Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-30 / 75. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 30. — .... 1 1 5 S zombathelyi gyerekek sikere Japánban, Yokohamában 85 ország részvételével rendezték meg a „Kanagawa Bi- ennálé a világ gyermekei számára” elnevezésű nemzetközi rajzpályázatot, amelyben két szombathelyi kislány is sikerrel szerepelt. Danes Andrea, a Váci Mihály Utcai Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója aranyérmet nyert, Pócza Lilla negyedik osztályos pedig külSndljat kapott. (MTI fotó; Czika László) Pedagógusok alkotópályán Három évtized a tanítóképzésben A tervek szerint a nyáron jelenteti meg a Tankönyv- kiadó azt a tanulmánykötetet, amely a tanítóképzés megújítását, minőségének javítását célzó kísérletekről ad számot. A könyv szerkesztésével dr. Fábián Zoltánt, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola főigazgatóját bízták meg. A kötet kéziratai között egy statisztikai lapon adatok sorakoznak az ország 17 tanítóképző főiskolájáról. E szerint 1984 és 88 között Jászberényben harminc tudományos tanácskozást rendeztek; ugyanannyit, mint a budapesti képzőben. A bejelentett kutatások számát tekintve — jelenleg tizenhárom témában dolgoznak az oktatók — azonban holtverseny nélkül Jászberény áll az első helyen. Ugyancsak az élmezőnyben szerepel a főiskola a publikálásban is a négy év alatt 179 cikk, nyolc könyv jelent meg a jászberényi oktatók tollából, s huszonhat egyéb kiadványban is megtalálhatjuk nevüket a szerzők sorában. Dr. Fábián Zoltán a tőle megszokott csendes szolidsággal csak annyi kommentárt fűz az adatokhoz, hogy „most ért be a munkánk gyümölcse”. Aki viszont figyelemmel kísérte a főiskola életét, még hoz- zátehetné az adatokhoz, hogy az intézmény a hazai tanítóképzés megújításának egyik úttörőjévé vált. Dr. Fábián Zoltán a mai típusú általános iskola megszületését diákként köszönthette Egerben. Szépnek, nagyszerűnek látta a tanító munkáját, s amikor egy országos tanulmányi versenyen elért eredménye alapján nyitva állt előtte az ország Valamennyi egyeteme, főiskolája, egy percig sem ingott meg, az egri képző diákja lett. Nagy szeretettel beszél egykori tanárairól Somos Lajosról, Kovács Vendelről, s a tankönyvíró gyakorló iskolai nevelőkről Hórvölgyi Istvánról, Vásárhelyi Józsefről, akiktől életreszóló útra- valót kapott. Tanítói oklevéllel az ELTE pedagógiaipszichológia szakán folytatta tanulmányait. Népköz- társasági ösztöndíjasként, vörös diplomával keresett állást az egyetem befejezése után. Egy évig a Szolnoki Varga Katalin Gimnáziumiban tanított, a következő év 1958 szeptemberében viszont már a jászberényi képzőben oktatta a hallgatókat. Az eltelt három évtized számos Változást hozott a tanítóképzésben is. 1959-ben felsőfokúvá vált az addig középfokú képzés. 1975-ben pedig főiskolai rangra emelték a tanítóképzőket. A szakcsoportokból tanszékek alakultak, s bevezették az úgynevezett szakkollégiumi rendszerű képzést. Üj tantervek léptek életbe. Nem igen volt olyan év, amikor ne történt volna valamilyen változás. Közben növekedett a hallgatók létszáma Jászberényben is. Az utóbbi néhány évben javultak a képzés tárgyi feltételei. 1972-ben megnyitotta kapuit a gyakorló iskola, új kollégium is épült, a felső- oktatási alap pályázatán nyert pénzből pedig fejlesztették a könyvtárt. Dr. Fábián Zoltán 1978 óta főigazgató Jászberényiben. Ez alatt az évtized alatt olyan képzési formákkal kísérleteztek illetve kísérleteznek, amelyek alaposan eltérnek a hagyományostól. Jászberényben foglalkoztak először az óvónők átképzésével. Kihelyezett kurzusokat tartottak Pécsett, Kecskeméten, Egerben. A Szarvasi Óvónőképző Főiskolával pedig kettős képesítésű képzést kísérleteztek ki. Meghosszabbított tanulmányi idő alatt óvónői és tanítói oklevelet szerezhettek a hallgatók, s így lehetőségük nyílt arra, hogy az óvodában és az iskolában is foglalkozhatnak a gyerekekkel, megkönnyítve ezzel az első osztályosoknak a két intézmény közötti átmenetet. A tapasztalatokról egyébként tanulmányt olvashatunk majd a már említett kötetben. Tavaly ősszel kísérletképpen elkezdődött Jászberényben és Esztergomban a tanító-népművelő, tanítókönyvtár szakos képzés. A hallgatók négy év alatt szerzik meg diplomájukat. Ugyancsak szeptembertől Zsolnai József programja szerint készül huszonkilenc hallgató az általános iskolai úgynevezett képességfejlesztő alternatív tanterv szerinti tanításra. Ez utóbbi képzésre a tizenhét főiskola közül csak a jászberényi vállalkozott. Dr. Fábián Zoltán — néhány éve Apáczai-díjjal ismerték el a munkáját — az idén átadja másnak főigazgatói tisztségét. Lejárt a kétszer öt év, s az új oktatási törvény értelmében új vezetőt kell választani. Ö nem is pályázhat, de azt mondja, ha lehetne sem pályázna. Nem mintha rossz érzésekkel válna meg a hivatalától, hanem szeretne többet tanítani, s folytatni megkezdett pszichológiai tudományos munkáit. Mindezek mellett akad még elfoglaltsága ezután is bőven. Tucatnyi szerkesztőbizottság, munkaközösség, szak- bizottság vezetője, tagja, ahol a jövőben is számítanak dr. Fábián Zoltán szakértelmére, gondolataira. Tál Gizella NEB vizsgálat után, rekonstrukció előtt Kinek a pénzén bérelnek lakást szolnoki rendezőnek a fővárosban? Válaszol Schwajda György, a Szigligeti Színház igazgatéja A közkiadások érdekében tett takarékossági intézkedéseket tekintette át a közelmúltban a Szolnok Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megye .költségvetési intézményeinél. A Szigligeti Színházban is jártak a népi ellenőrök. Tapasztalataik nyomán, de korántsem a teljesség igényével, s nem ragaszkodva szigorúan a vizsgálat megállapításaihoz* néhány olyan, a közvéleményt is izgató kérdésről beszélgettünk Schwajda György színházigazgatóval, amely e témakörbe tartozik. Kéregéinek, közben szórják a pénzt? Köztudott, hogy a színház épülete nem kerülheti el az alapos és teljes fölújítást, amelynek költsége ma 400— 450 millió forintra tehető. A színház OTP-számlát nyitott, lehet adakozni, támogatni a megye egyik jelentős kulturális intézményét. A megyei tanács tisztségviselői agitálják a vállalatokat: járuljanak hozzá a felújítás költségeihez. Brigádok tesznek felajánlásokat. A rekonstrukció megkezdődik belátható időn belül, vagy hamarosan be kell zárni a színházat; bezáratja a tűzoltóság vagy a munkavédelmi hatóság. Az egész ország láthatta a tévében: az előcsarnokban hatalmas darabon lezuhant a plafonról a vakolat. Ez az érem egyik oldala. A másik: igaz, hogy Taub János a Caligula helytartója című darab rendezéséért kétszázezer forintot kapott? Emellett a Szigligeti Színház havi tizenötezer forintért bérel neki lakást a fővárosban? A fővárosba kocsit küld a színház egy-egy színészért, amikor kitűnő a gyorsvonata közlekedés, s valamivel ol— Ez rendben is volna, ha a rendező színháza közelében élne. De a fővárosban él. Nyilván azért, hogy közben ott rendezhessen. Többek között Schwajda György Himnuszát a Játékszínben. — A fővárosi lakás bére valóban havi tizenötezer forint, azaz egy évre ázáz- nyolcvanezer. Ebből százezret áll a Művelődési Minisztérium, hatvanezret az MSZMP KB. A Szigligeti Színház tehát a maradék húszezret. Ez a kérdés első felére a válaszom. A másik: nem tiltottam meg, hogy Taub vendégként másutt is feladatot vállaljon. Ellenkezőleg, örülök, hogy jut ideje, energiája a fővárosban rendezni, gazdagítani a magyar színházművészetet. Hivta mellesleg a Nemzeti, de Taub Szolnok mellett döntött. Ennek is örülök! Innentől aztán nem tudom mit válaszoljak, mit kellene válaszolnom. Amikor Taub- ban az ötlet fölmerült, hogy a Himnuszt a Játékszínben megrendezné, magam is ficsóbb. Nem sorolom tovább. .. * * * A látszat tehát az — gyújt cigarettára az igazgató —, hogy miközben egyik kezünkkel kéregetünk, a másikkal szórjuk a pénzt. — Nem így van? — Nem! Taub János a színházművészet kiemelkedő alakja, nemzetközileg elismert rendező. Nem azért az egy szolnoki rendezésért kapott kétszázezer forintot, hiszen színházunk egész évadra szerződtetett rendezője, s társulatunk tagja marad jövőre is. Fizetése havi 12—13 ezer forint (nettó). Ennyi volt elődje, Csizmadia Tibor havi fizetése is. Tauib János tehát nem jelent plusz költséget a Szigligeti Színháznak. Munkája pedig nem csak a Caligula megrendezése volt; rendszeres mesterkurzust tart a színészeknek, tagja a színház rendezői tanácsának, segíti társulatunk művészi munkáját. Mellesleg a Magyar Televízió a napokban rögzítette a Caligula helytartóját, amiért háromszázezret kaptunk. Ez olyan plusz bevétel, amelyet jórészt Taubnak köszönhet színházunk. gyelmeztettem: lesz, akinek ez majd nem tetszik, akadhat, aki sötét összefüggéseket vél fölfedezni. Taub János egyszerűen nem értette miről beszélek. Ezek után nyilván választhattam volna azt a megoldást is, hogy nem járulok hozzá darabom fővárosi színreviteléhez. Hozzájárultam. Kérem, ez az, amit nem tudok „kivédeni”, de nem is akarok. Hogy ki mit gondol, miféle össze- fonódottságot. hátsó szándékot tételez fel mindkettőnkről, az az ő dolga. Azt gondolom ugyanakkor, hogy nyílt, intelligens, művelt emberben ez a bizonyos hátsó gondolat föl sem merülhet. Hamarosan a szolnoki közönség előtt is bemutatkozik a darabom. A közönség döntsön: méltó-e arra, hogy a főváros is lássa. Mellesleg: sokkal kikezd- hetőbb voltam, amikor igazgatóként a saját színházamban megrendeztem a saját darabomat. Azért nem szólt senki, mégsem folytatom tovább. — Gépkocsihasználat. — Mivel a NEB vizsgálati jelentésében konkrét példa szerepel, igyekszem pontosan válaszolni: valóban küldött színházunk kocsit a fővárosba Harmath Albertért, aki Maros Gábor helyett ugrott be, a Mágnás Miskába. Meg kellett menteni az előadást. Harmath Berci a délutáni előadás után meghajolt az Operettben, kocsiba vágta magát, egész úton ismételte, tanulta szolnoki szerepét. Abban a szituációban kértem volna meg, hogy üljön vonatra, jöjjön, ahogy tud? A kocsira azon a délutánon senkinek nem volt szüksége, a gépkocsivezető végezte a munkáját a havi fizetéséért, végeredményben a benzinköltség, ami kiadást jelentett. Megérte. Kétszázmilliót szeretnék összeszedni — Schwajda György harmadik évadját tölti a Szigligeti Színház élén. Eeredeti- leg három évadra szólt a szerződése. Tavalyi ingadozása után — megy vagy marad nemrég egyértelműen leszögezte: marad. Vállalja, hogy végigcsinálja a színház rekonstrukcióját. — Tisztességtelennek érez- ném éppen most távozni, amikor a Szigligeti Színház társulata nehéz idő elé néz. A nyáron el kell kezdeni az épület felújítását, amelynek fedezetét magam is igyekszem előteremteni. Borzasztóan nagy kár, hogy a hetvenes években így elhanyagolták ezt a színházat. Sajnos azt kell látnom, hogy gazdája, a megyei tanács a helyzet fölismerésén túl egyebet alig tehet. Jómagam a megyében nem kéregetek. Őszintén megvallom — az egyre romló életszínvonal mellett — egyéni, lakossági adakozásra szólítani most becstelenség volna. Különböző fórumokon a központi költségvetésből ku- nyerálok. Körülbelül kétszázmilliót szeretnék így ösz- szeszedni. Ez a megyét nem befolyásolja. Megpróbálom. Ha újjáépül a színház, három-négy évtizedre megoldódik a gond. Nem nekem épül, hanem Szolnoknak, a megyének, az ittenieknek. Személyes érdekem nincs a dologban. Annak örülnék, ha hozzájárulhatnék, hogy egy újabb szép színháza legyen az országnak. * * * Időközben megtudtuk, hogy az épület rekonstrukciójára Schwajda György százmillió forintot kapott a Művelődési Minisztériumtól. Egri Sándor Hátsó szándék nélkül Különleges — magyarországi viszonylatban páratlan — kiállítást láthatnak az érdeklődők az óbudai Zichy kastélyban. Hoffmann Mónika a régi korok babakultúrájának, a babaépi- tő műhelyek közkedvelt termékeinek hiteles másolatait készítette el porcelánból. (MTI fotó: E, Várkonyi Péter)
