Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-03 / 53. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 3. Grósz Károly Szolnokon A megyei pártbizottság első titkára tájékoztatja a vendéget (Folytatás az 1. oldalról) mokrácia fejlesztése — el­hanyagolt. Az életszínvonal emelkedésének megszűnése mellett ez is hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulá­sához. A gazdasági nehézsé­gek a politikai válság előtti állapothoz juttattak ben­nünket. A továbbiakban a párt fő­titkára arról szólt, hogy az utóbbi negyven év alatt két­szer jutottunk kritikus hely­zetbe, s mindkétszer alap­vetően szubjektív okokból. Ha a párt felelősen akar dolgozni, akkor ebből le kell vonni a tanulságot. Ezt követően azt fejteget­te, hogy nem a folyamatos­ság, hanem a változás lesz a jellemző a közeljövő poli­tikai folyamataira. Szólt arról is, hogy országunkban az MSZMP mellett egyetlen olyan szervezett erő sincs, melynek lenne programja a válság leküzdésére. Jó len­ne, ha nemcsak a tagadás­ra, olykor a demagógiára, Meg kell találni az átme­netnek azt a formáját, amely a monolitikus egy- pártrendszerű berendezke­désből nagy nemzeti trauma nélkül vezet át a többpárt­rendszerű parlamentáris demokráciába. Egyebek kö­zött erre a megállapodásra jutottak az Üj Márciusi Front és a KISZ képviselői azon a tanácskozáson, ame­lyet csütörtökön tartottak a KISZ KB székházában. A találkozón az UMF-nek azo­kat a javaslatait vitatták meg, amelyeket a közel­múltban tett a képviseleti demokráciára való átmenet megkönnyítésére, a nemzeti bizottság létrehozására. Az Új Márciusi Frontnak ez volt az utolsó megbeszélése ebben a témában. Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára a tanácskozás lényegét összefoglalva az MTI munkatársának el­mondta: a parlament legi­timitását nem megkérdője­lezve, sőt, törvényhozó sze­repét kiteljesítve szükségét látják, hogy a társadalom különböző erői intézményes formában, szervezetten be­folyásolhassák a törvényho­zást. Csak így érhető el, hogy az új alkotmányozási folyamat az 1990 utáni tár­sadalmi működési mód meg­felelő alapja legyen. A KISZ és az UMF meg­állapodott abban is, hogy folvamatosan együttműköd­nek e célok megvalósításá­ban. Hogy ez nem verbális gesztus, kitűnt abból is, hanem a munkára, a boldo­gulásra is irányulna mások programja, ha vélt erkölcsi tőkéjüket nemcsak ilymó- don akarnák megőrizni. A képviselők több kérdé­sére is válaszolt Grósz Ká­roly. Arra például, hogy szociáldemokrata párt lesz-e az MSZMP, tagadó választ hogy mindkét fél mihama­rabb szeretné konkretizálni, kézzelfoghatóvá tenni együttműködésük tartalmát. Vitányi Iván, az UMF ügyvezető titkára az eddigi beszélgetések tapasztalatai­ról tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint ' mon­dotta: javaslatukról tárgyal­tak sorrendben a Független Kisgazdapárttal, a Magyar- országi Szociáldemokrata Párttal, a Szabad Demokra­ták Szövetségével, a Ma­gyar Néppárttal, a Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Társasággal, a Szabad Kez­deményezések Hálózatával és ezen keresztül a FIDESZ- szel, a Független Jogász Fó­rummal, továbbá a TDDSZ- szel, a Duna Körrel, a Du­na Alapítvánnyal, az MSZMP-vel és a sorban utolsóként a KISZ-szel. A Münnich Ferenc Társaság­gal nem kívántak megbe­szélést folytatni, a Magyar Demokrata Fórum pedig nyilatkozatban közölte, hogy nem az UMF javasla­tát, hanem az Alkotmányo- zó Nemzetgyűlés létrehozá­sát tartja időszerűnek, így az MDF-el közvetlen tár­gyalás nem jött létre. A párbeszéd során egyön­tetű véleményként fogalma­zódott meg: szükséges olyan érdekegyeztető testület lét­rehozása, amely több, mint pusztán konzultatív testület. Ennek módot kell adni a vélemények egyeztetésére és képviseletére a közvélemény és a hatalom előtt, i adott, bár kifejtette azt is, hogy a szociáldemokraták valós értékeit jobban érvé­nyesíti politikájában. A szo­ciáldemokraták pártja le­gális volt, míg a kommunis­táké illegális. Ebből adódó­an a szociáldemokratáknál jobban érvényesült például a demokrácia, míg a kom­munisták a legalitásba is magukkal hozták bizonyos mértékig a bezártságot, a szektásságot. Nyilvánvaló, hegy nyitottabbá kell tenni a pártot és politikusabbá. Arra a kérdésre, ho-'y van-e a pártban reformellenes szárny, részletesen vázolta a reformtörekvésekkel járó nehézségeket. Megemlítette például, hogy a gazdasági és politikai reform mellett az ideológiai reformot még meg sem kezdtük. Volt, aki a jog és az etika viszonyá­nak megítélését várta a fő­titkártól. A válasz szerint nem biztos, hogy az az eti­kus, ami törvényes: az eti­ka a közmegegyezésen ala­puló társadalmi megítélés függvénye. Az etika etikát­lanul került be társadalmi ítéletrendszerünkbe. Az eszmecsere végén Bu­gán Mihály, a képviselőcso­port vezetője megköszönte Grósz Károly közreműködé­sét, majd a képviselők táj­jellegű ajándékokkal ked­veskedtek a vendégnek. Ezt követően Grósz Károly visz- szautazott Budapestre. — pb — sb — tkl — KBI-nlés Jászberényben Tegnap délután tartotta plenáris ülését a Jászberé­nyi Közlekedésbiztonsági Tanács. Bállá Ferenc száza­dos beszámolójában szólt a múlt évben elfogadott köz­lekedési törvényről és azok hatásairól. Új táblák, új kö­vetelmények jelentek meg, apró módosulás történt, és még további is várható a KRESZ-ben. Jászberény­ben a Lenin téren közleke­désirányító lámpát helyez­tek üzembe, ami ugyan las­sította a forgalmat, de megszűnt a balesetveszély. A közlekedésbiztonsági tanács a balesetek megelő­zése érdekében tájékoztató előadásokat szervezett, a rendezvények sikeres lebo­nyolítása érdekében mozgó­sította aktivistahálózatát. Bár a megyében lényegé­ben változatlan a személyi sérüléssel járó balesetek száma, Jászberényben ez 13,5 százalékos emelkedést mutat a múlt évihez ké­pest. Ennél jóval erőtelje­sebben nőtt a halálos bal­esetek száma, mert amíg ’86-ban nyolcán, azután ti­zenhármán, tavaly már ti­zenöten vesztették életüket a közutakon. Ezután Kiss Mihály alez­redes a megyei KBT elnök- helyettese tájékoztatta a je­lenlévőket a közlekedésbiz­tonság megyei helyzetéről. Végül a Vezess balesetmen­tesen! versenyt értékelték, melvbe a. Jászság 38 üzeme ezer gépjárművel nevezett be. — Ip — Villáminterjú A képviselőkkel történt találkozás után az MSZMP főtitkára lapunknak rö­viden összefoglalta az eszmecserén szerzett leg­főbb benyomásait. „Min­dig előszeretettel kerestem és keresem azokat az al­kalmakat, a szőkébb körű találkozásokat^ amelyeken jobban kitárulkoznak az emberek, mint nagyobb nyilvánosság ^esetében. Ezért vállalkoztam erre a mostani eszmecserére, amelyre egyébként Szabó elvtárs is bátorított. Ami-’ óta időm jobban megenge­di, amióta felmentettek miniszterelnöki tisztsé­gemből, forgatókönyvem van, mely szerint külön­böző kisebb közösségekbe, szellemi műhelyekbe láto­gatok, ahol nemcsak prob­lémákkal, hanem serkentő gondolatokkal is találko­zom. Ahogyan itt is, ezen az igen nyílt hangulatú, jó légkörű párbeszéden, amelyet a megye képvise­lőivel folytattam, s ame­lyen nekem különösen im­ponált az a magabiztosság, mely az elhangzott véle­ményekből sugárzott. És az a határozott progresz- szivitás, amely még a vitá­ban felszínre kerülő „más” véleményeket is jellemez­te. Jóleső érzés volt ta­pasztalnom, hogy gondola­taimhoz iti megértő tár­sakra találtam, s amit hal­lottam, nemcsak tanulsá­gokkal szolgál, újabb és újabb gondolatokra is ser­kent. Egyébként egy párt­munkás sohasem lehet olyan elfoglalt, hogy mun­kájában nélkülözze a mos­tanihoz hasonló, közvet­len, őszinte hangulatú, kö­zös gondolkodásra inspirá­ló találkozókat.” Érdekegyeztető testület létrehozásáról döntöttek Íz Új Márciusi Front és a KISZ megbeszélése MÉM-elöterjesztés a kistermelésről Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése Váratlan fordulattal ért véget tegnap a Parlamentben az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának vitája a sztrájktörvény-tervezetről. A bizottság tagjai, miután a té­mával kapcsolatban több kérdést is feltettek, ezzel mintha meg is elégedtek volna, és a vitában közülük senki sem fej­tette ki részletesen véleményét. Így rövidre zárult a kör; nem volt más hátra, mint áttérni a második napirendre, a mezőgazdasági kistermelést érintő kérdések taglalására. A sztrájktörvény-terve- 'zettel kapcsolatban föltett kérdésekből az derült ki: a mezőgazdasági termelők nem látnak lehetőséget ar­ra, hogy beszüntessék a munkát, ezt a termelési sa­játosságok csak ritkán te­szik lehetővé. Inkább arról lehet szó, hogy felhasznál­va a gyülekezési törvény ál­tal hasznosított tömeges de­monstráció lehetőségét — mint ami Kecskeméten az elmúlt évben, a bor értéke­sítési nehézsége kapcsán meg is esett —, ilyenfajta megmozdulásokkal hívják fel sérelmeikre a figyelmet. Halmos Csaba államtitkár, az állami bér- és munka­ügyi hivatal elnöke azt is el­mondotta — a föltett kérdé­sekre válaszolva —, hogy a sztrájktörvény szabályozása a nemzetközi gyakorlatban sem tartalmaz ágazati meg­különböztetéseket, ily mó­don a mezőgazdasági speci­fikum érvényesítésére nem látnak lehetőséget. Minden esetre szektor- és szervezet­semleges törvényre van szükség, ez a mezőgazdasá­gi termelők számára is fon­tos. Nincs szükség társadal­mi vitára — foglalt állást Sziráki András (Szolnok megye) a kérdéséről, mivel ezt a legkülönbözőbb fóru­mokon elemezték már. Nevezzék nevén a gyere­ket: azaz az árutermelő pa­rasztgazdaságot — mondot­ta Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun megye) a kistermelés feljesztéséről benyújtott MÉM előterjesztés vitájá­ban. Ezt az álláspontot kép­viselte lényegében Rednágel Jenő miniszterhelyettes, aki úgy vélekedett: a kisterme­lés régen túlnőtt már egy­kori keretein, az élelmi­szertermelésnek immár egy- harmadát adja, és ezt a „nagykorúvá” vált termelői kört valóban másként akar­ják kezelni. Ezt a véleményt hangsú­lyozta Eleki János (Békés megye) — úgy is, mint a TOT főtitkára — hozzátéve: a szövetkezeti tulajdonkere­ten belül kellene kibonta­koztatni a szabad vállalko­zási formákat. Számos kép­viselő. így Hankó Mihály (Békés megye) a kisterme­lők kiszolgáltatottságát ne­hezményezte; ő például úgy tartotta, hogy a tervutasítás rendszere már valóban meg­szűnt, ám az igazi piac még nem alakult ki, és a kister­melők valóban érzik az át­meneti időszak bizonytalan­ságát. Mások, így Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár megye) kifogásolták: még mindig megesik, hogy akis­termelők közül is az jár jól. aki — úgymond — közelebb van a tűzhöz. Ök esetenként még szerződés nélkül is ter­melhetnek, míg mások nya­kán ott marad az áru. Red­nágel Jenő a piaci viszo­nyok alakításának szüksé­gességét hangsúlyozta ezzel kapcsolatban is. Kilátásba helyezte, hogy az ár-kérdé­sekben a minisztérium ál­láspontja az, hogy túlterme­lés esetén a szabadárnak nincsen különösebb jelentő­sége. Annak ellenére, hogy az agrártermékek 90 száza­léka immár ebbe az árfor­mába tartozik, 60 százalé­kuk esetében az ár tovább­ra is ugyanúgy funkcionál, mint régen — azaz a ter­melők számára gyakran el­fogadhatatlan. Ezen a hely­zeten — ami az úgynevezett ár-bejelentési kötelezettség­gel is összefügg — változtat­ni kell. Az érdekvédelem­mel közös fellépést is tervez a minisztérium. Elhangzott még, hogy a kistermelők a jövőre esedékes világbanki kölcsönből fejlesztéseket hajtanak végre, kérdés azonban — amint azt szin­tén többen fölvetették —, hogy milyen árakon juthat­nak hozzá a gépekhez, be­rendezésekhez. A vitában egyébként hosz- szú idő óta * először csen­dült ki az a vélemény: a MÉM ezúttal igen • alapos, szakmailag jól átgondolt elő­terjesztést készített, amely egyúttal koncepció is lehet a kistermelés hazai fejlesz­téséhez, korszerűsítéséhez. Európa Parlament küldöttsége Szűrös Mátyásnál (Folytatás az 1. oldalról) Szovjetunió és Kína. A fo­lyamatok továbbvitele szem­pontjából kedvező, hogy a nyugati világ is rokonszenv- vei figyeli törekvéseinket. Külpolitikánk két fő jel­lemzője a nemzeti jelleg hangsúlyozása, valamint a nyitás gyakorlati megvalósí­tása — mondta Szűrös Má­tyás. A korábbi egyoldalú­ság helyett kiegyensúlyozottá kívánjuk tenni kapcsolat- rendszerünket. az együttmű­ködés fejlesztésére törek­szünk kelettel és nyugattal egyaránt. Természetesen nem hanyagolhatjuk el a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolato­kat: politikailag — de geo- stratégiai okok miatt is — fontos számunkra, hogy jó viszonyban legyünk legna­gyobb szomszédunkkal — hangoztatta a külügyi bi­zottság elnöke. A nyugat-európai vendé­gek egyik kérdésére válaszol­va Szűrös Mátyás kifejtet­te: ma már a nemzetközi helyzet sem indokolja a szovjet haderő magyarorszá­gi jelenlétét. Áprilisban a tervek szerint megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról. BONN Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár feb­ruár 28-ától március 2-áig az NSZK-ban tartózkodott és megbeszéléseket folyta­tott a bonni kormány, vala­mint a nyugatnémet pártok vezetőivel. Tárgyalásairól az MTI bonni tudósítójának, Flesch Istvánnak nyilatkoz­va elmondotta: fogadta őt úeLmut Kohl szövetségi kancellár, akinek ebből az alkalomból átadta Grósz Károly főtitkár szívélyes üdvözletét, valamint Né­meth Miklós mihiszterelnök levelét. VATIKÄNVÄROS Jól értesült források sze­rint vatikáni körökben po­zitívan ' fogadták y Mihail Gorbacsov szovjet pártveze­tő és államelnök esetleges találkozóját II. János Pál­Ezzel Is deklaráljuk azt hogy nincsenek támadó szándéka­ink. s hogy mi sem tartunk támadástól. Támogatjuk azt a szovjet 'kezdeményezést, hogy.20Ó0-ig valamennyi or­szágból vonják ki az összes külföldi katonát. A végső cél azonban a katonai szö­vetségi rendszerek felszá­molása, aminek nyomán ér­telmét vesztené a semleges­ség kérdése is — hangoz­tatta Szűrös Mátyás. Egy másik kérdésre vála­szolva a külügyi bizottság elnöke elmondta: szívesen vennénk az európai közös­ségek támogatását a Romá­niából . érkező menekültek gondjainak enyhítése érde­kében. mert ez nagy anya­gi terheket ró ránk. Feszített programú, négy­napos magyarországi láto­gatásuk végére érve a dele­gáció tagjai csütörtökön, az esti órákban nemzetközi sajtókonferencián találkoz­tak az újságírókkal a Par­lamentben. A hivatalos program be­fejeztével a delegáció tagjai közül néhányan magánem­berként még hazánkban töl­tenek néhány napot, mások hazautaznak Budapestről. lal. Ezt Achille Occhetto, az OKP főtitkára vetette fel moszkvai megbeszélésein, amelyeket. a szovjet vezető­vel folytatott. A találkozó­ra Gorbacsov idéh tervbe vett római látogatásakor ke­rülhetne sor. MOSZKVA Francisco Fernandez Or­donez spanyol külügymi­niszter Moszkvában — nem sokkal megérkezése után — csütörtökön megkezdte tárgyalásait Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminisz­terrel. Az első, rövid eszme­csere során érintették a két­Németh Miklós Moszkvába utazott (Folytatás az 1. oldalról) tatás szerint a kétoldalú kapcsolatok áttekintésének keretében a két kormányfő megkülönböztetett figyelmet szentel a Szovjetunióban és Magyarországon végbemenő folyamatok kölcsönös megis­mertetésének. Moszkvában úgy vélik, még számos kiak­názatlan lehetőség kínálko­zik a kapcsolatok, az együtt­működés minőségileg új szintre emelésére. — Mindkét fél meggyőző­dése, hogy a magyar kor­mányfő moszkvai útjával folytatódnak a hagyományo­san jó és rendszeres, szovjet —magyar legfelsőbb szintű érintkezések — hangsúlyoz­ta Németh Miklós miniszter- elnök moszkvai munkaláto­gatása kapcsán Gennagyij Geraszimov. A szovjet kül­ügyminisztérium szóvivője hozzáfűzte: a kapcsolatok intenzitása jelzi, hogy már­cius második felében Moszk­vába érkezik Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, hogy eszmecserét folytasson Mihail Gorbacsovval. oldalú viszony fejlődését, s hangsúlyozták, hogy mind­két ország a kapcsolatok el­mélyítésében érdekelt. Edu­ard Sevardnadze csütörtö­kön este díszvacsorát adott spanyol vendége tiszteleté­re. BELGRAD A koszovói belügyi szer­vek csütörtökön letartóztat­ták Azem Vlasit, a Koszo­vói Kommunista Szövetség tartományi bizottságának tagját, továbbá Aziz Ab- rashit, a Titova Mitrovice-i „Trepcsa” kombinát igazga­tóját és Burhan Kavaiut, a Sztari Trg-i cink- és ólom­bánya igazgatóját. Hivatalos közlemény szerint „alapos a gyanú, hogy közük van” a koszovói albán nemzetiségű lakosság tavaly novemberi, ez év januári és múlt heti tiltakozó .megmozdulásai­hoz, iTetexen I lérkexettl

Next

/
Thumbnails
Contents