Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 25. Új lehetőségek a kapcsolatok bővítésére Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát (Folytatás az 1. oldalról) mokratikusabbá, korszerűb­bé tegyék belülről politikai, katonai szövetségüket, a kül­világnak pedig azt a készsé­get demonstrálják, hogy elő­re kívánunk haladni a két katonai szervezet egyidejű felszámolásának irányában. A Kremlben folytatott megbeszélés után Mihail Gorbacsov ebédet adott a magyar vendégek tiszteleté­re. Ezen magyar részről jelen voltak Grósz Károly kísére­tének tagjai: Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a párt szóvivője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Szovjet részről Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkára és Eduard Sevardnadze külügyminisz­ter, valamennyien a Politi­kai Bizottság tagjai, vettek részt. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára tegnap este hazaérke­zett. Kíséretében volt Major László, a Központi Bizottság irodájának vezetője és Thür­mer Gyula, a főtitkár külpo­litikai tanácsadója. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Iványi Pál, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB nemzetközi pártkapcso­latok osztályának vezetője és Kimmel Emil a Központi Bi­zottság irodájának helyet­tes vezetője fogadta. Jelen volt Vladlen Pun- tusz, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Nemzetközi sajtóértekezlet Moszkvában . Örömmel állapíthatom meg, hogy egyetlen egy olyan téma sem volt a több mint háromórás főtitkári találko­zón, amelyben véleményünk eltért volna, valamilyen ér­dekellentétet tapasztaltunk volna. Ezért máris megvon­hatom a látogatás első mér­legét: gazdag élményanyag­gal megyünk haza, az együtt­működés készségével, szán­dékával — mondta Grósz Károly. Az MSZMP főtitká­ra ezekkel a szavakkal ösz- szegezte egynapos munkalá­togatásának eredményeit azon a tegnapi sajtóértekez­leten, amelyet a moszkvai ►. külügyminisztérium sajtó­központjában tartott. A magyar vezető a termet csaknem zsúfolásig megtöl­tő újságírók láttán megje­gyezte, hogy jelenlétükben a világsajtónak a Magyar Népköztársaság iránt meg­nyilvánuló őszinte érdeklő­dését látja. Ezt igazolta az is, hogy a rövid, tízperces bevezető után 15 újságíró kérdéseire válaszolt, együtt­véve egy órán át. A látogatás előzményeiről, okairól szólva Grósz Károly azt hangoztatta, hogy semmi sem pótolhatja, a nyílt, őszinte beszélgetéseket. Mai világunkban nem elég csu­pán ismernünk, de meg is kell értenünk egymást. A magyar vezető ennek kapcsán utalt a tavaly júli­usban Moszkvában, illetve a VSZ PTT ülésén nemzetkö­zi és kétoldalú kérdésekről Gorbacsowal folytatott meg­beszélésekre, az azóta is fo­lyamatos, érdemi kapcsola­tokra. Kitért arra, hogy je­lentős események történtek mindkét párt, mindkét or­szág életében a tavalyi párt­értekezletek óta, s ezért a lá­togatás célja volt a tájékoz­tatás, a tapasztalatcsere az elmúlt tíz hónap fejlődésé- női. A tapasztalatcsere segí­ti az esetleges félreértések tisztázását, s ez vonatkozik minden szocialista ország egymás közötti viszonyára. R lehetőségek határain belül A tárgyalások témáiról el­mondta, hogy áttekintették az Egyesült Államok formá­lódóban lévő kelet-európai politikáját. Érintették a nyugat-európai integráció­hoz fűződő viszony, a lesze­relés, a kelet—nyugati együttműködés, a Varsói Szerződés katonai rendszere korszerűsítésének kérdése­it. — A fő figyelem termé­szetesen a kétoldalú kapcso­latok, a kétoldalú együttmű­ködés témáira irányult — mondta a magyar politikus. — A politikai együttműkö­dés magas színvonalú, ez azonban a gazdasági együtt­működésről korántsem mondható el, itt még messze a lehetőségek határain belül vagyunk. Grósz Károly bevezető nyilatkozatában külön ki­tért a mintegy kétszázezres szovjetunióbeli magyar nem­zetiség sorsára. Mint mond­ta, a magyar kisebbségnek kedvezőek a lehetőségei a nemzeti kultúra hagyomá­nyok őrzésére, ápolására. A gazdasági együttműkö­désben Grósz Károly szerint a hangsúly ma a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén van. Mint kérdésekre válaszolva elmondta, tavaly nyár óta a magyar—szovjet együttmű­ködésben nincs lényeges fej­lődés. Lassan és nehezen ha­lad a KGST megújulása is. A szervezet nehezen képes integrálni a tagországok el­térő érdekeit. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködés fejlődé­sének dinamikusabbá tételé­re sok tanulmány készült, s ezek összevetéséből a kö­zeljövőben várható a kö­vetkeztetések levonása. Lassú a gazdasági reform üteme Magyarországon hazai megítélés szerint, gyorsabb haladás kellene a reform út­ján, mert kezd veszélyessé válni a szakadék a politikai és gazdasági reform között. A nem kellő ütemű gazda­sági reform árthat a politi­kai reformfolyamatoknak. Megemlítette, hogy tapaszta­latai szerint a Szovjetunió is nagy erőfeszítéseket tesz a reform felgyorsítására. Grósz Károly nem vállalko­zott arra, hogy érdemben összevesse a magyar és a szovjet reformokat, de arra figyelmeztetett, hogy hiba a vágyak és lehetőségek ösz- szekeverése. Hozzáfűzte: tö­rekedni kell az intézmény- rendszer harmóniájának megőrzésére. Nem lehet bí­zón vas fejlődési törvénysze- , rűségeket figyelmen kívül hagyni, egyes szakaszokat átugrani. Magyarország tavaly több­pontos javaslatot terjesztett elő a KGST korszerűsítésé­re, amely a tagországok el­térő érdekeltsége folytán ve­gyes fogadtatásra talált. Ä vita alapkérdése a KGST fejlesztésének módszereiben rejlik: Magyarország nem felülről, hanem a nemzet- gazdaságok, nemzeti piacok felől építkezve tartja lehet­ségesnek egy szocialista Kö­zös Piac kialakítását. Magyarország együttmű­ködésre törekszik az Európai Közösségek tagjaival — mondta egy további kérdés­re válaszolva Grósz Károly. Erre egy tíz évre szóló szer­ződés ad lehetőséget. Ennyi idő alatt kialakulhat egy új, hatékony együttműködés mechanizmusa. Mint, hang­súlyozta, nincs lehetőség ar­ra, hogy hazánk teljes vagy társult tagsági viszonyt hozzon létre, de a szerződé­ses viszony megfelel mind a mi érdekeinknek, mind az EK normáinak. A főtitkár saját tapaszta­latai alapján megállapította, hogy a nyugat-európai veze­tők nyitottak az együttmű­ködés kérdéseiben, de a po­litikai szándék nem helyet­tesítheti a reális gazdasági lehetőségeket. — Megálla­podásokat hamarabb lehet kötni, mint gazdaságilag fel­készülni az együttműködés­re — mondta Grósz Károly. A magyar semlegességnek az utóbbi időben többször felvetett lehetőségével kap­csolatban kifejtette, hogy a mostani megbeszéléseken is változatlan álláspontot kép­viselt a ‘ magyar fél. Ennek lényege: következetes harc a két 'katonai tömb felszá­molásáért. Amint elérjük ezt a célt, már nem lehet kérdéses a semlegesség. Eb­ben — tette hozzá — teljes volt az egyetértés. A Varsói Szerződés kor­szerűsítésével foglalkozó kérdésre kitérve Grósz Ká­roly elmondta,, hogy a tag­országok több javaslatot ele­meznek. Bővül az együtt­működés az emberi jogok­kal, humanitárius 'kérdések­kel és a környezetvédelem­mel összefüggő területeken is. A még meglévő véle­ménykülönbségeket nyáron, a Politikai Tanácskozó Tes­tület következő ülésén tisz­tázzák. El -tudja-e önmagát kép­zelni ellenzéki pártvezető­ként? — tették fel a kérdést a többpártrendszer megvalósí­tásával kapcsolatban Grósz Károlyinak, A főtitkár elő­ször aiTól szólt, hogy Miha­il Gorbacsovot tájékoztatta, milyen meggondolásokból támogatja az MSZMP a többpártrendszer bevezeté­sét. A társadalom érdekta­gozódása tényleges igényt te­remtett a politikai pártok iránt. Ezt az igényt ki kell elégíteni, s a közös kérdé­sekre közösen kell majd ke­resni a választ. A politikai struktúra kérdése minden ország belügye. Ami ez ügy­ben Magyarországon folyik, az magyar belügy, s a ma­gyar vezetés felelőssége, így a legjobban szolgálja a ma­gyar pép érdekeit. Ami pe­dig a Szovjetunióban törté­nik, az a szovjet nép és ve­zetés ügye. Nemzetközi ta­pasztalatokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy nem az egy vagy több párt léte a legfőbb kérdés a demokrá­cia gyakorlatában. Az MSZMP a következő időszakban a politikai küz­dőtéren is kivívja majd a vezető szerepet. Ezért — mondta — nem ellenzéki, hanem győztes párt vezető- ja akar lenni. A magyar—román viszony nem szelepeit a főtitkári megbeszélés napirendjén, de az ezzel összefüggő kérdé­sekre válaszolt Grósz Ká­roly. A Magyar Távirati Iro­da tudósítójának kérdésére elmondta, hogy a két szom­szédos ország vitája ma már nem csupán két ország ügye. Kárpátaljai magyarok Magyarország egyetértés­sel és jó szívvel fogadja azokat a szovjet kezdemé­nyezéseket, amelyek segítik a Kárpátalján élő magyar nemzetiségiek kulturális te­vékenységét. Sok olyan konkrét lépés történt, amely gyakorlati hozzájárulást je­lent a nemzeti és kulturális értékek megőrzéséhez, fej­lesztéséhez. Befejezésül a főtitkár em­lékeztetett' arra, hogy Mihail Gorbacsovot még • tavaly meghívták magyarországi látogatásra, s bármely idő­pontban szívesen látott ven­dég. Az SZKP KB főtitká­rának azonban rendkívül gazdag az idei programja, is, így nem valószínű, hogy a közeljövőben eleget tud ten- - ni a meghívásnak. (Folytatás az 1. oldalról) kárának előterjesztésében je­lentést hallgat meg a poli­tikai rendszer reformja pár­ton belüli vitájának tapasz­talatairól, és állást foglal a témát érintő néhány idősze­rű kérdésben. A Központi Bizottság elé kerülő jelentés javasolja a testületnek, hogy a párt tagjainak és szerve­zeteinek észrevételeit figye­lembe véve módosítsa a ko­rábbi, február 10—11-i ülé­sén a témában kialakított és pártvitára bocsátott állásfog­lalás-tervezetét. A tanácskozás harmadik napirendi pontjaként Lukács János tájékoztatja a testüle­tet a KISZ XII. kongresz- szusának előkészítéséről. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy az ifjúság cselekvő részvétele, alkotó közremű­ködése nélkülözhetetlen a társadalmi megújuláshoz. A fiatalok élet- és munkakö­rülményeinek javításában ér­demi változást csak a követ­kezetesen végigvitt gazda­sági, politikai reformok hoz­hatnak. E célok érdekében az MSZMP-nek ifjúságpárti programra, s ennek kereté­ben új ifjúságpolitikára van szüksége. A politikai verseny megköveteli a párt és ifjú­sági szervezetei —• korábbi­nál — szorosabb együttmű­ködést. Az együttműködés az értékek azonosságára, a kö­zös politikai érdekekre épül és közös tevékenységgel va­lósul meg. A Központi Bizottság tá­jékoztatást kap a március 15-ei ünnepségekről, az MSZMP nemzetközi tevé­kenységének néhány legutób­bi fontos eseményéről, va­lamint a Politikai Bizottság javaslata alapján dönt a Lukács György alapítvány létrehozásáról. . A Központi Bizottság Grósz Károlynak, a párt főtitkárá­nak előterjesztésében szemé­lyi kérdéseket is megtárgyal. A többpártrendszerről, a kommunista parlamenti képviselőcsoport vezetéséről Grósz Károly nyilatkozata Grósz Károly moszkvai munkalátogatásáról a repü­lőgép fedélzetén nyilatkozott a kíséretében lévő tudósítók­nak. Ekkor — ahogyan a tárgyalások során és a saj­tóértekezleten is — szóba kerültek a hazai belpolitikai élet legidőszerűbb kérdései, így változatlanul a nemzet­közi figyelem középpontjá­ban áll a többpártrendszerre való áttérés. A különgépen utazók a napisajtóból érte­sülhettek arról, hogy vár­hatóan Grósz Károly lesz a kommunista képviselőcso­port vezetője. Igaz-e a hír, és vajon annak jelét látihat- juk-e benne, hogy az MSZMP ily módon is készül a majdani pártok közötti politikai küzdelemre — kér­dezte az MTI tudósítója a főtitkárt. — A Politikai Bizottság ülésén konzultációt folytat­tunk, amelynek eredménye­ként azt ajánlottuk, hogy Szűrös Mátyás elvtársat ’ a parlament elnökének válasz­szák meg. S mint ismere­tes, szép eredménnyel, szin­te az egész ház támogatásá­val lett az Országgyűlés el­nöke. Eddig ő volt a kom­munisták képviselőcsoport­jának vezetője, és mint köz­ponti bizottsági titkár — ha szabad így mondanom —, munkájának felét a képvise­lőcsoporttal való együttmű­ködés tette ki, hiszen emel­lett a külügyekkel is foglal­kozott. Most majd titkári tisztségéből fel kell menteni — erre a Központi Bizott­ság jövő heti ülésén kerül­het sor —, s a felmentés után elvi felhatalmazást kell kér­ni a Központi Bizottságtól arra, hogy támogatva a Po­litikai Bizottság javaslatát, a főtitkárt ajánlja a képvi­selőcsoport vezetőjének. In­dítványozzuk ugyanakkor, hogy a KB kérje ki a kom­munista képviselők vélemé­nyét, mert nem fogunk nél­külük dönteni ebben a kér­désben. Ez nagyon fontos; egyelőre tehát ajánlásról lesz szó. — Azt szeretnénk, ha ez a megoldás beépülne a politi­kai rendszerbe. Hiszen több mint valószínű, hogy a vá­lasztások után ezt a gyakor­latot kell követni. A több- ipártrendszeres politikai struktúrákban már hagyo­mány,- hogy a párt vezetője vagy helyettese egyben a par­lamenti csoport vezetője is. Ügy gondoljuk, hogy ezt a gyakorlatot a választásokig — ez másfél évet vagy még rövidebb időt jelent — ki­próbálnánk. A párt főtitká­ra tehát dolgozzon együtt a kommunista képviselőkkel, mert így jobban össze lehet kötni a képviselőcsoport és a Központi Bizottság mun­káját is. Emellett persze fel­tétlenül szükség van arra, hogy a főtitkárt egy ismert politikus segítse, mert a képviselőcsoport igényei vál­toznak, az egypártrendszer viszonyai között is egyre nő­nek. Ezt, a beavatottság, a párt politikájához fűződő szoro­sabb kapcsolat iránti igényt képtelenség lenne egyedül kielégíteni, ezért más tiszt­ségviselőknek, talán egy kü­lön KB-titkárnak is vállal­koznia kell majd rá. — Az tehát, hogy a főtit­kár vállalja a képviselőcso­port vezetését, tulajdonkép­pen egyfajta jelzése annak, hogy milyen fontosnak tart­juk a képviselőkkel való együttműködést. E tekintet­ben a párton belüli politikai felfogásnak, a politikai kul­túrának minőségileg meg kell változnia. Mert ha a parlament politikai küzdőtér lesz — márpedig észt óhajt­juk — akkor a pártnak a törvényhozó testületet ennek megfelelően, a rangján kell kezelnie. Ezt a szándékot ta­karja tehát az elképzelé­sünk, de mint mondottam, testületi döntés e kérdésben még nem született — fejez­te be nyilatkozatát Grósz Károly. R közeli napokban Háromoldalú arab találkozó VATIKÄNVÄROS II. János Pál pápa, mint megválasztása óta minden év nagypéntekén, idén is maga gyóntatott a római Szent Péter Bazilikában. A hagyományokhoz híven ez­úttal is a húsvéti ünnepek­re az örök városba sereglett több ezer zarándok közül ta­lálomra választották ki azt a hét katolikus hívőt, aki beléphetett a pápai gyónta­tószékbe. WASHINGTON George Bush amerikai el­nök pénteken bejelentette, hogy kormánya lényegében élfogadja a közép-amerikai országok béketervét: foly­tatja ugyan a nicaraguai kontrák anyagi támogatását, de eltiltja fegyveres akciói­kat és célul tűzi ki békés hazatérésüket. MOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, szovjet állam­fő április 2-án, úton Kubá­ba. rövid időre megáll az írországi Shannon repülőté­ren, és találkozik ott Char­les Haughey ír kormány­fővel. Ez a rövid repülőtéri megbeszélés lesz az 'első szovjet—ír csúcstalálkozó. Háromoldalú arab talál­kozóra kerül sor a közeli napokban Kairóban. A házi­gazda Mubarak egyiptomi el­nökön kívül Husszein jor- dániai király és Jasszer Ara­fat, a PFSZ V. B. elnöke vesz részt a találkozón — jelentette pénteken a ME­NA egyiptomi hírügynökség, de a hírt közölte az Al-Ah- ram című lap is. Megbeszé­lésük központi témája a kö­zel-keleti nemzetközi érte­kezlet összehívása lesz. A A Romániában aggasztó méreteket öltő általános gyógyszerhiányról terjesz­tette elő pénteken jelentését az emberi jogok majna- frankfurti • székhelyű nem­zetközi bizottsága. A bizott­ság román orvosoktól, ille­tőleg egyéb hírforrásokból származó értesülésekre hi­vatkozva arra következtet, hogy a helyzet kiváltképp tarthatatlanná válik a cu­kor-, szív- és idegbetegek szempontjából. Nemcsak gyógyszerekben, hanem gyógyászati kötsze­rekben és sebvarró fonalban hármas csúcsot közvetlenül Fahd szaúd-arábiai uralkodó hétfőn kezdődő kairói tár­gyalásai előtt tartják. Husszein király már szom­baton Kairóba érkezik, és konzultációkat folytat Mu­barakkal a következő hetek­ben esedékes amerikai lá­togatásukkal kapcsolatban. Mubarak április első nap­jaiban, Husszein pedig elő­reláthatólag május elején utazik Washingtonba. is kétségbeejtő hiány mutat­kozik. Ennek ellenére érte­sülések szerint több város vámhivatalában nagy meny- ny;ségű nyugati gyógyszer- fczállítmányt tartanak visz- sza. A jelentés ennek okára azonban nem tér ki Az emberi jogok nemzet­közi bizottsága szerint az is­mertetett egészségügyi köz­állapotok következtében döbbenetes a halálozási sta­tisztika. Egy vidéki orvostól származó jelzés szerint az ott elhalálozott személyek­nek több mint kétharmada nem töltötte még be ötvene­dik életévét. Romániában Aggasztó gvógyszerhiány

Next

/
Thumbnails
Contents