Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 8. Afganisztán Szovjet földre érkezik a 350-es szovjet ejtőernyős ezred feb­ruár 6-án, az afganisztáni szovjet csapatkivonás utolsó sza­kaszában (MTI Telefotó) VARSÓ Folyik a kerekasztal- vlta Mint Jerzy Urban, a len­gyel kormány szóvivője ked­di nemzetközi sajtóértekez­letén is megerősítette, hét­főn három sztrájk tört ki az országban: a krakkói Lenin kóhómű egyik .részlegében, a sieradzi „Sira” vállalatnál és a belchatówi barnaszénbá­nya- és erőműkoplexumban, ahol összesen 2500 munkás választotta a tiltakozásnak ezt a módját a bérkövetelé­sek alátámasztására. A kerékasztal-tanácsko­zásról szólva Urban óvott a túlzott várakozástól és azt hangsúlyozta, hogy a kerek - aszal-értekezlet nem lesz csodaszer az ország számta­lan aktuális nehézségének felszámolására és nem je­lenti a normális politikai és kormányzati munka szüne­teltetését sem. Ugyancsak a megalapo­zatlan reményektől óvott keddi sajtóértekezletén Ja- nusz Onyszkiewicz, a ..Szoli­daritás” küldöttségének szó­vivője. A Kiiszczak belügyminisz­ter által javasolt „konfron­tációtól mentes” parlamenti választásokat Onyszkiewicz szerint nem lehet .konku­renciától mentes” választás­ként értelmezni és emlékez­tetett: a „Szolidaritás” 1981 óta a teljesen szabad vá­lasztásokat követeli, de je­lenleg egyetért „egy nem túl hosszú átmeneti időszak” gondolatával, Eduard Sevardnadze isz- lámábádi tárgyalásainak fő témája az Afganisztán kö­rüli helyzet rendezése volt — mondta Igor Rogacsov. A szovjet külügymimászter helyettese keddi moszkvai sajtóértekezleténi elmondta, hogy a tárgyalásokon első­sorban arra fordítottak fi­gyelmet, hogyan alakul az afganisztáni helyzet a szov­jet csapatok teljes kivoná­sa, február 15. után. A cél olyan feltételek megteremtése, amelyek le­hetővé teszik a vérontás megakadályozását. Az isz- lámábádi megbeszélések is megmutatták, hogy a békés politikai rendezésnek éssze­rű alternatívája nincs. Szé­les alapokon nyugvó kor­mányra van szüksége az or­szágnak, de ennek összetéte­léről az afgán népnek ma­gának kell döntenie. Afga­nisztánnak el nem kötele­zett, szuverén, független ál­lammá kell válnia, amely jószomszédi viszonyt .tart fenn valamennyi vele hatá­ros állammal. A Szovjetunió meggyő­ződése — fejtette ki Roga­csov —, hogy a politikai ren­dezés csak akkor lehet ered­ményes, ha abban minden párt. csoport, politikai erő részt vesz. A szovjet diplo­ma ciii vezetés úgy ítéli meg, hogy a mostani szovjet—pa­kisztáni tárgyalásokon el­értek megvalósítása segít­heti a rendezést. A sajtóértekezleten részt vevő Jurij Alekszejev mi­nisztériumi osztályvezető egy kérdésre válaszolva el­mondta, hogy a nemzeti megbékélési politika kezde­ményezője Nadzsibullah volt, ezért az egész ország­nak érdeke, hogy Nadzsi­bullah továbbra is az afga­nisztáni politikai élet sze­replője maradjon. India kapcsolatba lépett afgán ellenzéki politikusok­kal, hogy elősegítse az afga­nisztáni helyzet békés ren­dezését és egy széles alapo­kon álló kormány létrehozá­sát — közölték külügyi ille­tékesek kedden Üj-Delhiben. A külügyminisztérium szó­vivője szerint az Üj-Dellhi- ben élő afgán ellenzékiekkel létrejött kapcsolatfelvétel­ről van szó. Kedden folytatódott a szovjet egységek kivonása Afganisztánból. A turkesz­táni katonai körzet parancs­nokságának tájékoztatása szerint a hét első két nap­ján Teranez városom keresz­tül másfél ezer szovjet ka­tona tért haza, köztük légi deszantosok és motorizált lövészegységek katonái. A kivonás mostani, második szakaszában mintegy 35 ezer szovjet katona hagyta el eddig Afganisztánt. Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt fegyvereket osztott szét 30 ezer fővárosi tagjának — közölte kedden az afgán külügyminisztéri­um szóvivője. A kabuLi párttagok azért kapták a fegyevereket, hogy megvédehessék a fővárost a lázadóktól— mondta a szó­vivő, aki beszámolt arról is, hogy a tartalékosokat nem vonultatták be, de szintén ellátták őket fegyverrel. Tacloban, Fülöp-szigetek: áldozatokat keresnek a mentőosz­tag tagjai február 6-án, a hosszan tartó esőzések miatt bekö­vetkezett földcsuszamlás után. Az elmúlt hét során 77 ember halt meg az árvíz és a földcsuszamlások következtében. (MTI Telefotó) Genfi leszerelési konferencia Megkezdődött az ülésszak Géniben, a Nemzetek Pa­lotájában kedden megklez- dődött a leszerelési konfe­rencia ezévi ülésszaka. A 40 állam képviselőit tömörí­tő tanácskozás idei legfon­tosabb feladata a vegyi fegy­verek átfogó betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény kidolgozása — hangoztatta a tanácskozás résztvevői­hez intézett üzenetében Pe­rez de Cuellar, ENSZ-főtit- kár. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a vegyi fegyver eltiltásáról januárban tar­tott párizsi konferencián a 149 résztvevő ország egy­öntetűen kifejezésre juttat­ta véleményét, hogy a lehe­tő legrövidebb időn belül meg kell kötni az egyez­ményt. Az 1962 óta ülésező genfi leszerelési értekezlet napi­rendjén 13 éve szerepel a vegyi fegyverek betiltását elrendelő egyezmény, a va­lódi előrelépéshez azonban csak két éve nyílt meg az út, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok külön- külön előterjesztette a szer­ződés tervezetét. Peking—Moszkva (Majdnem) egyenes út a csúcsig Eduard Sevardnadze bízvást örököl­hetné Egon Erwin Kisohtől a „szágul­dó” jelzőt. Egy hónap leforgása alatt a szovjet külügyminiszter oly természe­tességgel tűnt fel. egyik nap Kabulban, a másik nap Bécsben, kicsivel később pedig Pekingben, mint amilyen sebesen váltogatta a helyszíneket a század első felének prágai származású újságírója, aki mellesleg Kínáról is írt riportköny- vet. Sevardnadze fellépéseit az a céltu­datosság jellemezte, amellyel a szovjet külpolitika a Gorbacsov-korszakban ■minél gyorsabban maga mögött akarja tudni korábbi, nem éppen szerencsés döntéseinek következményeit. Kína ebben a gordiuszi csomóban az egyik legvastagabb szál volt, kibogoz- hatóságának lehetősége Sevardnadze februári pekingi és sanghaji útján minden eddiginél, nyilvánvalóbbá vált. A Szovjetunió nem szégyellj, hogy a bogozásban Moszkva fejtette ki a na­gyobb izomerőt. Manapság már eléggé közismert, hogy miután a Szovjetunió­val egyenlő súlyra törekvő Peking és a prímszerepet átadni nem óhajtó Moszkva között megromlottak a kap­csolatok, ellenséges — éppen a szakítás következtében ellenséges — geostraté- giai gyűrű volt kialakulóban ‘Kína kö­rül. Vietnam, Kambodzsa, India, Afga­nisztán és Mongólia közbeiktatásával e gyűrű a nyolcvanas évek elejére a vi­etnami Cam Ranh öböltől Vlagyivosz­tokig ért. Kína nem kevesebbet köve­telt a Szovjetuniótól, mint hegy ezeket az akadályokat számolja fel. Az aka­dályok között is elsőbbséget élvezett Afganisztán és Kambodzsa. A Kína északi határai mentén felgyülemlett katonai feszültség eltüntetése látszotta „legkönnyebbnek”, mivel itt — ha Mongóliát nem számítjuk — kétoldalú ügyekről van szó. Amikor Sevardnadze repülőgépe feb­ruár 2-án késő este leereszkedett a pe­kingi repülőtér betonjára, az akadá­lyok közül Afganisztán szinte már nem is létezett — a leszállás perceiben is vonultak a szovjet csapatok a Szalang hágón át hazafelé — a kambodzsai megoldás, érőben, a kétoldalú katonai szembenállás szintjének csökkentése pedig kialakulóban volt. Nem véletlen tehát, hogy a pekingi tárgyalások kö­zéppontjában még ezek a lezáratlan ügyek szerepeltek; mivel azonban Pe­king számára is nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió a megbékélés útján már így is az út nagyobbik részét megtette, kissé feltételes módban kitűzethetett a kínai—szovjet csúcstalálkozó időpontja — május közepe —, úgyis mint a teljes körűen normalizált kapcsolatok kez­dete. Már a Sevardnadze tiszteletére rende­zett vacsorán sejthető volt az előrelé­pés a határok menti helyzet normalizá­lásának dolgában. A szovjet külügymi­niszter felvetette a határ közelében ál­lomásozó erők „kölcsönösen elfogadha­tó szintre” történő leszállításának gon­dolatát, majd két nappal később sajtó­értekezletén bejelentette: Moszkva két év leforgása aiaft 200 ezer fővel csök­kenti a Szovjetunió ázsiai területének keleti részében lévő csapatainak szá­mát, 60 ezerrel pedig a déli körzetek­ben elhelyezett erőkét. Mongóliából a szovjet csapatok háromnegyede távoz­na. A határ mentén állomásozó szov­jet erőket átszerveznék, hogy csak vé­delmi jellegű feladatok ellátására le­gyenek alkalmasak. Hivatalos kínai reagálás, válaszlépés bejelentése minderre nem hangzott el, s azt sem tették közzé, hogy milyen nagyságrendű erőket csökkentenének. Évek óta forgalomban van azonban egy olyan adat, hogy a Szovjetunió körül­belül 50 hadosztályt (500 000—750 000 főt), Kína pedig 75-öt állomásoztat a határ mentén. Mongóliában 60—100 ezer szovjet katona lehet. Körvonala­zódik a két ország között az európai bizalomerősítő intézkedések rendszeré­hez hasonló szisztéma is, például: köl­csönösen bejelentenék a hadgyakorla­tokat, azokra megfigyelőket hívnának meg. Újdonság volt, hogy a Kambodzsa kérdésében egy ideje intenzíven folyó konzultációkat összegezve kilencpontos nyilatkozatot tettek közzé a tárgyalá­sok végén. Ez ugyan nem mindenben mutatja a nézetek egybeesését,, de min­denképpen kész ténynek tekintik — s ez különösen az eddigi kínai nézetek ismeretében fontos mozzanat —, hogy a vietnami csapatok kivonulnak szep­temberig. Nem meglepő, hogy a „Viet­nam utáni” helyzet elképzelésében nincs átfedés a kínai és a szovjet ál­láspont között. Peking az „átmeneti” jelzőt odabiggyesztve négypárti koalíciós kormányt akar Norodom Szihanuk ve­zetésével. Moszkva pedig, ugyancsak a herceg vezetésével ideiglenes testüle­tet, amelyben mind a négy csoport — Heng Samrinék, Szihanukék, a son- sanisták és a „vörös khmer” — képvi­selve lenne, s feladatai közé „a külön­böző hazai erők közötti megállapodá­sok gyakorlatba történő átültetése” tartozna. A diplomáciai nüanszokat félresöpörve itt valószínűleg arról van szó, hogy Hanoi és Phonpen nem akar­ja feladni az elmúlt tíz év véres-verí- tékes politikájának eredményeit, vagy ahogy korábban fogalmaztak: a Kam­bodzsai Népköztársaság nem mondja ki zokszó nélkül önmaga feloszlatását. Sarkadi Kovács Ferenc Mérséklődik az import és az export Sajtótájékoztató a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatokról A Kereskedelmi Miniszté­riumban kedden Ambrus Já­nos miniszterhelyettes sajtó- tájékoztatón ismertette, mi­ként alakul az idei magyar— szovjet kereskedelem. A na­pokban aláírt árucserefor­galmi jegyzőkönyv alapján az árucsere várhatóan 4,3— 4,3 milliárd rubel lesz, az összforgalom 8,6 milliárd rubelt tesz ki. A ■miniszterhelyettes el­mondotta, hogy a tárgyalá­sok ezúttal a szokásosnál lé­nyegesen jobban elhúzódtak. Az elmúlt években a Szov­jetunióval folytatott külke­reskedelmünkben összesen egymilliárd rubeles többlet alakult ki. A szovjet fél az ellentételezést nem tudta vállalni teljes egészében a magyar igényeknek megfe­lelően. Végül kompromisz- szumos megoldás született: importunk mintegy 7 száz- lékkal, exportunk 10 száza­lékkal csökken a tavalyihoz képest. Ezen belül a magyar gépvásárlások értéke 17 szá­zalékkal, az energia, az energiahordozók és más alapanyagok, valamint a fo­gyasztási cikkek importja ■mintegy 4 százalékkal csök­ken. Mennyiségben azonban importunk mintegy 2 szá­zalékkal növekszik, hiszen az energiahordozók ára je­lentős mértékben csökkent. Az idén Magyarországra összesen 6,5 millió tonna olaj és 5,9 milliárd köbméter földgáz érkezik a Szovjet­unióból. Földgázból 730 mil­lió köbméterrel, szénből 250 ezer tonnával, nyersvasból 20 ezer tonnával, vasércből 90 ezer tonnával, fenyő-fűrész­áruból 25 ezer köbméterrel többet szállít a szovjet part­ner, mint tavaly. A földgáz­többlet nagy része — 500 millió köbméter — már a Jamburgi Egyezmény alap­ján érkezik. Személygépkocsiból is többet szállít a szovjet partner, a tervek szerint összesen 46 ezret, a tavalyi 30 ezerrel szemben. Igaz vi­szont, hogy az idei szállít­mányból 7 ezer tavalyról húzódott át. A 46 ezer sze­mélygépkocsiból 44 ezer La­da lesz, 1000 Volga, 750 Moszkvics, és 250 az új tí­pusú Tavrija személyautó. Kevesebbet kapunk viszont a múlt évinél számos alap­vetően fontos termékből: 7 ezer tonna újságpapírral, 200 ezer tonna cementtel, 500 tonna teával kevesebb­ről szól a mostani megálla­podás, mint tavaly. A múlt évinél 10 százalék­kal kisebb értékű magyar export összetétele alapvető­en nem változik. Csökkent­jük a gép- és berendezés­szállításainkat, a többi kö­zött ezer Ikarus-autóbusszal. Emellett számottevően keve­sebb élelmiszeripari gépet, szerszámgépet, híradástech­nikai berendezést, műszert és tartalékalkatrészt expor­tálnak a magyar vállalatok. A miniszterhelyettes tá­jékoztatójában hangsúlyoz­ta: a kereskedelmi tárgyalá­sok a jegyzőkönyv aláírásá­val nem értek véget. Mind­két fél arra számít, hogy az év folyamán bartel-üzletek keretében oldalanként kö­rülbelül 100 millió rubel ér­tékű nyersanyag és készter­mék cserél gazdát. MISZOT-közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) kozóval kapcsolatban. Mi­ként Stumpf István, a MI- SZOT elnöke megjegyezte: nagy feszültséget okozott és indulatokat váltott ki, hogy utazzék-e magyar küldöttség a fesztiválra, illetve az arra szánt pénzt kik és hogyan használják fel. A nézőpontok közeledését gátolta és gátolja, hogy a VIT-re szánt pénz forrása és összege nem tisztázott. A MISZOT néhány tagszerve­zete szerint — mint azt az ú j - ságírók a FIDESZ képvise­lőjétől megtudhatták — az Országgyűlés által elfogadott költségvetésből 100 millió forintot szánnak erre a cél­ra. A hétfői közgyűlésen az ÁISH és a KISZ képviselője azt a tájékoztatást adta, hogy a kormányzat 40 mil­lió forintot kíván erre for­dítani. A sajtótájékoztatón a FI­DESZ képviselője ismételten MOSZKVA A Progressz—39 jelzésű teherűrhajót kedden levá­lasztották a Mír szovjet űr­állomásról, miután a komp­lexumon dolgozó három űr­hajós. Alekszandr Volkov. Szergej Krikaljov és Valerij Poljakov befejezte a kirako­dást, az ivóvíz, illetve az üzemanyag átszivattyúzását, s más ilyenkor szükséges műveleteket A teherűrhaió hajtóműveivel korábban mó­dosították az űrkomplexum pályáját is. WASHINGTON George Bush amerikai el­nök szerint lehetőség van arra. hogy a közéo-amerikai konfliktus megoldásában új felolvasta azt a nyilatkoza­tot, amelyet a MISZOT hat tagszervezete írt alá. Ebben rögzítik: nem értenek egyet azzal, hogy magyar delegá­ció utazzék a VIT-re, és ja­vasolják, hogy — a szerin­tük — 100 millió forintos összeget a költségvetési tá­mogatásban nem részesülő ifjúsági szervezetek használ­hassák fel ifjúságpolitikai célokra. A FIDESZ képvi­selője mindehhez hozzáfűz­te: amennyiben ez a 100 millió forint 40 millióra zsugorodott, az a nyilvános­ság kizárásával, a háttérben folytatott tárgyalások ered­ménye. (A Pénzügyminisz­tériumban az MTI munka­társát arról tájékoztatták, hogy eredetileg valóban 100 millió forintot tervezitek a VIT céljaira. Ez azonban azért csökkent 40 millióra, mert az Országgyűlés de­cemberben a társadalmi szervezetek költségvetését csökkentette.) szellemű együttműködés ala­kuljon ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Hétfői sajtóértekezletén ugyanakkor leszögezte, hogy az esetleges közép-amerikai együttműködés létrejötte ese­tén sem lenne hajlandó egyezkedés tárgyává tenni a nicaraguai kontráknak nyúj­tott amerikai segélyeket. PÁRIZS Kritikus hangú interjúban vonta meg az iráni forrada­lom óta eltelt tíz esztendő mérlegét Ali Montozeri aja- tollah, Khomeini imám ki­jelölt utódja. Az ország jö­vendőbeli vallási és politi­kai vezetője az Abrar című napilapnak adott nyilatkoza­tában elismerte, hogy a for­radalom céljait nem sikerült elérni, s jelentős szakadék van az ígéretek, valamint az elért eredmények között. Eze­ket a gondokat gyorsan meg kell oldani, ..még mielőtt túl késő nem lesz” — mondta Montazeri. Diplomáciai erőfeszítések a békés rendezésért ITélexeii I lérkezett

Next

/
Thumbnails
Contents