Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP m 1989. MÁRCIUS 24. Szolnoki bankigazgató az eredményekről és a gondokról Kétéves a pénzintézetek reformja Az 1987. január l-,jével bevezetett kétszintű bankrendszer, a Magyar Nemzeti Bank és a belőle kinőtt öt kereskedelmi bank, illetve a szakosított pénzintézetek munkájának megítélése ma is vitatott téma. Létrehozásának szükségességét, időszerűségét nem sokan kérdőjelezték meg.. A vitát és a jelenlegi problémákat is az okozza, hogy egy gazdasági mélyponton és a bankok számára hátrányt jelentő örökséggel indultak az új pénzintézetek, s a kezdeti időszakban nehéz volt megítélni, hogy egy-egy központi pénzintézkedés milyen hatással van a gazdálkodó szervezetekre. így fordulhatott elő például az 1987 első negyedévében az a hitelválság, amely különösen a mezőgazdaságot érintette érzékenyen. Az viszont egyértelműen az új banrendszer javára írható, hogy az eddigi hatóságból a gazdálkodó egységekkel partnert viszonyt kialakító pénzintézetek alakultak ki. Most már mind az új bankok, mind az üzletfeleik a számukra kedvezőbb lehetőségeket, feltételeket támogatják, illetve vehetik igénybe. Hogy ez így legyen, több mint másféléves próbaidőre volt szükség. Sokan túlzásnak tartják a bankok kamatait, de ezek szintje részben közgazdasági törvényszerűség. A befektetőiknek kevés, a hitelfelvevőknek sok. Pénzemberek úgy ítélik meg, hogy mai viszonyaink között a 20 százalék alatti kamat reális, igaz a bankbetétért és a hitelért is reálkamatot kell fizetni. Á szelektív hitelpolitika mellett a hitelkamatok is befolyásolják a gazdasági struktúra változását, az alacsony kamatú hitelekkel csak a mostani helyzetet ' lehetne konzerválni. A pénzpolitikának ezt a részét mostanában sokan hangsúlyozzák. A gazdaságirányítási szemléletmód változásával lehetne elérni, hogy a vállalati vezetők és a bankok ne mikroszinten gondolkodjanak. A bankok közötti verseny, amely most már az üzemeknek, tgz-eknek fog talán kedvezni, most kezdődik. A társasági törvény megalkotásával, az új vegyes érdekeltségű vállalatok indulásával megnő a bankok szerepe és kockázatvállalása is. A feltételrendszer, az infrastruktúra fejlesztésével lehetőséget kell adni minden bank számára, hogy a lakossági pénzeket is kezelhesse. A kint levő nagy mennyiségű pénz bevonása megfelelő kamatpolitika mellett, pezsdítő hatással lenne a gazdasági folyamatokra. Szolnok megye viszonylag kedvező helyzetben van, mivel itt három bank működik, igy kevésbé érezhetőek a pénzpolitikán keresztül érvényesített megszorító intézkedésiek. A bankok mindegyike olyan új és önálló utat keres, amivel biztosíthatja magának a hitelképes és a befektetni vágyó ügyfeleket. Megtartani viszont csak úgy tudják őket, ha a feltételek mindkét félnek megfelelnek. Ezekről és a bankrendszert érintő egyéb problémáikról hallhattunk a Technika Házában azon az előadáson, amelyet Koleszár István, a Külkereskedelmi Bank Rt szolnoki fiókigazgatója tartott. — ta — A Tiszaföldvár és Vidéke Afész dobozüzeme hét éve alakult és harminc em- i bernek biztosít munkát. Forgalma évente 36 millió forint. Az üzemben tetszetős kivitelű tűzött, illetve ragasztott egyedi és széria dobozokat készítenek. T. Z. Vita a „végkielégítésről” Minőségi búzatermesztési programot hirdet a GITR Közös vállalattá alakul a termelési rendszer Tizenkét esztendővel' ezelőtt alakult meg a szolnoki .központú Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere (elsősorban a nevében is szereplő szántóföldi kultúrák termesztésének koordinálására) hét megye 51 gazdaságának 57 ezer hektárnyi termőterületén. Az azóta is a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz gesztorságával működő szervezet a tag- és partnergazdaságok megelégedésére végezte az időközben lényegesen sokrétűbbé vált tevékenységét. Bizonyítja ezt az is, hogy jelenleg 10 megyében 277 gazdaság több mint fél millió hektárral tagja a rendszernek. Ezen kívül raktárhálózata révén több mint ezer más gazdálkodó szervezettel is kereskedelmi kapcsolatban áll a GITR. A Csongrád és a Bács- Kiskun megyei után a termelési rendszer szolnoki alközpontja is megtartotta 33 partnergazdaságának képviselői részvételével az idei első részközgyűlését. Ezen — a GITR és megyei alközpontja tavalyi munkájának értékelésén túl — a termelési rendszerből közös vállalattá történő átalakulás előkészítése volt a kiemelkedő papirend. A taggazdaságok az utóbbi években már érezték, hogy a gesztorsággal folytatott közös tevékenységük — éppen a jogi személyiség hiányában — korlátot szab a gazdálkodásban és főleg a közgazdasági környezetben időközben végbement változásokhoz való gyors és rugalmas alkalmazkodásnak. A szolnoki részközgyűlésen ezért — mint ahogyan a kecskeméti -és a szegedi fórumon is — úgy döntöttek: a GITR leválik a rendszer- szervező rákóczifalvi tsz-től és július 1-jétől közös vállalatiként folytatja tovább a munkáját. Nagy vitát váltott ki mindhárom eddig megtartott résziközgyűlésen a „végkielégítés”. A leendő közös vállalat társasági szerződéstervezetében ugyanis az szerepjelt javaslatként .hogy az új társaság a GITR technológiáinak, szellemi termékeiRugalmas alkalmazkodásért Fizessenek a szövetkezetnek Exportpiacokat . keresve nek, üzlet- és kapcsolatkörének használatáért mindezek tulajdonjogának átvállalásáért az éves tevékenység eredményéből húsz százalékot öt. esztendőn át fizessenek a Rákóczifalvi Rákóczi TsZ-nek, a volt gesztornak. Szolnokon is meglehetősen megoszlottak ezzel kapcsolatban a vélemények. Voltak, akik ugyanazt javasolták. mint a kecskeméti közgyűlés résztvevői: töröljék a javaslatot a tervezetből, mondván, hogy a megszűnő termelési rendszer és a létrejövő közös vállalat nem adós egymásnak. Elhangzott olyan javaslat is: fel kell mérni, mit ér jelenleg a gesztorgazdaság szellemi vagyonrésze, és azt figyelembe kell venni a közös vállalatban. A részközgyűlés végül is. elismerve a rendszerszervező annak idején vállait kezdeményező szerepét, a több mint egy évtizeden át vállalt, a gesztorsággal járó feladatok megfelelő ellátását, úgy határozott: a közös vállalat három éven keresztül eredményének 5 százalékával „fizeti ki” a Rákóczi Tsz-t. Szó esétt természetesen a tanácskozáson arról is, hogy a cégtáblán kívül mi változik várhatóan a társaság életében, munkájában. A tervek között figyelemre méltó az alakuló közös vállalatnak a három évre meghirdetendő minőségi búzatermesztési programja. Az elképzelések szerint magas sütőipari értékű — ezáltal a világpiacon 10—30 százalékkal magasabb áron értékesíthető — búzafajtákból 5000 hektárt vetnek már idén őszszel. Három év alatt 35 ezer hektárra szándékoznak növelni a vetésterületet és arról mintegy 150—160 ezer tonna minőségi búzát a nyugati országokba exportálni. A műszaki- technikai fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseik között szerepel például a szerves trágva hatóanyagmegőrző és környezetkímélő kezelési technológiájának kidolgozása, géprendszerének kefejlesztése. A kereskedelmi tevékenységét az eddigi olajosmag értékesítésén kívül a tag- és partnergazdaságok igényei szerint minden növényre kiterjeszti a közös vállalat. Elsősorban közvetlen exportpiacokat keresnek a gazdaságok részére, hogy az árrés ne vesszen el a többcsatornás értékesítés útvesztőiben, hanem maradion a termelőknél, növelve azok exportérdekeltségét, a gabona és ioari növények termesztésének jövedelmezőségét. TF Minden évben kétszer, tavasszal és ősszel Martfűre „költözik” az Ideál Kereskedelmi Vállalat törökszentmiklósi Bástya bútorboltja. Az idei első kirándulás március 21- én kezdődött és ma ér Véget. A cipőgyári művelődési központ nagytermében szekrénysorokat, kárpitos garnitúrákat, konyhabútorokat. és kiegészítő kis bútorokat mutattak be és árultak, nem kevés sikerrel. A négy nap alatt a martfűiek több, mint félmillió forint értékű bútort vásároltak. (Fotó: Nagy Zsolt) Szöcskék Hamburgból Magyar táncokkal, húsvéti népszokásokkal ismerkednek n muosz állásfoglalása Távirat Romániába A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége — amint a Magyar Távirati Irodát is tájékoztatta — örömmel értesült az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának arról az állásfoglalásáról, amely elismerte a megyei pártlap, a Petőfi Népe szerkesztőségének önállóságát, és amely- lyel elhatárolta magát a pártbizottság tisztségviselőinek közvetlen utasításokon vagy tilalmakon alapuló beavatkozásától. Az elnökség úgy véli: (kívánatos, hogy ez ne csak Bács-Kiskunban váljék elfogadott elvvé és gyakorlattá. A MUOSZ Elnöksége táviratot intézett a Román Újságíró Tanácshoz, s a magyar újságíró-társadalom nevében kifejezi megdöbbenését három román újságíró — Petre Málhái, Anton -Un- cu és Mihail Greanga — letartóztatása miatt. A MUOSZ Elnöksége a leghatározottabban tiltakozik a szólás- és sajtószabadság e durva megsértése ellen, s követeli az emberi jogokért, a demokráciáért küzdő három újságíró azonnali szabadon bocsájtását. A Jászsági népi együttes és a megyei néptánc — módszertani központ öt éve tart kapcsolatot a hamburgi Ta- uzhans Projekttel, az ottani Szöcskék néptáncegyüttessel. Azóta a kamaraegyüttes rendszeresen ellátogat Hamburgba, ahol fellépéseken vesz részt és tanfolyamot vezet, Hamburgból pedig Jászberénybe jönnek a táncosok a nyári és a kimondottan részükre szervezett húsvéti táborokra. Idén március 19. és április 1. között huszonhat NSZK- beli fiatalt látnak vendégül Jászberényben. A programban magyarországi és erdélyi táncok tanulása, gyakorlása, a korábban szerzett ismeretek elmélyítése szerepel. Ezen túl a helyi hüsvé-' ti népszokásokkal is ismerkednek a vendégek. Hagyomány ugyanis a népi együttesnél, hogy a fiúk húsvét hétfőjén ünneplőbe (népviseletbe) öltözvén felkerekednek és a zenekarral felkeresik az együttes lánytagjait. Ellátogatnak most Zsárn- bokra is, ahol hagyományait, népviseletét ima is őrzi a falu, ennek egyik legszínesebb példája éppen a húsvéti körmenet. Megtekintik Hollókőt, az élő múzeum-falut és Mátrafüreden a palóc múzeumot, a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényére a sportcsarnokbeli táncház találkozóra ás elutaznak. A néptánctábor nagyszabású rendezvénye lesz a szombaton este 7 órakor kezdődő ünnepi húsvéti műsor a Déryné Művelődési Központban. Ezen a Törökországba készülő Barkóca gyermek tánccsoport műsorából, a kamaraegyüttes új, kétórás összeállításának legjavából láthatnak a jászberényiek ízelítőt. Fellép a Jászsági népi együttes és bemutatkoznak a hamburgi táncosok is. Élővilág tejben-va/ban Tallin nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy Szolnokon elég sovány az áruellátás. Hogy miből? Például sovány, tejes kakaóból. Ami pedig azért érthetetlen számomra, mert nem látom az okát. Hiszen tej van, kakaópor van, akkor hát miért nincs elegendő zacskós kakaó. Esetleg a zacskó az oka? No nem, ez nem lehet, hiszen akkor zacskós tej sem lenne. Bizonyára idő nincs a gyártásra. Vagy a rendelésre. Márpedig az egyszeri kismama sem szoptatott, ha csak gyereke és teje volt, ideje meg nem. Nos, nekem van időm, amit elsősorban a kakaóvásárlásból tudok ellopni, így itt az ideje szóvá tennem: baj van a kakaófronton. Sőt hadd fokozzam: a város ABC-áruházai mintha egyfajta hiánykartellbe tömörülnének, azaz, ha az egyikben nincs, akkor biztos, hogy a másikban sincs. Mégis akad * szabály erősítő kivétel. Egy ilyen eset történt velem is a minap. Elégedetlenül fordultam ki az egyik boltból, s nem any- nyira a töretlen bizakodás, mint az ellátás kényszeréből fakadó kötelességtudat vitt a 'másik bolt hűtőpultjáig. Nos, itt egyszerűen szagot kellett fognom■ Egyik kedvenc olvasmányomból tudom, hogy a bűz mértékegysége nem más, mint az „egy penetron”. Eminek érzékeléséhez — ha jól emlékszem — kimondottan görényközeiben kell tartózkodni. Kérem, ez a hűtőpult — a sok selejtes zacskó kifolyt tartalmától — már a boltajtóból érezhetően is, 50 —60 penetront árasztott. Közelebb araszolva úgy éreztem, hogy itt már a jobb érzésű görények is befognák az orrukat, vagy saját, enyhet adó szagukat desodorlcént szipákolnák. „Viszont itt a nagy lehetőség” — gondoltam, hiszen ilyen körülmények között már nem túl sokan nyúlkálnak ,a kifolyt tejtermékek keverékében légpárnás járművek módjára úszkáló „kínálat” után. Én azonban a felszín alá nyúltam, mivel több kakaózacskó csücske, mint jéghegyek csúcsai árulkodtak arról, hogy van itt mit keresni. Úgy hatoltam az erjedt lébe. hogy ehhez képest a Csend világából jól ismert Cousteau kflvitány mélytengeri kutatásai. szerény kis vállalkozásnak minősülnének. Azért is e merész kijelentés, mert nz én „zsákmányomat” ekkor már gazdagabb „élővilág” vette körül, mint a neves francia kutatót, valahol a Csendes-óceán mélyén. Aztán következett egy zacskó tej, ami már arra is képesnek látszott hogy maga hagyja el a „rejtekhelyét”. Ez nem volt nedves, hanem inkább ragacsos. Ilyenkor nyúl az ember ahhoz a rendszeresített rongyhoz, amivel letörölhetné a gusztustalanul sikamlós és szagos műanyaggöngyöleget. Igen ám, de a napnak eme szakában ez a rongy már olyan, mint egy tintával átitatott bélyegzőpárna, azaz ha ezt használja a kedves vásárló, akkor csak ront a helyzeten, mivel ennek tartalma is rál^enődik a zacskóra. Sebaj, némi oxigénadósság árán kijutottam a boltból, s jó mélyeket szívtam a friss, benzingőzös, poros szolnoki levegőből. ' Mi ebből a tanulság? Gondolom, nem több, mint az, hogy a tejtermék élet, erő, egészség. Legalábbis az egy- sejtűeknek és a mikroorganizmusoknak ott bent a boltban. Ok legalább tejben- vajban fúrdenek. Igaz, ebben a lében bások is ázhatnak kicsit. feltéve, ha vásárolnak. Panaszra pedig nem lehet ok, hiszen a legtöbb ABC legalább naponta lecseréli a „fürdő” tartalmát. Szilas Péter
