentmondása ma az, hogy míg a nemzetközi politikai feltételek igen kedvező lehetőséget kínálnak egyre súlyosabbá váló belső problémáink megoldásához, a világ és Európa nemzeteinek közösségébe való betagozódásunkhoz, addig a világgazdasági helyzet alakulása' drámai módon leértékelte nemzeti teljesítményünket, mérhetetlenül megnehezítette a nemzetközi munkamegosztásban való tevékeny részvételünket — hangoztatta a Központi Bizottság titkára, hozzáfűzve: cselekvésünk lehetséges irányát alapvetően meghatározza a KGSTesik szó a sajtóról az írásos tervezetben, mert a KB következő ülésének napirendjén szerepel a nyilvánosság- politikáról, a sajtópolitikáról és a pártsajtóról szóló előterjesztés. A zárszót követően Fock Jenő kért szót. Érvekkel támasztotta alá véleményét: A párttagság, de talán az egész nép kíváncsi az MSZMP mondanivalójára, ezért nem lenne célszerű a dokumentum nyilvánosságra hozatalával hosszabb ideig várni. Kérte, hogy a szerkesztő bizottság és a KB tanácsadó testületé két napon belül dolgozza át a tervezetet, a Politikai Bizottság pénteken vitassa meg, s a dokumentumot szombaton hozzák nyilvánosságra. A Központi Bizottság — 9 ellenszavazattal — Fock Jenő javaslatát. fogadta el. Egyhangú szavazással döntött a testület arról, hogy az előadói beszédet és a vitaösszefoglalót szerkesztett formában megjelentetik, s az ülésről közleményt is nyilvánosságra hoznak. A KB-ülés napirendjének első pontját lezáró határozathozatalt követően a testület személyi kérdésről döntött. A KB tagjai elfogadták az Országgyűlés elnöki posztjára vonatkozó előterjesztést, amely szerint a tisztelt ház elnökének Szűrös Mátyást, az MSZMP KB jelenlegi titkárát javasolják. küzd. Oka elsősorban az, hogy a két gazdaság működésének elvei egyelőre nincsenek összhangban egymással. Ez azonban nem csökkenti objektív ráutaltságunkat a más viszonylattal nem kiváltható szovjet piacra. Ezért nemzeti érdekünk, hogy a magyar—szovjet gazdasági és politikai kapcsolatokat — új alapokra helyezve — elmélyítsük, hatékonyabbá tegyük. Nincs más lehetőségünk, mint a rugalmas, hatékony alkalmazkodás. Ennek elmulasztása nem csak gazdasági, de politikai területen is a peremre szorulásunkhoz vezetne, az ezzel járó elszegényedéssel és az elkerülhetetlen társadalmi megrázkódtatásokkal. A kérdések kérdése azonban az, hogy Magyarország (Folytatás a 3. oldalon)
