Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-13 / 37. szám

Tanácskozott a szolnoki pártértekezlet (Folytatás a 3. oldalról) nyolta, hogy a beszámolóban az értelmiség helye és sze­repe nem kapott kellő hang­súlyt, pedig a párt létérdeke az értelmiség megnyerése. A város' szellemi arculatának! formálása a pártbizottságok­nak is feladata. Befejezésül arról szólt, hogy az emberek megnyeréséhez nem elég a párt megújulási szándékát hangsúlyozni, hanem annak programját is el kell fogad­tatni. Szabó István, a Jászkun Volán Vállalattól, a köz­lekedés gondjait vette szám­iba, majd szóba hozta a jö­vő évi parlamenti választá­sokat. Megjegyezte: konkrét politikai versenyhelyzet vár­ható, amire fel kell készülni. Czibulás Péter, a Sziglige­ti Színház alapszervezetétől a bizalom kérdésikörét fejte­gette szemléletesen. Bizaili- imatlainok vagyunk kölcsönö­sen, ..'függőlegesen és víz­szintesen” — ez a bizalmatlan­ság áthatja az életünket. Érintette még a párt helyze­tét is: hasonlítva egy nehéz­súlyú ökölvívóhoz, aki elne­hezült, az ellenietek fürgéb­bek — mondotta. A gotapié dr. Szóró Magdolna, újszá- szi küldött a dokumentumok „Szolnok-centrdikusságát- tette szóvá. Részletesebben beszélt a városkörnyék la­kóinak gondjairól, a taná­csok megcsappant anyagi le­hetőségeiről. Igényelte, hogy az új pártbizottság és veze­tése nagyóbb gondot fordít­son. a város-környéki tele­pülésekre. Papp István, a tószegi nagyközségi tanács alap- szenvezet küldötte a vidéki­ek érdekében szólva edemez- te a tanácsi gazdálkodás fel­tételek romlásának és a te­lepülésfejlesztési , községpo- litiikai gondok felerősödése közötti összefüggéseket. (Hangsúlyozta a vezetőd pél­damutatásnak, a tiszta er­kölcsnek a jelentőségét a többségükben még bizakodó, de már a tűrőképesség hatá­rán lévő állampolgárok hité­nek erősítésében, bizalmuk megtartásában. Lakóterületi pártmumkávai és település- politikai kérdésekkel foglal­kozó titkár megválasztását is javasolta az úrj városi pártbizottságnak. Ennek re­alitását azonban — élíve a hozzászólásokra való egy­perces azonnali reagálás le­hetőségével — Róökenbauer László a posta küldötte, megkérdő jelezte, mondván, hogy Tószegen is működik pártbizottság, Sasvári István nyugdíjas, a szolnoki 19. számú körzeti pártgla pszer­vezet küldötte a demokrati­kus szocializmus értelmezé­sének elméleti kérdéseivel foglalkozott hozzászólásá­ban, amellyel kapcsolatban négy küldött-társa tett el­lenvetést az egyperces rea­gálás keretében. Kiss Csaba, a Tószegi Petőfi Tsz párt- alapszervezetének küldötte elmondta, hogy a mezőgaz- dasagban dolgozó városkör­nyéki fiatalök helyzete sem Külső szemmel Szegedi Tibor a Zagy- varékasi Baromfiüzem pártonkívüli művezető­je az előcsarnokban el­helyezett TV készüléken kísérte figyelemmel a pártértekezletet. Mi a véleménye? — kérdeztük tőle. — Délelőtt otthon, a Széchenyi lakótelepen néztem a városi TV köz­vetítését. Két vendégem is volt, éppen az adás miatt jöttek. Azt is érzé­keltem, hogy a lakótelep most csendesebb volt, biztosan sokan figyelem­mel kísérték a tanácsko­zást. Délután jöttem be, hogy a hangulatot is job­ban érzékeljem. Véleményem röviden: többet vártam. Hiányo­lom a konkrét elképzelé­seket, nem látom a pár­ton belüli tisztulás, meg­újulás körvonalait. Kí­váncsi vagyok az új tes­tületre, a tisztségviselők­re. Remélem, többet fog­lalkoznak majd az embe­rek problémáival. jobb pályakezdést, a lakás- hozj utast, az anyagi és meg­élhetési körülményeket ille­tően az ipariban dolgozó kort ácsaikéinál. Ezit követően a pártérte- ikezlét levezető elnöke beje­lentette, hogy hetvenhete» jelinitkeztek felszólalásra. Nyilvánvaló, hogy az ügy­rendben meghatározott ha­táridőig nem kaphat min­denki szót Ezért szavazásra tette fel a kérdésit: lezár­ják-e fél hatkor a vitát, vagy pedig folytassák? Ti­zenöt ellenszavazattal és hat tartózkodással a pártérte­kezlet úgy foglalt állást, hogy a vitát fél hatkor fejezzék ibe és akik inem kapnak szót azok írásban adják be mondani való jukait. Ezt követően Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Pártszervezetek feladatai morális kérdésekben Bevezetőül arról szólt, hogy az utóbbi időben fel­élénkült pártviták és a me­gyei pártbizottság legutóbbi, ólénk vitát kiváltó ülése ar­ra figyelmeztetett, hogy mindaddig nem tudnak hi­telt és bizalmat szerezni döntéseiknek, amíg a párt­tagság ,a lakosság hangula­tát, bizalmát rontó .néhány akutt kérdéssel őszintén és következetesen nem néznek szerűibe. A megyei pártbi­zottság ebben megtette az első lépéseket. Kifejezte re­ményét, hogy a megye és Szolnok város párttagsága megértéssel fogadlja kezde­ményezéseiket és támogatja a megyei pártbizottságot ab­ban, hogy .minden olyan po­litikai , vagy etikai problé­ma teljes és végleges tisztá­zást nyerjen, melynek el­hallgatása eddig zavart oko­zott. Eltökélt szándéka a megyei pártbizottságnak, hogy tisztáz minden vitatott tani ülésének állásfoglalá­saival. Szabó István felszólalását követően Madaras László, a Damjanich múzeum ,pánt- alap6z»rvezetének küldötte (kapott szót, a)ki elállt mon­danivalója kifejtésétől. Hor­váth Jenöné, a Vízügyi Szakközépiskola pártszerve­zetének küldötte azt szorgal­mazta, hogy a megyei párt­bizottság oktatási igazgató­sága váljon tudományos Szellemi központtá, alakít­sanak ott ki minden alap- szervezet által elérthető munkacsoportokat. A közéle­ti tevékenység tanítását el­engedhetetlennek tartotta minden középfokú oktatási intézményben.. Véleménye szerint az Oktatási igazgató­sághoz hasonló szerepet kel­lene betölteni a .megye töb­bi főiskolájának is. Igényel­te a megyei pártértekezlet összehívását. Dr. Szűcs Sán­dor, a Hetényi Géza Kór­Szavaznak a küldöttek kérdést és erről tájékoztat­ja a közvéleményt. Ugyan- áklkor meggyőződését fejez­te ki, hogy nem vállalhatják a megyében felmerülő vala­mennyi morális kérdésiben az Igazságosztó, erkölcsvédő szerepet. Minden pártsczerv- riek és pártszervezetnek megvan a lehetősége aura, hogy a hatáskörébe tartozó problémáikat önállóan ren­dezze. Ez egyben kötelessé­ge is. A .mai magyar közélet elég nyílt abhoz — folytat­ta —, hogy aki etikátlan ma­gatartást tapasztal, vagy el­ítél egy-egy vezetői maga­tartást, azt nyíltan felvesse. Ha ezt nem várjuk el, ak­kor minden vezető körül — szóbeszéd alapján — bizal­matlan légkör alakulhat ki. Ne annak kelljen bizonyíta­ni, hogy becsületes, akit vád ér, .hanem aki vádol, bí­rál, az bizonyítsa érvekkel, tényekkel, hogy baj, illetve halba történt. Egyetlen társa­dalom sem - m űköd őképes hozzáértő politikai, állami, gazdasági vezetők nélkül. Éppen ezért, miközben ar­ra törekszünk, hogy a de­mokratikus viszonyok tala­ján a közösség ne tűrje meg az etikátlan vezetői maga­tartást, meg kell .védenünk azokat, akik nagy felelős1 ségérzettel, tisztességesen végzik munkálj uikat. A poli­tikailag feszült helyzetben éhben a párttagok bátorta­lanok. Meggyőződésem, hogy azok a vezetők vannak dön- jtő többségben — mondotta — akik példamutatóan él­nek, tehetségesen, fáradtsá­got nem kímélve dolgoznak. A továbbiakban foglalkozott a megye és a város kapcso­latával, a városi pártérte­kezlet feszültségoldó, biza­lomerősítő szerepével. Be­fejezésül arra kérte a kül­dötteket, hogy azonosuljanak a Központi Bizottság mos­hiáz-Rendeiődmtézet párt­szervezetének küldötte a nemzeti jövedelemnek az egészségügyire fordított ará­nyát keveseltfe. A viszony­lag magas fokú szakmai el­látás színvonalát annak tud­ta be, hogy 2—3 ember he­lyett dolgoznak, ami hosszú távon nem tartható. Szor­galmazta: minden magyar állampolgárnak egysége®, megkülönböztetés nélküli, jó egészségügyi ellátást kell biztosítani. Ágotainé dr. Szóró Magdolna egyperces vélemény-nyilvánítási jogá­val élve, szóvá tette, hogy .kidolgozták ugyan a hosszú- távú egészségügyi progra­mot, de felemelték azoknak az élelmiszereknek az árát, amelyek az egészséges élet­módihoz szükségesek. Szociá­lis ellátási feladatokkal is terhelik az egészségügyet. Dr. Szegedi Károly, az Ügyvédi Munkaközösség kül­dötte a vita korábbi befeje-. zését ellenezve, nem mond­ta el hozzászólását, kérte a küldötteket gondolják át még egyszer ezt a döntést. Csontos András. a Kőolaj- kutató Vállalattól e kérdés­ben újra szavazást javasolt, Gazdag Sándor, a Mészöv­től kompromisszumos meg­oldással állt elő: kérdezzük meg, ki akarja feltétlenül elmondani felszólalását? A vita Fekete Tibor, a Nagy­alföldi Kőolaj és Földgáz- termelő Vállalat küldötte véleményének kifejtésével folytatódott. Bevezetőjében arról szólt, mit hozott a pártértekezlet? Ezt követő­en ideológiai kérdésekről be­szélt. Kifejtette: korábban sok volt a korlát, most gát­szakadásként jöttek a kér-, dések, ami szokatlan. Nem kell félnünk a vitáktól, ké­szüljünk az élet által felve­tett problémák megoldásá­ra — fejezte be mondaniva­lóját. Hozzászólását követő­en ismét felmerült a vita befejezésével kapcsolatos döntés megváltoztatásának igénye. Kollár Mihály, a Nefag küldötte és Mándoki Imre, a Járműjavítóból helytelenítette a koráb­bi döntést. Tabák La­jos nyugdíjas javasolta: az el nem hangzott vélemé­nyek jelenjenek meg a sajtó­ban. Lengyel Itvánné, a Ti- gáz csoportvezetője hozzá­szólásában egyes, meg nem nevezett vezetők magatartá­sát kifogásolta, amely gyors reakciót váltott ki a küldöt­tek körében. Varga Sándorné első titkár és Tóth András­áé pedagógus pb-titkár kér­te: mondjon konkrétumokat. Pozderka Lajos, a szajoli Áfor-küldött szerint ez nem várható el. Szabó Béla, a Földhivataltól felajánlotta a hivatal segítségét egyes te­lek- és lakásértékesítési ügyek Vizsgálatához. Tolnai Lajosa a Vámhivatal küldöt­te tiltakozva javasolta, hogy a felszólaló vonja vissza ho­mályos célzásait. Lengyel Istvánné visszavonta felszó­lalásának vitatott részét. Mondanivalójának egy másik témájában is vita alakult ki. Javasolta, hogy a magasabb nyugdíjjal rendelkezők ne vállalhassanak munkát. Bar- ta Tibor, a Szolvill-től ezzel nem értett egyet. Varga Im­re, a Tiszasülyi Béke—Barát­ság Tsz és Rockenbauer László, a Posta küldötte ez ügyben Lengyel Istvánné né­zetét támogatta. Horváth Ká­roly, az alkalmat megragad­va tervezett hozzászólását egy percben mondta el: a megyei könyvtár gondjairól beszélt. Felszólalások írásban Füvesi Lajos, a Titász 2. számú párt-alapszervezeté- nek küldötte azzal a javas­lattal élt, hogy a tanácskozás ne. válassza meg az új párt- bizottság mind a hatvanhá­rom tagját. Miután számsze­rűségében a végrehajtó bi­zottság megválasztásához úgy is határozatképes lesz, az új testület — érvelt a fel­szólaló — tizenhat tagjának a későbbi, alapszervezetek­től történő delegálásában döntsön a pártértekezlet. Mi­után felvetésével csak tizen­öt küldött értett egyet, a pártértekezlet elvezette an­nak lehetőségét, hogy csonka pártbizottság kezdje meg a működését. A vitának az ügyrendben elfogadott idő­tartama a vége felé közele­dett — 17 óra 38 perckor — így az egyperces hozzászólás lehetőségét használta még ki Stiegler Károly, az Agroker Vállalat igazgatója arra, hogy beszéljen a küldöttértekezlet nagy felelősségéről a leghoz­záértőbb, a legmunkabíróbb és az erkölcsi normákat is minden tekintetben megfele­lő új tagoknak, tisztségvise­lőknek a megválasztásáról az új pártbizottságba. A tanács­kozás levezető elnöke ezután szavazásra bocsátotta azo­kat a felvetéseket, amelyek a vita folytatását szorgalmaz­ták. A pártértekezlet 94 el­lenszavazat és 11 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy az ügyrendben korábban elfoga­dottak szerint lezárja a vitát. A felszólalási szándékát jelző 77 küldöttből így harminc­négynek nyílott alkalma szó­ban kifejteni véleményét, öten — Holocsi Kálmán (TVM), Hajdú László (Jász­kun Volán), Bagi Kár oly né dr, (Kereskedelmi és Vendég­látóipari Főiskola), dr. Szege­di Károly (ÜMK) és Madaras László (Damjanich Múzeum) —•’ elálltak a felszólalási szándékuktól. írásban nyúj­tották be hozzászólásukat a szerkesztőbizottságnak: Ta­kács Béla (Vídia), Balázs Gé­za (Járműjavító), Szabó Mi­hály (Tiszavárkony), Palotás Pál (Járműjavító), Balaskó István (Gariz-vill), Bárdos Lajos (Űjszász), Pintér Lász­ló (SzÁÉV). Gazdag Sándor (Mészöv), Patkós Zsigmond (Dohányfermentáló), Ipoly- szegi Mihály (Épszöv), Bá­lint László (OTP), dr. Kádár György (Köjál), Tuza Tibor (Vasútüzem), Hunya Zoltán (Likőripari V.), Lengyel Bol­dizsár (városi tanács), Pászt- rai György (Áfész), Csáriyi Sándor (Tisza Szálló), Mon­dok István (TVM), Darvasi József (Tószegi Petőfi Tsz), Gajdos Pál (Cukorgyár). Az írásban beterjesztett felszó­lalások szerkesztett változa­tát lapunk a későbbiekben közli. Tizenkilenc küldött­nek nem nyílott már alkalma szóbeli vélemény-nyilvání­tásra: Juhász Ferencnek (Kő- olajkutató V.), Pusztai Ta­másnak (Közterületfenntartó. V.), dr. Szalóki Andrásnak (Tüzép V.), dr. Jernei Bálint­nak (Háziipari Kisszövetke­zet), Káplár Józsefnek (Új­városi Általános Isk.), Ku- rucz Endrének (Szajol), Kol­lár Mihálynak (Nefag), Lász­ló Józsefnek (IKV), Papp Ist­vánnak (NKFV), Járai An­talnak (Bányaműszaki Fel­ügyelőség), Barta Szilveszter­nek (Mezőgép), Csorna Kál­mánnak (Szolnok 13. sz. kör­zet), Suba Sándornak (Kő- olajkutató V.), Tóth Lajos­nak (HNF megyebizottság), Varga Lászlónak (Kötivízig), Pápai Józsefnek (MÁV), Len­cse Jánosnak (Beloiannisz Üti Általános Iskola), dr. Urbán Lászlónak (Hetényi G. Kórház). Varga Sándorné, a hely­zetértékelés és a programter­vezet felett folytatott vitát összegezve konstruktívnak ítélte meg a félidejéhez ér­kezett pártértekezletet. A vitára figyelve Ezután Berki Ferencné, a városi pártbizottság titkára ismertette a szerkesztőbi­zottságnak a helyzetértéke­lés, a programtervezet és a feladatterv vita alapján tör­tént kiegészítésekkel, ponto­sításokkal kapcsolatos javas­latait. Felsorolta azt is, hogy a pártértekezlet vitájában el­hangzott felvetések közül a szerkesztőbizottság melyeket tartja szükségesnek továbbí­tani felsőbb párt- vagy ál­lami szervekhez. A Közpon­ti Bizottság lesz a. címzett­je — mondotta — az olyan kérdéseknek, mint például a magasabb szintű ifjúságpoli­tikai koncepció kidolgozása,, és az állami nagyberuházá­sok szükségességével, jöve­delmezőségével, a megvaló­sításukhoz adott támogatá­sok mértékével és odaítélési rendjével kapcsolatos nyil­vánosság biztosítása. A kor­mányhoz továbbítják a kül­dötteknek a világkiállítás megrendezésével kapcsolatos népszavazást sürgető kérését, valamint azt az észrevételét, hogy működésképtelenséggel fenyeget a tanácsi költségve­tések drasztikus csökkenése. A szakminisztériumhoz to­vábbítják azt az észrevételt, amely szerint a közlekedést illetően kritikus helyzetiben van Szolnok város, de en­nek ellenére nem élvez' ki­emelt támogatást. A városi és a megyei pártbizottság­nak" egyaránt figyelmébe ajánlják azokat a hozzászó­lásokat amelyek a pártléte­sítmények hatékonyabb ki­használását szorgalmazták. A küldöttek felvetései alapján javasolják a megyei pártbi­zottságnak, hogy változtas­Megválasztották A városi pártbizottság tisztségviselőinek és tagjai­nak megválasztása követke­zett. Hosszas vita, több ja­vaslat elhangzása után a pártértekezlet az első titkár személyét illetően kettős je­lölés mellett döntött, Németh Lászlót és Zsilka Sándort jelölve erre a tisztségre. A választás a következőképpen zárult: a városi pártbizott­ság első titkárává Németh Lászlót, titkárává pedig Zsilka Sándort és Káplár Józsefet választották meg. A városi pártbizottság tagja lett: Borbándi István, Pin­Hajnali kettő után... fárad­tan son munkastílusán, munka- módszerein. Tisztázza meg­nyugtatóan a felmerült eti­kai problémákat és arról ad­jon a párttagságnak őszinte tájékoztatást. Legyen hatá­rozott válasza az alternatív szervezetek által felvetett kérdésekre, egyértelmű prog­ramja a velük való kapcso­latteremtésre. Nem javasol­ta továbbításra a szerkesztő- bizottság a Magyar Szocia­lista Munkáspárt nevének megváltoztatásával kapcsola­tos javaslatot, és elvetette azt is, hogy pártbizottság el­ső titkárának, valamint tit­kárainak fizetését a pártér­tekezlet határozza meg, mi­után nem illetékes abban. Berki Ferencné végezetül is­mertette a szerkesztőbizott­ságnak azt az álláspontját, hogy miután a megyei párt- bizottság nyílt levele értel­mében az alapszervezetek megyeszerte maguk döntenek a megyei pártértekezlet szük­ségességéről és a megtárgya­landó témákról, a küldöttek ezzel kapcsolatos javaslata­it nem továbbítjá. Ezzel, va­lamint azzal kapcsolatban, hogy a városi pártbizottság a jövőben milyen gyakori­sággal tartson pártértekezle­tet. egymásnak ellentmondó vélemények hangzottak el. Szavazással foglaltak állást ezért a küldöttek abban," hogv a megyei pártértekez­letről az alapszervezetek dön­tenek. a városi pártbizottság pedig szükség szerint hív össze pártértekezletet. A vi­ta összefoglalóját és a szer­kesztőbizottság által előter­jesztetteket végül is négy tartózkodás mellett elfogad­ták a küldöttek. i pártbizottságot tér László, Hamar Mihály, Rigó Sándorné, Földi Lajos, Varga Sándorné, Molnár Jó­zsef, Héja Ernő, Rab János, Buckó Andrásné, Meggyes Gábor, dr. Szűcs Sándor, Gajzágó Gábor, Varga Im­re, Domonkos Mihály. Ri­maszombati István, Urbán Ferenc, Sugárné Takács Ag­nes, dr. Berki Ferencné, Mó­dosító Major Irén, Pomázi Antalné, Serfőző Imréné, Nagy György, Strojánné Gö- möri Éva, Bagi Károlyné dr.? Sass Zsuzsanna, dr. Ondi Zoltán, Gáli Eszter. Patkós Zsigmond, Czakó. Jánosné, Peszeki Ferenc. Kiss István, dr. pálmai László, Bogács Bé­lámé. A fegyelmi bizottság el­nökévé Suba Sándort válasz­tották. Az" idő előrehaladott vol­tára tekintettel az a döntés született, hogy az újjává­lasztott pártbizottság ülését február végéig tartsák meg és azon válasszák meg a végrehajtó bizottságot és a munkabizottságokat. A pártértekezlet tudósítói voltak: Berki Imre, Simon Béla Temesközy Ferenc A fotókat Nagy Zsolt készítette

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents