Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 28. Sorsdöntő választások a Szovjetunióban Borisz Jelcin szavaz (MTI Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) egyeztethető össze a vezetésen belüli egyetértésről szóló ki­jelentésekkel a? ,hogy Jegor Ligacsov vagy Alekszandr Jalkovljev PB-tagok, a KB titkárai tíz százalék körüli ellenszavazatot kaptak, de mások is kaptak ellenszava­zatokat. Mindez — hangoztatta Gorbacsov — nem mond el­lent annak, hogy a vezetés­ben egyetértés uralkodik. Személyes tapasztalatai alap­ján kijelentette: a Politikai Bizottságban — amelynek ülésein ő elnököl — egyet­értés van abban, hogy szé­lesne kell tárni az ajtót a szocializmus korszerűsítése, a szocialista megújulás előtt, ki kell bontakoztatni a kor­szerű szocializmusban rejlő lehetőségeket, előre kell vin­ni a demokrácia folyamatát. Moszkvában a városházán hétfőn délután sajtóértekez­leten adtak tájékoztatást a vasárnapi választások első fővárosi eredményeiről. A legnagyobb érdeklődés­sel várt kérdésre — képvise­lő lesz-e Borisz Jelcin — igenlő a válasz. A sok vitát kiválté politikus, az Állami Építési Bizottság miniszteri rangú első elnökhelyettese, aki a mandátum megszerzé­sével a törvények értelmében megválik a miniszteri széktől, a szavazatok 89,44 százaléká­val aratott elsöprő győzel- rrtet. A főváros 26 területi vá­lasztási körzetéből 15-ben hoztak döntést a választások már az első menetben. Kép­viselő lett egyebek között Oleg Bogomolov akadémikus, a Szovjet Tudományos Aka­démia Szocialista Világrend- szer Gazdasági Intézetének igazgatója is. Nyolc körzet­ben két héten belül meg kell ismételni a szavazást. Erről olyan esetekben rendelkezik a választási törvény, ha a körzetben több mint két je­lölt indult, s egyik sem szer­zett abszolút többséget. (A törvény értelmében az te­kinthető megválasztottnak, aki a szavazatoknak több mint a felét megszerzi.) Három körzetben új 'Vá­lasztásokat írnak ki ,s itt két hónapon belül kell dönteni a képviselői mandátum sor­sáról. Olyan körzetekben kell új választásokat tartani, ahol csak két jelölt indult, de egyikük sem kapott ab­szolút többséget. Ilyen kör­zetben esett el a képviselői mandátumtól Valerij Szaj- kin, a Moszkvai Városi Ta­nács elnöke is. Borisz Jelcin szerint saját földcsuszamlásszerű válasz­tási győzelme is annak bizo­nyítéka, hogy minél1 gyorsab­ban meg kell valósítani a Gorbacsov nevével fémjel­zett szovjetunióbeli átalakí­tási programot. A volt moszkvai pártveze­tő a Reuter brit hírügy­nökségnek adott hétfői in­terjújában kifejtette: vé­leménye szerint a vá­lasztási végeredmény se­gíthet megszabadulni attól a hagyománytól, amely szerint mindenről, ami a Szovjet­unióban történik, rózsaszínű képet kell festeni — a poli­tikus szavai szerint „legfőbb ideje nevén nevezni a gyere­ket”. Borisz Jelcin nem volt hajlandó jóslatokba bocsájt- kozni saját politikai jövőjé­ről, visszautasította viszont a rivális Jevgenyij Brakov táborából érkező vádákat, amelyek szerint népszerűsége „olcsó hírverésnek” köszön­hető. Programjáról elmondta: képviselőként is az élelmi­szerellátás javításáért, a ka­tonai és űrkiadások lefara­gásáért, valamint a korrup­ció felszámolásáért fog küz­deni. Arra a kérdésre, hogy győzelme nem hozza-e ne­héz helyzetbe Mihail Gorba- csovot a vezetés konzervatív tagjaival szemben, a moszk­vai képviselő csak annyit válaszolt: ő mindig is a párt- főtitkár oldalán állt. Elmond­ta, hogy személyes kapcsola­ta Gofbacsowal nem sza­kadt meg, de kettőjük jelen­legi viszonyát „hivatalosnak” minősítette. Az ország más részein is hoztak meglepetéseket a vá­lasztások. Leningrad ban Anatolij Geraszimov, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra mindössze 15 százalékot szerzett mérnök vetélytársá- val szemben, akire a szava­zatok 74 százaléka jutott. Litvániában Algirdas Bra- zauslkas, a köztársasági KP KB első titkára, valamint Vlagyiimior Berezov, a KB másodtitkára megszerezte a választók többségének bizal­mát. Nem lett azonban képviselő Vitautas Astraus- kas, a köztársasági Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnöke, valamint Vitautas Sakalauskas, a litván kor­mányfő. Vilniusbói származó nem hivatalos értesülések szerint a Litvánia 42 válasz­tási körzetében képviselővé választottak többsége az ot­tani népfront, a Sajudis tá­mogatását élvezi. Az örmény fővárosban va­sárnap — a hatósági tilalom ellenére — egyórás tüntetés volt a Szovjetunióban meg­tartott törvényhozási válasz­tások ellen. Az AFP francia hírügy­nökség szerint Jerevánban 3 ezren vonultak az utcára a Reuter brit hírszolgálati iro­da helyi értesülésekre hivat­kozva pedig azt közölte, hogy több százan vettek részt a tiltakozó megmozduláson. A tüntetők többek között „szabad Örményországot” „a Karabah-bizottság tagjainak szabadonbocsátását”, a köz­társaság számára független parlamenti választásokat kö­veteltek. A rendfenntartó erők feloszlatták a tüntetést, és néhány személyt őrizetbe vettek. A három balti köztársa­ságban előretörtek a Moszk­vától való nagyobb függet­lenség hívei. Litvániában a Sajudis mozgalom elsöprő győzelmet aratott: a 42 lit­ván választókerületből 39- ben állított jelöltet, s azok közül 31 szerezte meg a szükséges abszolút többsé­get. A Litván Kommunista Párt első titkárával és má- sodtiitkárával- szemben a Sajudis nem állított jelöltet (ők be is jutottak a parla­mentbe), viszont vereséget szenvedett Vitautas Asttaus- kas államfőn kívül a mi­niszterelnök és az igazság­ügyminiszter is. Lettország­ban Janis Vagris első titkár csupán 51 százalékkal került be a parlamenitbe, de az AFP értesülései szerint eny- nyi szavazatot is csak a haditengerészet Rigában szavazó matrózainak kö­szönhet. Észtországban a függetlenedést szorgalmazó mozgalom a köztársaság parlamenti helyeinek felét, más jelentések szerint több­ségét szerezte meg. Ukrajnában elbukott a kijevi pártbizottság első tit­kára Konszfantyin Masszik és tanácselnöke, Valentyin Zgurszkij, pedig mindket­ten egyedüli jelöltek voltak körzetükben. A szavazók többsége azonban kihúzta nevüket a szavazólapról. Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára, az SZKP PB-nek még a Brezsnyev-korszak elején megválasztott tagja egyetlen •jelölt volt egy kis ukrajnai vidéki településen, ahol ne­hézségek nélkül győzött. MOSZKVA Körülbelül háromszázezer ember vonult fel szombaton Rigában, a Lett SZSZK fő­városában a sztálini önkény lettországi áldozataira em­lékezve. A felvonulást és az utána következő nagygyű­lést abból az alkalomból ren­dezték, hogy éppen negyven éve, 1949. március 25-ikén kezdődött meg negyvenezer ember erőszakos kitelepítése Lettországból. BANGKOK Igor Rogacsov szovjet első külügyminiszter-helyettes hétfőn Bangkokban tárgya­lást folytatott Sziiddhi Sza- vetszila thaiföldi külügymi­niszterrel. A fő téma Kam­bodzsa volt. Rogacsov kije­lentette: a Szovjetunió segít kimozdítani a holtpontról a kambodzsai rendezéssel kap­csolatos tárgyalásokat. Bang­koki megbeszéléseit Roga­csov nagyon hasznosnak mi­nősítette. BAGDAD Irak és Szaúd-Arábia hét­főn megnemtámadási és be- nemavatkozási szerződést kö­tött. A két szerződést Szad- dám Húszéin iraki elnök és Fahd szaúdi király írta alá az iraki fővárosban. KARTUM Szombaton Kartumban le­tette az esküt Szudán új kor­mánya, amelyben a hatalmas északkelet-afrikai ország csaknem valamennyi - politi­kai pártja, sőt szakszerveze­te is képviselteti magát. A miniszterelnöki posztot újból a hadsereg és a szakszerve­zetek nyomására március elején feloszlatott kormány feje, Muhammed Szadik al- Mahdi tölti be, s a 23 tagú kabinetben négy miniszteri tárcát kaptak a dél-szudáni — keresztény vallású és ter­mészeti hitvilágú lakosságot képviselő — pártok is. Budapestre Amerikai képviselőházi küldöttség érkezett Magyarország, mint diplomáciai híd > dél-koreai külügyminiszter Aticélja A Vánkonyi Péter külügy­miniszter meghívására ima Magyarországra érkező Csihö Ho Dzsung dél-lkoread külügyminiszter budapesti tárgyalásai során egyebeik között tájékoztatást kíván adni Szöulnak a szocialista országokkal létesítendő hi­vatalos kancsolatokra vo­natkozó csomagtervéről — közölte a miniszter a The Korea Times-nak adott in­terjújában. A Koreai Köz­társaság — az NSZK úgy­nevezett keleti politikájá­hoz hasonlítható — „északi politikája” magvalósítása érdekében Magyarom zágot egyfajta diplomáciai híd szerepének a vállalására szeretné felkérni a szocia­lista övezetben — vált is­meretessé az exkluzív in­terjúból, amelyet Cshö még elutazása előtt adott. A szocialista országok irányába való nyitás prog­ramját a múlt év júUusá- foan hirdette meg Ro Te Vu államfő. E program alaku­lását elemezve optimizmu­sának adott hangot a kül­ügyminiszter. „Kapcsolata­ink a szocialista országok­kal fejlődnek. Arra számí­tunk, hogy északi politi­kánk megvalósulásának eredményei további kedvező -hatással lesznek Észak- és Dél-Korea viszonyának az alakulására” — idézi a mi­nisztert a The Korea Times. Cshö ugyanakkor arra is utalt, hogy a kedvezően ala­kuló viszony Dél-Korea és Kína, illetve a Szovjetunió — az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának két tagországa — között esetleg azt eredmé­nyezi, ihogy Szöul egyolda­lúan kérni fogja felvételét a vi 1ágszerve zetbe. Dán Rostenkowski képvi­selő vezetésével tegnap Bu­dapestre érkezett az Egye­sült Államok képviselőháza költségvetés-felhasználási bizottságának küldöttsége. Az amerikai piacra kerülő magyar áruk versenyképes­ségét befolyásolló, a jelenle­gi gyakorlat szerint évente felülvizsgált legnagyobb kedvezményes elbánás meg­adásában is illetékes bizott­ság tagjai programjuk során tájékozódnak a magyár gaz­dasági és politikai refor­mokról, a magyar—ameri­kai kereskedelmi és gazda­ságii kapcsolatok helyzeté­ről, valamint azok tovább­fejlesztésének lehetőségei­ről. Tűzharc a rendőrök és tüntatök között Feszült a helyzet Koszovo tartományban Két rendőr áldozata van a hétfői koszovói megmozdu­lásoknak. A tüntetők és a karhatalom összecsapása so­rán Podiujevo városában a helyi milícia albán nemze­tiségű vezetőjét érte halá­los lövés, Titova Miitrovicá- ban pedig egy szerb rendőrt gyilkoltak meg. A múlt hé­ten újlból fellángolt koszo­vói megmozdulásoknak ők voltak az első halálos áldo­zatai, bár a tüntetések má­sik gócpontjában, Urosevac- bam a tüntetők soraiból már csütörtökön és szombaton is tüzeltek a rendőrökre. Az öt napja tartó megmozdulá­sokat a koszovói parlament csütörtöki döntése váltotta ki: az alkotmány módosítá­sa ugyanis a tüntetők sze­rint növeli a Szerb Köz­társaság jogkörét a hozzá itartozó, de albán többségű autonóm tartományban.. A hétfői podujevói tűnte* tésen a Tanjug jelentése szerint mintegy 4000-en vettek részt, s a rendőrség­gel kirobbant összetűzésben négyen megsebesültek. A hétfői gyilkosságok megfigyelők szerint az amúgy is súlyos koszovói helyzet további rosszabbo­dásához vezethetnek. A Reuter pristiinai lakosokra hivatkozva máris úgy tud­ja, hogy a tartományi szék­hely külvárosaiban tűzharc robbant ki tüntetők és rendőrök között, s a lövöl­dözésben állítólag automata fegyvereket is bevetettek. Helyszínen lévő jugoszláv újságírók szerint a Pristina- ba vezető utakat már koráb­ban lezárták, s az emberek csak alapos igazoltatás után, gyalog juthatnak be a vá­rosba. Ezzel egyi dóban hír- ügynökségek szemtanúikra hivatkozva azt jelentik, hogy a tartományi székhely­ről harckocsik és pán,célo­zott járművek indulták a 25 kilométerre lévő Podujevo felé, más irányokba pedig rendőrségi oszlopok halad­nak. Olaszország, Vatikánváros. II. János Pál pápa, a római katolikus egyház feje, a Szent Péter téren összegyűlt, mintegy 200 ezres tömeg előtt pontifikálta húsvéti szent miséjét. (MTI Telefotó) lazov Damaszkuszban Egyiptam—Jordánia—PFSZ Hármas csúes Egyiptomban Sajtóértekezleten számolt be az egyiptomi hármas csúcstalálkozó eredményéről Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, líusszein jordániai király és Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB elnöke. A há­rom vezető szombaton öt órán át tárgyalt a közel-ke­leti térség fejleményeiről a Szuezi-csatornán hajózva, majd a Szuezi-csatorna igaz­gatóságának épületében, Isz- mailijában. Husszein király a sajtótá­jékoztatón bejelentette, hogy a közelmúltban megalakult Arab Együttműködési Ta­nács tagállamai, Irak, Jor­dánia és Észak-Jemen boj- kottálni fogják az Arab Liga tanácskozásait, ha azokra nem kap meghívást a negye­dik tagország, Egyiptom. Az Arab Liga 1979-ben, az egyiptomi—izraeli békeszer­ződés aláírása után függesz­tette fel Egyiptom tagságát. Az arab államok többsége — Szíria, Líbia és Libanon ki­vételével — azóta helyreállí­totta kapcsolatait Egyiptom­mal, s a 21 tagállam közül ma már csak Szíria és Líbia ellenzi Egyiptom visszavéte­lét. Mubarak elnök arról be­szélt, hogy Bush amerikai el­nökkel tartandó washingtoni tárgyalásain a közel-keleti békekonferencia összehívá­sának útját szeretné egyen­getni, és reményét fejezte ki, hogy Izrael változtat az érte­kezlettel kapcsolatos elutasí­tó álláspontján. Jasszer Ara­fat egy rendkívüli arab csúcsértekezlet mielőbbi ösz- szehívását sürgette, az Izra­ellel folytatandó béketárgya­lásokkal kapcsolatos közös arab álláspont kidolgozása és Egyiptom Arab Liga-tag­ságának helyreállítása céljá­ból. Dmitri j Jazov hadseregtá­bornak, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttag­ja, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere hétfőn Da­maszkuszba érkezett. Jazo- vot szíriai kollegája hívta meg hivatalos látogatásra. Jazov látogatását az emeli ki a rutinszerű eszmecserék sorából, hogy nem sokkal korábban tett a közel-keleti térségiben — köztük Szí­riában is — látogatást Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter. Sevardnadze öt országot érintő kőrútján azt igyeke­zett felmérni, milyen konk­rét lehetőségei vannak az évtizedes válság politikai eszközökkel való rendezésé­re, amelynek legalkalma­sabb keretéül egy nemzet­közi konferencia szolgálhat­na, s hogyan járulhat hoz­zá a Szovjetunió a kedvező folyamatok kibontakozta­tásához és felgyorsításához.

Next

/
Thumbnails
Contents