Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 29. 3 Megkezdődött a keltetés Gyomaendrődön a Körösi Állami Gazdaság, a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat és a gyomaendrődi Béke Tsz gazdasági társulásában, a 134 millió forintos beruházással létrehozott keltetőözemben. Az üzem gépeit a Hajdúsági Iparművek­nél gyártották, most — április végéig — az üzemi próbák folynak. Ezalatt 140 ezer liba­tojást keltetnek ki. A próbaüzem után a kel tetősre, nevelésre és feldolgozásra alakult társulás évente egymillió kétszázezer libát és hat-hétmillió csirkét ad át a fogyasztóknak. (MTI-fotó: B. Fazekas László) Hatékonyabb ellenőrzés a fogyasztók érdekében (Folytatás az 1. oldalról) lasztják, ezek a kártevők még nagyobb mértékben el­szaporodnak, és ott is nagy kárt Okozhatnak, ahol a vé­dekezés megfelelő volt. Ide tartozik még az exportra szánt mezőgazdasági termé­kek vizsgálata, amit a foga­dó, ország előírásainak meg­felelően végeznek. A talajvédelem az utóbbi időben újra a figyelem kö­zéppontjába került. Ezen a területen azt ellenőrzik, hogy az üzemek gondoskodnak-e a talajok minőségének védel­méről, elvégeztetik-e a szük­séges vizsgálatokat. A tsz-ek általában évenként vizsgál­tatják a termőföld tápanyag­összetételét. Ezen túlmenően ötévenként meg kell vizsgál­ni azt is, hogy nem dúsul- tak-e fel olyan anyagok a ta­lajban, amelyek a növények­re, emberekre károsak lehet­nek. Ilyenek például a nö­vényvédőszerek bomláster­mékei, nehézfémsók, nitrá­tok, a talaj savanyodását okozó sók. Ezek az anyagok végül is a növényekbe kerül­nék, — és mint Ejéld a is volt rá — az exportra szánt '•ér­mékét meg kellett semmisí­teni.- A felsorolt vizsgálatokon és ellenőrzéseken túlmenően az állomás intézkedik is, hogy a feltárt hiányosságo­kat megszüntessék, a szeny- nyezett termékek ne kerül­hessenek emberi fogyasztás­ra, azokat megsemmisítsék, vagy más célra használják fel. A mostani feladatokhoz a szükséges műszaki háttér megvan, a jól felszerelt la­boratóriumokban el tudják végezni az előírt vizsgálato- kat. Most épül egy újabb labo­ratórium, amelyben a későb­biekben a növényv édőszerek és műtrágyák minőségét el­lenőrzik. Nézik majd, hogv megfelel-e a forgalomban lévő szer a szabványoknak, a szavatosság lejárta után használható-e még, ha na­Az országos KlSZ-érte- kezlethez hasonlóan az áp­rilis 21. és 23. között a Bu­dapest Sportcsarnokban megrendezendő XII. KISZ- kongresszus is , nyilvános lesz. A mozgalom jövője iránt érdeklődő fiatalok megfigyelői joggal vehetnek részt az eseményen. Az érdeklődők számára részvételi jegyeket adtak ki, amelyek március 31-ig a KISZ megyei, illetve városi bizottságainál, . továbbá az új szerveződéseknél váltha­gyobb mennyiség van belőle raktáron. Vizsgálják a mű­trágyák fizikai jellemzőit, hatóanyag- és nehézfémtar­talmát is. Újszerű lesz az a kísérlet­sor, amelyet az engedélyezés előtt álló növényvédőszerek­kel végeznek. Mikorra forga­lomba kerül, már megvizs­gálják milyen a bomlási se­bessége, veszél.yesék-e a bomlástermékei, maradékta­lanul lebomlik-e, mire has > nálható, milyen munka­egészségügyi előírásokat kell betartani és mennyi lesz a várakozási idő alkalmazása esetén. Ez a laboratórium Szolnok megyén kívül Báes-Kisikun és Csongrád megye területé­ről érkező mintákat is fog vizsgálni. Eddig 90 százalékban nagyüzemekből kerültek ki az ellenőrzött termékek, vi­szont az agrárpolitika válto­zásával várhatóan egyre na­gyobb lesz a kistermelők ará­nya. A termékek tisztaságát nekik is éppúgy biztosítani kell, mint a nagyobb terüle­tekén gazdálkodóknak. Ezért ősztől kistermelők részére tanfolyamét indítanák a nö­vényvédőszerek helyes és biztonságos használatáról. Aki ezt elvégzi, az hozzá­juthat a hatékonyabb, de nagyobb hozzáértést Igénylő szerekhez is. Mindezeket a feladatokat kevesebb létszámmal, de a kezdeti tapasztalatok alapján, hatékonyabban tudják vé­gezni. Huszonöt felsőfokú mezőgazdasági és műszáki végzettségű szakember végzi az ellenőrzéseket és az ana­litikai vizsgálatokat. A me­gye területén tizenhárom fel­ügyelő kíséri figyelemmel a kártevők elleni védekezést, a talajok minőségének védel­mét. az előírások betartását. Emellett tanácsokkal is se­gítik a gazdálkodókat, hi­szen az állomás csak utasí­tásokkal, büntetésekkel nem érheti el célját. T. A. tők 300 forintért. A részvé­teli jegy belépésre, étkezés­re (ebéd, uzsonna, vacsora) jogosít, s a jegyek tulajdo­nosai a. helyszínen megkap­ják a kongresszus dokumen­tumait is. A március 31. után megmaradt részvételi jegyek április első hetében — munkanapokon — a KISZ KB székházában (Bu­dapest, XIII., Kun Béla rakpart 37/38.) vásárolhatók meg. Az utazásról és a szál­lásról az érdeklődőknek ma­guknak kell gondoskodniuk. Lesz-e befogadóállomás Hajdúszoboszlón? Még nincs döntés arról, hol létesülnek befogadóállo- másök az' erdélyi menekül­tek számára — nyilatkozta Gál Zoltán be 1 ügymin is z- ter-helvettes,' a tárcaközi koordinációs" bizottság ve­zetője azzal kapcsolatban, hogy Hajdúszoboszlón alá­írásgyűjtési akciót kezdett a helyi KISZ-bizottság és az úttörőelnökség. Az ellen til­takoznak, hogy a városban élők megkérdezése nélkül kívánják a helyi KISZ-isko­lát befogadóállomássá át­alakítani. A miniszterhelyettes el­mondta: több határ menti megyétől kértek javaslatot, hogy hol lehetne befogadó- állomásokat felállítani. Természetesen minden eset­ben a helyi és a megyei ve­zetéssel közösen tervezik a táborok létrehozását és mű­ködtetését. A javaslatokat az erre a célra alakult szak­értői bizottság vizsgálta meg. Ezek egyike volt a hajdúszoboszlói KlSZ-tábor is. Hangsúlyozta, hogy a helykijelölés még csak ja­vaslat, a bizottság még nem készítette el ^írásbeli véle­ményét. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy döntés előtt mindenképpen kikérik a helyi vezetés véleményét. . Az ügy megítélésében azonban nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy szá­munkra a nemzetközi köz­vélemény szimpátiájának fenntartása döntő jelentősé­gű, és — rossz magyar .szo­kás szerint — a teljes oda­adás megajánlásában és a visszatartás a végrehajtás­ban veszélyezteti ezt a szim­pátiát. Egyébként azokat az eszközöket, amelyek a mene­külttábor működtetéséhez szükségesek, így egészség- ügyi szűrőállomásokat, okta­tás és egyéb célú eszközöket a város lakossága is haszno­síthatja majd. Rz Országos Sajtószolgálat közleménye A Minisztertanács 1989. ja­nuári határozata értelmében március 29-én, szerdán dél­előtt 10 órakor megkezdődik a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában Nagy Im­re, Maiéter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és •a Történelmi Igazságtétel Bi­zottság képviselőinek jelen­létében. Nagy Imre és tár­sainak temetése az 1958-as kivégzés 31. évfordulóján, június 16-án történik meg. Nyilvános lesz a KISZ XII. kongresszusa A megyei tanács vb napirendjén Jól gazdálkodik a sütőipari Vállalat Fontos téma kettő is szere­pelt tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén. Az a vállalat számolt be munkájáról, amely minden­napi kenyerünket állítja elő, a Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat, amelynek üzemei­ből jut nagyrészt kenyér és péksütemény a megye bolt­jaiba. Jól prosperáló vállalat, gazdálkodása színvonalas. Naponta öt nagyüzemében, tizenkét középüzemében és három kisüzemében sül a ke­nyér, készül a ropogós kifli a lakosság 91 százalékának. Sajnos, olykor tapasztalha­tó, hogy a péksütemény nem­hogy nem ropogós, de egy­szerűen nem is található meg egyes boltokban, leg­alábbis mindegyik, amit ter­mel a vállalat, s a kenyér minősége sem kifogástalan. Az ok: közepes a liszt minő­sége, s még javítószerekkel is nehezen érhető el. hogy a fogyasztóik minden esetben elégedettek lehessenek a megvásárolt kenyérrel. Más­részt a kereskedelem és a vállalat közötti kapcsolat, a harmónia sem tökéletes még, különben hogyan lehetne, hogy bár a vállalat több mint 30 féle péksüteményt termel, de az üzletekben ál­talában csupán 4-5 találha­tó. A'fogyasztók megyei ta­nácsának képviselője joggá' tette szóvá a jelentés vitájá­ban, jóllehet elismerte ő is. azt az érzékelhető előrelé­pést, amit a kenyérsütő vál­lalat a választék bővítésében az évek során elért. A sütő­ipari vállalat — szerepelt az írásos jelentésben — igyek­szik lépést tartani a fogyasz­tók változó szokásaival, s az olcsóbb termékféleségekkel közeledni a vevőik egyre szű­külő pénztárcájához. Ugyan­akkor egyre erősödik az igény az úgynevezett házi kenyér iránt, ami olyan kis­üzemek létrehozását sürget­né a vállalaton belül is, ame­lyekben az effajta igények szerint „sülhetne ki a ke­nyér”. Továbbá az ellátás színesítését szolgálhatná, ha a vállalat saját boltjaiban is több helyen kínálná teljes skálájú választékát. Mind­ezek felvetődtek a jelentés eszmecseréjében, összességé­ben azonban a közületek, nagyfogyasztók pontos és megbízható partnernek tart­ják a sütőipart, ahogy egy széles körben végzett felmé­rés eredményei is bizonyítot­ták. A testület ezért elisme­réssel adózott a vállalatnak és nyugalomba vonuló igaz­gatójának, aki egy megbíz­hatóan dolgozó megyei válla­latot hagy utódjának „örök­ségül“. A másik fontos téma szin­te modellértékű. Először fog­lalkozott ugyanis a Vb egy kisközség, egy úgynevezett hátrányos helyzetű település nehéz sorsával és fejleszté­sének napirendi kérdéseivel — kiemelten. Tiszabő hely­zetét mérték fel egy szakága­zatok komplex vizsgálatával, s a végrehajtó bizottság en­nek alapján fogadott el egy intézkedési tervet, amelynek megvalósítására a szűkös erőfonrásik mellé a megyei tanács odahelyezte a maga anyagi támogatását, garan­táltan. E mostani vizsgála­tot követik majd az újabbak, hisz a megyei tanács így is próbál segíteni a legválsá­gosabb helyzetbe jutott tele­pülések kilátástalannak tű­nő sorsán. Értékelte a testület ezen az ülésén a településfejlesz­tést segítő társadalmi munka 1988, évi eredményeit, és döntött a díjak odaítélésé­ben. A városok közül- első lett Túhkeve, a 3500 lélek- szám fölötti települések kö­zül Tószeg, az 1800—3500 kö­zötti lakosú községek közül Nagykörű, s az ennél kisebb települések közül Tiszajenő ért el első helyezést. Egyéb­ként a megyében az egy la­kosra jutó társadalmi mun­ka értéke 3722 forint — 106,6 százaléka az előző évinek. / városi tanács ülésének napirendjén: Még tisztítatlanul folyik a szolnoki szennyvíz a Tiszába Jelenleg még tisztítatlanul jut a szolnoki szennyvíz a Ti­szába, de tervezik a szennyvíztisztítómű építését, — tudtuk meg a Szolnoki Városi Tanács tegnapi ülésén. A tanácsülés megtárgyalta többek között a közterületfenntartó intézmény tevékenységi körének bővítését. „Társadalmi Munkáért” ki­tüntetések adományozását, valamint Szolnok és környéke vízellátását. Erről *Kaposvári Kázmér, a megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat igazgatója szá­molt be. A vállalat tavaly csúcsidőben — július 7-én — több mint 70 eáer köbmé­ter ivóvizet biztosított. Egyébként a szolnokiak na­pi 41 ezer köbméter, a kör­nyéken lakók pedig közel napi 3 ezer köbméter vizet fogyasztottak. A megyeszék­helyen lákók egy személyre jutó napi fogyasztása az el­múlt három évben 220 li­terről csupán 222 literre emelkedett, a város körzeté­hez tartozó községekben vi­szont napi 75 literről 83 li­terre nőtt egy ember fo­gyasztása. Sok kritika éri az ivóvíz minőségét Szolnokon. Az emberek hol a víz ízére, hol a szagára, hol a színére pa­naszkodnak. A megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kí­sérletsorozatot indított, amelynek célja, hogy ki­szűrjék a nyersvíz különle­ges szennyezőit. A kísérleti programra a vállalat eddig több mint 2 millió forintot fordított. Vízágazati re­konstrukcióra és beruházá­sokra 3 év alatt több mint 93 millió forintot költöttek. A jobb vízellátást szolgálja az is, hogy épül a felszíni vízmű II/A üteme. Pillanat­nyilag kilenc egységes szű­rőház építése folyik, és ha­marosan befejezik a régi vízkivételi mű felújításának második szakaszát is. A vállalat igazgatója be­számolt a tanácsülésnek a szennyvízelvezetési gon­dokról is. Az elvezető csa­tornák több mint 80 százalé­ka betonból készült. A háló­zat elavult. Ezt mi se mu­tatja jobban, mint az az adat. amely szerint a szennyvízvezetékek 30 szá­zaléka 20 évnél öregebb. A gondok mellett ered­mények is vannak. A lakos­ság és a tanács összefogásá­ból szennyvízközmű valósul meg Szandaszőlősön, Kocso- roson, a Kertvárosban, Al- csin, Kisgyepen és a Bartók Béla úton. A vállalat és a városi ta­nács tavaly kötött megálla­podása szerint városi fő­gyűjtő épül Szolnokon, amelynek feladata, hogy el­vezesse a Gábor Áron tértől a leendő városi szennyvíz- tisztító telepig a szennyvi­zet, "amely még tisztítatlanul jut a Tiszába. A városi 'tanács elfogadta a Víz- és Csatornamű Vál­lalat igazgatójának beszá­molóját, és határozati ja­vaslatban rögzítette a to­vábbi feladatokat: a víz mi­nőségének javulását szolgá­ló kísérlet folytatását, a vá­roson belüli - hálózat felújí­tásának összehangolását, va- Őamint a szennyvíztisztító­mű építésének előkészítését. A városi tanács tegnapi ülésének rendkívüli mozza­nata is volt: tanácstagi fel­vetésre egyhangúlag meg­szavazták, hogy ezentúl a tanácsülésekre meghívják a városiban működő alterna­tív szervezetek és az egyhá­zak képviselőit. A Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregysége főként tőkés exportra termel. Havonta tízezer fürdőruhát készítenek bérmunkában svájci megrendelésre divatos fazon­ban. (Fotó: K. É.)

Next

/
Thumbnails
Contents