Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-24 / 71. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 24. Pozsgay Imre olaszországi megbeszélései Olasz intézmények és vál­lalatok készek bekapcsolódni az 1995-re tervezett Buda­pest—Bécs Világkiállítás elő­készítésébe és rendezvényei­be. Ezt Carlo Bemini, az észak-olaszországi Veneto tartomány elnöke, és a ke­reszténydemokrata párt leg­szűkebb vezetőségének tagja fejtette .ki azon az ebé­den. amelyen vendégül látta Pozsgay Imre államminisz­tert. A baráti légkörben lefolyt megbeszélésen Bernini (aki a nyugat-európai tartományok szövetségének is elnöke) ja­vasolta és célszerűnek tar­totta, hogy az Alpok—Adria munkaközösségen belül kí­sérleti jelleggel alkalmazzák fokozatosan az EGK rend­tartását és szabványait. Ez elősegítené a nyugat-európai közösséghez nem tartozó ta­gok (Ausztria, Jugoszlávia és Magyarország . határmenti megyéi, tartományai, tagköz­társaságai) fokozatos közele­dését és a gazdasági szálak erősítését az egységes belső piacot kiépítő közösséggel. Hasonló témák szerepeltek azon a megbeszélésen is, amelyet Pozsgay Fabio Fabb- ri szocialista párti szenátor­ral, a szenátusi szocialista csoport elnökével folytatott. Hazaérkezett csütörtökön Rómából az MSZMP kül­döttsége, amelyet Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja vezetett. A delegáció az Olasz Kommunista Párt XVIII. kongresszusán vett részt. A küldöttség tagja volt Tabajdi Csaba, az MSZMP KB nemzetközi párt- kapcsolatok; osztályának he­lyettes vezetője. bécsi tárgyalásokon Tárgyszerű eszmecsere A szovjet küldöttség veze­tője szerint a bécsi tárgya­lások első fordulóját a VSZ- és NATO-országok konkrét javaslatairól folytatott tárgy­szerű eszmecsere és az a tö­rekvés jellemezte, hogy minél jobban tiszitázzák egy más ál­láspontját. Oleg Grinyevsz- kij sajtóértekezleten fejtette ki véleményét, miután szer­dán végétért a helsinki fo­lyamat 35 országa bizalom­erősítési tárgyalásainak első fordulója, csütörtökön pedig befejeződött a VSZ és a NATO 23 tagállama között az európai hagyományos had­erők és fegyverzet csökken­téséről folyó tárgyalások el­ső ülésszaka. Sajtótájékoztatóján Gri­nyevszk'.j elmondta: mindkét katonai szövetség javaslata előirányozza a hagyományos fegyverzetek olyan közös fel­ső határokig való csökkenté­sét, amelyek alacsonyabbak lennének a feleknél ma léte­ző legalacsonyabb szinteknél is. A NATO javaslatai ugyanakkor csak három fegyverfajtára, a páncélosak­ra, a tüzérségre és a páncé­lozott szállítóeszközökbe kor­látozódnak. Ez pedig nyil­vánvalóan kevés ahhoz, hogy Európában elhárítsák a meg­lepetésszerű és nagy kiterje­désű támadások veszélyét. Kihez a VSZ-országok véle­ménye szerin'; a leszerelésbe be kellene vonni a támadó harci repülőgépeket és heli­koptereket is. április elején Gorbacsov Kubába és Londonba látogat Mihail Gorbacsov április j 2—5. között hivatalos, baráti látogatást tesz Kubában, s ezt követően, április 5—7. között Londonba látogat — jelentették be csütörtökön hivatalosan Moszkvában. Vagyim Perfiljev külügyi szóvivő fontos állomásnak minősítette a látogatást a szovjet—kubai baráti kap­csolatok, együttműködés fej­lesztése terén. Hangsúlyozita azt is, hegy Fidel Castro nemrég járt a Szovjetunió­ban, Mihail' Gorbacsovnak viszont ez az első kubai útja. Mihail Gorbacsov hivata­los londoni látogatását is de­cemberre tervezték — foly­tatta Perfiljev, kitérve arra, hogy akkor nagy várakozás előzte meg ezt az utat. A kétoldalú kapcsolatok az az­óta eltelt időszakban felfelé ívelitek, Nagy-Britannia je­lentős erkölcsi és anyagi tá­mogatást nyújtott az ör- ményarszági földrengés ká­rosultjainak. A szovjet—brit kapcsolatokban kovácsoló- dott új tőke konkrét megál­lapodásokban ölthet testet a csúcstalálkozó során hangsúlyozta a szóvivő. Mintegy nyolcezer ember követelte Borisz Jelcin jelölését a parlamenti választások előtt március 22-én. A szovjet fővá­rosban tartott tüntetésen. (MTI — TELEFOTÖ) Afganisztán Felhívás megbékélésre flí' Afganisztán Nemzeti Ta­nácsa (parlamentje) felkér­te a világ országainak kor­mányait, parlamentjeit és népeit, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az afganisztáni háború mielőb­bi befejezése érdekében. A felhívás rámutat, ihogy Afganisztánban az elmúlt két évben jelentős, kedvező, a megbékélésre módot adó változások mentek végbe az országban. Emellett az afgán kormány számos javaslatot tett érintett feleknek a hely­zet rendezésére. Az Egyesült Államok és Pakisztán azon­ban- nem reagált kedvezően ezekre az indítványokra és ez vezet a háború folytatá­sához. Dzsalalábád kelet-afga­nisztáni város birtoklásáért továbbra is elkeseredett har­cok folynak. Az ellenzéki hétpárti koalíció vezetői be­jelentették, hogy a Dzsalá- lábád ellen indítandó „dön­tő csapás” előkészítésére kö­zös parancsnokságot, hoznák létre. VARSÓ Csütörtökön a Szejm dön­tése nyomán két új taggal kibővítették a Rakowski- konmányt. A miniszterelnök javaslatára Miohal Czarski személyében betöltötték a tavaly október óta betöltet­len munka- és szociálisügyi miniszteri tárcát, amelyet független politikusoknak ajánlottak fel, de senki sem vállalta. A szakszervezetek­kel fenntartandó kapcsola­tok koordinálására új tár­cát hoztak létre, amelynek miniszteri rangú vezetőjévé Jozef Oleksyt nevezték ki. TOKIÓ Csütörtökön véget ért a Team Spirit fedőnevű közös dél-koreai—amerikai had­gyakorlat, amelyen 140 ezer koreai és 60 ezer amerikai katona vett részt. Az 1976- ban rendszeresített hadgya­korlatok sorában ez volt a 14-ik. A koreai—amerikai egyesített haderő főparancs­noka, Louis C. Menetrey a gyakorlatok befejeztével tar­tott sajtótájékoztatóján hang­súlyozta a Team Spirit vé­delmi jellegét és azt, hogy a közös hadgyakorlat a há­borútól való elrettentést is szolgálja. WASHINGTON A Szovjetunió közzé akar­ja tenni a földalatti atom­fegyver-kísérletek közös mé1 résének adatait, az amerikai fél viszont ellenzi a nyilvá­nosságot, jelentette a The New York Times. A moszk­vai csúcstalálkozón kötött megállapodás értelmében a két fél kölcsönösen, a hely­színen- ellenőrizte az öt-öt kazahsztáni, illetve nevadai kísérletet és még 'tavaly ki­cserélte a mérések eredmé­nyeit. LONDON Brit sajtójelentések szerint az Egyesült Államok szövet­ségi repülésügyi hivatala (FAA) arra figyelmeztette az amerikai diplomatákat, katonákat és családtagjai­kat, hogy „palesztin terro- 'risták” a húsvéti ünnepeken valószínűleg megpróbálnak hatalmukba keríteni egy amerikai repülőgépet Euró­pában. A londoni The Daily Express szerint a terrorak­cióra figyelmeztető memo­randumot a FAA még múlt pénteken adta ki; az újság közölte, hogy a titkos felhí­vás egy másolata a birtoká­ban van. SZÓFIA Egy nem hivatalos bolgár környezetvédelmi mozgalom vezetői első ízben tartottak találkozót állami ökológu­sokkal szerdán Szófiában. Az EKO-glasznoszt nevű nem hivatalos mozgalmat nemrégiben alakították bol­gár értelmiségiek. A cso­port a találkozó végeztével négy pontból álló felhívás­ban szólította fel az ország hatóságait a környezeti ár­talmak szigorú ellenőrzésé­be. NEW YORK Pérez de Cuellar hamaro­san külön-külön megbeszé­léseket kezd Irak és Irán képviselőivel — jelentette be az ENSZ szóvivője. Ezeken a konzultációkon készítik elő a világszervezet főtitká­rának és a két ország kül­ügyminisztereinek találkozó­ját, amelyen a tavaly au­gusztusban kihirdetett Öböl­menti tűzszünetet végleges megállapodás formájába ön­tenék. Hz emberi értékeket nem megtagadni, hanem gyarapítani kell Beszélgetés Somogyi Imrével, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkárával Meghatározó erő marad-e a Magyar Szocialista Munkás­párt a most születő pluralista társadalmi rendszerben? Je­lentős mértékben függ ez attól, hogy meg tud-e szabadulni azoktól a morális ballasztoktól, amelyek jó ideje gyengítet­ték a presztízsét. Milyen ma a párt belső, morális állapota, hogyan éli át a párttagság a múlttal való önkritikus szem­benézés, az újrakezdés nehéz időszakát? E kérdések megválaszolására kértük Somogyi Imrét, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkárát. — Noha a párt belső, mo­rális helyzetének jellemzése a mi felfogásunkban nem­csak etikai, hanem szélesebb értelemben vett politikai vizsgálódást is kíván, vállal­hatjuk a szembesítést — kezdte a beszélgetést Somo­gyi Imre, miközben egy je­lentést vett a kezébe, amely „A párttagok aránya az 1988. éviben ismertté vált bűncse­lekményt elkövetők között” címet viseli. A kimutatás legjellemzőbb tényei: 1988- ban 78 855 állampolgár szeg­te meg a törvényeket, a sza­bályokat. Ezek között a párt­tagok száma 3022, vagyis a párttagság 3,8 százaléka, az­az minden 100 bűnelkövető közül nem egészen 4 a párt­tag. A párttagok jogi felelős­ségre vonásának oka az ese­tek 46,1 százalékában közle­kedési cselekmény, elsősor­ban ittas gépkocsivezetés volt. Gazdasági bűncselek­mények miatt 289 párttagot vontak felelősségre, közülük 241-et vám- és devizaszabá­lyok be nem tartásáért. A Hivatali és gazdasági veszte­getést, a befolyással üzérke­dést elkövetők között 1988- ban 62 párttag volt. B nyilvánosság garancia és ellenőrzés — Az adatokból végül is kiderül, hogy a párttag tör­vénysértők aránya lényege­sen alacsonyabb, mint a nem párttagoké. — A törvényt megsértő párttagok száma 1981 óta év­ről évre csökken, csakhogy a közvélemény ezeket az ada­tokat egyfelől nem ismeri, másfelől joggal várja el, hogy minden párttag moráli­san feddhetetlen legyen. A nyilvánosság valóban garanciát, szélesebb körű el­lenőrzést jelent, és ma új megvilágításba helyez olyan cselekedeteket, magatartás- formáikat is, amelyeket ko­rábban kevésbé szigorúan vagy elnézően ítéltek meg. Igazságtalan dolog lenne azt állítani, bogy a már régóta vezető poszton dolgozók csak saját érdekeiket tartották szem előtt döntéseikben. Igyekeztek a társadalom ja­vaiból, a lehetőségékből mi­nél többet megkaparintani, az általuk vezetett közösség javára. Olykor nemcsak el­nézték. hanem mondták is: nem baj, ha áthágjátok ezt vagy azt a szabályt, hiszen fékező, bürokratikus megkö­töttségekről volt szó. De ma már kibontakozik a lehetősége annak, hogy in­tézményesen távolítsuk el az útból a bürokratikus intéz­ményi rendszer emelte gáta­kat, s a teljesítmény, az ered­mény alapján ítéljünk. Ezek az új normák egyértelművé, igazságosabbá teszik a veze­tők megítélését is: senki nem hivatkozhat arra, hogy ő a saját kis közössége érdekében és annak egyetértésével vét­kezett. A bűn akkor is bűn, ha a közösség érdekére hi­vatkozva követték el. A párttagokra kötelező emberi,, etikai normák ezekben az esetekben is szigorúbbak vol­tak és maradnak: ami nem ütközik törvénybe, beleüt­közhet a párttagokra kötele­ző erkölcsi normákba, s így elmarasztalást kaphat valaki olyan cselekedetért, amelyért — büntetőjogi mércével mér- , ve — a hajszála sem görbül meg. Erre számos példát em­líthetnék. A pártfegyelmi munka azonban, s így a KEB tevékenysége sem kapott megfelelő nyilvánosságot az elmúlt időkben. Ezért sem alakulhatott ki reális kép a közvéleményben arról, hogy mit tett a párt a maga sorai morális tisztaságának meg­őrzéséért. Bűik elnézték a hibákat — A hatalommal mindig együtt jár a kísértés, bizo­nyos előnyök, lehetőségek, kiváltságok kihasználására. Az effajta manipulációk többnyire rejtve maradnak a közvélemény előtt, de most a nyilvánosság erősödésével ezek is közbeszéd tárgyai. — A vezetőnek csak azért, mert magas a beosztása, nem jár több, ezért nem illeti meg semmiféle privilégium. De mindig több a lehetősége, ki­vált, ha szándékosan előnyös helyzetet teremt magának, kihasználva azt, hogy „közel van a tűzhöz”. Mit lehet ez ellen tenni? Kétségkívül so­kat segít az ellenőrzés. De ez önmagában nem elégséges. Sőt állítom, hogy ennél fon­tosabbak az emberi jellem garanciái, az erkölcsi kvali­tások.­Megvizsgáltuk az elmúlt tíz év pártfegyelem-sértéseit, és úgy találtuk, hogy a vét­ségeket légióként jellembeli hibák, emberi gyengeségek miatt követték el. És itt nem­csak az elkövetők emberi hi­báiról van szó, hanem azok­ról is, akik elnézték a hibá­kat, a vétségeket, akik tudtak ezekről, de nem szóltak, akik ahelyett, hogy megelőzték volna a súlyosabb bajokat, hagyták társukat mind lej­jebb csúszni a lejtőn. S itt mondjuk meg őszintén: a fő­nök környezete olykor nem­csak az egzisztenciális füg­gés miatt elnéző, hanem azért, is, mert esetenként ré­szese a vezetők által nem mindig tiszta eszközökkel ki­harcolt előnyöknek. Jó lett volna, ha korábban napvi­lágra kerülnek ezek az ügyek. A nyilvánosságot eb­ben a vonatkozásban is ter­mészetesnek, hasznosnak kell tekinteni, hisz annak nemcsak leleplező, feltáró szerepe van, hanem segít a megelőzésben. — Vannak, akik most rá­galmazással igyekeznek le­járatni a vezetőket. — Ilyen szándék, rosszin­dulat sajnos mindig akad. A rágalmazás, az intrika olyan pusztító erő, ami. ellen na­gyon nehéz védekezni. Az egyik megyej titkár nevében például megjelentettek egy sajtóhirdetést, mely szerint a hétvégi házát és telkét árulja, holott egyik sincs neki. Egy másik vidéki pártvezetőről azt terjesztik, hogy csodála­tos a nyaralója és japán már­kájú kocsin jár. A „csodála­tos” nyaraló egy szerény tíz évvel korábban készült fa­ház. ami pedig a japán autót illeti. kocsija egyáltalán nincs. Szó sincs arról, mint­ha az ilyen és ehhez hason­ló ügyek kapcsán a nyilvá­nosság további erősítését ki­fogásolnánk. Ellenkezőleg, legyen még általánosabb a nyilvánosság és ne legyünk elnézőek a hibákkal, de a visszaélésekkel, a rágalma­zással, az intrikával szem­ben se. Kívánatos, hogy le­gyen tétje a nyilvánosságnak is. — Ha a párt morális hely- • zetét jellemezzük, úgy vé­lem, feltétlenül szólni kell arról is, hogy miként éli meg a párttagság a mai gyökeres változásokat, hiszen a múlt­tal, a jelennel való nyílt szembenézés, az oly sokat emlegetett megújulás nem egyszerűen politikai, hanem etikai problémát is jelent. A szükséges változtatás, fordu­lat elkerülhetetlen, objektív szükségszerűség. Ezen a fel­ismerésen, elhatározáson az MSZMP már túl van, ez visszafordíthatatlan állás­pont, a hogyan és miben, még most formálódik. — A párttagság zöme ma már érti, elfogadja, hogy szükség van a változásokra, a fordulatra. Ám ahhoz, hogy felismerje, kialakítsa az új tennivalókat, meggyőződés­sel képviselje és hajtsa vég­re azokat, ezzel nem úgy va­gyunk, mint a divattal: le­vetjük a régi ruhát, és fel­vesszük helyette az újat. A kommunistának szembe kell néznie tegnapi és mai ön­magával. Lehetséges-e ez a feszültségek, konfliktusok, felelősség nélkül? Csak a ta- „ gadással nem oldhatók meg a súlyosabb gondok. Ha va­lamit elvetünk, kell helyette más. Jobb annál, ami volt, amit meghaladtunk, de min­denképpen kell eligazodás, kapaszkodó, olyan valami, ami értéket és biztonságot jelenthet. Szolidaritásra, tü­relemre, segítségre van szük­ség, mert a párt nem mond­hat le könnyen egyetlen olyan tagjáról sem, akire szüksége van. Ügy vélem, jobban bízhatunk azokban, jobban számíthatunk azokra, akik katarzisként élik át a változásokat, mint azoknak, akik egyik napról a másikra képesek „megújulni”. Nincs okunk a kishitűségre — Ügy vélem, hogy az imént említett követelmé­nyek már önmagukban is szükségessé teszik a párton belüli demokrácia erősítését, amely ily módon nem egy­szerűen politikai, hanem mo­rális tartalmat is kap. A múltban komoly hibát ■ követtünk el azzal hogy cent­rális elemek hangsúlyozásá­val próbáltuk erősíteni a párt egységét. Beszélni ugyan beszéltünk a demokráciáról, ■igényeltük is, de valójában nem teremtettük meg a sza­bad véleménynyilvánítás fel­tételeit. Most hozzá kell szök­nünk ahhoz, hogy természe­tes a vélemények .különböző­sége, s hogy ezek harcában, vitában formálódik a közös akarat, a politika, a cselek­vési egység. — A demokrácia erősítése mellett milyen más garanciá­kat lát arra, [hogy á párt a jövőben nemcsak jelentős politikai, hanem morális erőt is képviseljen a magyar tár­sadalomban? — A többpártrendszerben a kölcsönös ellenőrzés kétség kívül jelent bizonyos garan­ciákat, de ugyanakkor ve­szélyeket is hordoz. Erről is vannak múltbéli tapasztala­taink Gondolok például ar­ra, hogy a politikai verseny­ben az egyes pártok a múlt­ban sem használtak minden esetben korrekt eszközöket egymással szemben. A több­pártrendszer önmagában nem jelent biztosítékot egyetlen párt számára sem a hata­lommal való mindenfajta visszaélés elkerülésére. A ga­ranciát minden pártnak ön­magának kell megteremtenie a saját sorainak tisztaságá­val. Ami az .MSZMP-t illeti: minden múltbéli hibái, gyen* geségei ellenére is évtizedek alatt -igen nagy szellemi, po­litikai, erkölcsi tőkét halmo­zott fel. Megtestesül ez a csaknem nyoleszázezres tag­ság politikai, mozgalmi, ve­zetési tapasztalataiban, eti­kai erejében, megújulási ké­pességében is. Olyan poten­ciális emberi képesség ez, amelynél? ismeretében, bir­tokában nincs okunk kishitű­ségre. Faragó Jenő iTetexen I lérkeaettl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents