Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-24 / 47. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ^fJ\9S 1989. FEBRUÁR 24». . 3 Kongresszusra készülve Tükröt állítottak a tagság elé KlSZ-küldöttértekozlet a Killiénon A küldöttek egy csoportja Szerda délután a Killián György Repülő Műszaki Főiskola KISZ-bizattsága az ifjúsági mozgalom XII. kongresszusára való felkészülés jegyében küldöttértekezleten adott számot a XI. kongresszus óta végzett munkáról, kialakította saját politikai elképzeléseit, javaslatokat téve a KISZ Nép- hadseregi Bizottságának politikai platformjához is. Ezt követően megerősítette a funkcióban levő KISZ-bi- zottsági tagokat, képviselőt delegált a KISZ Néphadseregi Bizottságába, illetve küldötteket választott meg mind a néphadseregi küldöttértekezletre, mind pedig a KISZ XII. kongresz- szusára. Az értekezlet munkájában részt vett és felszólalt Molnár István őrnagy, a KISZ Néphadseregi Bizottságának első titkára. Azt követően arról kérdeztük őt, hogyan értékeli a KISZ-bizottság beszámolója, valamint a vita alapján a főiskolán folyó mozgalmi munkát? Válaszában bevezetőként arról szólt, hogy e fórum jól illeszkedik a Magyar Néphadsereg KlSZ-szervezetei- nek életébe. A fiatalok értekezlete jó politikai légkörben, közvetlen hangulatban zajlott le. A beszámoló — mely egy jelentős időszakot, az előző kongresszus óta eltelt időt fogta át — nem egy „leltárt” adott az elvégzett munkáról, hanem tükröt állított a tagság elé, melyben láthatóvá váltak azok a feladatok, amelyek a mozgalmi munka további tennivalóit adják. Tulajdonképpen e tennivalókról szóltak a küldöttek is — a tanulmányi, szabadidős tevékenységről, a sportélet feltételeiről — melyek a KISZ-bizottság mellett feladatot jelentenek az államipolitikai vezetés számára is. A főiskolai KISZ-bizottság politikai platformjával kapcsolatban arról érdeklődtünk az első titkártól, hogyan látja abban a megújulási törekvéseket. A KISZ-bizottság színvonalas anyagot dolgozott ki — hangzott a válasz —, melyben jól érzékelhető, hogy elsősorban azokra a kérdésekre helyezte a hangsúlyt, amelyek a főiskola fiataljainak ' feladataiból következnek. Végezetül arról kérdeztük Molnár István őrnagyot, hogyan értékeli a KISZ Néphadseregi Bizottsága a Kil- liánon folyó if júsági munkát. Válaszában kitért arra, hogy a főiskolán hallottak és tapasztaltak alapján úgy ítéli meg: a mozgalmi munka feltételei biztosítottak, alapjai szilárdak, melyek lehetőséget adnak a küldöttértekezleten .megfogalmazottak valóra váltására. Ebből következően is a KISZ Néphadseregi Bizottsága — a korábban itt járt bizottság jelentése alapján — a közelmúltban tartott ülésén úgy határozott, hogy az itt folyó ifjúsági munkáért javasolja a KISZ KB Vörös Vándorzászlójának adományozását. Ez — úgy hiszem — fémjelzi az itt folyó munka értékelését. Félegyházi Török Imre Fotó: Berman Dávid A kistermelők fórumán Tapasztalatcsere az értékesítési biztonságról és az érdekképviseletről Ma Él hollaal ziMségftlékkel ismerkedhetnek az irdeklMik Kertészkedéssel foglalkozó kistermelők részére szaporítóanyagok, termelőeszközök bemutatójával és árusításával egybekötött kétnapos szakmai rendezményso- rozat kezdődött tegnap délelőtt Szolnokon a Mészöv székházéban. A rendezők — a kisüzemi termelés állami felügyeletét és érdekképviseletét ellátók, a tevékenységhez kapcsolódó kereskedelmi vállalatok — nevében a házigazda megyei szövetség titkára, Gazdag Sándor köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket, hivatásos és hobbikertészeket. A kistermelés jelentőségéről, a megye gazdaságában betöltött szerepéről Zeíe- nyánszki András, a megyei pártbizottság titkára tartott vitaindítót. Mint elmondta, a megye agrártermelésének mintegy 35 százaléka származik a csaknem százezer emberhez kapcsolódó, jórészt a fogyasztási és a mezőgazdasági szövetkezetek által integrált háztáji és kisegítő gazdaságokból. Országos adattal illusztrálta a kistermelés bővülésének dinamikáját: 1976-ban egy-egy család 40 ezer forint értékű mezőgazdasági terméket állított elő, 1987-ben viszont már meghaladta a 60 ezer forintot a részben önellátásra, részben piaci értékesítésre termelt áruik értéke. A helyi munkaerő-foglalkoztatás és a kiegészítő jövedelemszerzés szempontjából mind nagyobb jelentőséggel bíró kistermelésnek — folytatta a megyei pártbizottság titkára — a nagyüzemek taglétszámának csökkenése és a generáció- váltás miatt ma már kevésbé szoros a téesztagsághoz fűződő kapcsolata. Mind erősebb viszont ebben a szektorban is a koncentráció, a szakosodás és a vállalkozói jelleg. Miután néhány esztendeig még nem_ számolhatunk a hazai fogyasztás növekedésére, az önellátás mellett a piacra, elsősorban exportra termelés mindinkább előtérbe' kerül. Szólt Zelenyánszki András a fentiekből adódó tennivalókról is. Arról többek között, hogy mindenekelőtt a termelők, a felvásárlók, a feldolgozók és a kereskedők kölcsönös érdekeltségét megteremtve biztosítani kell a kistermelők részére az értékesítési biztonságot. A MÉM mezőgazdasági kistermelői és kisvállalkozási osztályának képviselője a vitaindító kapcsán elismerően nyugtázta: örvendetes, hogy Szolnok megyében a politikai és állami vezetés a rangjának megfelelően értékeli és segíti a kistermelést. A háztáji és kisegítő gazdaságokat sem kímélő problémák között sorolta a termeléshez szükséges ipari eredetű anyagok és eszközök fokozatos drágulását, a külpiaci versenyképesség szempontjából meghatározó támogatások csökkenését, valamint a jövedelmezőséget rontó hitelkamatterheket. Az utóbbiak kapcsán megemlítette, hogy a tárca tervei között szerepel a kistermelői szektor bevonása a világbanki hitelrendszerbe, elsősorban tőkés exportra történő termeltetés céljából. A biztonságos értékesítéshez szabályozott piac kiépítésére van szükség és kellő információk alapján szervezett, az arra a célra létrehozott intervenciós alapból támogatott kistermelésre. Ehhez viszont szakmai szövetségek egyesülések útján meg kell teremteni a termeléstől a végtermék értékesítésigaz egész vertikumot átfogó valós érdekképviseletet, és megszilárdítani a szerződéses fegyelmet. A kistermelői fórum tegnapi résztvevői a humusztrágya alkalmazási lehetőségeivel és a szaporítóanyag, valamint kisgép- és alkatrészbeszerzési lehetőségekkel is megismerkedhettek, részben szakmai tájékoztatók, részben árubemutatók kapcsán. Az utóbbiakon vásárlási lehetőséget is biztosított a Szolnoki Agroker Vállalat és a Vetőmagter- méltető és Értékesítő Vállalat területi központja. Azok az érdeklődők, akik ma kapcsolódnak a programba, többek között a mezőgazdasági kistermelők érdekvédelmével, a spárgatermesztés Szolnok megyei lehetőségeivel kapcsolatos előadást hallhatnak. Ezenkívül olyan neves holland cégek, mint a Sluis és Groot, valamint a Nunhems — az utóbbinak egy éve kereskedelmi képviselete működik a megyeszékhelyen — zöldség- vetőmag-kínálatával ismerkedhetnek meg Szolnokon, a Mészöv székházában. T. F, Vállalni a politizálás kockázatát Beszélgetés Ágh Attila politológussal — ön a Valóság, című folyóirat 1988 szeptemberi számában megjeleni, Az új múlt című tanulmányában a neosztálinizmus természetrajzát vizsgálja. Véleménye szerint a társadalomtudományok mennyiben ludasak abban, hogy régiónk nem tud kilépni a szocializmus sztálini koncepciójából? — Kz bizonyos, hogy leegyszerűsítés lenne azt mondani: az egyik oldalon ott van a vétkes hatalom, a másik oldalon pedig a szűz tudomány vagy a szűz művészet. Válsághelyzetben a sztálinista politikai hatalmi döntési központ elég durván és elég közvetlenül rendeli maga alá a társadalmi rend többi tagját. Válságmentes időszakokban pedig a társadalmi életnek ezek a területei hasonulnak a politikai hatalom döntési szférájához: ugyanolyan belső struktúrákat alakítanak ki, ugyanúgy egy elit jellegű képződmény jön bennünk létre, ugyanúgy elszakad a tudomány és a művészet civil társadalma a tudomány és a művészet hatalmától. Magyarán kettős hierarchia alakul ki az élet minden területén. Bürokratikus kinövések A hatalom nemcsak a gazdaságban szereti a minél nagyobb, annál szocialistább elvet, hanem a társadalmi élet minden területén nagy alakzatok kialakítására törekszik, mert ilyen módon kevés ember által nagy tömegek ellenőrizhetők, A jól ismert filozófiai kifejezéssel élve ugyanolyan elidegenedés megy végbe a tudomány és a művészetek művelői és vezetői között, mint az egész életben a civil társadalom és a politikai hatalom között. A szocializmus lenini formájában és annak végérvényesen deformálódott sztálini formájában a forradalmi pillanat, a társadalom strukturális meghatározottságává vált, aztán saját logikájánál fogva tovább pörgött. Tehát amit Lenin még bürokratikus kinövésnek tartott, az vált a rendszer lényegévé. Ma már látszik, hogy ez egy olyan társadalmi rendszert alakított ki, amiről csak egyet lehet mondani: nem működőképes. Tehát annak a hatalomgyakorlási formának, amely a hatalmi viszonyok közös nevezőjére von minden társadalmi szférát és így homogenizálja őket — ezt próbáltam extenzív hatalomgyakorlási módnak elnevezni —, nem egyszerűen politikai, gazdasági vagy morális kritikáját kell adnunk, hanem rá kell mutatnunk, hogy egészében képtelen a társadalmi folyamatok normális és ésszerű szabályozására. —Miben látja annak okát, hogy az 56—57-es fordulat nem volt képes átlépni a sztálinizmuson? — Elsősorban abban, hogy csak a hatalomgyakorlás formai mozzanatai változtak meg. Az 56—57-es fordulat felszínen maradó jellegére utal az is, hogy a felső vezetés tulajdonképpen érintetlen maradt. Egy maroknyi ember ugyan kikerült a hatalomból, némileg átszerveződtek az erőviszonyok, és változott a stílus is. Ez természetesen nagy megköny- nyebbülést jelentett az ország lakosságának. Üj mozzanat volt a magyar politikában, hogy a párt vezetése a hatvanas évek tapasztalatai alapján megpróbált kiépíteni egy olyan érdekbeszámítási rendszert, amely az egyes társadalmi rétegek érdekeit szimulálta. Bár ez a mechanizmus sem működött igazán jól, de azért egy mű- ködőképesebb rendszert tett lehetővé, mivel valamennyire átlátszottak a valóságos értékmozgások, a hangok „föl hallatszottak”, volt visz- szacsatolási rendszer. Ez a mechanizmus azonban mindazok hangjának felerősödésével, akik a munkás- osztály nevében, de annak valóságos érdekeivel ellentétben a múltat akarták megörökíteni, a hetvenes évek folyamán megkövesedett, működésképtelenné vált. Egyéni vélemény — platform — ön azt írta említett tanulmányában, hogy „csak új arcok képesek kitelesen és érdemben képviselni az új politikát”. Miért tartja a 'politikai megújulás egyik kulcskérdésének az új típusú politikusok megjelenését? — Mert ma olyan politikusokra lenne szüksége a pártnak, akik nem járták ki a konzervativizmus vezérkari akadémiáját, akik innovatív módon képesek reagálni a problémákra, akik önálló személyiséggel — önálló arccal — rendelkeznek, amelybe a személyes felelősség mozzanata is beépül. A Havasi-jelenséget ebből a szempontból nagyon jellemzőnek tartom. Havasi Ferenc emlékezetes rádióinterjújában nem azt fájlalta, hogy kiszavazták a Központi Bizottságból, hanem azt, hogy azokkal együtt, akik ellen harcolt. Ez csattanós bizonyítéka annak, hogy amíg nem ismerjük politikai vezetőink arculatát, addig — a legfelsőbb pártvezetés szűk körét leszámítva — eligazodni sem nagyon tudunk a párt ügyeiben, mert elmosódik a választóvonal a reformpártiak és a reformellenesek között. — Amit ön most elmondott, az felveti a párton belüli platformszabadság kérdését. Ezzel szemben — bár a KB mellett működő politikai munkabizottság a platformszabadságot elfogadhatónak tartja és vitaanyagot készít a működése feltételeiről — mintha újra az egységet követelő hangok erősödnének. — Ahhoz, hogy platform szülessék, egy koherens gondolatrendszerre van szükség. Politikusaink ehhez nem szoktak hozzá. Ezért én most nem arra helyezném a hangsúlyt, hogy a párton belüli eltérő platformoknak nincs elég nyilvánossága, bár ez is igaz, hanem azt mondanám, hogy vezetőink kellően tág nyilvánosság esetében sem lennének képesek kész platformokkal előállni. A két dolog szorosan összetartozik, hiszen eltérő platformok, markáns elképzelések nem szoktak csak úgy kipattanni az emberek fejéből, hanem kizárólag nyilvános vitákban alakulhatnak ki; ne feledjük a platform sohasem egyes szám. Új típusú pártvezetök — Nem jogos-e a félelem, hogy ez a fajta platformszabadság a párt pártokra hullásának veszélyét is magában rejti? — A történelem során már sokan elmondták, tehát nem én találtam ki, hogy minden valódi politikai tevékenység kockázattal jár. Az elmúlt harminc évben fokozatosan felszínre kerül a rendszer működésképtelensége, és lassan elfogyasztotta a tartalékokat. Most érkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy legjobban a jelen rendszer fenntartása és újratermelése destabilizál, tehát csak a radikális megújulás stabilizálhat. Ez olyan dolog, amit a pártban még mindig sokan nem hajlandók elfogadni, és kapálóznak ellene. Tehát nemcsak új típusú pártvezetőkre van szükség, hanem politizáló pártra is, és minden párttagnak tudatosítania kellene, hogy aki nem akarja vállalni ezt a reformok jegyében politizáló pártot, annak le kell vonnia a következtetéseket. V. T. K. Korszerű technológiával rendelkező gyorsfagyasztó üzemet adtak át nemrégiben a Nyírségben. A több mint félmilliárd forintos beruházást egy gazdasági társulás hozta létre, amely a környéken termesztett zöldség és gyümölcs feldolgozására létesült és amelynek gesztorgazdája a Nyírlugosi Állami Gazdaság. A mínusz 35—40 Celsius-fokra mélyhűtött és csomagolt termék közel 90 százalékát külpiacon, elsősorban a Skandináv országokban értékesíti a három műszakban 160 embernek munkát adó hűtőház. (MTIfotó; Elek Emil)
