Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ^fJ\9S 1989. FEBRUÁR 24». . 3 Kongresszusra készülve Tükröt állítottak a tagság elé KlSZ-küldöttértekozlet a Killiénon A küldöttek egy csoportja Szerda délután a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskola KISZ-bizattsága az ifjúsági mozgalom XII. kongresszusára való felké­szülés jegyében küldöttérte­kezleten adott számot a XI. kongresszus óta végzett mun­káról, kialakította saját po­litikai elképzeléseit, javas­latokat téve a KISZ Nép- hadseregi Bizottságának po­litikai platformjához is. Ezt követően megerősítette a funkcióban levő KISZ-bi- zottsági tagokat, képviselőt delegált a KISZ Néphadse­regi Bizottságába, illetve küldötteket választott meg mind a néphadseregi kül­döttértekezletre, mind pe­dig a KISZ XII. kongresz- szusára. Az értekezlet munkájában részt vett és felszólalt Mol­nár István őrnagy, a KISZ Néphadseregi Bizottságának első titkára. Azt követően arról kérdeztük őt, hogyan értékeli a KISZ-bizottság beszámolója, valamint a vi­ta alapján a főiskolán fo­lyó mozgalmi munkát? Vá­laszában bevezetőként arról szólt, hogy e fórum jól il­leszkedik a Magyar Nép­hadsereg KlSZ-szervezetei- nek életébe. A fiatalok érte­kezlete jó politikai légkör­ben, közvetlen hangulatban zajlott le. A beszámoló — mely egy jelentős időszakot, az előző kongresszus óta el­telt időt fogta át — nem egy „leltárt” adott az el­végzett munkáról, hanem tükröt állított a tagság elé, melyben láthatóvá váltak azok a feladatok, amelyek a mozgalmi munka további tennivalóit adják. Tulajdon­képpen e tennivalókról szól­tak a küldöttek is — a ta­nulmányi, szabadidős tevé­kenységről, a sportélet fel­tételeiről — melyek a KISZ-bizottság mellett fel­adatot jelentenek az állami­politikai vezetés számára is. A főiskolai KISZ-bizottság politikai platformjával kap­csolatban arról érdeklőd­tünk az első titkártól, ho­gyan látja abban a meg­újulási törekvéseket. A KISZ-bizottság színvonalas anyagot dolgozott ki — hangzott a válasz —, mely­ben jól érzékelhető, hogy elsősorban azokra a kérdé­sekre helyezte a hangsúlyt, amelyek a főiskola fiataljai­nak ' feladataiból következ­nek. Végezetül arról kérdeztük Molnár István őrnagyot, ho­gyan értékeli a KISZ Nép­hadseregi Bizottsága a Kil- liánon folyó if júsági munkát. Válaszában kitért arra, hogy a főiskolán hallottak és ta­pasztaltak alapján úgy íté­li meg: a mozgalmi munka feltételei biztosítottak, alap­jai szilárdak, melyek lehe­tőséget adnak a küldöttérte­kezleten .megfogalmazottak valóra váltására. Ebből kö­vetkezően is a KISZ Nép­hadseregi Bizottsága — a korábban itt járt bizottság jelentése alapján — a kö­zelmúltban tartott ülésén úgy határozott, hogy az itt folyó ifjúsági munkáért ja­vasolja a KISZ KB Vörös Vándorzászlójának adomá­nyozását. Ez — úgy hiszem — fémjelzi az itt folyó mun­ka értékelését. Félegyházi Török Imre Fotó: Berman Dávid A kistermelők fórumán Tapasztalatcsere az értékesítési biztonságról és az érdekképviseletről Ma Él hollaal ziMségftlékkel ismerkedhetnek az irdeklMik Kertészkedéssel foglalko­zó kistermelők részére sza­porítóanyagok, termelőesz­közök bemutatójával és áru­sításával egybekötött kétna­pos szakmai rendezményso- rozat kezdődött tegnap dél­előtt Szolnokon a Mészöv székházéban. A rendezők — a kisüzemi termelés állami felügyeletét és érdekképvi­seletét ellátók, a tevékeny­séghez kapcsolódó kereske­delmi vállalatok — nevében a házigazda megyei szövet­ség titkára, Gazdag Sándor köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket, hi­vatásos és hobbikertészeket. A kistermelés jelentőségé­ről, a megye gazdaságában betöltött szerepéről Zeíe- nyánszki András, a megyei pártbizottság titkára tartott vitaindítót. Mint elmondta, a megye agrártermelésének mintegy 35 százaléka szár­mazik a csaknem százezer emberhez kapcsolódó, jórészt a fogyasztási és a mezőgaz­dasági szövetkezetek által integrált háztáji és kisegítő gazdaságokból. Országos adattal illusztrálta a kister­melés bővülésének dinami­káját: 1976-ban egy-egy csa­lád 40 ezer forint értékű me­zőgazdasági terméket állított elő, 1987-ben viszont már meghaladta a 60 ezer forin­tot a részben önellátásra, részben piaci értékesítésre termelt áruik értéke. A helyi munkaerő-foglal­koztatás és a kiegészítő jö­vedelemszerzés szempont­jából mind nagyobb jelen­tőséggel bíró kistermelésnek — folytatta a megyei párt­bizottság titkára — a nagy­üzemek taglétszámának csökkenése és a generáció- váltás miatt ma már kevés­bé szoros a téesztagsághoz fűződő kapcsolata. Mind erősebb viszont ebben a szektorban is a koncentráció, a szakosodás és a vállalko­zói jelleg. Miután néhány esztendeig még nem_ számol­hatunk a hazai fogyasztás növekedésére, az önellátás mellett a piacra, elsősorban exportra termelés mindin­kább előtérbe' kerül. Szólt Zelenyánszki András a fen­tiekből adódó tennivalókról is. Arról többek között, hogy mindenekelőtt a termelők, a felvásárlók, a feldolgozók és a kereskedők kölcsönös ér­dekeltségét megteremtve biztosítani kell a kisterme­lők részére az értékesítési biztonságot. A MÉM mezőgazdasági kistermelői és kisvállalko­zási osztályának képviselője a vitaindító kapcsán elisme­rően nyugtázta: örvendetes, hogy Szolnok megyében a politikai és állami vezetés a rangjának megfelelően érté­keli és segíti a kistermelést. A háztáji és kisegítő gaz­daságokat sem kímélő prob­lémák között sorolta a ter­meléshez szükséges ipari ere­detű anyagok és eszközök fokozatos drágulását, a kül­piaci versenyképesség szem­pontjából meghatározó tá­mogatások csökkenését, va­lamint a jövedelmezőséget rontó hitelkamatterheket. Az utóbbiak kapcsán meg­említette, hogy a tárca ter­vei között szerepel a kister­melői szektor bevonása a világbanki hitelrendszerbe, elsősorban tőkés exportra történő termeltetés céljából. A biztonságos értékesítéshez szabályozott piac kiépítésé­re van szükség és kellő in­formációk alapján szerve­zett, az arra a célra létreho­zott intervenciós alapból tá­mogatott kistermelésre. Eh­hez viszont szakmai szövet­ségek egyesülések útján meg kell teremteni a termeléstől a végtermék értékesítésigaz egész vertikumot átfogó va­lós érdekképviseletet, és megszilárdítani a szerződé­ses fegyelmet. A kistermelői fórum teg­napi résztvevői a humusz­trágya alkalmazási lehetősé­geivel és a szaporítóanyag, valamint kisgép- és alkat­részbeszerzési lehetőségek­kel is megismerkedhettek, részben szakmai tájékozta­tók, részben árubemutatók kapcsán. Az utóbbiakon vá­sárlási lehetőséget is bizto­sított a Szolnoki Agroker Vállalat és a Vetőmagter- méltető és Értékesítő Válla­lat területi központja. Azok az érdeklődők, akik ma kapcsolódnak a prog­ramba, többek között a me­zőgazdasági kistermelők ér­dekvédelmével, a spárgater­mesztés Szolnok megyei le­hetőségeivel kapcsolatos elő­adást hallhatnak. Ezenkí­vül olyan neves holland cé­gek, mint a Sluis és Groot, valamint a Nunhems — az utóbbinak egy éve kereske­delmi képviselete működik a megyeszékhelyen — zöldség- vetőmag-kínálatával ismer­kedhetnek meg Szolnokon, a Mészöv székházában. T. F, Vállalni a politizálás kockázatát Beszélgetés Ágh Attila politológussal — ön a Valóság, című fo­lyóirat 1988 szeptemberi szá­mában megjeleni, Az új múlt című tanulmányában a neosztálinizmus természet­rajzát vizsgálja. Véleménye szerint a társadalomtudomá­nyok mennyiben ludasak ab­ban, hogy régiónk nem tud kilépni a szocializmus sztá­lini koncepciójából? — Kz bizonyos, hogy le­egyszerűsítés lenne azt mondani: az egyik oldalon ott van a vétkes hatalom, a másik oldalon pedig a szűz tudomány vagy a szűz mű­vészet. Válsághelyzetben a sztálinista politikai hatalmi döntési központ elég durván és elég közvetlenül rendeli maga alá a társadalmi rend többi tagját. Válságmentes időszakokban pedig a tár­sadalmi életnek ezek a terü­letei hasonulnak a politikai hatalom döntési szférájához: ugyanolyan belső struktúrá­kat alakítanak ki, ugyanúgy egy elit jellegű képződmény jön bennünk létre, ugyan­úgy elszakad a tudomány és a művészet civil társadal­ma a tudomány és a művé­szet hatalmától. Magyarán kettős hierarchia alakul ki az élet minden területén. Bürokratikus kinövések A hatalom nemcsak a gazdaságban szereti a minél nagyobb, annál szocialistább elvet, hanem a társadalmi élet minden területén nagy alakzatok kialakítására tö­rekszik, mert ilyen módon kevés ember által nagy tö­megek ellenőrizhetők, A jól ismert filozófiai kifejezés­sel élve ugyanolyan elidege­nedés megy végbe a tudo­mány és a művészetek mű­velői és vezetői között, mint az egész életben a civil tár­sadalom és a politikai ha­talom között. A szocializmus lenini formájában és annak végérvényesen deformáló­dott sztálini formájában a forradalmi pillanat, a társa­dalom strukturális megha­tározottságává vált, aztán saját logikájánál fogva to­vább pörgött. Tehát amit Lenin még bürokratikus ki­növésnek tartott, az vált a rendszer lényegévé. Ma már látszik, hogy ez egy olyan társadalmi rendszert alakí­tott ki, amiről csak egyet le­het mondani: nem működő­képes. Tehát annak a hata­lomgyakorlási formának, amely a hatalmi viszonyok közös nevezőjére von min­den társadalmi szférát és így homogenizálja őket — ezt próbáltam extenzív ha­talomgyakorlási módnak el­nevezni —, nem egyszerű­en politikai, gazdasági vagy morális kritikáját kell ad­nunk, hanem rá kell mutat­nunk, hogy egészében kép­telen a társadalmi folyama­tok normális és ésszerű sza­bályozására. —Miben látja annak okát, hogy az 56—57-es fordulat nem volt képes átlépni a sztálinizmuson? — Elsősorban abban, hogy csak a hatalomgyakorlás formai mozzanatai változtak meg. Az 56—57-es fordulat felszínen maradó jellegére utal az is, hogy a felső ve­zetés tulajdonképpen érin­tetlen maradt. Egy marok­nyi ember ugyan kikerült a hatalomból, némileg átszer­veződtek az erőviszonyok, és változott a stílus is. Ez ter­mészetesen nagy megköny- nyebbülést jelentett az or­szág lakosságának. Üj mozzanat volt a ma­gyar politikában, hogy a párt vezetése a hatvanas évek tapasztalatai alapján megpróbált kiépíteni egy olyan érdekbeszámítási rendszert, amely az egyes társadalmi rétegek érdeke­it szimulálta. Bár ez a me­chanizmus sem működött igazán jól, de azért egy mű- ködőképesebb rendszert tett lehetővé, mivel valamennyi­re átlátszottak a valóságos értékmozgások, a hangok „föl hallatszottak”, volt visz- szacsatolási rendszer. Ez a mechanizmus azonban mindazok hangjának felerő­södésével, akik a munkás- osztály nevében, de annak valóságos érdekeivel ellen­tétben a múltat akarták megörökíteni, a hetvenes évek folyamán megkövese­dett, működésképtelenné vált. Egyéni vélemény — platform — ön azt írta említett ta­nulmányában, hogy „csak új arcok képesek kitelesen és érdemben képviselni az új politikát”. Miért tartja a 'politikai megújulás egyik kulcskérdésének az új típu­sú politikusok megjelenését? — Mert ma olyan politi­kusokra lenne szüksége a pártnak, akik nem járták ki a konzervativizmus vezérka­ri akadémiáját, akik inno­vatív módon képesek rea­gálni a problémákra, akik önálló személyiséggel — önálló arccal — rendelkez­nek, amelybe a személyes felelősség mozzanata is be­épül. A Havasi-jelenséget ebből a szempontból nagyon jellemzőnek tartom. Havasi Ferenc emlékezetes rádió­interjújában nem azt fáj­lalta, hogy kiszavazták a Központi Bizottságból, ha­nem azt, hogy azokkal együtt, akik ellen harcolt. Ez csattanós bizonyítéka an­nak, hogy amíg nem ismer­jük politikai vezetőink ar­culatát, addig — a legfel­sőbb pártvezetés szűk körét leszámítva — eligazodni sem nagyon tudunk a párt ügyeiben, mert elmosódik a választóvonal a reformpárti­ak és a reformellenesek kö­zött. — Amit ön most elmon­dott, az felveti a párton be­lüli platformszabadság kér­dését. Ezzel szemben — bár a KB mellett működő politikai munkabizottság a platformszabadságot elfo­gadhatónak tartja és vita­anyagot készít a működése feltételeiről — mintha újra az egységet követelő hangok erősödnének. — Ahhoz, hogy platform szülessék, egy koherens gon­dolatrendszerre van szük­ség. Politikusaink ehhez nem szoktak hozzá. Ezért én most nem arra helyezném a hangsúlyt, hogy a párton belüli eltérő platformoknak nincs elég nyilvánossága, bár ez is igaz, hanem azt mondanám, hogy vezetőink kellően tág nyilvánosság ese­tében sem lennének képesek kész platformokkal előállni. A két dolog szorosan össze­tartozik, hiszen eltérő plat­formok, markáns elképzelé­sek nem szoktak csak úgy kipattanni az emberek fejé­ből, hanem kizárólag nyilvá­nos vitákban alakulhatnak ki; ne feledjük a platform sohasem egyes szám. Új típusú pártvezetök — Nem jogos-e a félelem, hogy ez a fajta platformsza­badság a párt pártokra hul­lásának veszélyét is magá­ban rejti? — A történelem során már sokan elmondták, tehát nem én találtam ki, hogy min­den valódi politikai tevé­kenység kockázattal jár. Az elmúlt harminc évben foko­zatosan felszínre kerül a rendszer működésképtelen­sége, és lassan elfogyasztot­ta a tartalékokat. Most ér­keztünk ahhoz a ponthoz, hogy legjobban a jelen rend­szer fenntartása és újrater­melése destabilizál, tehát csak a radikális megújulás stabilizálhat. Ez olyan dolog, amit a pártban még mindig sokan nem hajlandók elfogadni, és kapálóznak ellene. Tehát nemcsak új típusú pártveze­tőkre van szükség, hanem politizáló pártra is, és min­den párttagnak tudatosíta­nia kellene, hogy aki nem akarja vállalni ezt a re­formok jegyében politizáló pártot, annak le kell vonnia a következtetéseket. V. T. K. Korszerű technológiával rendelkező gyorsfagyasztó üzemet adtak át nemrégiben a Nyír­ségben. A több mint félmilliárd forintos beruházást egy gazdasági társulás hozta létre, amely a környéken termesztett zöldség és gyümölcs feldolgozására létesült és amely­nek gesztorgazdája a Nyírlugosi Állami Gazdaság. A mínusz 35—40 Celsius-fokra mély­hűtött és csomagolt termék közel 90 százalékát külpiacon, elsősorban a Skandináv or­szágokban értékesíti a három műszakban 160 embernek munkát adó hűtőház. (MTI­fotó; Elek Emil)

Next

/
Thumbnails
Contents