Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 8. 3 A megyei párt vb napirendién Megújulási törekvések a KISZ-ben is Tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolót tárgyalt meg a megye ifjúságmozgalmának helyzetéről, a KISZ megújulási törekvéseiről és javaslatokat fogadott el a megyei pártbizottság és a KISZ megyei bizottsága együttműködésének politikai tartalmára vonatkozóan. Aktivitás és formális működés A novemberi országos KISZ-értekezleten elfogadott platform alapján megkezdődött a KISZ átépítése, s napjainkban is zajlik a folyamat. A jóváhagyott szerveződési szabadság alapján, országos szinten, új szerveződések mint az U>nio a Demokratikus Szocializmusért, vagy az Élelmiszergazdasági és Falusi Fiatalok Szövetsége jelenítették be megalakulási szándékukat, s mellettük ott találhatók régiek, mint például az Ifjú Gárda. Ugyanakkor kezde- ményezően léptek fel a területi KlSZ-bizottságök is és megkezdték tervező- és programalkotó munkájukat. A megye KISZ-szervezetejnek körében erőteljes differenciálódás mént végibe, egy részük igen aktív környezetére hatással bíró, tekintélye erősödő, míg más részük a formális működés jegyeit is alig mutatja. A jelentős erőfeszítések ellenére, s a bonyolult társadalmi folyamatok hatására egyiharmaddal csökkent a KISZ taglétszáma, tavaly 25 ezer 600 fiatal volt tagja a megye KlSZ-szervezetednek, ez mintegy 2? százalékos szervezettségnek felelt meg. Az arány 8 százalékkal alacsonyabb a ’85-ös mutatóhoz képest. Jelentős káder- gondokkal küzdenek mind a KISZ-szervezetek, mind az apparátusok, erőteljes a kontraszelékciós hatás és nagy a fluktuáció a KISZ- vezetők körében. Ugyanakkor az új szervezkedések térnyerésének mértékére is utal az a mozzanat, hogy a gondok és a hiányosságok ellenére, a megyében, a fiatalok számára a KlSZ-szer- vezetek adták a közéleti munka fő színterét. A jelenlegi tapasztalatok szerint a megyében várhatóan a területi szerveződési elv lesz a meghatározó. Bár néhány középiskolában, üzemekben és a főiskolákon minden bizonnyal a tagság egy része az új szerveződésekhez kapcsolódik. Pillanatnyilag az alapszervezetekben a taggyűléseken elemzik a munkát, programot alkotnak, s minden KISZ-tagnak nyilatkoznia kell a szervezethez való tartozásáról. Rövidesen megkezdődnek a kongresszus vitái is. Az elkövetkezendő időszak tennivalóinak megalapozásához a legfontosabb színterek lesznek ezek a fórumok. Különböző megítélések S még egy adalék a KISZ helyzetének ábrázolásához: a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága a tavalyi 27 millió forint helyett az idén 18,5 millió forint támogatásban részesül, ezenkívül döntés született arról, hogy a tagdíjbevételek száz százaléka az alapszervezetekben marad. A jelenlegi számítások azt mutatják, hogy a képzési központ és a megyei KISZ-bizottság székházának fenntartása és működtetése nagy erőfeszítéseket igényel, e kérdés a viták központjában áll. Az említett megújulási folyamat a pártszervezetektől minőségében és szemléletében is új politikai magatartást igényel, fogalmazódott meg a végrehajtó bizottság ülésének vitájában, amelyen a felszólalók többsége hangsúlyozta, kulcs- fontosságú kérdés az ifjúságmozgalom helyzete megyénkben is. Az együttműködést nehezíti a pártirányítás korábbi helytelen gyakorlata, amely nemritkán a KISZ-szervezeteket magára hagyta vagy önállóságukat megsértette. Nehezíti ezt az a bizonytalanság, ami a fiatalok körében a párttal szemben kialakult. Kettős helyzet formálódásának vagyunk szemtanúi, fogalmazódott meg egy vélemény a gyűlésen, mely szerint a KISZ régi mechanizmusának megszüntetésével egyfajta felbomlásnak lehetünk tanúi, ugyanakkor a plurális viszonyok „szinonimájaként” kibontakozik, egy újfajta ifjúságmozgalmi szerveződés. Ügy fogalmazott a vb egyik tagja, hogy véleménye szerint a KISZ központi kezdeményezéseit a pártszervek részéről bizalmatlanság, olykor felesleges tartózkodás jellemezte. Az ifjúsági mozgalom helyzetét fémjelző kusza állapotok azt tükrözik, hogy a KISZ szervezetek maguk sem tudják mit kezdjenek magukkal és az irányító pártszervek sem. A Vb más tagjai vitáztak eme felvetéssel, a megütő lés árnyalatai különböztek egymástól. Volt aki úgy ítélte meg, hogy változó viszonyok, új- rarendeződő társadalmi körülmények közepette a régi módon már nem képes működni a szervezet. Tisztában kell azzal lenni, kik is azok a fiatalok, akik támogatják, s olyan szerveződési módokat kell találni számúkra, amelyek leginkább megfelelnek a politikai platformmal egyetértő tizen- és huszonévesek számára. Volt olyan vb-tag, aki megállaz pította, hogy tény, tétova- ság, mozdulatlanság tapasztalható a pártalapszerveze- tek ifjúsági munkájában. Nem találták meg a KISZ- esek a „felnőtt” segítőt. Szükséges tehát, hogy a pártszervezetek aktív politikai munkával növeljék befolyásukat. Fontos mozzanat a közvetlen pártirányítás megszüntetése is. Pártszervek tennivalói A párt-végrehajtóbizottság támogatja a KISZ megyei bizottságának szándéknyilatkozatában megfogalmazott átalakulási irányt. A hangsúly a politikai szövetségre tevődik, meg kell szűnnie a kötelező érvényű határozatokkal történő párt- irányításnak, a KlSZ-szer- vezetek formális beszámoltatásának. A vb többek között javasolja, hogy a városi pártbizottságok adjanak segítséget a K ISZ-bizottságok programalkotó tevékenységéhez. A munkahelyi, intézményi pártbizottságok szintjén pedig elsősoriban az együttműködés hatékony formáit kell kialakítani. HOL LESZ GÁZ... Jó év után — korlátozott lehetőségek A szerelők előtt becsukták az ajtót — Az átadót is a város fizesse? A korrózió mit sem ad a gazdasági szabályzókra Jelenleg 50 ezer lakossági és mintegy 32 ezer közüzemi és nagyüzemi fogyasztónak nyújt szolgáltatásokat az üzemigazgatóság. Az idén — mint megtudtam — 70 kilométernyi új hálózat üzembe helyezése és 6500— 6700 új gázfogyasztó bekapcsolása ad munkát dolgozóinak. Marjas Kornéllal, az üzemigazgatóság vezetőjével beszélgetve azonban nem csak a „pozitív tényekről” esett szó. — 262 millió forintos tavalyi eredményüket is számításba véve úgy tűnik, jó évet zártak ... — Sajnos két feladatcsoport is van. ahol elmaradásaink vannak. Az egyik az ötévenként kötelező fogyasztói ellenőrzéseké. Ezt a munkát részben belső nyilvántartási problémák hátráltatják, részben maguk a fogyasztók nehezítik: tavaly szerelőinket 700 esetben be sem engedték a lakásokba. A mérőhitelesítések viszont azért nem haladnak megfelelő ütemben, mert Magyarországon gázmérőket még mindig nem gyártanak. ígv a cseréket a külföldi szállítások ütemessége. nontosan ütemtelensé- ge határozza meg. — Milyen tényezőkön múlik, hogy hová juthat el a kényelmesen használható energiahordozó, a földgáz? — Jó néhány településen — Törökszentmiklóson, Karcagon. Mezőtúron. Túrkevén, Fegyverneken, Abonyban, Üjszászon, Zagyvarékason — hiába vállalkozik szívesen a helyi tanács és a lakosság, hiába lenne a hálózatfejlesztésre még pénze is az új fogyasztók bekapcsolását lehetővé tevő beruházásokra, egyelőre nincs mód a hálózat fejlesztésére. A városok és községek gázátadó állomásainak kapacitását ugyanis már eddig is teljesen leterhelték. bővítésükre pedig nincs pénze az iparágnak (az OKGT-nak), illetve az állomások kezelőjének, a Gáz- és Olajszállító Vállalatnak. Ezek a települések csak akkor reménykedhetnek a gázhálózat bővítésében, ha az új vezetékek építésére szánt forintokon kívül a gázátadók teljesítményének növelésének pénzügyi fedezetét is előteremtik. Éppen azért, hogy a tanácsok elképzeléseit és a lehetőségeket egybevessük. szeretnénk minél korábban megismerni a települések jövő évi fejlesztési terveit is. A pontos összehangoláshoz elengedhetetlennek tartom, hogy a tanácsi terveket április végéig megismerjük. — A napokban a Szolnok Városi Tanács vitatta meg üzemigazgatóságuknak a megyeszékhelyen végzett tevékenységét. Az általában elismerő értékelés mellett, aggasztó gondként került szóba a 20—25 éve épült acél elosztóvezetékek erős el- használódottsága, korrodált- sága. Milyen lehetőségei vannak az üzemigazgatóságnak a szolnoki gázhálózat ilyen veszélyes részeinek biztonságosabbá tételére? — Lehetőségeink sajnos meglehetősen korlátozottak, hiszen megoldást csak az említett vezetékek cseréje jelentene — elegendő fejlesztési (beruházási) pénze viszont nincs a Tigáznak. Biztatóbbat csak akkor mondhatnék. ha a gazdasági szabályozók végre már nem követelnék meg a „fenntartási és beruházási” forintok közötti különbségtételt. Ha a vezetékcserét költségként számolhatnánk el, sokkal többet tehetnénk az elhasználódott hálózat biztonságának javításáért, több pénzünk jutna a cserére. Most az a furcsa helyzet. hogy még a nem halaszthatatlan fenntartási munkálatokra is jut pénzünk, ezt viszont beruházásra nem költhetjük el. Márpedig a vezetékcsere — bármilyen sürgető is — beruházásnak számít... A korrózió azonban mit sem ad az érvényes szabályozókra. V. Sz. J, Az elhibázott döntések visszaütnek Tiltakozó kuncsorbai faluvédők ötórás fórum a hulladékkezelőről Tegnap öt órán keresztül vitáztak egymással a kuncsorbai faluvédők és a község közelében épülő veszé- lyeshulladék-kezelő tervezői, beruházói és az építés egyéb illetékesei. Az első fordulóban Hídvégi Péter, a Szolnok Megyei Tanács környezetvédelmi titkára immár sokadszor írta le a jelenlévőknek. mi is épül a falu határában. Tehát a Kétpó- hoz tartozó közigazgatási területen — amely egyébként hogy a dolog még bonyolultabb legyen, a Mezőtúri MaA vonzáskörzethez tartozó négy megye két-iháromszáz telephelye itt helyezi majd el a festékmaradványait, növényvédő szereit, savas, lúgos vegyianyag-maradvá- nyait, fémtartalmú iszapjait, olajos hulladékait és szeny- nyezett göngyölegeit. Ezek azok a veszélyesnek nyilvánított hulladékok, melyek csak szétszórva károsak a környezetre, s melyekkel egyébiránt napjainkban is együtt élünk. Szó esett az 1 milliárdos beruházás előnyeiről is: arról hogy a létesítmény munkaalkalmat biztosít majd a környékbelieknek, de előnyét le lehet majd mérni az infrastruktúrában, így a kiépített utak kilométeredben, a telefonhálózatban és az egyéb járulékos közművekben. Szó volt arról is. hogy a beruházás tervezésén és kivitelezésén olyan felelősségteljes szakemberek dolgoznak, akik iránt bátran lehetnek bizalommal a kun- csorbaiak. Ez volt a szellemi párbaj első menete: a kérdések következtek, s kiderült, hogy a helybeliek alaposan felkéHosszan sorjáztak a szakmai ellenérvek — aztán sor került azoknak a felsorolására is, melyeket az állam- polgári érzékenység szférájába sorol a lakosság. így nem esett jól Csorbán, hogy szinte titkolóztak előttük az építkezés kezdetekor: a falugyűlést is a csorbaiaknak kellett szinte kierőszakolniuk. Egyszóval szegényes volt a tájékoztatás. Visszaütöttek a korábbi évek, évtizedek elhibázott döntései is: Abgyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet földje — egy komplex hulladékkezelő épül. Már lapunkban is többször írtunk arról, milyen funkciót lát el elkészülte után, ám a közvélemény megnyugtatására ezúttal azt hangsúlyozzuk, milyen minősítésű hulladékok kapnak majd ott helyet. Ezek szerint nem kerülhetnek a lerakóba gyorsan bomló szerves anyagok, fertőző termékek, radioaktív hulladékok, valamint fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok. szültek a vitára. Elmondták ellenérveiket a hely kijelölésével kapcsolatban. Kezdték azzal, hogy a próbafúrások nagy száma — több mint félszázat végeztek a környéken — sem győzte meg őket arról, hogy a föld mélyében fnásfél — három és fél méter vastag agyagréteg van, mert miként lehet akkor az, hogy a közelben jól termelő homokbányák üzemelnek? Külön álláspontot képviseltek abban a kérdésben is, hogy milyen magasan van a talajvíz a községben és a határban. Volt, aki szemléletesen azt állította, hogy elég a nadrágszíjára rákötni a vödröt ahhoz, hogy merni tudjon a kútból, így semmiképp sem fogadható el az az állítás, hogy a talajvíz nívója a megnyugtató három méter mély szint alatt van. Nem győzte meg a helyieket az a buszkirándulás sem, melynek során az Aszódon épülő hasonló létesítményt látogatták meg, mivel annak a fekvése egészen más. ráadásul a terepviszonyok is közrejátszanak abban, hogy a lakott településtől elszigetelődjön. rahám Sándor véleménye szerint elege van a falunak az elhibázott döntések korrigálásából. Az elmúlt húsz évben a falu elvesztette lakosságának húsz százalékát és ezt a tsz összevonásával, a községek egyesítésével, majd az iskolák egybeolvasztásával lehet magyarázni. Kuncsorbán tehát arra ment el a falu lakosságának drága energiája, hogy ezeket a hibákat mások helyett korrigálja. A második menet alighanem ezzel ért véget. Be- reczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese volt a harmadik forduló „kulcsszereplője”. Nagy megértéssel vette tudomásul a csorbaiak panaszát és nem egyszer olyan döntést minősített ő is hibásnak, melynek kezdeményezője és végrehajtója éppen a megyei tanács volt. Elismerte, hogy valóban kaphatott volna Kuncsorba bőségesebb tájékoztatást, és ezt kezdeményezhették volna azok, akik az építkezés színhelyéül a falu határát választották. Abban is igazat adott a helybelieknek, hogy a községek összevonása sem volt a legszerencsésebb fordulata Kuncsorba történelmének, és ha a különválást a falugyűlésen megszavazzák, úgy a megyeszékhelynél ehhez támogatókra lelnek. Ami pedig a veszélyeshulladék-ke- zelő építését illeti, végleges döntés még nincs, a tervező sorakoztassa fel azokat a kikezdhetetlen tényeket, melyek egyértelműen bizonyítják hogy a hulladékkezelőt ott és csakis ott lehet megépíteni. De ebben már cá- folia a helyiek most felsorakoztatott aggályait is. mert ha nem. a pecsét nem kerül rá az építési engedélyre. Elfogytak az érvek A reggel 9-kor kezdődő tanácskozás résztvevői délután 2-kor szemmel láthatóan a közmegegyezés megszületésének tényével álltak fel, de nem is történhetett ez másként, mert mind a két fél kifogyott az érvekből. Bereczki Lajos arra kérte a ^maratoni megbeszélés helyi képviselőit, hogy mondják el, mit hallottak, s ne restelljék azt se, ha az érvek ütköztetése során netán megváltozott volna a véleményük. Á megyei tanács elnökének szóló tiltakozást egyébként négyszáz kuncsorbai írta alá, így hát valamennyiüknek tudniuk kell, mi is lett a felszólamlásuk sorsa. Erre írásban is válaszol majd a megyei tanács elnöke. ám alighanem meggyőzőbb lenne, s hamarabb nyugvópantra segítené az ügyet az, ha a tegnapi fórum , a jelenlévők által is híveket szerez az építkezésnek. — Pb — Szellemi párbaj Elment a lakosság húsz százaléka Világszínvonalú technikával Új vállalat alakul MULTIPAN Kft. néven fa- forgácslapok gyártására új magyar—osztrák vegyes vállalat alapító okiratát írták alá kedden, Budapesten. Az aláírást megelőzően az alapítók — a bécsi székhelyű AWIMPEX, a szombathelyi Falco Fakombinát és a Magyar Hitel Bank Rt. — képviselői a Fórum Szállóban ismertették az újságírókkal közös vállalkozásuk célját. Elmondták, hogy a 100 millió forintos alaptőkével induló vállalat — amiből az osztrák partner 40. a Falco 55. a bank pedig 5 százalékkal részesedik ,— a tervek szerint évente 300 ezer köbméter faforgácslapot készít majd. A gyártáshoz világ- színvonalú technikával és technológiával működő forgácslapgyártó rendszert alakítanak ki, mintegy 2,1 milliárd forintos beruházással. Az új gyárat, amely 1991 első felében kezdi meg a próbaüzemet, a Falco szombathelyi telephelyén építik fel. A beruházáshoz szükséges anyagiakat az alapítók biztosítják. A vegyes vállalat termékeinek nagyobb részét belföldön értékesítik. A nagy pontosságú és nagy felbontású rajzok készítéséhez a mai fejlett technikájú világ nem nélkülözheti a lézerek alkalmazását. A budapesti ITEX Egyesülés szocialista exportra készíti lézeres rajzgépeit, melyek elsősorban nyomtatott áramköri egységek tervezésénél, készítésénél adnak segítséget. Képünkön: a rajzgép nyomtatott áramköri egységet rajzol. (MTI fotó: Honéczy Barnabás)
