Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-25 / 72. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 25. 3 A Jászberényi Műszeripari Szövetkezetben a napokban állították üzembe a fröccsöntő műhelyt, ahol az eddig bérmunkában gyártott műanyag alkatrészeket készítik. — nzs — Köszöntés Tegnap délután Balázs Jánost, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosát nyolcvanadik születésnapja alkalmából a kunszentmártoni városi pártbizottságon köszöntötte Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. Átadta a megyei pártbizottság köszöntő levelét és ajándékát. Az ünnepségen jelen volt Takács» Lászlóné, a városi pártbizottság titkára. Megalakult az MSZMP Szolnoki Reform Köre Pénteken megalakult az MSZMP Szolnoki Reform Köre. Célja a párt reform- politikájának támogatása, fő feladatának tekinti a pártdemokrácia helyreállítását, a párttagság mozgósítását a párt új törekvéseinek a megvalósítására. A reform kör szükségesnek tartja a megyei pártértekezlet összehívását. Segítséget kíván nyújtani annak sikeres előkészítéséhez. A kör nyitott, összejöveteleinek időpontját és helyét minden esetben közzé teszi. Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) sürgősen meg kell vizsgálni a forgalommal arányos finanszírozást szolgáló útalap létrehozását. A hágai környezetvédelmi konferenciáról Németh Miklós számolt be a kormányülésen. A miniszterelnök jelentéséből kitűnt: olyan szervezet létrehozását előirányzó nyilatkozatot írt alá, amely kidolgozza a légkör felmelegedését előidéző szennyező anyagok kibocsátására vonatkozó normákat, ellenőrzi ezek betartását, elősegíti a korszerű technológiák átadását. Bizalmi szavazás, bizalmatlansági indítvány Végül Marosán György bejelentette: a Minisztertanács megvitatta a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás szabályozásához szükséges törvényjavaslat tervezetét. Kifejtette: ez a törvény is fontos lépcsőfokot jelent a jogállamiság felé vezető úton. A bizalmi szavazás az Országgyűlés és a kormány viszonyában olyan különleges jogintézmény, amely egyszerre fejezi ki a kormány önállóságát az államélet operatív irányításában, illetve a parlamentnek való alárendeltségét és felelősségét. -N E témához kapcsolódva Borics Gyula igazságügyi államtitkár hangsúlyozta: a bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány intézménye a magyar jogfejlődésben 1945 óta nem létezett. Hozzátette: bevezetésük feltétele két fontos jogszabály — az alkotmány, valamint a miniszterek, államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény — módosítása. Ennek lényege, hogy a kormány felelős az államügyek irányításáért, s felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek is, mint a népszuverenitás kifejezőjének és megtestesítőjének. Az államtitkár ezt követően a tervezet ' leglényegesebb elemeit sorolva kiemelte: amennyiben száz képviselő jelzi, hogy nincs megelégedve a kormány munkájával, bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő. Utalt arra, hogy a kormány ülésén felvetődött: ki kell mondani, hogy az országgyűlési képviselők egyharmada vetheti ' fel a bizalmi kérdést, s leghamarabb öt nap múlva, legkésőbb harminc napon' belül meg kell tartani az elképzelések szerinti titkos bizalmi szavazást. Ez vonatkozik a kormány valamelyik tagjával szembeni indítványra is. Ugyanakkor, amennyiben a kormány úgy érzi, hogy a testülettel, vagy a miniszterelnök személyével szemben megcsappant a bizalom, a kormány elnöke is kérhet bizalmi szavazást. Az Ország- gyűlésnek a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansága az egész kormányt érinti, s a szavazás eredményétől függően új kormányt kell választania a törvényhozó testületnek. A választásig — bizonyos megkötöttségekkel — ügyvivő kormányként működik az előző. Kormánytag esetében az új miniszter megválasztásáig az államtitkár látja el a funkciót. Javaslatként hangzott el a Minisztertanács ülésén, hogy a kormány felkéri az Országgyűlés jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottságát: az ígazságügyminiszter helyett terjessze a parlament elé az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Borics Gyula. A Magyar Hírlap munkatársa arról tudakozódott, hogy a bizalmatlansági indítvány elfogadása, illetve a kormány esetleges lemondása esetén ki fogja kijelölni az új miniszterelnököt. Az új alkotmány megalkotásáig és elfogadásáig a jelenlegi eljárási rend lesz érvényben, nevezetesen az, hogy a Hazafias Népfront tesz javaslatot a kormány elnökére és a kormány tagjaira. Utána az Országgyűlés dönt. Az új alkotmány szerint majd a köztársasági elnök jogkörébe tartozik a miniszterelnök kijelölése — válaszolta Borics Gyula. I parlamenti bizottságok szerepe Az Austria Press tudósítója afelől tudakozódott, hogy a parlamenti bizottságok mikor kapnak nagyobb szerepet a szakminiszterek kiválasztásában. Borics Gyula annak a meggyőződésének adott hangot. hogy a jövőben a parlamenti bizottságoknak sokkal nagyobb szerepük lesz a kormánytagok kinevezésében, mint amekkora most van. A Magyar Távirati Iroda munkatársa a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatos munkálatok visszafordíthatatlanságának értelmezését firtatta. Marosán György válaszában emlékeztetett arra, hogy a minsizterelnök az Ország- gyűlésen bejelentéseket tett a vízlépcső építésével kapcsolatban, s ezeket a bejelentéseket később nem egészen pontosan idézték, illetve sokan félreértelmezték. A Minisztertanács tegnapi ülésén pontosította és megfogalmazta, hogy a további munkálatokat illetően visszafordíthatatlan változásokat kiváltó tevékenységet ne végezzenek. Most Nagymaroson kavicskotrást. illetve földmunkákat és sziklakiterNépszavazás A BBC tudósítója megkérdezte: amennyiben újra felvetődik a népszavazás kérdése a bős—nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatban, a kormány újra befolyásolni kívánja-e a párttag képviselőket az állásfoglalásukban. Marosán György elmondotta: az a. törvényjavaslat, amely várhatóan júniusban melést végeznek, azaz tulajdonképpen az alapozás előkészítése folyik. A kormány ülésén úgy fogalmaztak: ez a továbbiakban is folytatódhat. de a betonozást nem lehet elkezdeni. A Magyar Hírlap munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a héten bejelentett forintleértékelés kapcsán a Magyar Nemzeti Bank és az Árhivatal véleménye eltért egymástól. A’ forint árfolyamát a nemzetközi pénzpiaci mozgások határozzák meg. Ennek figyelemmel kísérése a Magyar Nemzeti Bank feladata, és az elnök feladatkörébe tartozik, hogy a szükséges következtetéseket levonja. A UPI tudósítója arról tudakozódott. hogy a népszavazásról szóló törvényjavaslatot mikor terjesztik a parlament elé. A népszavazásról szóló törvényjavaslat és a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében tartandó esetleges népszavazás kérdése egyidőben kerül a parlament elé. Az Országgyűlés idei munkaterve szerint erről a témáról júniusban tárgyalnak a törvényhozók — mondotta Marosán György. ! vízlépcsőről kerül az Országgyűlés elé, úgy szól, hogy 50 ezer aláírás esetén a parlamentnek kell véleményt nyilvánítania arról: kiírja-é a népsssva- zást. De ha 100 vagy 120 ezer aláírást gyűjtenek össze, akkor kötelezően ki kell írni a népszavazást. Ez új helyzet októberhez képest, és ezt a kormánynak is tekintetbe kell vennie. Pártértekezlet után — kUldöttgyUlós előtt Elmozdultunk a politizáló párt irányába Közismert, hogy a szolnoki párttagok körében milyen nagy várakozás előzte meg a városi pártértekezletet. Mennyiben felélt meg ennek a várakozásnak és milyen tanulságokkal szolgált a pártfórum? — ezzel a kérdéssel fordultunk Németh Lászlóhoz, a szolnoki városi pártbizottság első titkárához. — A kérdésre adandó válasz előtt szólnom kell azokról a fő okokról, melyek az előzetes állásfoglalástól eltérően kikényszerítették a városi pártértekezlet megtartását — mondta Németh László. Azok az okok ugyanis meghatározóak a városi pártbizottság jelenlegi és a további munkája szempontjából is. Mindenekelőtt azt említhetném; a párttagok közül kevesen ismerték behatóbban a testület munkáját, arról pontatlan ismeretekkel rendelkeznek, a városi pártbizottság kisugárzó hatása ezért ellentmondásosan érvényesült. Ugyanakkor a párttagság egyre határozottabban fogalmazta meg azt az óhaját, hogy részt akar venni azokban a politikai döntésekben, melyek végrehajtásában néki jut a meghatározó szerep. Vállalkozik erre a feladatra akkor is, ha a jelenlegi társadalmi, politikai és gazdasági helyzet miatt nehéz erkölcsi tehertételnek van kitéve. Ezúttal alulról építkező politikai programmal, sajátos arculattal tud kiállni a városi párt- bizottság. A testület személyi megújítását is akarta a párttagság, amivel az kívánta elérni, hogy a városi pártbizottság tagjai mérettessenek meg a párttagság előtt. A párttagság széleskörű akaratának engedve — a párszervezetek ötvennyolc százaléka kérte — helyes politikai döntésnek bizonyult a pártértekezlet összehívása. A városi pártértekezlet óta kevés idő telt még el. Nem elegendő ahhoz, hogy eredményességét, tanulságait egyértelműen és teljes körűen megfogalmazzuk. Az általa elindított kedvező folyamatok közül azonban többet máris sikerként könyvelhetünk el. Minden ekelőttt azt, — részben annak betudhatóan, hogy minden pártszervezet választhatott küldöttet a pártértekezletre —, hogy a tanácskozás hozzájárult a pártbizottság tömegkapcsolatainak erősítéséhez, a vezetők és a párttagok egymáshoz való közelebb kerüléséhez. Nagy mértékben erősödött mind az előkészítés folyamán, mind a pártértekezleten a pártdemokrácia. Említhetem erre példaként azt, hogy korábban a párbizottBeszélgetés Németh Lászlóval, a szolnoki városi pártbizottság első titkárával ság választotta meg saját vezetőit, most meg nemcsak azokat, hanem a fegyelmi bizottságot is a pártértekezlet választotta meg. — Új módszerek alkalmazása még nem jelenti a pártdemokrácia teljes kibontakozását, legfeljebb mérföldkövet az oda vezető úton. A városi pártértekezleten esetenként olyan érzése volt az embernek, mintha még csak tanulnánk a demokráciát. — Tagadhatatlan, hogy az ügyrendi vitánál és más esetekben is úgy tűnt, hogy néha nem az érvek és ellenérvek, hanem az érzelmek, az indulatok alapján intézzük saját dolgainkat, — Pedig az indulat a közmondás szerint sem jó tanácsadó. — Ezen a pártértekezleten is beigazolódott ennek igazsága. Jórészt szubjektív okok miatt sok fontos közéleti terület jelöltjeit nem választották be az új városi pártbizottságba. Mielőtt bárki félremagyarázná mondandómat, hangsúlyozom: nem személyekről, hanem fontos közéleti területek közvetlen képviselőiről van szó. Nem kérdőjelezhető meg egyetlen újonnan választott pártbizottsági tag mandátuma .személyének alkalmassága sem. Ez a testület képes feladata1 megoldására. — Amellett, hogy a városban széles körben megindult egy alulról építkező politikai munka, hogy növekedett a városi pártbizottság iránt táplált bizalom, több pozitívumot is hozott a városi pártértekezlet. Ennek ellenére van-e hiányérzete, van-e olyan valami, amit talán másként kellett volna csinálni? — Lehet, hogy jobban oldódott volna a küldöttekben meglévő feszültség, jobban csendesedtek volna érzelmi hullámaik, ha kétnanosra tervezzük a oártértekezletet. Talán még kevesebb fáradságot jelentett volna, hiszen ígv is reggeltől hajnalig húzódott a tanácskozás és sokan még így sem kaohattak szót. Mondandójuk minden K!7onnyal tartalmasabbá t°t- te volna az eszmecserét. Ha erre gondolok, akkor beszélhetek hiányérzetről. Még akkor is, ha arra gondolok, hogy a pártértekezleten a kelleténél kevesebb szó esett a pártmunkáról, a párt munkamódszereiről és arról a kihívásról, melynek napjainkban ki van téve a párt. — Érdemi bírálat érte-e mostanában a párttagok részéről az új városi pártbizottságot? — Igyekszünk a pártértekezlet útmutatásaihoz tartani magunkat. Többet vagyunk például a pártszervezeteknél. A pártközvélemény szerint alakult ki ez a testület, ezért úgy érzem, időt hagynak számára, nem bírálják kezdeti lépéseit. Munkánkat inkább a párt általános helyzete determinálja. A korábbi állapot bírálatát kell elviselnünk, ami nem erősíti sem a pártegységet, sem a párt iránti bizalmat, örvendetesnek tartom viszont azt, hogy a párton belül aktivizálódik az eddigi csendes réteg, egyre többen vállalják a vitát. Ügy érzem, elmozdultunk a politizáló párt irányába. A párt általános helyzete, politikája, a vezető testületek tevékenysége tükröződik az alsóbb szervek munkájában. Ilyen körülmények közt nehéz a politizálás. A romló életszínvonal is befolyásolja a párt megítélését és a hozzá való tartozást. Ezért is figyelemre méltónak tartom az iménti megállapítást és azt, hogy az alapszervezetekben nem lankadt az a politikai pezsgés, aminek következménye lett a városi pártértekezlet összehívása. — Amellett, hogy többet tartózkodnak a pártszervezeteknél, hogyan kisérik figyelemmel, miként segítik a helyi pártélet alakulását? — Azáltal például, hogy nem szakítottuk meg kapcsolatainkat a küldöttekkel. A városi pártbizottság munkájának nyitottságára törekszünk. Ezeknek a gondolatoknak jegyében hívjuk össze a négyszáz küldöttet április 22-én. Információink szerint ugyanis — bár ebben még nem foglalt állást a megyei pártbizottság — megtartják a megyei pártértekezletet is. Amennyiben így lesz ezen az áprilisi gyűlésen választjuk meg arra a szolnoki küldötteket. Amellett a nyilvánosság bevonásával, központi előadóval politikai nagygyűlést szervezünk a párt rövidtávú céljainak ismertetésére. Politikai programunk alapján igyekszünk önálló arculatot adni a városi Dártbizottság munkájának. Arra törekszünk, hogy tömören kifejezhető. világos,* könnyen követhető legyen az. — Köszönöm a beszélgetést. S. B. Gáspár Sándor lemond az SZVSZ elnöki tisztéről Ülést tartott a SZOT Elnöksége Gáspár Sándor bejelentette, hogy lemond a Szakszervezetek Világszövetségében betöltött elnöki tisztéről — közölte Bálint Attila, a SZOT szóvivője, aki a SZOT elnökségének tegnapi üléséről tájékoztatta az újságírókat. Gáspár Sándor döntését a SZOT elnöksége tudomásul vette. A testület megvitatta a szakszervezeti oktatás helyzetét. feladatait, s áttekintette a mozgalom nemzetközi kapcsolatait. A szak- szervezetekben mintegy 600 ezren viselnek valamilyen tisztséget, s a képzésükben most árrá kell koncentrálni, hogy felkészítsék őket a megváltozott feladatokra. Egyre nehezebb azonban előteremteni az oktatáshoz szükséges pénzt, ezért az elnökségi ülésen felvetődött, hogy a SZOT két nagy oktatási intézménye közül a balatonfüredit nemzetközi konferenciák rendezésére is hasznosíthatnák, ezzel is növelve anyagi* lehetőségeiket. Az elnökség megállapította: a nemzetközi légkör és hazánk megélénkült diplomáciai tevékenysége jó hátteret biztosít a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak elmélyítéséhez. *’ Egyéb kérdésekről szólva Bálint Attila elmondta: a SZOT-hoz érkezett levelek, jelzések arról tanúskodnak, hogy az emberek attól félnek: a forint mostani leértékelése tovább növeli itthon az árakat. A szakszervezetek fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a kormány az energiahordozók árát az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben emelje. Arról is tájékoztatott, hogy napokon belül megkezdődnek a kormány és a SZOT vezetőinek következő találkozóját előkészítő szakértői megbeszélések. A szakszervezetek tárgyalási javaslataival a SZOT legutóbbi ülésén foglalkozott: a korábbi áremelésekhez kapcsolódó újabb kompenzációs igényeik összességében mintegy 5 milliárd forintot tesznek ki. Egy kérdésre válaszolva a SZOT szóvivője azt is elmondta, hogy a kormány részéről nem tapasztalható semmiféle törekvés a halogatásra sem a mostani, sem a korábbi találkozók esetében; ezek a megbeszélések általában kölcsönös kezdeményezésen alapulnak.
