Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 30. Nyomjelző elemek a néprajztudományban A kultúrának vannak olyan területei, amelyek egy kisebb vagy nagyobb nép- . csoport egész műveltségét alapvetően meghatároz­hatják, befolyásolhatnak számos jelenséget. Például -a jászok és kunok különle­ges jogállása, a nemesi jo­gokhoz közelálló jogaik év­századokon át befolyásol­hatták a házassági kapcso­latokat, elkülönítőleg hatot­tak társadalmukra, s anya­gilag is a környező jobbágyi eredetű települések fölé emelték őket. Ugyanilyen fontos lehetett az elmúlt századokban a szellemi élet szempontjából a vallás is. A reformáció idején az új val­Árulkodó maradványok A néprajztudomány azon­ban ugyanilyen fontosnak tekinti azokat a mások szá­mára jelentéktelennek lát­szó, apró, szinte izolált kul­turális jelenségeket is, ame­lyeknek a kultúra egésze szempontjából nincsenek ilyen továbbgyűrűző hatá­sai. Egy kis hiedelemtöre­dék, szövegmaradvány, sa­játos tájszó, egy népcsoport századokkal előtti kapcsola­taira, olykor eredetére, to- vább-vándorlására utakhat, s gyakran épp izoláltsága, zánványszerűsége lehet bi­zonyíték. Utalunk itt példá­ul a nagy magyar néphitku­tatónak, Diószegi Vilmos­nak arra a tanulmányára, amely bizonyítja, hogy a markol áb nevű mitikus lény, amely a hiedelem sze­rint a Holdat felfalja, s ez­zel a holdfogyatkozást elő­idézi, a legteljesebb formá­ban a palóc vidéken él, s palócok bárhová is költöt­tek ki, mindenütt megőriz­ték a hiedelmet, s ha vala­Szecská Nagyivánban és Jászszentandrásnn Barna Gábor „Néphit és szokások a Hortobágy vidé­kén” című, 1979-ben megje­lent nagy munkájában elő­ször írja le a magyar kuta­tók közül ezt az érdekes hiedelemalakot. A szecskó láthatatlan, formára megis- merhetetlen lény, amely fé­nyes nappal megjelenik a háznál, egy kiválasztott csa­ládnál, s ott felborogatja a bútorokat, ledobálja a ház­beli tárgyakat (edények, fa­lon függő képek, stb.), meg­dézsmálja az ételt (kieszi a húst a káposztából, a ke­nyér belét elfogyasztja), földhöz vág, összetör, tönk­Szabó László M TESZ-HÍREK . lást felvett kiváltságos ku­nok számos szokásukban, hitvilágukban különböznek a katolikus hiten maradt jászoktól, noha mindketten azonos jogokat élveztek, s történeti sorsuk is össze­kapcsolódott. Más táplálko­zási szokások alakultak ki (például a reformátusoknál nincs böjt), nem azonosak ünnepeik (a reformátusok­nak nincsenek szentjeik, hozzájuk fűződő hiedelme­ik), s még sorolhatnánk. Természetes dolog, hogy ezeket a nagy hatású ténye­zőket fokozott mértékben kell kutatnunk, s segítsé­gükkel egy kultúra egészé­nek legfontosabb jellemvo­násai ismerhetők meg. hol a markoláb alakja fel­tűnik, bizonyosak lehetünk abban, hogy oda palócok települtek be. Ugyanígy köthető palóc vidékhez a pünkösdölés egy bizonyos szövege és szokása, á húsvé­ti szentelt barka kitűzése, rossz időt elhárító jellege a palócokhoz, jászokhoz, nyomon követhető a Kis­kunságban és Szeged kör­nyékén a jászsági szűcsök subájának jellegzetes szabá­sa, a csörgős, kéttalpú gu- zsaly jászsági típusa, s még sorolhatnánk. E kis elemek a származás, tovább-ván- dorlás, egykori kibocsátó népcsoport jellegzetes, s árulkodó maradványai, ezért feljegyzésük, gyűjtésük el­engedhetetlenül fontos. Az alábbiakban egy nemrégi­ben feltárt, s csak néhány falut jellemző kis nyomjel­ző elemről szeretnék beszél­ni, arról a hiedelemalakról, amelyet Nagyivánban szecs­kó néven ismernek. Épül a csatornaalagút Sangatte, Franciaország: épül a La Manche-csatorna alatt, a Franciaországot Nagy-Bri- tanniával összekötő hat alagút egyikének franciaországi szakasza. A tervek szerint a francia és brit csatornaépítők az 1990-es évek közepén találkoznak a két oldalról folytatott építési munkálatok során. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Az első magyar vasút — A MAGYAR Közgaz­dasági Társaság és a Neu­mann János Számítógéptudo­mányi Társulat megyei szer­vezetei március 23-án Tisza­füreden közös rendezvény keretében mikroszámítógé- pes bemutatót tartottak. Ezen, Rente Ferenc tanács­elnök megnyitóját követően, Hegyi István, a SZÜV igaz­gatóhelyettese tartott ^ elő­adást, majd az érdeklődők­nek a számviteli, munkaügyi és szállítási számítógépes felhasználásokat ismertette. — A NEUMANN János Számítógéptudományi Társu­lat megyei szervezete to­vábbra is törekszik a számí­tástechnika minél szélesebb körű megismertetésére és el­terjesztésére. Áprilisban a Pedagógiai Intézettel együtt­működve számítástechnikai versenyt szerveznek a me­gyei középiskolás fiatalok számára. E versenyre előre elkészített szoftverprogram­mal lehet benevezni, s ha ez megfelelő, akkor nyernek jogot a versenyzők, hogy részt vegyenek az újszászi szakközépiskolában sorra ke­rülő, $ rendkívül érdekesnek ígérkező versenyen. — MÁRCIUS 28-án a Technika Házában tartott retesz tárgyakat (pipa, cse­répedény, ételek). Akik fel­lépnek ellene (mert egy-egy kiválasztott családot rend­szeresen látogat), azokat bántalmazza, sót, hamut szór a szemükbe, pofonvág­ja őket, s nem lehet ellene tenni semmit, sem a ható­ságnak, sem a papnak. Hasztalan az ima, a böjtö­lés, a szentelmények alkal­mazása. E láthatatlan, kár­tevő „kísértet” csak azok­ban a falvakban ismeretes Nagyiván környékén, ahová a nagyivániakat házassági kapcsolatok is fűzik (Tisza- örs, Egyek, Tiszaigar), de e rendezvényt az Építőipari Tudományos Egyesület me­gyei szervezete. Ezen Lich- manegger Oszkár tanácsadó, a Dóka zsaluzási technoló­giáról és a Tremix beton- technológiáról tartott elő­adást és videofilmes ter­mékbemutatót. — A MAI NAPON 14.00 órakor ugyancsak az Építő­ipari Tudományos Egyesület megyei szervezete rendez előadást a Technika Házá­ban. Ezen dr. Benkő Árpád cégbíró tart az építész szak­emberek számára konzultá­ciót a cégbírósági eljárások­ról. — MÁRCIUS 31-én a Technika Házában tartja vezetőségi ülését a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete. A csak­nem ezer tagot számláló Egyenárammal újra ivó­vízzé lehet alakítani a szeny- nyezett vagy éppenséggel fertőzött vizet, anélkül, hogy bármilyen vegyi adalékanya­got használnának. Az új ivó­vízkészítési eljárást az NSZK-ban, a müncheni bio­helyeken csak tudnak róla, s úgy vélik, hogy ez a hie­delem Nagyivánhoz kötődik. Munkánk során Jász- szentandráson gyűjthettünk először hasonló adatokat, majd tovább nyomozva megállapíthattuk, hogy Bo- conád, Heves, Zaránk, azaz a jászszentandrási tanyavi­lággal érintkező települése­ken ismeretes hasonló lény, bár ott e „nappali kísértet­nek” neve nem volt. Ugyan­akkor sokkal több tulaj­donsággal rendelkezett: kedvenc szokása volt, hogy a felvetett ágyból kirepítet­te az ágyneműt, röptette őket más tárgyakkal együtt a szobában, trágyát, szeme­tet szórt az ételbe evés köz­ben, életre keltett tárgya­kat. amelyek úgy viselked­tek, mint ha dolgoznának vele (például a kendertiló nyelve csattogott, a dagasz­tóláb, teknő mozgásba jött, a szövőszék magától műkö­dött), s ugyanúgy tehetetlen volt vele szemben a megtá­madott család, mint Nagy­ivánban. Időközben tisztá­zódott az is, hogy Jászszent- andráson csak azok'ismerik, akik Boconádról, Hevesről nősültek, s ottani családta­gokkal álltak kapcsolatban. Rz eredetre utal A Jászságban, s így Szentandráson is, eredetileg ez a hiedelemalak ismeret­len. Ugyanakkor kiderült történeti vizsgálataink so­rán, hogy Nagyiván népe, illetve Nagyiván első bete­lepülői (a Kuruc, Kovács, Medve, Csontos, Cinege csa­ládok) 1755-ben Boconádról, s más családok Hevesről és Császról (ma Heveshez tar­tozó határrész) települtek át Nagyivánra az egri püspök birtokára, s alapították meg a községet. Azaz ez a hiede­lem valószínűleg ismert volt már a XVIII. század köze­pén Boconádon és Hevesen (s a közvetlen környékén), s máig fennmaradt Nagy­ivánban annak jeleként, hogy e környezetbe idegen eredetű népesség érkezett. Jó kétszáz esztendő kellett ahhoz, hogy a hiedelem a szomszédos településekre is átkerüljön Nagyivánról há­zassági kapcsolatok révén. Valószínűleg a hagyomá­nyos népi kultúra megindult rohamos bomlása az oka an­nak, hogy végül is nem ter­jedt tovább erősebben a H o r t cib á gy-s zél en. egyesületnek megyénkben hat üzemi csoportja és kilenc szakmunkabizottsága műkö­dik. 1988-ban eredményes évet zártak, s ennek tanulsá­gain kívül most megvitatják az 1989. évi munkatervben szereplő tennivalókat, vagyis hogyan tudnák az egyesületi társadalmi munka eszközei­vel minél jobban segíteni megyénk agrárgazdaságának fejlődését. — A TECHNIKA Háza a szakmai rendezvényeken kí­vül rendszeresen helyt ad más szervek rendezvényei­nek is. így ma a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya tart kitüntetés-átadási ün­nepséget, március 31-én pe­dig átt zajlik le az Agro- coop közgyűlése. Április 4- én a megyei pártbizottság kitüntetés-átadási ünnepsége is itt történik. Április 9-től kezdődően a megyei sakkba­rátok és érdeklődők itt te­kinthetik majd meg a Mező­gép sakkversenyét. lógiai intézetben dolgozták ki. Az anódos oxidálás elvé­re épül: az anódon atomos oxigén szabadul fel, amely oxidálószerként elpusztítia a csírákat. A villamos módszer nem változtatja meg a víz ízét. A vasút ideája Magyaror­szágra a múlt század első felében tört be. Miután Stephenson gőzmozdonyá­nak vontatásával 1830. szep­tember 18-án megnyílt Ang­liában a világ első vasútvo­nala Manchester és Liver­pool között, nálunk ennek az ideának nemcsak lelkes hí­vei, hanem ellenzői is vol­tak. Ez utóbbiak közül idé­zünk Deák Ferencnek az 1840. december 6-1 Pest me­gyei gyűlésen elmondott be­szédéből!: *Én azt hiszem, hogy Debrecen és Pest kö­zötti vonalra nézve alig akad valaki a Rendek közt, aki velem együtt... a fuvar­nak e vidéken való olcsósá­gát tekintve, álomnak ne tartaná azt, hogy itt valaha vasút létezhessék.” Talán az ilyen tekintélyes vélemények voltak okai an­nak, hogy a Karok és Ren­dek elodázták a vasútépítés tervét, s majd csak 1846. jú­lius 19-én indulhatott el az első vasúti szerelvény Pest és Vác között. Még az épít­kezést is sok vita-előzte meg, féltek a „gőzgépely”-től, hi­vatkoztak tűzveszélyre, a füstre, s hogy az ökrösfogat mindig gazdaságosabb lesz a vasútnál. El is érték azt, hogy az eredetileg Szolnokbn is átvezetendő Pest—Debre­cen vonal helyett csak egy rövidebb, kísérletnek nevez­hető pálya épült 33 kilométe­ren. Miért Derű? Az első magyar vasúthoz a mozdonyokat a belgiumi Coskerill-gyárban rendelték meg, és azokat az országos hírű fizikaprofesszor, Jedlik Ányos jelenlétében próbálták ki. Az első lokomotívot Pesth-nek nevezték el. Végül is a megrendelt három moz­dony helyett Pestre négy da­rab érkezett. Ükapáink kö­zött azonban ez a csalafin­taság nagy derültséget oko­zott, s talán az akkori lelkes várakozás is oka lehetett an­nak, hogy zokszó nélkül vet­ték át és fizették ki a négy mozdony árát, és hogy a de­rűs hangulat lehetett az oka annak, hogy az első magyar mozdonymodellt Derűre ke­resztelték. .. Ez ma a Város­ligeti Közlekedési Múzeum­ban látható. Mit írt a korabeli zsurnaliszta? Mint említettük, az első vasútvonal ünnepélyes meg­nyitását 1846. július 15-re tűzték ki. A Budapesti Hír­mondó így számolt be róla: „Az indítás jelére a gőz­mozdonyok egyet nyerítené­nek vagy sivítanának és az udvari kocsi hét vagonnal megindult a sokaság bámula­tára. .. alig tűnt el szemünk elől az utolsó pesti néző, máris a palotaiak és fótiak állanak előttünk. .. 25 perc­nyi utazás után a dunakeszi állomáson megálltunk, hol fával a tenderek és vízzel a katlanok láttatnak el, mire ismét megindultunk, és Göd mellett elrepülvén 24 perc után mozsarak durrogása közben Vácon leszálltunk.” Hírt kapott a „nagyérde­mű” arról is, hogy a vonat a 33 kilométeres távolságot a régebbi 5—6 órás postakocsi- utazással szemben 49 perc alatt futotta be. Ehhez azt fűzhetjük hozzá, hogy ma, 143 év múlva, sem teszi meg a személyvonat rövidebb idő alatt ezt az utat! .Petőfi költeménnyel üdvö­zölte a vasútvonal megnyitá­sát: Száz vasútat, ezeret Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot Mint testet az erek. Ezek a föld erei, Bennök árad a műveltség, Ezek által ömlenek szét Az életnek nedvei. Miért nem csináltátok Eddig is már? ... vas hiányzott? Törjetek szét minden láncot, Majd lesz elég vasatok.” És a szabadságharc... Pe­tőfi költői képe előrevetítet­te a szabadság sóvárgását, a munka szabadságát, amely a vas fogalmát összeköti a vasútéyal, de a költő úti le­veleiben is többször megem­lékezett a vasútról. Megindult az osztrák szer­vezés is Magyarország vasút­vonalait illetően, de ezzel szemben a lánglelkű Szé­chenyi egy Pest-központú va­súthálózatot álmodott meg a világ négy tája felé, s elkép­zelése, jóval később ugyan, de megvalósult... A Pest—Cegléd—Szolnok— Debrecen vonal építését 1847-ben kezdték el, és az — példás gyorsasággal! — a szabadságharc kitöréséig Szolnokig készült el. Ezen utazott 1848 szilveszter éjsza­káján a magyar kormány Debrecen felé. Ezidőben a pesti Skála-Metró áruház he­lyén, a Nyugati pályaudvar­ral szemben volt az „indó- ház”. A vonatok indítása és forgalma sok nehézséggel járt, például többször előfor­dult, hogy a lokomotív gőze elfogyott, megállt, akkori szakkifejezéssel élve „fekve maradt”. így járt a kor­mányvonat is: majdnem ka­rambolozott a harmadik ál­lomáson Pest felé tartó kato­navonattal, majd „fekve ma­radt", s csak hosszas tüzelés után tudott Ceglédre tovább­jutni, ahová délben érkezett meg. Szolnoknál azonban vé­get ért a vaspálya, Kossuth, kíséretével, kocsin folytatta útját, és Debrecenbe január 2-án érkezett meg. Szolnokig elszállították a bankjegy­nyomó gépet, a hadianyag­gyártáshoz szükséges szer­számgépeket, ígv a 98 kilo­méteres vaspálya a nagy időkben jó szolgálatot tett... KA A Pest—Vác vasútvonal első mozdonya Víztisztítás árammal VISSZATEKINTŐ IA tudomány világa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents