Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 11'. * - — 5 Két éve családi vállalkozás keretében nyitotta meg pékségét Kiss Gábor pékmester Jász- szentandráson. Ügy vélték, hogy a lakosság jobb ellátása érdekében szükség van munká­jukra. Főleg a nyári hónapokban jelent nagy segítséget a kempingezőknek, turistáknak, mert friss kenyér, kifli és péksütemény várja őket. (Fotó: T. Z.) Gyógyhatású a Celladam? Az illetékesek egyelöra nem nyilatkoznak Tavalyi idegenforgalmunk számokban Törvénnyel a törvénytelent? Kósza hírek terjednek Szolnokon lakásokat önké­nyesen feltörőkről. Azt be­szélik például, hogy S. Zs. és L. E. önkényesen behúzódott egy Fecske utcai, lebontás­ra váró házba. A tanács meg a' Mártírik út egyik sok ezer forintért felújított lakását utalta ki nekik, és csak az Ingatlankezelő Vállalat ha­tározott tiltakozására állt el szándékától, önkényes be­költözőnek pedig sem a kor­mány ide vonatkozó rendele- „ te, sem a városi tanács hatá­rozata szerint lakást több évig nem lehet kiutalni. És ha már lakást — még ha a legrosszabb állapotban lévő szükséglakást is — kiutalják neki, akkor jogellenes hely­zetből jogos bérlővé válik. S. Zs. különben is rendelke­zett már lakással a Hajnóczy utcában, amit korábban egy­szerűen otthagyott. Egy lakásból kettőt Egyéb cifra esetek is van­nak. Sok előzetes huzavona után a Klauber út 14. számú ház negyedik emeleti lakásá­ba költözött gyermekeivel, unokáival együtt Lakatos Mária. Az ő esete más, jogos bérlőnek számított, de... Az átlagostól eltérő életvitelük nehezen illeszthető a ház megszokott rendjébe. Ezért ajánlották fel nekik, hogy költözzenek át -a Délibáb út 14-be. Lakatos Mária hajlott is erre. Egyik gyermekével átköltözött, négy unokáját pedig az anyjukkal, illetve annak később „előkerült” férjével együtt otthagyta. Egy lakásból így lett kettő. Törvénytelenül. Igaz, hogy Lakatos Mária később fel­ajánlotta, hogy százegyné- hány ezer forint fejében „le­mond” Délibáb úti lakásáról, Nem a társadalom húzóerői Az eddigi tapasztalatok szerint üresen álló összkom­fortos lakást nem törnek fel. Önkényesen inkább azokat a régen államosított családi házakat veszik birtokba, me­lyeknek a karbantartása — enyhén szólva — olyan volt, amilyen. Talán az igényeik­nek is az felel meg inkább, mert mondani sem kell, és visszaköltözik a Klauber útra. Ilyen eset hallatán az amúgy is feszült közhangu­lat még izzóbbá válik. Ezért kértük meg dr. Próbáld Fe­rencet, a városi tanács igaz­gatási osztályvezetőjét arra, hogy tájékoztassa olvasóin­kat. mennyiben gyakoriak az ilyen esetek, és mit tesz ilyenkor a tanács? A követ­kezőket tudtuk meg tőle: A nyolcvanezer lakosú Szolnokon alig több /nint hétezer tanácsi lakás van. Nagyon kevés ez a lakásra várók számához viszonyítva. A városban ugyanis — min­denféle formát ideértve — négyezer a lakásigénylők száma. Ez a fő gond, nem pe­dig az önkényes lakásfogla­lás. hogy a törvényt semmibe vevők nem a társadalom húzóerőihez tartoznak. Nem a szakmunkás rétegre jel­lemző az önkényes lakásfog­lalás. — ami egyébként a közhiedelemmel szemben meglehetősen ritka. Az idén csak egy ilyen eset fordult elő — bár az is igaz, hogy A Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága létre­hozta a Szolnok Városi Egészségvédelmi Tanácsot. A tanács elnöke Bíró Boldizsár, a Széchenyi István Gimnázi­um igazgatója; titkára Cs. Kovács Sándorné nyugdíjas. A 31 tagú egészségvédelmi tanácsban a városi tanács vb szakigazgatási szervei, a vá­rosi egészségügyi intézmé­nyek és gazdálkodó szervek, a társadalmi és tömegszer­vezetek, a hírközlő szervek és az egyházak képviselői dolgoznak. A városi egész­ségvédelmi tanács a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak társadalmi és állami te­vékenységet összehangoló, döntéselőkészítő, javaslatte- . vő és ellenőrző szerveként működik. Feladatai közé tartozik, hogy az egészségmegőrzés városi programjának végre­hajtását figyelemmel kísér­je és tájékozódjék a lakosság egészségi állapotáról. Célul tűzte ki, hogy kiemelt fi­gyelmet fordít a szenvedély­betegségekre, azok gazdasági, szociális következményeire, valamint arra, hogyan hat­nak az egészségre és a bűnö­zésre. A tanács részt vesz a káros szenvedélyek elleni küzdelemben. Ezzel párhuza­mosan segíti az egészséges életmód elterjedését, az egészségkultúra általánossá válását. Tájékoztatást kér a városi tanács vb. szakigazga­tási, gazdasági, társadalmi szerveitől, hogy milyen intéz­kedéseket tettek a lakosság egészségének védelmére. A Szolnoki MÁV Jármű­javító Üzem szakszervezeti bizottságának „szárnyai alatt” önálló alapszervezetet hoztak létre a nyugdíjasok. A január 24-én megválasz­tott (vezetőség megkezdte munkáját. Hetenként 30—40 idős, volt járműs dolgozó ke­resi fel fogadóórájukat — minden szerdán és pénteken 9—11 óra között —, az üze­mi művelődési központ vö­röstermében. Viszik átiga­zolásukat, elbeszélgetnek (a vezetőség tagjai igyekeznek megismerni a belépők gond­jait, szociális helyzetét, hogy A feladatok' elvégzésére, összehangolására a városi egészségvédelmi tanács há­rom bizottságot alakított. Az egészségnevelési és propa­gandabizottság a városban folyó egészségnevelési pro­pagandát irányítja. A káros szenvedélyek elleni bizottság az alkoholizmus, a narkomá- nia, a dohányzás, a túlzott gyógyszerfogyasztás elleni küzdelem új eszközeit, mód­szereit dolgozza ki. A csa­ládvédelmi bizottság a csa­ládok, a gyermekek egészsé­ges életmódra nevelését se­gíti, programokat dolgoz ki a szabadidő hasznos eltöltésé­re. Ez a bizottság foglalkozik a város lakossága életmódjá­nak kutatásával is. A szolnoki egészségvédel­mi tanács évi 500 ezer forint egészségvédelmi alappal ren­delkezik. Ezt a pénzt elsősor­ban olyan kezdeményezések támogatására kívánják for­dítani, amelyek az egészség- megőrző program megvaló­sulását segítik. Mint lapunkban néhány nappal ezelőtt hírül adtuk, Jászberényben is megalakult a városi egészségvédelmi ta­nács. A különböző települé­sek egészségvédelmi tanácsai kapcsolatot tartanak a me­gyei egészségvédelmi tanács­csal, és a tapasztalatokat kölcsönösen hasznosítják. A helyi egészségvédelmi taná­csok célja elsősorban a he­lyi egészségvédelmi -felada­tok összehangolása, irányí­tása. segíteni tudjanak). E célból is várják azok jelentkezését is, akik tagsági viszonyukat még nem rendezték, vagy elküldték ugyan átigazolásu­kat, de személyesen még nem jelentek meg. Várják továbbá azokat a volt tagtár- sákat is. akiknek valamilyen okból (elköltözés, betegség, stb.) megszakadt a kapcsola­tuk a szakszervezettel. Igye­keznek megoldást találni a kapcsolat felvételére, a tag­sági viszony rendezésére ak­ikor is ha a mozgásukban korlátozott betegek levélben fordulnak a vezetőséghez. Ismét Szent István tér Székesfehérvárott Visszakapta régi nevét a székesfehérvári Szent István tér. A dunántúli város egyik legszebb, jellegzetes arcula­tú részét az utóbbi évtize­dekben István térnek nevez­ték. A városi tanács végre­hajtó bizottsága a lakosság javaslatára döntött az ere­deti, majd egy évszázadon át használt név visszaadásáról. Az MTI tudósítója nem hivatalos forrásból úgy érte­sült, hogy a Kovács Ádám féle Celladam cseppet az Országos Gyógyszerészeti In­tézet gyógyhatásúvá minősí­tette, és a gyógytermékek ha­tósági nyilvántartásába fel­vette. Az MTI munkatársa megkereste Kovács Ádámot, aki elmondta, hogy a hír igaz, a szert gyógyhatású anyagként törzskönyvezték. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium és az OGYI nem nyilatkozott, de' a hírt nem is cáfolta. Annyit azon­ban elmondtak, hogy az ügy­ről bővebb információt a kö­zeli hetekben adnak a sajtó­nak. Elkészült a végleges mér­leg a tavalyi magyarországi idegenforgalomról. A múlt évben összesen 17 millió 965 ezer külföldi érkezett Ma­gyarországra, 5,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A rubelelszámolású országokból 9 millió 566 ez-, ren jöttek, az előző évinél 15,3 százalékkal kevesebben. A jugoszláviai látogatók száma 2 millió 23 ezer voit, itt mintegy 10 százalékos a csökkenés. A nyugati orszá­gokból viszont 6 millió 376 ezren keresték fel Magyar- országot. 17,4 százalékkal többen az egy évvel korábbi­nál. A statisztikai adatok arról is számot adnak, hogy mek­kora volt tavaly a turiszti­kai céllal Magyarországra lá­togatók száma, összesen 10 millió 562 ezer turista érke­zett, közülük 6 millió 550 ezer a szocialista országok­ból, 928 ezer Jugoszláviából (mindkét esetben körülbelül 18—20 százalékos a csökke­nés), és 3 millió 84 ezer a nyugati országokból. A turis­ták összesen 66 millió 367 ezer éjszakát töltöttek el kü­lönböző szálláshelyeken. A szocialista országokból jö­vő turisták 44 millió 31 ezer éjszakát töltöttek Magyaror­szágon, csaknem 25 száza­lékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A nyugati országok turistái 16 száza­lékkal többször, 22 millió 336 ezerszer éjszakáztak nálunk. A devizabevételek megha­ladják a 46 milliárd forintot, ami 18 százalékos növekedést jelent. A rubelbevételek ér­téke 388 millió, ami 12 szá­zalékkal kevesebb az előző évinél. A dollárbevételek 20 százalékkal nőttek, s elérték a 668 millió dollárt. Külföldre 11 millió 184 ezer magyar állampolgár utazott. 55,4 százalékkal több, mint egy évvel ko­rábban. Az ország idegen­még csak az év elején já­runk. Ilyen esetben mindig azt vizsgálja a hatóság, hogy az önkényeskedő honnan jött (esetleg börtönből, és előző­leg valahol volt lakása) és hová tehetik. Az utcára is tehetik, erre is volt példa, ■meg egyedi elbírálás alapján arra is (főleg többgyermeke­sek esetében), hogy szükség- lakásba költöztették. Az igazgatási oszátlyvezető nem tud arról, hogy jó helyre költözött volna olyan ember, aki önkényes beköltöző volt, bár szerinte megbocsáthatat­lan bűnök nincsenek, pláne ha az évek múltán az illető­nek születik néhány gyere­ke. Nos, köztudott, hogy ez egy bizonyos lumpen réteg­nél nem probléma. Lakatos Máriának a Klauber út 14-' ben maradt családtagjairól azt mondta, hogy bár azok jogtalanul élnek ott. de tíz éve lakásigénylők, és négy gyermekkel tegyék őket az utcára? Még az első félév­ben találnak valamilyen megoldást elkéltöztetésükre, annál is inkább, mert a la­kás egyik szobáját már lak­hatatlanná tették. És akik tisztelik a törvényt? Ennyit erről, és néhány megjegyzést. Lakatosék már hosszú ideje packáznak a hatósággal, amely még most is „keresi a megoldást”. Ügy tűnik, a sok gyerek egyes esetekben lehűti a törvény szigorát. De mit csináljanak azok, akik tisztelik a tör­vényt, csendben várnak la­kásra, és éppen a jövő gene­rációjának féltése miatt mos­toha körülmények között nem szülnek gyerekeket? Simon Béla forgalmi kiadásai forintban elérték a 37 milliárd 450 mil­liót. ami 187 százalékos, re­kordméretű növekedést je­lent. A rubelkiadások 10 szá­zalékkal, 162 millió transz­ferábilis rubelre nőttek, a konvertibilisvaluta-kiadá- sok pedig elérték a 629 mil­lió dollárt. Ez 240 százalék­kal múlja felül az egy évvel korábbit. Emlékezetes: néhány hó­nappal ezelőtt az idegenfor­galmi szakemberek még ar­ra számítottak, hogy a dol­lárkiadások és bevételek kö­zötti különbség, azaz az ide­genforgalmi mérleg többlete eléri a 100—110 millió dol­lárt. Ezzel szemben az év végére 39 millió dollárra zsugorodott az aktívum. Ma­gyarázatként az Országos Idegenforgalmi Hivatal ille­tékesei elmondták: az év el­ső kilenc hónapjának tapasz­talatai alapján prognoszti­zálták az éves. értéket, bele­számítva azt is, hogy a ka­rácsony körüli ünnepi for­galom megnöveli a kiadáso­kat. A magyarok utazási és vásárlási kedve azonban minden várakozást felül­múlt, ez okozta a nagy mér­tékű eltérést. A legtöbb turista Cseh­szlovákiából érkezett Ma­gyarországra, összesen. 2 millió 235 ezer, Lengyelor­szágból 1 millió 900 ezren, az NDK-ból pedig 1 millió 363 ezren jöttek. A nyugati or­szágok közül az NSZK-ból érkeztek turista céllal a leg­többen, összesen 1 millió 126 ezren. Ausztriából 919 ezer turista kereste fel hazánkat. Figyelemre méltó az olasz turisták számánák növeke­dése csaknem egynegyedé­vel jöttek többen (összesen 174 ezren), mint 1987-ben. Még ennél is dinamikusab­ban. több mint 50 százalék­kal nőtt a hollandiai forga­lom, 125 ezren látogattak hozzánk ebből az országból. Várják a Járműjavító nyugdíjasait Segíteni akar az új alapszervezet A MÁV elővárosi utasszállításába bekapcsolódott a második hazai gyártmányú villamos motorvonat, a Budapest—Szob vasútvonalon. A 120 km óra sebességgel közlekedő új szerel­vény négy kocsiját csatolták az első motorvonathoz, s így a csúcsforgalomban alkalmazhatják a nyolc kocsiból álló gyors szállítóeszközt. A MÁV még húsz, egyenként négy kocsiból álló egységet vásárol az elkövetkező években, s ezzel kor­szerűsíti elővárosi vasúthálózatát. MTI-fotó: Krista Gábor A szolnokiak egészségesebb életéért Egészségvédelmi tanács alakult a megyeszékhelyen is

Next

/
Thumbnails
Contents