Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 29. Megyénk elmúlt évi mérlege A KSH Szolnok Megyei Igazgatóságának jelentőse 1988-ró! A termelés és a beruházások Beruházások Ipar, építőipar Szolnok megye szocialista iparában 1988-ban a termelés az előző évit 0,3 százalékkal haladta meg. A termelés dinamikája folyamatosan mérséklődött. Az ágazatok közül a martfűi gázmező üzembe állításával a meginövekedett földgázkitermelés révén, a bányászat kiemelkedően, a. villamos- energia-, a gép-, az építőanyag- és az élelmiszeripar a megyei átlagot meghaladóan növelje termelését. Az igények változása miatt számottevő különbségek tapasztalhatók a fontosabb termékek előállításában. Dinamikus, 10 százalékot meghaladó termelésnövekedést az egy évvel korábbinál lényegesen szőkébb körben, a fontosabb termékek közül a földgáznál, a háztartási fagyasztószekrényeknél, a kolbászféléknél és a növényolajnál értek el. Az előző évinél 5—10 százalékkal többet állítottak elő fekete-fehér televízióból, csontos sertéshúsból, vörösárukból és fogyasztói tejből. összességében az előző évi szinthez hasonló termelés az élőmunka termelékenység 2 százalékos. az előző évinél kisebb ütemű növekedésével valósult meg. Az átlagosnál 'mérsékeltebb az emelkedés a könnyűiparban, visszaesés jellemző a vegyiparban. » A szocialista .iparban tovább csökkent a foglalkoztatás, amely elsősorban a fizikaiak állományát értn- tette. Az összes foglalkoztatottak átlagos száma 1988- iban 55,9 ezer fő volt, 1,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A megye szocialista iparában dolgozók 1988. évi átlagos havi bruttó keresete 8392 Ft volt, nettó átlagkeresetük pedig egy év alatt 12,6 százalékkal bővült. A megye szocialista ipara 1988-ban 13,9 milliárd forint értékű, az előző évinél folyó áron 17,7 százalékkal több terméket exportált, amelynek csaknem háromnegyed része nem rubel elszámolásban értékesült. Ez utóbbi közel fele az élelmiszer-, egyhanmada pedig a gépiparból származott. A fontosabb exportcikkek közül mind mennyiségben, mint árbevételben jelentősen emelkedett a kereskedelmi és vendéglátóipari üzemi gépek és berendezések, a háztartási villamos hűtő- és fagyasztószekrények, a kénsav, a 60 százalékos óleum, a nátriumtri- polifoszfát, a szintetikus kriolit, a szervetlen pigmentek, a gumi fonmatalp, a férfi utcai cipők, ä csontos sertéshús, a vágott baromfifélék egy része, a Hajdú sajt és a növényolaj nem rubel relációjú értékesítése. Elsősorban jövedelmezőségi okok miatt tovább mérséklődött a fenntartási jellegű munkák aránya, amely 1985-ben még 22 százalék, 1988-ban pedig már csak 17 százalék volt. A kivitelező építőipar 1988-ban 133 építmény megvalósítását kezdte el, összesen 2,3 milliárd forint értékben. Ez számát tekintve 15-tel kevesebb, összegében pedig 0,8 milliárddal több az 1987. évinél. Ebben az időszakiban 735 új lakás építése kezdődött el, amely 173-mal haladta meg az előző évit. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságának bruttó termelési értéke 1988-ban — előzetes adatok szerint, változatlan áron számítva — az ezt megelőző két esztendőhöz képest dinamikusan nőtt, a növénytermesztés kiemelkedő hozamainak köszönhetően. Az előző évhez viszonyítva lényegesen több termést takarítottak be gabonafélékből, ezen belül is főként búzából s kukoricából, 'burgonyából, zöldségfélékből és szőlőből. Az állattenyésztésben ezzel szemben számottevő volumencsökkenés következett be, elsősorban a juh-, a sertés- és a szarvasmarha-ágazatokban. ben 2,3 tonnáról 2,0 tonnára esett vissza. Burgonyát 1988-ban 8,4 százalékkal kisebb területen ültettek, és a termésátlag 45 százalékos emelkedése a termésmennyiséget mintegy egyharmadával növelte. A mezőgazdasági nagyüzemekben a zöldségfélék közül területegységenként vöröshagymából 10,2 tonnával több, paradicsomból 2,5, zöldpaprikából. 1,9 tonnával kevesebb termett az előző évinél. Gyümölcsfélék közül a téli alma és a szilva termésátlaga meghaladta a tavalyit. A szőlőültetvények ez évben jó közepes termést biztosítottak. A megye mezőgazdasági területe a tárgyévben 462 ezer hektár volt. A 386 ezer hektáros szántóterület 2,6 százalékát nem hasznosították. A gabonafélék vetésterülete a korábbi évek tendenciáját követve az előző évihez képest 3,5 százalékkal csökkent. A 205 ezer hektár területről rekord mennyiségű, 1169 ezer tonna gabonát takarítottak be, ami az ország gabonaterméséből 8 százalékos részarányt képviselt. Az 55 ezer hektáros kukorica-vetésterületről 373 ezer tonna termés került a magtárakba. A fajlagos hozam hektáronként erőteljesen ingadozott, és átlagosan 6,7 tonna volt, ezzel a megyék sorrendjében a második helyet foglaltuk el. A rizs 3,7 t/hia termésátlagot adott, és 21,8 ezer tonna jó minőségű termést vett át a felvásárló vállalat. A cukorrépából a betakarítás problémáira a mezőgazdasági nagyüzemek a termőterület 8,4 százalékos cstökkentésével reagáltak. A napraforgó-termelés 0,8 százalékkal nagyobb területen folyt, mint egy évvel korábban. A területegységenkénti termés pedig elsősorban a tenyés/időszakban fokozottan fellépő gombabetegségek következtéA megye állatállománya — az 1988. december '31 -i állatszámlálás adatai szerint — a szarvasmarha kivételével tovább csökkent. A szarvasmarhák száma az elmúlt esztendőben nem egészen 1 százalékkal, 116 ezer db-ta emelkedett. A megye területén 7 ezer darab sertéssel, ezen belül 2 ezer db anyakocával tartottak kevesebbet, mint 12 hónappal ezelőtt. A mezőgazdasági nagyüzemekben a sertésállomány 2,5 százalékkal bővült, a kisgazdaságokban pedig több mint 1 százalékkal .mérséklődött. Az 1987. év végi állapothoz képest a tyúkfélékből 22 százalékos volt a csökkenés., A megye juhállományának 11 százalékos fogyása a mezőgazda- sági nagyüzemeket és a kisgazdaságokat egyaránt érintette. A mezőgazdasági nagyüzemekben 1988-ban 37 490 főt foglalkoztatták. Az állami gazdaságokban 4,5, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 5,7 százalékos volt a létszámcsökkenés. A bruttó átlagkereset az állami gazdaságokban 8168, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 7937 forintot ért el. A nettó átlagkereset pedig az előbbi sorrendben 8,3, illetve 12,1 százalékkal emelkedett. A megyei székhelyű szocialista gazdálkodó szervezetek 1988-ban 11,5 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron számolva közel annyit, mint az előző esztendőben. A pénzügyi teljesítésnek 56 százalékát építés tette ki, mely 1987- hez képest alig változott. A ■nem rubel elszámolású gép- beszerzések értéke negyedével nőtt, míg a rubelért vásárolt gépeké 31 százalékkal mérséklődött. Ez évben 33 olyan beruházást helyeztek üzembe, amelyeknek egyenkénti költségelőirányzata meghaladta a 25 millió forintot. A, teljes költségelőirányzatuk és az összes pénzügyi teljesítésük egyaránt 3,2 milliárd forint volt. Ezeknek közel fele az ipar és a .mezőgazdaság állóalapjait növelte, a legjelentősebbek pedig Martfű, Szolnok és .Törökszentmik- lós területén valósultak meg. A beruházások közül 7 határidő előtt, további 8 határidőre készült.el. Egy évnél többet késett 9 objektum átadása, míg 9-et fél évnél kevesebb késéssel helyeztek üzembe. Az év végén a megyében 71 jelentősebb beruházás volt folyamatban, amelyekre 8,8 milliárdot terveznek ■fordítani. II lakosság életkörülményei Népesség — foglalkoztatás 1989. január 1-én 427 ezren, az elmúlt évinél több mint ezer fővel kevesebben éltek a megyében. A népesség 54 százaléka városokban lakott. Ez az arány egy év alatt lényegében változatlan maradt. A megye foglalkoztatási helyzete 1988-ban lényegesen nem- változott. A gazdálkodó szervezetek közötti mufikaerőmozgás lassult. A bejelentett munkaerőigényék az elmúlt év végihez képest, de a három hónappal korábbi állapothoz viszonyítva is emelkedtek. Munkahelyteremtő beruházások megvalósításához a tárgyévben 14 gazdálkodó szervezet nyújtott be pályázatot, melyek közül a foglalkoztatási alapból 4-hez 16,5 millió forint támogatást 'biztosítottak. A megfigyelt anyagi ágakban 1988-ban megközelítően 126 ezer főt, 3,7 százalékkal kevesebbet foglalkoztattak, mint 1987-ben. A fizikai dolgozók száma 4,2 százalékkal, a szellemi te- vékenységűeké 1,5 százalékkal csökkent. Lakossági jövedelmek, betétek és hitelek A lakosság központi forrásból származó — nyugdíjak nélkül számított — pénzbevétele 1988-ban 7,9 százalékkal haladta meg a múlt évit. A bér es egyéb személyi jellegű jövedelmek emelkedési üteme a negyedik negyedévben gyorsult, az éves növekedés elérte a 9,2 százalékot. Ezen belül a munkabérek 9,3 százalékkal emelkedtek, az év végi részesedés pedig másfélszeresére nőtt. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti munkabérek és munkadíjak 2,6 százalékkal növekedtek, az egyéb jövedelmek nagysága nem érte el az elmúlt évit, így a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kifizetése csak 0,9 százalékkal volt több. A lakossági betétek állománya 1988 végén 9,5 milliárd forintot tett ki, mely a 12 'hónappal korábbinál 8,8 százalékkal magasabb. Országos adatok 1988-ban folytatódott a népesség számának 1981- ben kezdődött természetes fogyása. Az 1989. január 1-jei népességszám 10 millió 590 ezer volt, 14 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 123 ezerrel a 8 évvel ezelőttinél. A népesség gazdasági aktivitása összességében alig változott: az aktív keresők száma 1989 'elején mintegy 4 millió 840 ezer volt, körülbelül 5 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét'kifejező bruttó hazai termék (GDP) a tervezett 1—1,5 százalékos növekedés helyett stagnált, értéke folyó áron — előzetes, becsült adatok alapján — 1100 milliárd forint volt. A cserearányok javulásának hatását is tükröző GDP körülbelül 0,5 százalékkal nőtt. Az ipari termelés — a tervezett 1 százalékos növekedéssel szemben — lényegében az előző évi szinten maradt. Az ipari termékek exportja 4,5 százalékkal emelkedett, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel 9 százalékos bővülése révén. Á mezőgazdasági termékek bruttó termelése körülbelül 4,5 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A népgazdaság konvertibilis valutákban fennálló adósságállománya 1988- ban is nőtt, de kevésbé, mint az előző évben, a folyó fizetési mérleg hiánya kisebb volt az 1987. évinél. A nem rubel elszámolású' összes külkereskedelmi áruforgalomban — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 573 millió dollár aktívum keletkezett az előző évi 361 millió dollár passzívummal szemben. A rubelelszámolású folyó fizetési mérleg aktívummal zárult. E viszonylatban a külkereskedelmi áruforgalom kiviteli többlete — a tényleges fuvarfizetésekkel együtt — 130 millió rubelt tett ki, 12 millió rubellel kevesebbet az 1987. évinél. 1988-ban a lakosság jövedelme és fogyasztása az előirányzatokkal összhangban, illetve a fogyasztás azt meghaladó mértékben csökkent: az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2 százalékkal, a fogyasztás 4—4,5 százalékkal. 1988-ban a fogyasztói árszínvonal emelkedése számottevően gyorsult, és az előirányzott 15 százalékot meghaladóan nőtt, éves átlagban 15,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. 1988-ban 50 ezer 500 lakás épült, az előző évinél 6 ezer 700-zal kevesebb. 1988. december 31-én a ■megyében a kiskereskedelmi boltok 4,9 százaléka, a vendéglátóhelyek 36,9 százaléka üzemelt szerződéses formában. Számuk egy év alatt a boltok esetében 10.5 százalékkal csökkent, a vendéglátóegységeknél 1,7 százalékkal növekedett. A szocialista kereskedelemben 1988-ban 13 190 főt foglalkoztattak, ami 1,9 százalékkal kevesebb a múlt évinél. A teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete 6229 forint volt, a nettó átlagkereset egv év alatt 1,2 százalékkal nőtt. Az idegenforgalom fogadási feltételei javultak. Az összes kereskedelmi szálláshelyek (befogadóképessége megközelítette a 8900-at, mely egy év alatt 13,6 százalékkal növekedett, legnagyobb mértékben a szállodákban. A megye kereskedelmi szálláshelyeit 1988- ban közel 143 ezer vendég kereste fel, 8,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A belföldiek számla kismértékben emelkedett, a külföldről érkezőké az egyötödével visszaesett. Egyharmados csökkenés következett be a szocialista országokból idelátogatók számánál, amit elsősoriban a csoportos utazásokat érintő, 1988. év elején bevezetett ÁFA okozott. A konvertibilis elszámolású országokból közel 25 ezren, 10 százalékkal többen érkeztek, és 29 százalékkal' több éjszakát töltöttek el, mint az előző évben. Egészségügy, szociális ellátás Az év során az egészség- ügyi alapellátás személyi, tárgyi feltételei számottevően nem változtak. Az 1987. évihez képest 3-mal nőtt a körzeti egészségügyi szolgálatok, 1-gyel az iskolaorvosi és 3-mal a községi fogorvosi körzetek száma. Az év végén 5 általános, 1 üzemorvosi, 9 gyermekgyógyászati és 4 községi fogászati körzetben volt betöltetlen az orvosi állás. A kórházi ágyak száma 1988-ban 90-nel bővült. Az elmúlt tizenkét hónapban az engedélyezett bölcsődei férőhelyek 5,6 százalékát szüntették meg, így az év végére számuk 2593-ra csökkent, kihasználtságuk 72,4 százalékos. A szociális ellátás feltételei kismértékben javultak. A fogyatékosok klubjának férőhelyei 10-zel növekedtek. Az előző évhez képest lényegében nem változott a táppénzén. lévők aránya és 1988-ban átlagosan a foglalkoztatottak 6,0 százaléka volt betegállományban. A megfigyelt vállalatoknál és szövetkezeteknél az év során 2859 foglalkozási baleset történt, melyből 7 volt halálos kimenetelű. A megye közútjain ugyanebben az időszakban 652 — közel annyi, mint a tavalyi évben — személysérüléses közlekedési baleset történt, amelynek során 888 fő sérült meg. A legjelentősebben a meghaltak száma növekedett. Oktatás Az óvodák számának változatlansága mellett a férőhelyeké 356-tal lett kevesebb az 1987. évinél, és kihasználtságuk továbbra is teljes. Az 1988 89-es tanévben a megye általános iskoláiba 54,2 ezer diák jár. A csökkenő tendencia tovább tart, a tanulók száma egy év alatt 2,4 százalékkal fogyott. A dolgozók általános iskoláiban az elmúlt évi 475-tel szemben 500-an folytatják tanulmányaikat. Az itt tanulók közel 65 százaléka tanköteles korú, és a diákok négyötöde esti tagozatra jár. Az 1988 89-es tanévben a megye szakmunkásképző iskoláiban 7816-an tanulnak, számuk egy év alatt 459-cel nőtt. A középiskolákba ebben a tanévben 10 418 diák iratkozott be, számuk az egy évvel korábbit 3,7 százalékkal haladja meg. Az előző évekhez hasonlóan a tanulók négytizede gimnáziumba jár. A megye felsőoktatási intézményeinek nappali tagozatán ebben a tanévben 1313-an folytatják tanulmányaikat, közülük 466-an első évesek. Átlagosan a hallgatók négyötöde saámára biztosítanak diákotthoni elhelyezést. A felsőoktatási intézmények levelező tagozataira 551-en iratkoztak ■be, közel egyharmaduk — elsősorban a tanítóképző főiskolára járók — a második diplomájukat szerzik. Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága Kereskedelem, idegenforgalom lasztéka nem volt megfelelő. Az árváltozások az előző évhez hasonlóaq a vendéglátást érintették legerőteljesebben. Ez a forgalom ösz- szetételében — a korábbi tendenciákat erősítő — változásokat eredményezett. Az italok részaránya csökkent, az ételeké emelkedett. Az utóbbin belül tovább nőtt az előfizetéses ételforgalom hányada. A lakossági kiadások átrendeződése leginkább a ruházati termékeknél éreztette hatását. A forgalom élénkítése érdekében a vállalatok engedményes és csereakciókkal próbálkoztak, szerény sikerrel. Az év során a vegyes iparcikkek eladott mennyisége csökkent a legkevésbé. A kínálatot ellentmondások jellemezték, egyfelől túlkínálat keletkezett egyes híradástechnikai cikkekből, üveg- és porcelánárukból, másrészt egy sor termék- csoportnál választéki hiány mutatkozott. A tartós fogyasztási cikkek értékesítéséből az 1987. évinél 5,1 százalékkal kevesebb árbevétel származott, különösen a közületi vásárlások mérséklődtek. A megye kiskereskedelme 1988. évben folyó áron 25,8 milliárd • forint forgalmat realizált, amelynek növekedési üteme (9,2 százalék) valamivel meghaladta az országosat. Az állami szektorban 13,5 százalékkal, a szövetkezetiben 5 százalékkal nőtt az értékesítés. Nagyobb szerepet kapott az ellátásban a magánkiskereskedelem is, mivel a központi árualapiból történő beszerzése az 1987. évit 25 százalékkal haladta meg. A vizsgált időszakban a kiskereskedelem árai 16,5 százalékkal emelkedtek, leggyorsabban a vendéglátásban és a ruházatnál. Az eladott áruk mennyisége az előbbiekkel összefüggésben az előző évhez viszonyítva minden árufőcsoportban csökkent, összességében 6,2 százalékkal. A visszaesés a vendéglátásban és a ruházati termékeknél volt a legnagyobb mértékű. Az élelmiszerek és élvezeti cikkekből a kereskedelem összességében kiegyensúlyozott ellátást biztosított. A lakossági igények eltolódtak a relatíve olcsóbb áruk felé, amelyeknek azonban sem mennyisége, sem váA növekedést az év végi kamatjóváírás eredményezte. Megváltozott a betétállomány összetétele: Csökkent a hagyományos kamatozású betétek aránya. A lakossági hitelek állománya az év végén elérte a 12,6 milliárd forintot, ez 11,9 százalékkal több az 1987. évinél. Közülük a hosszúlejáratú hiteleké 1,2 milliárd forinttal, ezen belül az építési kölcsönöké 905 millió forinttal nőtt. A megyében az év során az 1987. évi 2641-gyel szemben 2132 lakást vettek használatba. Az otthonok közül 1966 magán-, 166 állami erőből épült. Az állami lakások döntő részét Szolnokon és Jászberényben adták, át. Az új otthonok 58 százaléka városokban, 42 százaléka községekben létesült. A lakások mintegy 80 százalékának kivitelezését magánépítők végezték.
