Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 24. 1 A Dél-alföldi Magazin fóruma után Válaszok a tiszazugi kérdésekre A Magyar Televízió Szegedi Stúdió­ja hétfő esti adásában fórumot rende­zett Tiszazug és Kunszentmárton életé­ről, ügyes-bajos dolgairól — az ott élőket foglalkoztató gondok megvitatása érdeké­ben. A stúdió vendége volt Bereczki La­jos, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese, aki az elhangzott, de a műsoridő alatt meg nem válaszolt kérdésekre la­punkban tér vissza, az alábbiakban ad a felvetődött problémákra tájékoztatást. Az életbe lépett társasági törvény és az új gazdasági szabályozók tették lehetővé, hogy az Eternit Vállalat selypi gyára a korábbinál nagyobb önállósággal rendelkez­zék. Az új lehetőségek az exportpiac kiszélesítését és a bérek nagyobb differenciá­lását teszik lehetővé. Az üzem vezetése tisztességes nyereségre számít az idén, amel­lett, hogy huszonhatmillió forintos beruházással környezetvédelmi berendezést — korszerű porleválasztót — is épített. A hőszigetelő aszbesztcementből 200 ezer négy­zetmétert gyártanak évente. MTI-fotó: H. Szabó Sándor Fellépnek Senlis-Een és Párizsban is Vendégszereplésre készül a Tiszaparti Gimnázium kórusa — A megye a kisközsége­ket valóban meg akarja tar­tani, vagy ezt csak hangoz­tatja? I — Szándékunkat tények­kel támasztom alá. Gazda­ságpolitikai intézkedésekkel elősegítjük a térségben meg­levő termelőegységek gyor­sabb fejlődését. Munkahely­teremtő pályázatok vannak készülőben, illetve elbírálás alatt. A térségben több köz­ség üdülőkörzetté történő ki­építése is napirenden van. A kereskedelmi ellátás javítá­sa érdekében a Nagyrévi Ti­szazug Tsz, fejlesztéseket határozott el. A községek vízellátásának megoldása 1990-ben befejeződik. Törek­szünk arra, hogy intézmé­nyeik elérjék a megye más térségeinek színvonalát. Az úthálózat, hírközlés fejlesztése, ha most kis lépé­sekkel is, de folyamatos. A térségfejlesztésben oroszlán- része azonban mégiscsak a helybelieknek lesz. A Megyei Taníts tavaly decemberi ülésén hozott határozata tö­rekvéseik megvalósításá- bani közreműködésre kötelez bennünket. Az MTA Regio­nális Kutató Központja tu­dományos igényességgel mér­te fel a Tiszazug helyzetét, megfogalmazta a fejlesztés fő irányait. Ezt a témát a térség érdeklődő közönségé­vel a helyszínen fórumon szeretnénk megvitatni. — Mi a véleménye arról, hogy a tiszazugi falvak Bács-Kiskun megyéhez sze­retnének csatlakozni? — A megyei tanács veze­tőinek csak Tiszazug község lakossági fórumain felvetet­tekről van tudomása. Me­gyék közötti területátcsato­lás hazánkban ritka eset. Végrehajtása bonyolult, a döntés a Minisztertanács ha­táskörébe tartozik. Mi a gondjuk megoldását nem a területátcsatolásban látjuk, jóllehet az elől sem zárkó­zunk el. Véleményünk szerint to­vább kell „nyitni” a megye­határt, elő kell segíteni, hogy ami a tiszazugiaknak kell a Tisza másik oldaláról, ahhoz hozzájussanak. A megye ha­tárán lévő községek törté­nelminek nevezhető sérelme­it nyílt, őszinte eszmecseré­vel kell feloldani. Kötelessé­günk és felelősségünk, hogy a térség, benne Tiszazug el­maradását önökkel együtt mi szüntessük meg. — Számítani lehet-e a kunszentmártoni bíróság visszahelyezésére? — A Kunszentmártoni Já­rásbíróságot az Elnöki Ta­nács 21/1983 sz. határozatá­val szüntette meg. Megyei tanácsi hatáskör ebben a kérdésben nincs. Tiszazug ál­lampolgárainak felvetésével egyetértünk, ügyükben több­ször eljártunk, és el fogunk járni illetékes főhatóságok­nál. 1990-ben változik a bí­róságok száma és feladatkö­re. Ezzel a változással a ti­szazugiak gondja is megol­dódik. — Mit tesz a megye Tisza­zug kereskedelmi ellátásá­ért? — A kereskedelmi ellátás szervezése a helyi tanácsi és kereskedelmi vállalat felada­ta. Az árualap ugyanúgy biztosított, mint másutt. Amennyiben a Kunszent­mártoni ÁFÉSZ a helyzeten nem tud vagy nem akar vál­toztatni, úgy a tiszazugi ÁFÉSZ-tagok — akik koráb­ban megszavazták az egyesü­lést — most kezdeményezzék a szétválást és az önálló ÁFÉSZ létrehozását. A helyi tanácsok szorgalmazzák azt, hogy termelőszövetkezetek és a magánszemélyek nyissanak és üzemeltessenek boltokat. Ezeknek részvényese lehet a helyi tanács is. A megyei tanács pályázat alapján ilyen fejlesztésekhez nyújt támogatást. — Mikor lesz gáz Tiszazu­gon? — A térségen halad ke­resztül a Gyomaendrőd— Városföld közötti nagy nyo­mású gázvezeték, amelynek kapacitása Tiszazug ellátását is ki tudná elégíteni. Ennek megvalósítása igen költsé­s ges, a község belterületéig a kiépítés mintegy 40 millió forintba kerülne, amelynek fedezetét az igénylő ^tanács­nak kei! biztosítania. Ha a tanács vezetése erre igényt tart. készen állunk a kon­zultációra. — Van-e lehetőség a Ti­szakürt—Bogaras—Csépa ' összekötőút megépítésére? — Tiszakürt—Bogaras— Csépa összekötőút megépíté­sét a megyei tanács több éve tervezi. Megvalósítása, csak több ágazat pénzeszközének koordinált, együttes felhasz­nálásával lehetséges. A Köz­lekedési Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium által az össze­kötőút építésére kiírt pályá­zatot Szolnok Megyei Ta­nács megpályázta. Amennyi­ben azt elnyeri, abban az esetben az út építésére 1989 —90-es évben lehetőség nyí­lik. Mikorra várható a csong­rádi vízlépcső építése és el­készülte. Nem megoldott a Csépa—Csongrád közötti közlekedés sem. A komp üze­meltetése nem biztos, így szükségessé válik egy hídnak a megépítése. Ez a híd várha­tóan mikor épül meg? — A csongrádi vízlépcső építése nincs napirenden. A Csépa—csongrádi összekötő úton lévő pontonhíd a Köz­lekedési Minisztérium dön­tése alapján tartósan meg­marad. Űj közúti Tisza-híd építésére nem kerül sor a közeljövőben, a jelenleg életben lévő fejlesztési ter­vek nma tartalmazzák. A legszükségesebb közúti la­kossági forgalmat amennyi­ben árvíz vagy jégzajlás nincs, le tudja bonyolítani. — Rövidesen lezárják a 44-es úton lévő Tisza-hidat mintegy két évre. Milyen ideiglenes átkelési lehetőség (pl. komp) lesz Tiszaugnál? A tiszaugi Tisza-híd az el­végzett hídvizsgálat alapján jelentős felújítást igényel. A felújítási munkák mértéké­ben és módjában a döntés ez év közepére várható, ezt kö­vetően kerül sor a kiviteli tervek készítésére. 1989-ben jelentősebb torgalomkorlá- tozással járó munka nem várható. Bármilyen lakossá­got érintő korlátozásra sor 'kerül, előtte, a híd kezelője megfelelő lakossági tájékoz­tatást ad. A híd felújításá­nak idején a tömegközleke­dést minden esetben, ha kor­látozottan is, de biztosítják. — Várható-e előrelépés Kunszentmárton teiefonhely- zetében? — Kunszentmártonban az elmúlt év elején helyezték üzembe a posta új épületét. Itt működik a kézi kapcso­lású telefonfőközpont, amely a város és .Tiszazug telepü­léseinek távbeszélő ellátását szolgálja. A 350 állomásos te­lefonközpontot 580 állomás­kapacitásúra bővítették. A szolnoki városi postaműszaki beruházással összefüggően új rendszerű helyközi kapcso­latbővítésre kerül sor. Kun­szentmárton és Szolnok kö­zötti áramkörök harminccal bővülnek, ezzel jelentősen lerövidül a távhívásban a várakozási idő. Kunszent­márton távbeszélő ellátásá­nak javításával egyidejűleg lehetőség nyílik Cserkeszőlő, Tiszakürt, Tiszaug, Tiszasas és Csépa telefonhelyzetének javítására is. Ennek konkrét kidolgozását, illetve műszak5 megoldását a Debreceni Pos­taigazgatóság két hónapon belül kidolgozza. A megvaló­sítás pénzügyi lehetőségek függvényében történik, ami helyi lakossági anyagi teher­viselést is feltételezi. A franciaországi Amiens városából kaptuk a hírt, hogy a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola kórusát meghívták egy áprilisban megtartásra kerülő, ottani kórustalálkozóra. Megkerestük Pataki Mi­hályt, az iskola igazgatóját, aki elmondta, hogv már a hivatalos meghívólevél is megérkezett, sőt tisztázódtak a picardiai vendégszereplés részletei is. — Nagyon örülünk, hogy kórusunk jó híre eljutott Amiensbe. s talán nem is véletlenül, hiszen tavalyelőtt Finnországban szerepeltek nagy sikerrel énekeseink, is- valy pedig egy prágai nem­Ismót lesz Belföldi ligiközlekedis Hosszú évek után hama­rosan újból megindulhat Ma­gyarországon a belföldi lé­giközlekedés. A Közlekedé­si, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban felmérték, hogy milyen igények vannak erre, s azt is vizsgálták, hogy a meglévő feltételeken túl milyen újabbak szükségesek a városok közötti, nem me­netrend szerinti, közforgal­mú repülés megindítására. Az erre vonatkozó pozitív döntéseket nagymértékben befolyásolta az a sürgető igény, hogy a vidéki nagyvá­rosok szorosabban kapcso­lódjanak Magyarország ide­genforgalmi, üzleti, közle­kedési vérkeringésébe. Az országban több az olyan — elsősorban csak mezőgazdasági és sportcélra használatos — repülőtér, amely alkalmas lehet utas- forgalomra is. Ezek egy ré­szét viszonylag kis ráfordí­tással be lehet vonni a bel­földi repülésbe. A felméré­sek szerint az idén több re­pülőteret is megnyithatnak: így Nyíregyházán, Pécsett, Balatonkiiliti-Siófokon, Ka­posváron és esetleg Békés­csabán. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács mintegy 10 mil­lió, a Baranya megyei Ta­nács 4, a Pécs Városi Ta­nács pedig 2 millió forintot áldoz az idén erre a célra. A következő években to­vábbi repülőterek bekapcso­lására is számítani lehet, így például Szegeden, Haj­dúszoboszlón és Budaörsön. A fejlesztéseket fokozato­san valósítják meg. zetközi kórusfesztiválról hoz­tak haza ezüst diplomát. Ügy tudjuk, hogy a picardia- iak a tavaly nyári Szolnok megyei látogatásukkor elvit­ték magukkal a kórusunk­kal készített hanglemezt, és ennek meghallgatása is mo­tiválta döntésüket — mon­dotta az iskola igazgatója. — Mikor utaznak, mi lesz a program? — Talán mondanom sem kell. hogy az iskolának nem volt pénze az utazáshoz. Szerencsénkre a Kőolajkuta­tó Vállalat, a Tiszamenti Ve­gyiművek, a megyei és a szolnoki városi tanács mű­velődési osztálya támogatás­ban részesítette a kórust — amelyért ezúttal is köszöne­Olvastam lapunkban, hogy a Szolnoki Városi Ta­nács ülésén megállapítot­ták a városi tanács elnöké­nek és helyetteseinek idei munkabérét és jutalmazá­suk összegét. • örvendetes, hogy a vá­lasztott testület dönt a ve­zető tiszségviselők. munka­béréről. jutalmazásáról. A tudósítás viszont a továb­biakban arról szól, hogy — idézem —: „A tanácstagok némi vita után — Czibul- káné dr. Németh Emilia vá­rosi tanácstag, volt általá­nos elnökhelyettes javasla­tára — úgy döntöttek, hogy nem hozzák nyilvá­nosságra a tisztségviselők munkabérét. Ugyanakkor kevesellték a 1városi tanács elnökének és helyettesei­nek juttatását, ezért kez­deményezték, hogy a jr\e- gyei tanács elnökével kö­zösen a következő tanács­ülésen térjenek vissza p témára. Tették mindezt azért, mert nézetük szerint nem helyes, hogy a város első köztisztségviselőjének — illetőleg helyetteseinek — juttatása jóval alulmúl­ja egyes — közepes mére­tű, közepesen gazdálkodó — vállalatok vezetőinek bevételeit.” A viszonyítás összefüggé­seiről — konkrét ismeretek hiányában — nem mond­hatok véleményt. Annál is inkább nem. mert a tanács tisztségviselőinek fizetését nem ilyen meg olyan vál­lalati vezetők fizetés és jö­vedelem viszonyaihoz kell tét mondok —, így április 6-án repülőre ülhetnek lá­nyaink. Az első fellépésre Senlis-ben. a Cziffra-alapít- vány kápolnájában kerül sor — azt hiszem, ez minden magyar kórus álma, vágya — ezt követőén három hang­versenyt adunk Amiens-ben, egyet pedig Párizsban, ápri­lis 13-án, a Pompidou Kul­turális Központban. Műso­runkon elsősorban magyar kórusművek szerepelnek, fő­leg Bartók és Kodály, de más művek is, az együttes — talán méltán mondhatom — gazdag repertoárjából, dr. Bartáné Góhér Edit vezény­letével. arányosítani, hanem saját felelősségükhöz, munká­jukhoz. Hátha az „egyes” vállalatvezetők fizetése és jövedelme körüli gyakorlat rossz?! Ami viszont joggal bosz- szanthatja az állampolgárt; tudhatja mennyi az angol királynő jövedelme, a ma­gyar miniszterelnöké, az MSZMP KB titkárai stb., de . . . A közvélemény teljes semmibe vevését jelenti az értelmetlen titkolózás! A nyíltság alapvető értelme­zése szerint a szolnoki vá­rosi tisztségviselők munka­bérének és jutalmazásának összegét akkor is nyilvá­nosságra kell hozni ha azt az igen tisztelt tanács ke­vesli. Döntésük bizonyára — az összegre tett megál­lapításukat illetően — bölcs, tehát célszerű. Ha a tanácstagok keveslik a tisztségviselők juttatását, akkor emeljék azt meg a munkaérték arányában. De a választópolgárok joggal elvárják — ahogy minden kérdésben! — az ebbéli tá­jékoztatást is, hiszen végül is a tanácsi tisztségviselő­ket az adófizető állampol­gárok pénzéből fizetik. Meg vagyok arról győződ­ve, hogy nemcsak jogsze­rűen, de erkölcsi normá­inknak megfelelően. Miért kell olyan helyze­tet teremteni, hogy a szol­noki tanácsi vezetők körül is pletykák, mendemondák alakuljanak ki? Tiszai Lajos A pátyi Zsámbéki Termelőszövetkezet korsz erű diagnosztikai műszerekkel felszerelt bá­zisát adták át a közelmúltban Zsámbékon. Az átvizsgálás során rendszámmal ellátva kerülnek a közületekhez, illetve magánfuvarozókhoz az IFA tehergépkocsik, évente mintegy 3850 darab. Képünkön rendszámmal, ablaktörlővel látják el az új gépjárműve­ket, (MTI-fotó: Kerekes Tamás) T. L. Füstölgők magamban Köd — de minek?

Next

/
Thumbnails
Contents