Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-18 / 66. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 18. 3 Szolnokon, a megyei tanács Vasipari Vállalatának alkatrészgyártó üzemében főként a Csepel-Vasmű részére gyártanak alkatrészeket évente 8—10 millió forint értékben. Je­lenleg kerékabroncsokat forgácsolnak. (Fotó: K. É.) Gabonaszövetség Életrevaló, de nem időszerű Szolnok megyei tsz-ek állásfoglalása lubileumi közgyűlés a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezetnél (Folytatás az 1. oldalról) lyét, amelyet most az Okisz díszoklevéllel ismert el. 1989-re az export árbevétel szinten tartását és a belföldi forgalom 8 százalékos növe­lését tervezi a Vörös Csillag. A terv megalapozott, hiszen bővült a vevőkörük, az USA-ba, az Arazon cégnek is szállít a szövetkezet, ré­gebbi üzletfeleik továbbra is szívesen vásárolnak tőle. Belföldi megrendelőik az ed­digieknél több terméket kér­nek, ebben az évben a szö­vetkezet bekapcsolódik az Inter-Fer szabadidőruha­programjába. A jó hangulatú ünnepi közgyűlésen adták át . a ki­tüntetéseket a munkában élenjárónak, utána a Jász­sági Népi Együttes tánccso­portja és a MeZőtúri Cite- razenekar szórakoztatta az ünnepség résztvevőit. — ta — A gabonatermelés jövőjé­nek biztonsága érdekében országos gabonaszövetség . alakítására tett kezdeménye­zést a nagy gabonatermelő Békés megye termelőszövet­kezeteinek érdekképvisetrli szervezete, a TESZÖV és er­ről a szándékáról a hat je» lentős búza- és kukoricater­melő megyék között Szolnok megye tájain a Jászságban, a Nagykunságban és a Tisza völgyében gazdálkodó gabo­natermelő közös gazdaságok érdekképviseletét a megyei TESZÖV-öt is levélben érte­sítette. Az 55 gazdaságot tö­mörítő szervezet szakbizott­sága, életrevaló helyes kez­deményezésnek tartja az in­dítványt. Egyet éft azzal, hogy az utóbbi években meg­növekedett a búza-, a kuko­ricatermelés költsége, emel­kedtek a termeléshez szük­séges anyagok, eszközök árai, ezekhez mérten azonban cse7 kély az idén bejelentett öt- százalékos felvásárlási ár­emelés. A gondok ellenére azonban jelenleg nem tartja időszerű­nek a gabonaszövetség élet- rehívását, mivel a tervek szerint a közeljövőben meg­szűnik a Gabonatröszt és ez várhatóan új helyzetet te­remt a felvásárlás rendszeré­ben is. A gabonatermelést fi­nanszírozó, tsz-vezetőkből ál­ló TESZÖV-szakbizottság, valamennyi gazdasággal összhangban figyelemmel kí­séri a változásokat, és ami­kor szükségét látja, testületi állást foglal az országos ga­bonaszövetség alapítása ügyében. Szolnok megyében egyéb­ként 1989-ben is a tavalyival csaknem azonos nagyságú te­rületen, 140 ezer hektár kö­rül termelnek búzát és vár­hatóan 3500 hektárral növek­szik a nagyüzemi kukorica­termő terület, nagysága eléri a 48 és félezer hektárt. Mint a tsz-ek .vélekednek, a kuko­rica termőterületének a nö­velésére elsősorban nem a szerény felvásárlási áreme­lés, hanem a szuperintenzív öntözés serkenti a gazdaságo­kat, az elmúlt évben az ön­tözött táblákról az aszály el­lenére átlagosan négy-öt ton­nával több kukoricaszemet takarítottak be hektáron­ként. Az újabb fejlesztések­kel az idén már 18 ezer hek­táron alkalmazzák a lineár berendezéseket, ami a kuko­ricatermő terület egyharma- da. A szezonra újabb három és fél—négyezer hektár terü­leten kezdik meg a jelenlegi leghatékonyabb és legkorsze­rűbb öntözési módot. Falvak művelődése Befejeződött a regionális tanácskozás Tegnap délben. Szolnokon, a művelődési központban be­fejeződött a „Kistelepülések művelődési lehetőségeinek fejlesztése intézményes és nem intézményes keretek kö­zött” címmel megrendezett kétnapos regionális tanács­kozás. Az eszmecsere zárszavában megfogalmazódott: Közmű­velődésről önmagában nem lehet beszélni, csak mindig a települések egészében — az egyéni sajátosságokat is szem előtt tartva — gondolkodva. Az adott viszonyok szabnak keretet a tevékenységnek és nem a vágyak. A lehetősége­ket figyelembe véve a kiste­lepüléseken a legfontosabb: á közművelődés járuljon hoz­zá a falu harmonikus műkö­déséhez. Érdekvédelmi tervről Sajtótájékoztató a TOT-ban A mezőgazdasági termelés­sel foglalkozók teljes körére kiterjedő érdekvédelem meg­szervezésének tervével fog­lalkoznak a TOT-ban — er­ről tájékoztatta az újságíró­kat pénteken Eleki János, a tanács főtitkára. Ezzel kap­csolatban tárgyalásokat foly­tatnak egyebek között a Ha­zafias Népfronttal, amely ed­dig is foglalkozott kisterme­lőkkel, és a TOT kebeléin be­lül is igyekeznek lehetőséget találni arra, hogy a különbö­ző testületekben helyet kap­janak a kistermelők képvi­selői. A főtitkár kitért arra: a TOT nem ért egyet aZzal, hogy a megalakulandó mező- gazdasági kamara foglalkoz­zon az ilyenfajta tevékeny­séggel. Az európai gyakorlat szerint a kamarai testületek az érdekek egyeztetésére ad­nak helyet — azon túl más tevékenységgel is foglalkoz­nak —, ám szorosan vett ér­dekvédelmet és érdekképvi­seletet nem biztosítanak tag­jaiknak. ' A főtitkár hangot adott/in­nak az elképzelésnek is, hogy esetleg váljék külön a politi­kai érdekegyeztetés a gazda­ságitól. Ez esetben egyfajta szövetségi rendszer alakul­hatna — ilyen lehetne pél­dául a Parasztszövetség —. és ez látná el a politikai ér­dekképviselet teendőit, pár­huzamosan egy gazdasági ér­dekvédelmi szervezettel. Alkalmazkodik a piachoz a Mezőgép (Folytatás az 1. oldalról) rendszerek rendelték, érez­hető volt az indokoltnál na­gyobb óvatosságuk. Hogy a várható soronkívüli rendélé­sek teljesítése sem okozzon gondot, mind a gépekből, mind pedig pótalkatrészekből az eredetileg megrendeltnél 20—30 százalékkal több ter­mék gyártására készült fel a vállalat. Beigazolódott e tak­tika helyessége, mert folya­matosan érkeztek pótrende­lések, és minden gép és pót- alkatrész vevőre talált. A vállalat gépeinek nagy részére a gazdaságoknak az év első felében van szüksé­ge. A H—5580 bálázóból 80- at már át is adott vevőinek a Mezőgép, még ebben a hó­napban szállít 110 RK—2 és 50 RK—185 rotációs kaszát. Pótalkatrészből 64 millió fo­rint értékű áll a vevők ren­delkezésére. Jelentősen ja­vul az ellátás a H—5580 bá­lázók és a rotációs kaszák alkatrészeiből. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági üzemek je­lenlegi pénzügyi helyzete nem kedvez az új technikák bevezetésének, a Mezőgép a termékfejlesztési munkákat nem állította le, ma is kínál újdonságokat. A szeletelő és kiosztó szerkezettel ellátott rendfelszedő kocsikból egy kisebb sorozat gyártásával bővült a választék. Újdon­ságnak számít az a frontka- sza, amelyik a szeletelő és kiosztó szerkezettel ellátott rendfelszedő kocsival a napi takarmányozás hasznos gé­pe lehet. A korábbi években nép.- szerű rendkezelők és tárcsás' fűkaszák iránti kereslet erő­teljesen lecsökkent, gyártá­sukkal gazdaságossági okok­ból a vállalat nem foglalko­zik, a szükséges berendezé­seket a Kuhn cégtől import­ja, a behozott gépek ellen­értéket exporttal ellentétele­zi. A vállalatnál nagy ha­gyományokkal rendelkező szárítóberendezések fejlesz­tését folytatja a Mezőgép, a kínálat egy alacsonyabb tel­jesítményű szárítóberende­zéssel. az Sí—1000 típussal gazdagította, és ezzel a ki­sebb gazdaságok igényeit is ki tudja elégíteni. Szolnoki városnegyed, a Csanády körút. Az utóbbi idő­ben érzékelhetően megnövekedett a forgalom ezen az útvonalon, amely a 4-es főutat, illetve a 31-es utat köti össze a nagy iparteleppel. (Fotó: T. Z.) Ti ott, vidéken... Már nem is tudom, mit mondtam buda­pesti ismerősömnek, amikor olyan mozdulattal, mint amilyennel a karmester le­inti a szólamot, félbeszakí­tott. Talán azt mondtam, hogy vidéken kisebbek a bérek, s drágább a megél­hetés, vagy hogy már ná­lunk is nagy a benzinbűz, a zaj. Ismerősöm a címbeli mondattal szakított félbe, de talán, hogy elvegye annak élét, nem fejezte be. így rejtély marad az is, amit ő kart mondani. Talán azt, hogy „jó dolgotokban azt sem tudjátok, mit csinálja­tok”, hogy „nem vagytok úgy agyonhajszolva, mint a pestiek.” Mindenesetre a mondatkezdő megszólítás megragadt bennem, mint ama tüske a köröm alatt. Valóban, hogyan is vagyunk mi itt, vidéken? Nos, mit itt, vidéken is részesei vagyunk azoknak a változásoknak, .amelyeknek az egész ország. Mgtartottuk a pártértekezleteinket. Üj vezetőket választottunk, ahol kell, és ahol lehetett. Fel­tártuk feszítő ellentmondá­saink egy részét. Mindez nem ment zaj nélkül. Sokat olvashattunk az országos la­pokban is a vidéki életese­ményeiről. Olyannyira, hogy az itteni polgárok már-már azt kezdték emlegetni, hogy pikkelnek rájuk az újság­írók. Pedig, ha egy kicsit jobban körülnéznek, láthat­ják, hogy nemcsak itt, a mi vidékünkön, hanem ott, a ti vidéketeken, szóval másfelé is voltak botrányok, olykor kísértetiesen megismétlődő esetek. Itt a tanácselnök, ott a párttitkár... Itt téglát kap­tak kedvezményesen, ott nyílászárót, azaz ajtót és ab­lakot. Itt a fiú építhetett oda, ahol a madár sem jár­hat, ott a lány kapott taná­csi bérlakást egyedülálló lé­tére. Itt a fiatalok szerveze­te hágott a reprezentációs kereten felüli pénz nyakára, ott az idősebbeké. Itt nem létező mezőgazdasági tevé­kenységre vettek fel nagyon is létező kamatmentes hitelt, ott a sertések holt lelkeire élő támogatást. Itt libában utaztak, ott pecsenyebárány­ban. Sajnos, mi itt, vidéken nem nagyon gondoltunk ezekkel a párhuzamokkal. El­feledkeztünk arról, hogy a fővárosban is volt korrup­ció, vesztegetés, jogtalan előnyök igénybe vétele, vol­tak kisebb-nagyobb bűnök. Vidéken megvették a bunda­meccset, amit Budapesten eladtak. Száz szónak is egy a vége, mi itt, vidéken nagyjából éppen úgy éljük napjaink zaklatott történel­mét, ahogyan a fővárosi la­kosok. Persze nemcsak negatívu­mok voltak itt, megcsinál­tunk egyet s mást. Például már mi is élvezhetjük saját televíziónkat. Igaz, egyelőre csak két-három órát hetente, de ez olykor előny is. Egész nap ad viszont három mű­holdas csatorna. Mi itt, vi­déken több program közül választhatunk, mint a pes­tiek többsége. A műsorokat nem nagyon értjük, mert kevesen tudnak angolul és franciául, de hát ezzel Bu­dapesten is sokan így van­nak. Teljessé vált a helyi sajtó szentháromsága, az új­ság, a rádió és a televízió. Az írott sajtó meg szinte megsokszorozódott. Még alig egy-két évet tudhat maga gött a nehezen kiharcolt vá­rosi lap, már versenytársa is akadt, amit egészen könnyen engedélyeztek. Mindössze né­hány milliócskát kellett ösz- szeszedni. Nem, nem válla­lati mecénásoktól, hanem részvényesektől, akik némi haszonra is szeretnének szert tenni a glasznoszlyból, na­gyon helyesen. Megjelent a pluralizmus szelleme itt, vidéken is. Az alternatívok, fideszesek, tu- doszosok, egyéb eszesek és oszosok gyűléseket, sőt tün­tetést is tartottak. A karszt­vizeken keresztül kapcso­latba kerültek a Duna-körrel is, noha Bős—Nagymarost messzebbről figyelik, mint a fővárosiak. A hétköznapi lét problé­mái itt, vidéken is létez­nek a háztetők alatt. Itt is többet dolgoznak az embe­rek, mint nyolc óra. És az ugyan igaz, hogy itt a vidé­ki szövetkezetekben (is) te­rem a hús, a búza és a zöldség, de ettől még nem jutunk hozzá olcsóbban, sőt! S hiába van háztáji, a vidé­ki téeszek dolgozói sem mind ott termelik meg a levesbe valót, hanem ugyan­úgy boltban veszik, mint a fővárosiak, furcsa módon drágábban. A politikai és egyéb diva­tot mi itt, vidéken nem kö­vetjük olyan frissen, mint Budapesten követik. S ele­ganciánkat sem a vegyesvál­lalati úréhoz vagy hölgyé­hez hasonlítjuk, aki minden második hetét Bécsben tölti, hanem egymáséhoz. Nem is jön olyan gyakran a szánk­ra a sóhajtás: Mennyivel jobb lenne, ha nem itt, ha­nem Párizsban, Londonban vagy Los Angelesben dol­goznánk. Hányszor ennyit keresnénk! Egyszóval nem vagyunk mi alapvetően más emberek itt, vidéken, mint „fönt”. (Ez a fogalom sem veszett még ki a nyelv - használatból!) Az tény, hogy a január 9-ei áremelések el­len a szakszervezetek me­gyei tanácsai közül néhá- nyan testületileg tiltakoz­tak, legföljebb arra enged következtetni, hogy itt ke­vesebb alkalmuk van az em­bereknek arra, hogy fizeté­süket valamilyen más for­rásból kiegészíthessék. Ke­vesebb az alkalom másodál­lásra, mellékfoglalkozásra, más, munkaviszonyon kívüli tevékenységre. Csak egyet szeretnénk: ha azt a bizonyos legyintő, le­intő kézmozdulatot, s a cím­ben idézett szóbeli kíséretet minél kevesebbszer kapnánk meg. .. G. J. Mérce a világszínvonal Üzemavató a Taurusban Pénteken felavatták a Tau­rus új acélradiál-teherab- roncsgyártó üzemét. Az ün­nepségen részt vett Németh Miklós miniszterelnök, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Avatóbeszédében Tatai Ilo­na, a Taurus vezérigazgatója szólt a vállalatnál megkezdő­dött szelektív fejlesztésről, amelynek első állomása a ré­gi acélradiál üzem felújítása és bővítése volt. Ezt követően Németh Mik­lós mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében szólt ariól: volt- idő, amikor hazánkban igen sűrű volt a különféle lé­tesítmények ünnepélyes ava­tása, pontosabban átadása. Az átadás szóban jól tükrö­ződött az a paternalista fel­fogás, hogy ami itt létrejön, azt a nép, a kollektívák a ró­luk gondoskodó államtól kap­ják, és ezért hálásnak kell lenniük. De olyan ajándék­ért, amiért kemény munká­val és áldozatokkal kell fi­zetni, az emberek ritkán éreznek hálát. És ez termé­szetes. Mint ahogy az is, hogy ha valaki saját erőfe­szítéseivel hoz létre értéket, akkor jogos büszkeséget erez. Legyünk büszkék arra, hogy meghaladtuk az atyaian osz­togató állam ideálját, s még inkább arra,, hogy egyre több kollektíva ismeri fel: saját erőből kell jövője alapjait megszilárdítania. A Taurus Gumiipari Vállalat — mond­ta — ilyen kollektíva. Felis­merték: a megmaradás alap­ja az állandó fejlődés; a fej­lődésnek pedig egyetlen le­hetséges járható útja van: a folyamatos alkalmazkodás a világpiaci igényekhez,

Next

/
Thumbnails
Contents