Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-03 / 53. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 3. 3 Készülődés az országos értekezletre A Magyar Demokrata Fórum sajtótájékoztatója Fordulóponthoz érkezik a Magyar Demokrata Fórum a március 11—12-i országos értekezletének megrendezésével — mondotta Kiss Gy. Csaba, az ideiglenes elnökség tagja tegnap, a TIT Kossuth Klubjában tartott sajtótájékoztatón. A ma megközelítőleg 12 ezer taggal, mintegy négyszáz szervezettel és csoporttal rendelkező mozgalom húsz tagonként állít egy-egy küldöttet az értekezletre. A várhatóan 600—700 küldött a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem aulájában tanácskozik majd az alapszabály-tervezetről és a programtervezetről. Ez utóbbi négy fő részből áll: az elsőben a demokrácia politikai intézményrendszerének megteremtéséről, a politikai programról; a másodikban a sürgős szociálpolitikai intézkedéseket igénylő gazdaság- és társadalompolitikáról, a harmadikban a kultúr- és művelődéspolitikai kérdésekről. s végül a nemzetközi kapcsolatokról, az MDF „külpolitikájáról” lesz szó. A program elemeit megvitató küldöttgyűlések az MDF- szervezeteknél március 4-ére fejeződnek be. A március 15-ei ünnepségekről szólva Csengey Dénes, az ideiglenes elnökség tagja elmondotta, hogy az MDF-csoportok mindenütt maguk döntik el, részt vesz- nek-e a „hivatalos” ünneplőkkel közös megmozdulásokban. Kérdésekre válaszolva elmondották a sajtótájékoztatón az MDF ideiglenes elnökségének tagjai, hogy mozgalmukban eddig három: egy liberális, egy harmadikutas és egy kereszténydemokrata irányzat alakult ki. Az MDF koalícióra csak a konkrét politikai helyzettől függően léP majd — hangoztatták. Az országos értekezletre két-két vendéget hívtak minden politikai szervezettől, akiket azok jelölnek ki. A sajtótájékoztatón közreadták a Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnökségének nyilatkozatát. Ebben leszögezik: nincs olyan szervezett politikai tényező Magyarországon, amely vitatná, hogy az elmélyülő politikai válság meghaladásának egyetlen lehetséges útia a hatalommegosztás intézményesülése és a többpártrendszerű parlamenti demokrácia. Münnich Ferenc Társaság Megalakult a megyei csoport Tegnap délután a Hazafias Népfront megyei székházában negyven taggal megalakult a Münnich Ferenc Társaság megyei csoportja. Az alakuló ülés résztvevői megvitatták és elfogadták az alapító nyilatkozatot, a csoport működésének elveit. Eszerint a megyei csoport a Hazafias Népfront önálló tagcsoportja kíván lenni, alapelvként elfogadja az Országos Ideiglenes Intéző Bizottság céljait és politikai platformját. Nem tartja követhetőnek a korábbi politikai gyakorlathoz való visszatérést, de a polgári restaurációs törekvéseket is elutasítja. A továbbhaladás útját a demokratikus szocializmus elméletének gyakorlatban történő megvalósításában látja. Minden olyan szervezettel kész együttműködni, amelyik a szocializmus talaján keresi a kibontakozás módját. Kimondták, hogy a csoport önfenntartó, szervezeti életére a kluibszerűség lesz jellemző. Az alakuló ülés végén hét tagú megyei ideiglenes intéző bizottságot választottak. Csaknem kilenc- Hz igényesebb piac miliő vízi szárnyas választékbővítést diktál Rekordévet zárt a Palotási Kacsatenyésztési Rendszer Tízezer pár barbarie kacsaszülőpártól keltetnek tojásokat idén, a részben már korszerűsített palotási keltetőüzemben (TF) A főbb gazdál- dálkodási mutatók szerint jó közepes esztendőt zárt 1988-ban a Palotási Állami Gazdaság. A március közepére tervezett vállalati tanácsülésen 38,4 milliós nyereségről számolhat be Bagi Károly igazgató. Nem kis részben köszönhetik ezt a jövedelmet a kiemelkedő tavalyi növénytermesztési eredményeknek, például á 637 hektáron termesztett rizs 4,4 tonnás átlagtermésének. Az állattenyésztési főágazatnak azonban nagyobb a jelentősége a gazdaságban, hiszen abból származott a nyereségnek csaknem 80 százaléka az elmúlt évben. A főágazaton belül rekordévet zártak 1988-ban a baromfitenyésztők, akik a Palotási Kacsatenyésztési Rendszer keretében foglalkoznak pecsenyekacsa-hizlalással és .naposbaromfi-értékesítéssel. Az 1987. évi 7,8 millióval szemben 8,9 millió kacsa került ki tavaly a rendszer taggazdaságadból — 4 állami és 11 közös gazdaságéi —, ennek a fele a bázisüzemből, Palotásról. Az úgynevezett pekingi típusú szárnyasok nagyobb részét felhizlalták. A rendszerhez tartozó öt baromfifeldolgozó vállalatnak 1988^ban szállított 16700 tonna kacsa húsának 80 - százalékát külföldön értékesítették. Kétmilliónál több naposkacsát pedig a kistermelőknek adtak el. A jó eredmények ellenére már 1988-ban megmutatkozott a kacsatenyésztésben is annak jövedelemcsökkentő hatása, hogy a vágóbaromfi felvásárlási árának emelése elmaradt a tartásitenyésztési ráfordítások növekedésétől. A termelőkkel és a feldolgozókkal megkötött idei szerződések igazolták is ezt: a tavalyinál mintegy másfél millióval kevesebb pecsenyekacsa értékesítésére számíthat a rendszer. Ugyanakkor várhatóan a kacsahús iránti külföldi kereslet is csökken, a nyugati országokban és a szocialista piacokon egyaránt. Palotáson „elébe mentek” a piaci változásoknak: már 1988-ban megalapozták a termékválaszték bővítését, aminek révén idén már az igényesebb tőkés piacokon is versenyképesek lehetnek. Elsősorban az NSZK-ban és Svájcban mutatkozik nagy kereslet a zsírszegény, vörös húsáru iránt, amit például a francia, hústípusú barbarie kacsák “produkálnak. Ennek ismeretében előreláthatóan csökkentették a palotási bázistelepen a pekingi kacsák Angliából évente felfrissített nagyszülőpár-állományát, és tízezer barbarie szülőpárt importáltak Franciaországból. Ezeknek az utódait, héthetes vágókacsaként kétszer többért tudja értékesíteni a rendszer, és a feldolgozók is gazdaságosabban exportálják. A már most is az állattenyésztés nyereségének 50 százalékát adó kacsatartás jövedelmezőségének javítását szolgálja Palotáson a tavaly megkezdett keltetőüzemi rekonstrukció is. Tizenhat keltetőgépet cseréltek ki az elmúlt évben, a világon jelenleg legkorszerűbbnek mondható belga gyártmányú Petersime berendezésekre. Két-három ■százalékkal jobb kelési arányt érnek el az új gépekkel, amelyekből idén újabb kilencet helyeznek üzembe. A tervek szerint 1991-re már a keltetőüzem teljes berendezését— mind az 52 gépet — újakkal váltják fel, és számítógépes irányítással üzemeltetik. Alapvető kérdésekben egyetértést Szabó István a Szolnoki Bútorgyárba látogatott Tegnap délelőtt a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárába látogatott Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Aktuális politikai és gazdasági kérdésekről folytatott kötetlen eszmecserét a gyár politikai, gazdasági vezetőivel, a pártalapszervezetek titkáraival, a tömegszervezetek üzemi tisztségviselőivel. A gyár politikai életéről Boros Béla, az üzemi párt- bizottság titkára adott tájékoztatást. Szólt a gazdaságban végzett politikai munkáról, a párt belső helyzetéről. A megyei pártértekezlettel kapcsolatban kijelentette, hogy az üzem alapszervezetei nem látják indokoltnak összehívását. A gyár termeléséről szólva Nagy Béla igazgató jó eredményekről adott számot: viszonylag magas a termelésnövekedés mutatója, a nyereség emelkedése. Termékeik keresettek a tőkés piacon és belföldön. A tájékoztatók után az alapszervezetek titkárai is bekapcsolódtak az eszmecserébe. Csapó János szerint az alapszervezetek jó hatással vannak környezetükre, mivel a legjobb erőket tömörítik. Tóth Jánosaié: szükséges az iránymutatás a valóban vonzó önállóság mellett. Vereb József, alapszervezeti titkár, munkásőr szakaszparancsnoki minőségében szólt. A gyár tíz munkásőre példamutatóan dolgozik, és zavarja őket a Munkásőrség gyakori bírálata. Palocsai József szb-titkár a szak- szervezet érdekvédő munkájának erősödéséről, a törzsgárda megbecsüléséről adott tájékoztatást. A találkozó végén Szabó István összegezte tapasztalatait, és kitért néhány felvetésre. — Személyes érzésekkel kezdem — mondotta —, hiszen életem sok szállal kötődik a gyárhoz. Itt dolgoztam, a mozgalmi munkához itt kaptam az indíttatást, ide kötődik első közszereplésem is. Az elhangzottakhoz is kapcsolódva az országos pártértekezlettel kapcsolatban megjegyezte: rövid távon pozitív irányú változások nem következhettek be, hiszen a gondok gyökerei régebbi időkre nyúlnak vissza. A többpártrendszer kiépítésével kapcsolatban kifejtette: be kell látni, az egy- pártrendszer viszonyai között nem alakult ki a pártban az önkontroll. A színre lépő pártokra, az alternatív mozgalmakra nem kell feltétlenül görbe szemmel nézni — hansúlyozta —, hiszen közülük többen a kibontakozás útját keresik. Jó politikai érzékkel teremtsünk kapcsolatot velük, keressünk a kollektív bölcsesség álapján kompromisszumos megoldásokat — azokkal, akik nemcsak oppozícióra rendezkednek be.. Tudatosan fel kell készítenünk a párttagságot arra, hogy ne szubjektív módon közelítsen e kérdéshez. Természetesen a legfontosabb, hogy rendezzük sorainkat, az alapvető kérdésekben egyetértést alakítsunk ki — hangsúlyozta. Szóba hozta az 1956-os események új minősítésének kérdését is. E tekintetben is vállalnunk kell a vitákat, beláttatni, hogy az események népfelkeléssel indultak, és ez a vonása mindvégig megmaradt az ellenforradalmi jelleg mellett — mondotta. Az alapszervezeti munkáról szólva hangsúlyozta: az irányító pártszervezeteknek segíteniük kell, de az alapszervezetek találják meg saját teendőiket, teremtsenek kritikus, nyílt légkört, bátorítsák a kezdeményezéseket. Az üzem eredményeinek elismerése után a gazdaságban végzett pártmunka új tartalmáról fejtette ki álláspontját. Feladata kettős — mondotta. Egyfelől: erősítse a munkaadó egyszemélyi felelős vezetőjének jogosítványait, biztosítsa számára a kockázat lehetőségét. Másfelől: teremtsen olyan légkört, hogy a munkavállalói érdekek felszínre kerüljenek, ütközzenek, a többség érdekét szolgáló kompromisszumban oldódjanak. Emellett az olyan hagyományos tevékenység sem szorulhat háttérbe, mint a nevelés, a mozgósítás. Végezetül a megyei pártértekezletről azt mondta: a pártbizottság arra készül, hogy lesz pártértekezlet, és a küldöttek magas mércét fognak állítani. Az eszmecsere után Szabó István megtekintette az üzemet. B. I. Együttműködés az erdélyi menekültekért Miskolc Nem épül lel a vitatott lakótelep? Az egyik, legtöbb indulatot kiváltó napirendi pont, a csökkentett 'komfortfokozatú lakótelep építésének megvitatása volt a Miskolci Városi Tanács tegnap tartott nyilvános ülésén. A terv megvalósítását, amely a tömegkommunikáció jóvoltából országos érdeklődést — támogatást, vitát, tiltakozást és kételyt — váltott ki, felfüggesztették. A szóban forgó lakótelep tervét súlyos társadalmi probléma megoldására, lehetetlen állapotok között élő emberek lakáskörülményeinek javítására dolgozták ki. A tanács felhívással fordul elsősorban az érdekeltekhez, továbbá az emberiességi, szociális és egyéb megfontolásból segíteni akarókhoz, hogy a realitásokhoz igazodó javaslataikkal ve«,Tenek részt a végleges és megnyugtató megoldásban. Parlament Szekció a modernizálásért Hét budapesti képviselő, Tóth János, Lásztity Rado- .fnir, Köteles Zoltán, Juhász Mihály, Gágyor P,ál, Szabó Kálmán és Nagyiványi András tájékoztatta az Országgyűlés elnökét: megalakítják a parlament műszaki és gazdasági modernizációs szekcióját — közölték tegnap az MTI-vel. A szekció célul tűzte ki a műszaki fejlesztés meggyorsításának és a progresszív struktúraátalakítás támogatását. Olyan gazdasági stratégia kialakítását szorgalmazzák, amely az eddigieknél jobban alkalmazkodik a világpiaci mechanizmusokhoz; és lehetővé teszi a tár- sadalmi-gazdaságiTpolitikai reformtörekvések összehangolt fejlesztését. A menekültek helyzetére vonatkozó, illetve a beilleszkedésük segítésére tett állami és egyházi intézkedésekkel kapcsolatos egyéves tapasztalatokat tekintette át Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi ■bizottság elnöke és Tóth Károly református püspök, a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának elnöke tegnapi, budapesti találkozójukon, a Ráday kollégiumban. ’ A református egyház 1988 februárja óta intézményesen foglalkozik a menekültekkel, hathatós segítséget nyújtva számos területen a rászorulóknak. A menekültek jogi helyzetének rende(Folytatás az 1. oldalról) tanak —, s így bizony a létük függ attól, hogy be tud- ják-e szerezni időben és jó minőségben a különféle alkatrészeket, tartozékokat. A gondok ellenére ma már elmondható, hogy az idei első félévi kapacitásuk le van kötve. Például a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat megrendelésére két, napraforgóhéj tüzelésére alkalmas, kazánt gyártanak. E munka nagyságrendjére jellemző, hogy a szóban forgó két kazán elkészítése vasipari üzemük egy negyedévi munkáját igényli. Az ilyen feladatokra an-’ nál is inkább föl kell készülniük, mert mint mondták, megnőttek az igények a nagyobb kazánok iránt. Emiatt már tavaly elkezdték egy óránként 3 és fél tonna teljesítményű kazán kifejlesztését. s ugyanakkor már a rajzasztalon- vannak egy ennél is nagyobb, 5 tonna óra teljesítményű kazán tervei. Nemrégiben elhatározták zésére született egyházi javaslatra és más egyházi felvetésekre történt intézkedésekről a belügyiminiszterhelyettes tájékoztatást ■adott. Szó volt többek között a sajátos egyházi feladatokról a felállítandó, menekülteket fogadó állomások munkájában. Gál Zoltán a menekültek ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság nevében köszönetét fejezte ki a református egyháznak a menekültek gondozásában, beilleszkedésük segítésében kifejtett tevékeny közreműködéséért, és kérte jövőbeni támogatását is. Kölcsönösen fontosnak tartották a további jó együttműködést, a menekültügy mértéktartó, indulatoktól mentes társadalmi, politikai kezelésének elősegítését. egy forrásvíztermelő kazán- rendszer kifejlesztését — ilyet korábban még nem csináltak —, s komplett vízelőkészítő berendezések tervezésébe is belefogtak, amelyekkel a vizek részleges és teljes sótalanítását lehet megoldani. Állandóan bővítik tehat termékeik körét, mert másképpen nem tudnának talpon maradni — hangsúlyozták a kisszövetkezet vezetői. Remélik, ez garancia arra is. hogy az idei évre tervezett 69 milliós árbevételüket és alig valamivel több, mint 4 millió forintos nyereségüket is sikerül elérniük. Mindenesetre aggodalomra 'jelenleg nincs különösebb okuk. hisz pénzügyi helyzetük stabil, — habár vevőik késedelmes fizetése miatt, — tavaly december végén még 22 millió forinttal tartoztak nekik — két és fél év után kénytelenek voltak két és fél millió forint hitelt fölvenni, mert másképp nem tudták volna finanszírozni a napi termelést. Mélyponton az alapanyag-ellátás
