Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
Grósz Károly a Szovjetunióba utazott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására csütörtökön munkalátogatásra Moszkvába utazott. Kíséretében van Major László, a Központi Bizottság Irodájának vezetője és Thür- mer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Ivá- nyi Pál, a Politikái Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője és Kimmel Emil, a Központi Bizottság Irodájának helyettes vezetője búcsúztatta. Jelen volt Vladlen Pun- tusz, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar vezetőt a vnu- kovói repülőtéren Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának Grósz Károly vendéglátói társaságában a moszkvai repülőtéren tagja, a KB nemzetközi ügyekért felelős titkára, valamint más hivatalos személyiségek köszöntötték. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A repülőtéri fogadtatás után Grósz Károly szálláshelyére utazott. Hivatalos programja péntek délelőtt kezdődik, ekkor találkozik Mihail Gorbacsovval. Gazdaságpolitikai tájértekeziet Szolnokon Méltóan a hagyományokhoz Társadalmi munka közfeladatokért Értéke: másfél milliárd forint Rekord eredményt hozott az ötéves, középtávú településfejlesztési verseny 1988-ra eső szakasza — állapította meg a Szolnok Megyei Tanács tervosztályának mérlege, összegzése. Méltóan a korábbi évek hagyományaihoz a városokban és falvakban 1 milliárd 590 millió forint értékű társadalmi munkát fejtettek ki a közületek. a lakosság, a vállalatok, intézi mények közösségei a legsürgetőbb közfeladatok megoldásához, olyan célok megvalósításához, amelyre más úton aligha jutott volna pénz. Az' összegezett teljesítmény kereken kilencven- millió forinttal több. mint egy évvel korábban volt. Dicséri a szorgos Tisza menti, nagykunsági, jászsági nép szorgalmát, vállalkozó kedvét, hogy minden lakosra 3722 forint jutott. Ma aligha mondható el, hogy az embereknek van pénzük. Akik anyagiakkal nem tudtak hozzájárulni a társadalmi akcióhoz, azok két kezük munkáját ajánlották fel és használták előrehaladásukhoz. A társadalmi munka egy részével a tanácstagi alapból egy-egy választókerület, tanácstagi körzet kitűzött közfeladatát oldották meg. Így épült meg több településen 15 kilométer hosszú gázvezeték, 26 kilométeres . útszakasz, kisebb mértékben bővült a víz- villany- és csatornahálózat. A középtávú településfejlesztési verseny" kátegórián- kénti értékelését a közeljövőben ejti meg a megyei ta- ' nács végrehajtó bizottsága és dönt, mely települések, városok és falvak érdemelték ki a díjakat. Tegnap a Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves és a Szolnok megyei pártbizottságok gazdaságpolitikai titkárainak és osztályvezetőinek részvételével tájértekezletre került sor Szolnokon aZ MSZMP KB gazdaság- és szociálpolitikai osztálya szervezésében. A vendégeket Zelenyánszki András, a Szolnok Megyei Pártbizottság titkára köszöntötte. Ezután a résztvevők meghallgatták Kovács Imre, a Központi Bizottság tagja, a KB gazdaság- és szociálpolitikai osztálya vezetőjének tájékoztatóját az elosztáspolitika megújításának előkészítő munkálatairól, majd megvitatták az előzetesen írásban kiküldött elgondolásokat. A tájértekezleten végezetül időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről folyt konzultáció. múlt hónapban állították üzembe a Tisza Cipőgyár kunszentmártoni gyáregységéroíLkZtK naKK teljes,tmenyu Pvc-fröccsöntő gépet, amelyet a múlt év végén vásároltak. Korábban egy gép dolgozott folyam atos műszakban. Az új gépet eddig cgv műszakban használtak, ám a napokban bevezették a kétműszakos termelést. A ter- --‘^.taipfröccsöntő gépet három műszakban kívánják folyamatosan üzemeltetni, így napi termelésűnk 3100 pár lábbeli lesz. Fotó: TKL Vita a „végkielégítésről” Közös vállalattá alakul a GITR. Ebben az érintettek egyetértenek, de hogy milyen mértékű legyen a gesztorgazdaság, a Rákóczi Tsz végkielégítése, már megoszlottak a vélemények. A megyei alközpont részközgyűléséről írásunk a 4. oldalon A rádió és televízió jövő heti műsora az 5—6. oldalon Véget ért a márciusi ülésszak flz Országgyűlés tudomásul vette a világkiállításról szóló jelentést / Képviselők interpellációja közérdekű ügyekben, kérdések, bejelentések A Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetével foglalkozó kereskedelmi miniszteri tájékoztató feletti vitával csütörtökön reggel 9 órakor — Szűrös Mátyás elnökletével — folytatta munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Elsőként Nagyiványi András (Budapest. 19. vk.), az építési és közlekedési bizottság képviseletében elmondta: a testület szívesen vállalja a világkiállítással kapcsolatos parlamenti bizottsági feladatokat, és az ipari bizottsággal együtt támogatja a rendezés gondolatát. Kifogásolta, hogy még nincs végleges előkészítő szervezete a világkiállításnak, nem áll a Parlament rendelkezésére a ráfordítási terv, illetve nem ismertek a finanszírozási lehetőségek pontját, elmondta: nyilvánosság előtt kell tisztázni, hogy a világkiállítás megrendezése üzleti vagy politikai vállalkozás lesz-e. Ugyanis elhangzott olyan vélemény is. hogy inkább politikai vállalkozásról van szó, s felsőbb szinten már elköteleztük magunkat. Tisztázni szükséges azt is, hogy milyen eredménnyel járna, ha más területre invesztálnánk az ehhez szükséges pénzt. A bizottság javasolja, hogy a beruházások nagyobb részt lágkiállítás megrendezésével kapcsolatos további tárgyalásokban. Három fontos kívánalmat emelt ki: a. világkiállítás legyen valódi vállalkozás, váljon nemzeti üggyé, s járuljon hozzá új munkahelyek tízezreinek megteremtéséhez. Morvay László (Budapest, "33. vk.), az Országgyűlés külügyi bizottságának állás- foglalását ismertetve kifejtette: a testület azt tartja szem előtt, hogy a világkiállítás megrendezésével Magyarország meggyorsíthatja Ülésezik a parlament forrásai. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kialakuló sokféle kezdeményezés kimozdíthatja a magyar gazdaságot a stagnálás állapotából, az elképzelt és megvalósított fejlesztések húzóerőt jelenthetnek a szerkezetátalakításban, az idegen- forgalomban, a kelet—nyugati gazdasági együttműködésben. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság nevében, felhívta a figyelmét, hogy a világkiállítás megrendezése csábító lehetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalakozás, kockázattól sem mentes. A kiállítás megrendezése . csak akkor lehet igazán sikeres, ha nemzeti üggyé válik. Mint mondta, a veszélyek, fenntartások között főként az ország teherbíró képességét említik a kétkedők nem minden alap nélkül. A bizonytalanokat azonban rríeg kell győzni a világkiállítás előnyeiről, nem elhallgatva a negatív hatásokat sem. Hidak a jövőbe A bizottság elfogadja, hogy a kiállítás alapgondolata a „Hidak a jövőbe” legyen, de szükségesnek tartja a tartalom mielőbbi konkrét megfogalmazását, a részletek kidolgozását. Mayer Bertalan (Vas m. 5. vk.), az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága által megbízott felszólaló ismertetve a testület állásne a költségvetést terheljék, hanem a vállalkozók számára jelentsenek kockázatot. Megfontolásra ajánlotta, hogy a világkiállítás megrendezése érdekében „vizs- gáltassék meg a KGST-n belüli nagyberuházásokból történő esetleges visszavonulásunk lehetősége is”. A bizottság további alaposabb tájékoztatást igényelve javasolja a világkiállítás megrendezését. Vida Kocsárd (Somogy m. 6. vk.), a kereskedelmi bizottság álláspontját ismertette. Leszögezte: a testület támogatja a kormányt a viMorvay László a többi között javasolta, hogy mérjék fel, mely országrészek milyen arányban részesülnek a világkiállításhoz kötődő fejlesztésekből, illetve melyek maradnak ki annak hasznából. A világkiállítás várhatóan nem csekély állami tiszta hasznát el kellene különíteni, s abból csak azok a területek részesednének, amélyek elhelyezkedésük miatt kimaradtak a világkiállítás infrastrukturális fejlesztéseiből. Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter emlékeztetett a századforduló idejére, amikor Magyarországon roppant méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok arculatát. Ma újra nyomasztó elmaradásaink vannak a gazdafelzárkózását a fejlett nyugat-európai országokhoz. A külügyi bizottság úgy vélte: a társrendezés elnyerése tovább javítaná Magyarország nemzetközi megítélését, s ez a gazdasági íolyamatok- ra is jótékony hatást gyakorolna. A világkiállítás főként vállalkozási alapon valósuljon még, a lehető legkisebb mértékben terhelje az állami költségvetést. A rendezés felelősségét pedig a kormány vállalja magára. A testület ezzel az elvi állás- foglalással támogatja az előkészítés munkálatait. Ságba, elsősorban az infrastruktúrában — mondta Derzsi András. A hírközlés, az autópálya-hálózat, a vgsúti szolgáltatás minősége terén az európai mezőny utolsó helyeit foglaljuk el- Ez az elmaradás évente 10 milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A világkiállítás egyik nyeresége lenne e veszteség viszonylagos mérséklése. Hiba lenne a vállalkozás hatását csak az infrastruktúrára korlátozni — mutatott rá Derzsi András. Előnye az is, hogy legkevesebb 50 ezer munkahelyet teremtene az építő- és a feldolgozóiparban, s 8—10 ezret az idegenforgalomban és a vendéglátásban. A végleges döntésre csak a pontos adatok birtokában kerülhet sor, ám az Ország- gyűlés most kialakítandó vé(Folytatás a 2, oldalon) II veszteségek mérséklése nyereség ) w
