Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-31 / 76. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 31. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) tunk Jasszer Arafat azon kérésére. hogy változatlanul támogassuk a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi béke- konferencia összehívásának ügyét és a válság igazságos, békés rendezését. II. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a politikai nyilvánosságról, a. tájékoztatási törvény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a politikai intézményrendszer demokratikus átalakításának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás jogi garanciákon alapuló reformja. Ennek alapja a véleménynyilvánítás, a szólás- és a sajtószabadság érvényesülése. A pártértekezlet óta a magyar sajtó struktúrája, működése erőteljesen változott. Jelentősen bővült a különböző nézetek nyilvánossága, a magyar újságírás színesebbé, érdekesebbé vált. Nőtt az igény a hitelesség iránt. Bővült a lapalapítók lehetősége az orgánumok politikai vonalának, profiljának alakításában. A mai helyzet ugyanakkor magán viseli az átmenetiség jegyeit. A tömegtájékoztatás eszközeinek egy részében nem elég magas a szakmai igényesség, és az érdemi viták helyett a szélsőséges nézetekkel való „békés egymás mellett élés” a jellemző. Megszűnt a közvetlen állami felügyelet és pártirányítás, de a nyilvánosság új jogi feltételei és intézményei kialakulatlanok, vagy jelenleg szerveződnek. Az MSZMP célja, hogy a működési zavarok megszüntetését a jogi garanciáik mielőbbi megteremtésével segítse elő. Határozott törekvése és érdeke, hogy politikai, szervezeti sokféleség jegyében a nyilvánosság fórumain megjelenjenek mindazok a nézetek, amelyek alkotmányunkkal és törvényeinkkel nem ellentétesek, és hozzájárulnak a nemzeti összefogás kialakításához. A jelenleg érvényben levő, 1986. szeptember 1-jével hatályba lépett sajtótörvény az időközben bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások következtében alkalmatlanná vált funkciói teljesítésére. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az új törvény — a . jogállamiság kiépítésére vonatkozó törekvésekkel és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával összhangban — állampolgári jogként szabályozza a szabad vélemény- nyilvánítás és a, sajtószabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátáit. Ennek szellemében határozza meg a lapkiadók, szerkesztőségek, újságírók, terjesztők tevékenységével kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősségüket. Kívánatos, hogy a törvény rendelkezzen a sajtótevékenység feletti törvényességi felügyeletről és a sajtóbűntettre, a helyreigazításra vonatkozó anyagi és eljárási szabályokról. Az MSZMP Központi Bizottsága állást foglalt a párt sajtópolitikájáról, és megfogalmazta a pártsajtó irányításával kapcsolatos feladatait. A párt korrekt viszonyra törekszik minden együttműködésre kész sajtó- orgánummal. Tiszteletben tartja önállóságukat, és politikai mozgalomként kíván jelen lenni a nyilvánosság fórumain. Pártunk véleménye szerint a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda a kormány felügyelete alatt álló nemzeti intézmény. Ezek tevékenységükben megjelenítik a társadalom nagyobb csoportjainak nézeteit, s tükrözik a társadalom érdektagoltságát ilymódon a kormány felett nemzeti ellenőrzést is gyakorolnak. A Minisztertanács hatásköre: e nagyhatású tájékoztatási eszközök általános politikai vonalának meghatározása, a legfontosabb Személyi kérdések eldöntésé. A kormány felügyeletét biztosító mechanizmus megteremtésében fontos lépés volt a tájékoztatáspolitikai kollégium megalakítása. Szükséges, hogy a kollégium minél előbb megfogalmazza a nemzeti tájékoztatási eszközök feladatait. Az MSZMP támogatja, hogy az állami sajtópolitika keretében áttekinthető finanszírozási rendszer jöjjön létre. Fontosnak tartja a piaci viszonyok kiépülését, az egyes orgánumok közötti versenyt. Ugyanakkor a pénzügyi támogatást az értékek védelmére kell fenntartani. A pártsajtó a politikai nyilvánosság bővülésévéi erősödő versenybe került. Ezért is szükséges, hogy a jövőben a szerkesztőségek aktívan vegyenek részt a társadalmi, közéleti vitákban, biztosítsanak fórumot a párton belüli különböző nézeteknek, szellemi műhelyként érvényesítsék befolyásukat a társadalomban. Minderre megfelelő szerkesztéspolitikával, a személyi feltételek javításával, tartalmi megújulással válhatnak alkalmassá. III. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette — a testület február 10—11- ei ülésén kialakított állásfoglalás-tervezete nyomán — a politikai rendszer reformja feletti vitáról készített jelentést. Köszönetét fejezte ki a párt tagjainak, szervezeteinek, a tudományos műhelyeknek az észrevételekért, a hasznos javaslatokért. Ezek figyelembevételével módosította a tervezetet, és elfogadta a határozatot. A testület soron következő ülésein folyamatosan napirenden tartja azokat a tartalmi, szervezeti és módszertani kérdéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az MSZMP a többpártrendszer viszonyai között is meghatározó politikai szerepet töltsön be a társadalomban. IV. A Központi Bizottság megvitatta a KISZ műkö- désével, szerveződési megújításával kapcsolatos tájékoztatót. A testület egyetért az ifjúsági szövetség politikai platformjával, és támogatja az ezzel összhangban megindult politikai és szervezeti átalakulást. Tudomásul veszi, hogy a KISZ XII. kongresszusának előkészítése során önálló tagszervezetek alakulnak, amelyek föderációba tömörülve kívánnak működni. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy az ifjúság részvétele, közreműködése nélkülözhetetlen a társadalmi megújuláshoz. A következetesen végigvitt gazdasági, politikai reformok hozhatnak érdemi javulást a fiatalok élet- és munkakörülményeiben. E célok érdekében azMSZMP- nek ifjúságpárti programra, új ifjúságpolitikára van szüksége. A KISZ szervezetei a szocialista értékeket valló fiatalokat kívánják tömöríteni, és a. párttal politikai szövetségben, önállóan, közvetlen pártirányítás nélkül dolgoznak. Együttműködésük az MSZMP-vel az értékek azonosságára, a közö6 politikai érdekekre épül. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a pártszervek, -szervezetek és a párttagok is segítsék elő az ifjúsági szövetség átalakítását. A KISZ XII. kongresszusát követően alakítsák 'ki az ifjúsági szervezetekkel való együttműködés új formáit. Igényeljék az ifjúsági szövetség képviselőinek részvételét a pártvezetőségek, párttestületek munkájában. V. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a március 15-ei ünnepségekről. A testület köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik elősegítették, hogy méltó módon emlékezhettünk meg az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról. Megköszöni az MSZMP és a KISZ tagjainak, a Hazafias Népfront aktivistáinak, a pólitikai szervezeteknek, az egyházaknak, a társadalmi haladás, a demokrácia ügye mellett elkötelezett honfitársainknak, hogy részvételükkel is kifejezték a nemzeti összetartozás, az összefogás jelentőségét. A testület az MSZMP nevében megütközését fejezi ki afölött, hogy nemzeti ünnepünket néhányan szélsőséges, a nemzet érdekeit, nemzetközi kapcsolatainkat sértő, szocializmuselle- nes nézetek hangoztatására használták fel. A nagy tömegeket megmozgató rendezvények döntő többsége kifejezte a nemzet jövőjéért érzett felelősséget, az összefogás szükségességét, megerősítve azt a meggyőződésünket, hogy tovább kell haladnunk a demokratikus, szocialista, független jogállam megteremtésének útján. 2. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a marxista szellemű társadalomtudományi kutatómunka és a politikai ismeretterjesztés támogatására Lukács Györgyről elnevezett alapítványt hoz létre. A Lukács György alapítvány induló vagyona negyven- millió forint, amelynek fedezetét az MSZMP Nógrád Megyei Oktatási Igazgatósága épületének értékesítéséből származó vételár képezi. Az alapítványhoz bárki hozzájárulhat pénzeszközökkel vagy bármilyen tevékenységgel. VI. A Központi Bizottság az elnöklő Iványi Pálnak, a KB titkárának előterjesztésében személyi kérdésekben döntött: — Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé történt megválasztása miatt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből, valamint az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetése alól; — Lakos Sándort nyugállományba vonulása miatt — érdemeinek eíismerése mellett — felmentette a Pártélet főszerkesztői tisztségéből. A Központi Bizottság az országgyűlési képviselők kommunista csoportjának vezetésével ideiglenesen Grósz Károly főtitkárt ibíz- 4a meg. * * * A Központi Bizottság az ülésen elfogadott valameny- nyi állásfoglalását nyilvánosságra hozza. összefoglaló a szerdai eseményekről Mint azt tegnapi lapunkban közöltük, a Szolnokot Budapesttel összekötő telefon és telexvonalak elszakadása miatt az MSZMP Központi Bizottságának üléséről nem adhattunk teljes tudósítást. Az alábbiakban összefoglaljuk a szerdai tanácskozás további részénék főbb mozzanatait. * * * Berecz János előadói beszéde után többen is kérdéseket tettek fel, majd az erre adott válaszokat követően elkezdődött az első napirendi pont feletti vita. A vitában felszólalt Barabás János, a budapesti pártbizottság titkára, Ormos Mária, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke. Glanz Lászlóné, a Felsőszölnöki Általános Iskola igazgatója, Gyuricza László, a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkára, Pozsgai Imre államminiszter, Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke. Molnár Magda, a Helikon Kiadó igazgatója. Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesztője, Radies Katalin, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke. Írásiban adta be véleményét Szabó István, a Szolnok Megyei Pártbizottság első titkára, Ré- vészné Kéri Anna, a Tungsram kaposvári gyárának csoportvezetője, Szépe Ágnes, a Zalaegerszegi Hűtőipari Vállalat meósa, Mórocz Lajos vezérezredes honvédelmi minisztériumi államtitkár, Kar- valits Ferenc, a Zala Megyei Pártbizottság első titkára és Dudla József, a Borsod Megyei Pártbizottság első titkára. A vitában elhangzottakra Berecz János válaszolt, majd a Központi Bizottság elfogadta az előterjesztett, dokumentumokat. Szünet után Fejti György elnökletével folytatódott az ülés. A résztvevők Lukács János előterjesztése alapján megvitatták a politikai rendszer reformja pártvitájának tapasztalatairól készített jelentést. A vitában felszólalt Veres József nyugalmazott munkaügyi miniszter, Horn Gyula külügyi államtitkár, Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, Berecz Frigyes ipari miniszter, Horváth István belügyminiszter, Nyers Rezső államminiszter, Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter. Boros László, a Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője és Grósz Károly. Lukács János vitaösszefoglalója után a Központi Bizottság elfogadta az állásfoglalást. Szünet után Iványi Pál elnökletével folytatta munkáját a Központi Bizottság ülése. A résztvevők Lukács János előterjesztésében megvitatták a KISZ XII. kongresszusának előkészítésével foglalkozó tájékoztatót. A vitában felszólalt Nagy Imre, a KISZ KB első titkára, Jus- csáik György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Horváth István belügyminiszter, Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára. Maró thy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. A Központi Bizottság a tájékoztatót és az ál- léisfoglalási javaslatot elfogadta. A KB ezután megtárgyalta és elfogadta a Lukács György-alapítvány létrehozásáról szóló javaslatot, majd Berecz János előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a március 15-i ünnepségekről, A testület végül személyi kérdésekről döntött. A KB Üléséről Nemzetközi sajtóértekezlet Rendhagyó módon, egy nappal a tanácskozást követően, csütörtökön tájékoztatták a sajtó munkatársai az MSZMP Közponi Bizottságának üléséről. A KB székházában megtartott nemzetközi sajtókonferencián Major László, a párt szóvivője röviden ismertette az ülésen szereplő napirendi pontokat, majd az előadók, Berecz János és Lukács János, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai összegezték az előadói beszédüket követő viták tapasztalatait. Elsőként Berecz János kapott szót, aki utalt arra, hogy beszéde megjelent már a napilapokban, majd a téma jelentőségéről szólva hangsúlyozta: az MSZMP szempontjából a politikai nyilvánosság és a sajtóhoz való viszony döntő és meghatározó jelentőségű. Emlékeztetett arra, hogy csaknem kétéves előkészítő munka után került az előterjesztés a testület elé, s ez idő alatt oly mértékű politikai változások mentek végbe a magyar társadalomban, amelyek jelentősen befolyásolták a politikai nyilvánosság alakulását, megváltoztatták a sajtó helyét és szerepét a társadalomban, s új helyzetet teremtettek az MSZMP számára is. Sajnálattal állapította meg, hogy az előző harminc év határozatait, dokumentumait áttekintve elmondható: szavakban sokkal jobbak voltak, mint a gyakorlatban. A magyar kommunisták — mondta — a glasznoszty kitalálói lehettek volna, ha érvényesítik azokat az elveket a sajtóhoz, az újságírókhoz, a politikai nyilvánossághoz való viszonyban, amelyeket 1956 óta az MSZMP kialakított és vallott, de . amelyek a gyakorlatban nem érvényesültek. Berecz János kifejtette: a KB arra törekszik, hogy törvényesen biztosított joggyakorlás alapján egyféle nyilvánosság legyen Magyarországon, amely megfelel az alkotmányosságnak és az e területet szabályozó törvényeknek. Ennek alapján az 1986-ban hozott sajtótörvényt ma nem tartja kielégítőnek, sőt bizonyos területeken a fejlődés gátjának tekinti. Ezért a KB, mint amely politikailag érdekelt és érintett a teljes nyilvánosság kifejlődésében, állásfoglalásában megfogalmaz néhány elvet, amelyet az illetékesek figyelmébe ajánl az új tájékoztatási törvény megalkotásánál, s támogatja azt a törekvést, hogy az a törvény még ebben az évben az Országgyűléseié kerüljön. Javasolja a KB, hogy a törvénytervezetet szélesebb körű szakmai vitára bocsássák. A testület ülésén meghatározták a párt viszonyát általában a sajtóhoz, tudomásul véve, hogy van és lesz az MSZMP-vel szemben ellenzéki, vele szimpatizáló, és közvetlenül pártirányítás alá tartózd, tulajdonában lévő orgánum is. A tanácskozáson szóba került az úgynevezett nemzeti intézményekhez való viszony is. Egyetértés volt abban, hogy a rádió, a televízió és az MTI irányítása a mindenkori kormányzat feladata, kinevezett vezetőiknek, alkalmazottaiknak a szabályokhoz kell tartaniuk magukat. A pártsajtóról szólva Berecz János kijelentette: a jelentős publicitású kiadványok közül is különösen nagy figyelmet kíván' fordítani az MSZMP a mindinkább .versenyhelyzetbe kerülő helyi, megyei lapokra. Lukács János rövid bevezetőjében — a politikai rendszer reformjának vitájáról tájékoztatva — hangsúlyozta: a vita nem pártszavazás volt az egy- vagy többpártrendszer kérdésében. A KB e kérdésben februárban hozott előzetes állásfoglalása nagy vitát- váltott ki a kommunisták körében; a döntő többség tudomásul veszi és egyetért azzal, hogy a magyar politikai rendszer, a pluralizmus, a többpártrendszer irányába fejlődik Magyarországon. Vannak komunisták, akik fenntartásuknak, aggodalmuknak adtak kifejezést, féltik az eddigi eredményeket, vívmányokat. Attól tartanak, hogy az áttérés szocialista- és kommunistaellenes fordulattal is együtt járhat. A továbbiakban elmondta: a testület ülésén a hozzászólók elsősorban azzal foglalkoztak, hogy hogyan dolgozzon az MSZMP az átmenet időszakában, milyen politikát kövessen, milyen legyen a szerveződése, működési mechanizmusa. Berecz János és Lukács János válaszai Ezután az újságírók kérdeztek. A napirendhez kapcsolódott a március 15. megünneplésének értékelésére vonatkozó kérdés. Berecz János kifejtette: méltósággal emlékeztek meg az immár állami, nemzeti, népi ünnepről. Az ország több megyéjében, városában sikerült a különféle politikai és más szervezeteknek-szer- veződéseknek megállapodásira jutni az együttes ünneplésben. A KB úgy ítélte meg: ez egy lépést jelentett a további párbeszéd, a megértés felé is. A titkár hozzátette: Budapesten is konfrontáció nélkül telt el a nap. Ugyanakkor egyes beszédekben s néhány jelmondatban feltűntek olyan elemek, amelyeket az MSZMP nem tart csszeegyeztethető- nek az alkotmányossággal, a szocializmus építésének programjával, hazánk nemzetközi kötelezettségeivel. Ezért a KB kifejezte sajnálatát, s egyben azt a reményét, hogy egy év múlva az ünneplés mentes lesz a széthúzástól. Több, elsősorban külföldi újságíró érdeklődött Nagy Imre politikai rehabilitálása felől. Berecz János emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán az igazságügyi miniszter elmondta: a kormány bizottságot küldött ki, amely megvizsgálja az 1945 és 1962 között hozott, koncepciós vagy koncepciós elemeket is tartalmazó bírósági ítéleteket. E munka elvégzésére hosszabb idő szükséges. Véleménye szerint Nagy Imre rehabilitálása megindult: olyan könyvek, dokumentumok látnak napvilágot, amelyek teljesebbé teszik a politikusról kialakított képet, alkalmat adva arra, hogy az olvasó megítélje életútját, egy-egy időszakban tanúsított magatartását, politikai 'állásfoglalását, nézeteit az akkori helyzetről, a jövő néhány kérdéséről. Lukács János a pánt szervezeti és működési rendjével kapcsolatos több kérdést is kapott. Mint válaszában elmondta: szóba került a KB-ülés vitájában az is, hogy ki tartozik a fundamentalistákhoz, a centrumhoz vagy a reformszárnyhoz, azonban — tette hozzá — nehéz ezt pontosan definiálni. Minden párttag maga döntsön politikai felfogásáról, magatartásáról, hovatartozásáról. Egység csak a vitákban alakulhat ki, politikai irányvonal csak a viták során jöhet létre. Be- refcz János hozzáfűzte: az új felfogás szerint az MSZMP olyan politikai program- párt kell legyen, amelyben létezhetnek áramlatok, amelyeket bizonyos politikai célok megvalósítása köt össze. Amennyiben bármelyik áramlat a reformfolyamattal szembefordul, nincs helye a pártban. Lukács János a pártharcokról szólva leszögezte: az MSZMP sem politikai, sem szervezeti pozíciókat nem kíván feladni. Már a párt- törvény elfogadása • előtt kialakítja álláspontját e kérdésben, s politikai eszközökkel igyekszik elérni annak elfogadtatását.
