Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 6. IA szerkesztőség postájából I Már csak az emléke él Tudósítónk, Fodor István tollától jelent meg lapunk­ban február 1-jén Áll a ma­lom ... címmel a jászjákó- halmi kisüzem munkáját bemutató írás. Kiegészítés­képp közli még tudósítónk, hogy a malom egykori veze­tője, Mészáros Ferenc, aki annak jó hírét rrlegalapozta, még hetven évesen is ott dol­gozott, mindenki megelége­désére. Esztendeje halt meg, de emléke kötelezi az utódo­kat jó hírének megőrzésére. Oda kell ügyelni a jótállási jegyre Tavaly decemberben el­romlott a lakás megfelelő fűtését szolgáló keringető szivattyú. Két kisgyerekünk van, írlem maradhattunk fű­tés nélkül, december 22-én vásároltam egy újat a szol- n6ki Metál áruházban. Saj­nos, pár napos használat után elromlott. A Gelkába vittem garanciális javításra, s itt derült ki, hogy nem megfelelő jótállási jegyet ad­tak hozzá, mert az ezen és a szivattyún lévő szám nem egyezik. Mindjárt visszavit­tem a boltba, ahol az illeté­kes osztályvezető azzal hárí­totta el a felelősséget, hogy „valószínű a gyártó cég adott hozzá rossz jótállási jegyet", és nem foglalkozott az üggyel. Nem volt más vá­lasztásom, minthogy vissza­vigyem a szervizbe, ahol készpénzért vállalták a javí­tását. Ezek után szeretném felvenni a kapcsolatot a gyártó céggel — az önök közreműködésére számítva, mert sajnos a pontos címét nem tudom —, hogy a segít­ségüket kérjem. Pál Miklós Kunhegyes Nem a gyártó címét ke­restük, hanem a jogorvoslati lehetőséget, és tisztázni akar­tuk, hogyan került a vásárló ebbe a helyzetbe. Sinka András, a szolnoki Gelka vezetője elmondta, hogy 1054 forintért javították meg a szivattyút, garanciálisán nem vállalhatták el, mivel a gyár­tási és a jótállási jegyen sze­replő adat nem egyezett. Ad­dig nem vették át tőle a ter­méket, míg a boltban nem próbálta tisztázni az ügyet. Barta Ferenc, a Metál sze­relvény-tüzeléstechnikai osz­tály vezetője — mint mond­ta, azért hárította el >a rek­lamációt, mert a piros színű szivattyú felső és alsó része között árnyalati eltérést lá­tott, ezenkívül decemberben már nem árultak ’87-es ke­ringető szivattyút, a vásárló­nak csak ’88-asat adhattak. Közben kiderült, hogy akár a boltban, akár a szervizben, de a vásárlók is kicserélhe­tik a szivattyú alsó-felső ré­szét — attól függően, hol a hiba, mi áll érdekükben a manipulációhoz. S az is vi­tatható, hogy a külön szerel­hető alkatrészek színének árnyalatban meg kell egyez­niük. Magyarán: a boltban azt feltételezték, hogy a vá­sárló a decemberben kapott jótállási jeggyel akarta meg­javíttatni a régi szivattyúját. A Gelkában ’87-es gyártási számú szivattyút javíttatott, melyhez akkor is jár garan­cia — « hozzá tartozó jótál­lási jeggyel —, ha azt nem decemberben vette. Olvasón­kat felkerestük a laká­sán és meggyőződtünk arról, hogy a régi szivattyúja 1984- es számú. A teljes igazság kideríté­séhez és a szükséges intéz­kedéshez a Kereskedelmi Felügvelőség vizsgálatát kér- iük. Az ügyre ugyanezen a helyen visszatérünk. Nem kérték a lakosság, a tanácstag véleményét Mint lakóbizottsági tag, szóvá teszem, hogy egy köz­érdekű ügyben nem kérték a körzet lakosságának véle­ményét, és ebből eredően az amúgy is gondterhelt életün­ket nehezítették. Áthelyez­ték a szolnoki Keskeny J. úti aluljárót követő buszmegál­lót, mely hosszú évek óta szolgálta az érkező és induló oldalon a Bartók B. út és környékéhez tartozó lakos­ság közlekedését. A buszvá­rót felvitték a Bartók B. úti kislakások közelébe, ahol ki­épített betonúton volt meg­közelíthető a gyermekintéz­mény előtti várakozó hely. A Holló út és környékéről a városba igyekvők most el­lenkező irányban, a Széche­nyi városrész felé kénytele­nek gyalogolni a kiépítetlen sáros úton, vagy a volt ál­latvásártéren, a gazos réten keresztül. E területet körbe­járva, át kell menni a men­tőállomás oldalára, ahol gya­logút van, majd a jelzőtábla, átkelőhely hiányában lehet az új várakozóhoz jutni. (Az érkező hely továbbra is ma­radt.) Tehát a feltételek megteremtése nélkül döntöt­tek a buszváró áthelyezésé­ről, és az ügyeinket képvise­lő körzeti tanácstag sem tu­dott róla. Olvasva a városi pártbi­zottság jelentéstervezetét, ja­vaslatát a lakóterületi párt- alapszervezetek szerepéről, feladatairól, felmerült ben­nem és a hozzám forduló la­kótársakban is: a döntésho­zatal előtt ki kellett volna kérni a körzeti pártalapszer- vezet-, a tanácstag, a HNF területi vezetőinek a véle­ményét. Az a kérésünk, vagy tegyék vissza a buszvárót a régi helyére, vagy az oda ve­zető járdaszakaszt minél előbb építsék meg. Olej Zoltán utcabizalmi Szolnok Sokba kerül az úszóoktatás Az úszótagozatos osztá­lyok tanulóit érintő szülői értekezletet hívtak össze nemrég a szolnoki Ságvári Körúti Általános Iskolában, melyen te Vízügy SE képvi­selői adtak tájékoztatást, az­az végig anyagi gondokról esett szó. Így például arról, hogy a Damjanich uszoda nem kap elég támogatást, ezért nem járhatnak ingyen edzésre az úszóosztályok ta­nulói. Elhangzott, hoay ed­dig honnan kaptak támoga­tást és mennyit, kiktől vár­tak még. de nem jött be a pénz. néhány százezer hi­ányzik. s ezt az összeget a szülőktől várják évi bérlet formájában, vagy napi 10 fo­rintos belépővel. (A bérlet egy évre 1500, a napi jejiy ára havonta 200—220 forint­ba kerülne.) Két gyerek ese­tében, mint nálunk is, ez az összeg — hozzáadva az úszásoktatás díját, a kötele­ző felszereléseket — már olyan kiadást jelent, amit nem vállalhat minden csa­lád. Ezért a hír lesújtott bennünket, s egyben elgon­dolkodtatott: Milyen követ­kezményei lehetnek a város, az ország pénztelenségének, mely gyerekeink egészséges, fegyelmezett életmódra való nevelését akadályozza: te­lik-e g töménytelen kiadás mellett arra. amihez gyere­keinknek tehetsége és kedve van; a napközis táborokba olyan összegért lehet heírat.- ni la gyerekeket, amit egyre kevesebb szülő tud megfizet­ni, ezért sportolási elfoglalt­ságuk híján mi lesz az utcán csellengő gyerekekkel? Eb­ben az iskolában sok gyerek további sorsa miatt aggód­nak a szülők, érdekükben addig kellene ivalamit tenni, míg nem késő. Társadalmi segítség és összefogás nélkül, csupán a szülők erejéből már sajnos nem megy. Pótáriné Pálszabó Erika Szolnok Sötét a Faggyas kanyar A tiszaföldvári Lehel utca környékén lakó olvasóinktól kaptuk e sorokat: „A Faggyas kanyarban (a helyi lakosság így ismeri) sok balesetnek kellett megtörténnie — köz­te két súlyosnak — ahhoz, hogy helyreállítsák a ka­nyarjelző táblát, amit még karácsony előtt kiütöttek. Most két táblát raktak a ve­szélyes helyre, ugyanakkor a Lehel ucán lévő villanyt ki­kapcsolták. Ezt sérelmesnek tartjuk, mivel ezen az úton a járda nagyon rossz, nap­pal is alig lehet rajta közle­kedni. Arról nem is beszélve, hogy ezzel az intézkedéssel a kanyar sötétebb lett. pe­dig itt iskolás gyerekek és felnőttek is közlekednek. Az a véleményünk, hogy ugyan­úgy kellene megvilágítani a kanyart, ahogyan a gyalogos átkelőhelyeket. Tisztában vagyunk azzal ,hogy a Lehel utca kivilágítása zavarja a Cibakháza felől érkező gép- járművezetőket, mivel egye­nesben van a főúttal, de a biztonságos köz’ekedés ér­dekében elfogadható megol­dást kellene találni minden­ki számára. Ehhez kérjük az illetékesek segítségét.” Akadály a Rozmaring utcában Múlt év végén gázveszély feliratú Szalaggal és jókora kövekkel megtámasztott cö­löpökkel szinte lezárták a szolnoki Rozmaring utcát. A környéken lakó olvasóink aggódnak, hogy a veszélyt azóta sem hárították el, ugyanakkor nehéz járművel egyáltalán nem, személy- gépkocsival alig lehet elfér­ni \az úton. Szeretnék tudni, milyen gázszerelési munkát akarnak itt végezni és mi­kor? Megtudtuk, hogy ezen a helyen a gázcsapszekrény át­helyezése vált szükségessé — mintegy 20 centiméterrel ar­rébb kell tenni, mert rajta van a vízgyűjtőn. A jelenle­gi állapotában egy neheze.bb jármű alatt a műanyag he­gesztési varmt könnyen el­törhet, s ha ez bekövetkezik, a iváros egy része gáz nélkül marad. így már érthető a „gázve­szély”, ugyanakkor kétség­beejtő, hogy a biztonságot jelentő megoldásra február közepéig várni kell. A hely­színről felvételt készítettünk. (Fotó: Korányi Éva) Csalogató filmek a Dózsában A törökszentmiklósi Dózsa Filmszínház vezetőinek, dol­gozóinak köszönhető, hogy műsoraikban a legújabb és legjobb filmek találhatók. Januárban például a Négy- balkezes, a M. Universe, a Valcerkirály és az Ördögűző címűt, valamint jó néhány színvonalas ifjúsági filmet nézhettünk meg, melyeket igyekeztek a budapesti pre­miermozikkal egyidőben be­mutatni. örültünk a javuló körülményeknek, hogy áttér­tek a gázfűtésre, s meleg he­lyiségben fogadják a nézőket. Szabó Ferenc Törökszentmiklós Hozzászólás cikkeinkhez Igazságosan osszák ki a szociális segélyt A Koldusok helyett lcére- getők című, január 23-i írá­sunkhoz több hozzászólás ér­kezett. A levelek közül ket­tőből idézünk. Cseh Antalné nagyiváni olvasónk ezt írta: „Szeretném már azt is ol­vasni, hogy kik a felelősök azért, hogy kéregetők let­tünk. Ők bizonyára nem ezek táborába tartoznak és nem csirkelábat esznek. A cikk­ben leírtak alapján a szociá­lis támogatást a rámenősek kapják és nem mindig a rá­szorultak. Hogyan lehet tűr­ni, hogy a szociális segély kifizetésekor nem az igazsá­gos elosztás elve érvénye­sül.” Halász István szolnoki ol­vasónk leveléből: „Érthetet­len, hogy nálunk az illetéke­sek közül senkinek nem ju­tott ‘még eszébe, hogy a kör­zeti rendelőben kitegyék a gyógyszerek ártáblázatát. Ennek alapján lehetne ki­számítani a gyógyszerfo­gyasztást, ami az orvosi ja­vaslathoz szükséges. Bár a gyógyszertámogatás ügyében január 24-én még sem a ta­nács, sem a tá rsadalom biz­tosítási igazgatóságon nem tudtak konkrét tájékoztatást adni. Tudom, hogy az itt dol­gozók készségesen teljesíte­nék az intézkedéssel kapcso­latos feladatukat, ha már kezükben lenne az erről szó­ló rendelkezés ... Arról is tájékozódtunk, hogy a rászo­rulóknak mennyi lehetősé­gük van a segélykérésre, de leginkább rámenősek jutnak hozzá. Miért nem tud a ta­nács illetékes osztálya hi­ánytalanul éppen azokról, IA tárgyalóteremből I Mindent magával vitt A húszéves Bacsai Attila (Tápiószele, Külső-Mező út 22.) noha netm szen ved kró­nikus rövidlátásiban, mind­ezen állítás ellenére sűrűn a kezéhez ragadt olyasmi is, ami a legárnyaltabb jó­indulattal sem az övé. Ezért egy ízben már meggyűlt a baja a rendőrséggel, illetve a Budakörnyéki Bírósággal, ily módon huzamosabb ide­ig néhány büntetésvégre­hajtási intézmény napi­rendjéhez kellett alkalmaz­kodnia. Kiszabadulása után keve­set pihent, majd tavaly feb­ruár 12-én elkezdte újabb áldásos „félderítői” tevé­kenységét. Sajátos lokál­patriotizmusát minősíti, hogy először lakóhelyén lo­pott: egy hétvégi házból minden mozgathatót magá­val vitt. Lehet, vonzotta a megyeszékhelyünk, mert a tiszaligeti gátőrház raktára következett, ahonnan — mi­vel mást nem talált — mintegy hetven forint ér­tékben három reszelőt és egy rozsdás harapófogót emelt el. A tiszaligeti KISZ-tábor lakóépületében már gazda­gabb zsákmányra lelt, és a bukóablakot kiakasztva hi­fi-torony, hangfal, kazetta, zsebrádió, válltáska, százfo­rintos kvarcjáték bánta jö­vetelét. Szerethette a bölcsődéket is, ezért március elején be­törte az egyik szolnoki in­tézmény ajtaját, és elvitt egy kvarclámpát, egy zseb- számológépet és ötszáz fo­rint készpénzt. Ezen a na­pon jó formában érezhette magát, mert a bölcsődei ki­ruccanást követően hajnal­ban a Kassai söröző követ­kezett. Itt fejhallgatót, mik­rofont, falilámpát talált, és a trópusi éghajlat iránti vonzódása miatt az ottlévő két doboz ananászkonzer­vet sem volt szíve otthagy­ni. Egy betörést Tápiószelén is „lebonyolított”, majd új­ra Szolnok következett, a sportlétesítmények igazga­tósága. Innen némi kész­pénzzel, zsebszámológéppel, műbőr notesszel, zsebrádió­val, stopperórával, kínai evőeszköz-készlettel a szatyrában húzta be óvato­san maga mögött az ajtót. Az okozott károk fele-har­mada a lefoglalással meg­térült, noha mindez vajmi keveset változtatott az elkö­vetés tényén. Ügyét első fokon a Szol­noki Városi Bíróság, dr. Szentgyörgyi Ildikó taná­csa tárgyalta. Itt az enyves kezű fiatalember szánta- bánta bűneit, és beismerő vallomást tett, noha a foga­dalom ez esetben eső utáni köpönyegnek tetszett, hi­szen hasonló ügyekért egy­szer mór magyarázkodni kényszerült az igazságszol­gáltatás előtt. Bacsai Attila végül is az éjszakai kiruc­canásaiért, lopásokért, be­törésekért két év börtön- büntetést kaoott. Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész súlyosbításért felleb­bezett. D. Sz. M. akik 40—42 év után kapott nyugdíjukból kénytelenek nyomorogni? Miért nem jut­tatják el hozzájuk a segélyt? Amikor a békekölcsönt kér­ték vagy a tehát, mindenkit megtaláltak. Nem jutott eszükbe, hogy a (kisnyugdí­jasokat nyilvántartásba kel­lene venni, és ha a hozzátar­tozói sem tudják támogatni, adjanak i számukra segélyt. (Ehhez kérhetnék a társadal­mi szervek, tanácstagok se­gítségét is.) A megalázó ké­regetés, kérvény- és bead­ványírás helyett találjanak elfogadható megoldást; a szociális segélyezésre fordít­ható összeget igazságosan osszák ki a leginkább rászo­rultak között.” Ne csak a tévedésről szóljunk A január 23-i Néplapban Nem vagyok vele kibékülve cím alatt bírálat érte a Jász- ladányi Egyetértés Termelő- szövetkezet vezetőit, mert a 40 éves jubileumi ünnepsé­günkön — a kitüntetések el­osztásánál — megfeledkeztek a nyugdíjas tsz-alapítókról. Amiért most az aktív dolgo­zókra, a jövő megteremtőire összpontosult a figyelmük, nem mondanám, hogy ez sze­génységi bizonyítvány rájuk nézve, ahogyan ez a kritiká­ban szerepelt. Ne csak a té­vedésről szóljunk. hanem vegyük észre azt is. hogy a termelőszövetkezet az elmúlt években sokat törődött az idős emberekkel, több tsz- nyugdíjast részesített kitün­tetésben. pénzjutalomban és segélyben. A rászoruló idős tagok nyugdíját havi 200— 300 forinttal egészíti ki. Segítő szándékukat bizo­nyítja az a példa is, amikor az elhunyt tsz-nyugdíjas családtagjának meghagyták a fél hold háztáji földet. Mint a helyi nyugdíjas klub tagja, számtalan esetben for­dultam hozzájuk autóbuszt kérni a rendezvényeinkhez, kirándulásokhoz, de egyszer sem mondtak nemet, sőt mindig kedvezményesen kaptuk meg. Tehát azzal a „szegénységi bizonyítvánv- nyal” nem egészen értek eevet — írta többek között Kiss Jenő Béláné jászladá- nyi olvasónk. Szerkesztői üzenetek Csikós János. Tiszaroff: A házastársi pótlék jelenleg annyi lehet, hogy a férj nyugdíjával egybeszámítva ne haladja meg a 4240 forin­tot. Például: ha a férj nyug­díja 3500—. a házastársi pót­lék 740 forint lehet. Az Önök esetében — mivel a nyugdija meghaladja a figyelembe ve­hető összeget, a felesége ha­vi 390 forint házastársi jö­vedelempótlékra jogosult, amit az ön nyugdíjával együtt kell megkapnia. R. L.-né. Jászapáti. A gyermekgondozási díj kiszá­mításában és a gyes alap­összegének megállapításában nincs változás. A gyed leg­kisebb összegét havi 360 fo­rinttal, a gyes melletti jöve­delempótlékot ugyanennyivel emelték január elsejével. A gyermekes családok kiadá­sainak mérséklésére 300 fo­rinttal nőtt a családi pótlék gyermekenként. Nyerges Lászlóné. Tiszate- nyö: Az ön esetére nem vo­natkozott a lapunkban ko­rábban adott tájékoztatás. Ha a terhességi gyermek­ágyi segély napi átlaga ke­vesebb. mint 99 forint, a ke­vesebb összeget kell alapul venni a gyed megállapításá­nál. (Mellékleteit visszaküld­jük.) Cseh Gáspárné, Szolnok: A hadköteles közvetlen hoz­zátartozója családi segélyért a városi tanács es°szségügyi osztályához fordulhat. Vágó Miklós. Abonu: Az eltartott idős hozzátartozóra sajnos nem jár adócsökken­tés. E kedvezmény a há­rom- és többgyerekeseket, valamint a súlyosan beteg gverekek eltartóit illeti meg. Azt tanácsoljuk, hogy a la­kókörzetük szerinti tanács­hoz forduljanak anyagi tá­mogatásért. összeállította: Csankó Miklósné

Next

/
Thumbnails
Contents