Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 24. A sokféle mozgás a szocializmus életképességének, erejének forrása Mihail Gorbacsov bosMódo Kljovben Csütörtök délután Mihail Gorbacsov Kijev egyik kul- túrközpontjában a város és a terület munkásainak, pa­rasztjainak, párt- és taná­csi aktívájának képviselői­vel. közéleti, tudományos és művészeti személyiségekkel, veteránokkal, fiatalokkal és 'katonákkal találkozott. A találkozón Gorbacsov be­szédet mondott. Mihail Gorbacsov a belpo­litikai kérdések után részle­tesen szólt a szocialista or­szágokban zajló folyamatok­ról, a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország viszp- nyáról. Egyebek közt a kö­vetkezőket mondta: — A szocializmus mind aktívabban kapcsolódik be az összemberi történelem- alkotó folyamatba. Mind­egyik szocialista ország né­pe maga választja meg a szocializmus építésének módszereit és formáit, olya­nokat, amejyek megfelelnek történelmileg kialakult nem­zeti értékeinek, anyagi lehe­tőségeinek és szellemi erő­tartalékainak. Sok szocialis­ta ország keresi most az új életminőségre való áttérés és a társadalmi konszolidáció lehetőségét a szocialista de­mokrácia kibontakoztatása útján,. Mindegyik önállóan oldja meg a. maga problé­máit, saját válaszokat keres saját népe problémáira. ' A sokféle mozgás a közös elv és cél felé a szocializmus életképességének és ereje-' nek forrára. Az új külpoliti­kai gondolkodás jegyében — nemcsak elvben, -hanem gya-‘ korlatban is — átalakítjuk a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat a feltétlen önállóság, a teljes egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a szocializmus előző időszakából származó hibák és torzulások kikü­szöbölése, a kölcsönös érde­kek nagyobb mérvű, tudo­mányosan megalapozott fi­gyelembe vétele, a szolidari­tás és a kölcsönös segítség alapján. Mindez feltételezi valamennyi szocialista or­szág pártjának és kormá­nyának felelősségét saját népe iránt. : A XXI. századra megvál­tozik a szocializmus arcula­ta, más lesz mint a mai. Nem lesz problémamentes, de ha a 'benne szunnyadó anyagi és szellemi erőket az ember javára használja fel, és levonja a szükséges ta­nulságokat gazdag tapaszta­lataiból, feltárja természeté­ből fakadó erejét, az általá­nos haladás jelentős ténye­zője lesz — hangsúlyozta a szovjet vezető. Sevardnadze találkozói (Folytatás az 1. oldalról) solja, hogy — a nemzetkö­zi rendezési konferencia elő­készítéseként — a válság­ban érintett valamennyi fél kétoldalú, akár nem hivata­los tárgyalásokon tárja fel a lehetséges érintkezési pon­tokat — jelentette ki Se­vardnadze. Megfigyelők sze­rint a bilaterális kapcsolat- felvételre vonatkozó kitétel — amely értelemszerűen vo­natkozik a legközvetleneb­bül érintett két félre, Izra­elre és a PFSZ-re is — új, az eddiginél is gyakorlatia­sabb, rugalmasabb szovjet megközelítést jelez. Eduard Sevardnadze han­goztatta: a Szovjetunió, az arab államok és mások ál­tal is támogatott nemzetközi Közel-Kelet-konferencia „az arabok és az izraeliek közöt­ti történelmi megegyezés le­hetőségét kínálná fel a fe­leknek. Ugyanakkor az izra­eli kormánynak azt is tud­nia kell — mondotta Se­vardnadze —, hogy a nem­zetközi konferencia és a PFSZ-szel való párbeszéd el­fogadása egyúttal lehetővé tenné, hogy országaink (a Szovjetunió és Izrael) újabb lépést tegyenek előre a tel­jes körű diplomáciai kapcso­latok helyreállításának út­ján.: A nemzetközi konfe­rencia a visszaszámlálás kezdetét fogja jelenteni a szovjet—izraeli "hivatalos kapcsolatok felvételében”. Eduard Sevardnadze csü­törtökön kétnapos hivatalos látogatásra Bagdadba érke­zett. Sevardnadze érkezése­kor elmondta, hogy üzene­tet hozott az iraki államfő­nek Mihail Gorbacsovtól. Sevardnadze és Arafat újságírók kérdéseire válaszol a há­romórás tárgyalás után tartott sajtóértekezleten (MTI-Telefotó) GENF Magyar felszólalás A genfi leszerelési érte­kezlet csütörtöki ülésén Var­ga István nagykövet kedve­zőnek ítélte a nemzetközi helyzetet a tárgyalások gyor­sabb ütemű és eredménye­sebb folytatása szempontjá­ból. Felszólalásában részle­tesen tájékoztatta az érte­kezlet résztvevőit azokról az egyoldalú intézkedésekről, amelyek eredményeként a Magyar Néphadsereg létszá­ma és fegyverzete jelentős mértékben csökkenni fog. Küldöttségünk vezetője áttekintette a genfi testület előtt lévő kérdéseket, majd részletesen szólt a vegyi fegyverek teljes tilalmáról. „A Magyar Népköztársaság kormányának eltökélt szán­déka, hogy az erről folyó genfi tárgyalások mielőbbi befejezését elősegíti, és az egyezményt az elsők között aláírja” — mondotta a nagy­követ, majd rámutatott: mindenekelőtt a kulcsfon­tosságú problémákra kell megoldást találni, ezek közül is elsősorban az egyezmény ellenőrzésére hivatott intéz­kedéseket kell kimunkálni. Szolidaritás­nagygyűlés Lódzban Hét év óta először legális nagygyűlést tartott szerdán Lódzban a Szolidaritás len­gyel szakszervezet. A közép­lengyelországi textilipari központ stadionjában 7 ez­ren gyűltek össze, és ott volt Leoh Walesa, a Szolidaritás elnöke is, aki rövid beszé­det mondott. TOKIÓ Busb amerikai elnök csü­törtökön, Tokióba érkezése után azonnal találkozott Francois Mitterrand francia köztársasági elnökkel. A két államfő az Egyesült Ál­lamok tokiói nagykövetének rezidenciáján munkaebéd keretében tárgyalt a kétol­dalú viszony és a kelet— nyugati kapcsolatok, a vi­lággazdasági helyzet, a kö­zel-keleti fejlemények kér­déseiről, valamint ö szovjet­unióbeli reformokkal kap­csolatos álláspontjukról. BERLIN Nemzetközi kérdésekről, a két német állam kapcsola­táról, illetve Baden-Würt­temberg tartomány és az NDK együttműködésének távlatairól folytatott nyílt légkörű eszmecserét csütör­tökön Erich Honecker, az NDK Államtanácsának el­(Telexen I lérkexettl nöke és Lothar Späth tarto­mányi miniszterelnök, a Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) alelnöke. Späth Ho­neoker meghívására tartóz­kodik kétnapos látogatáson az NDK fővárosában. BONN Az NSZK Szövetségi Gyű­lése, a Bundestag csütörtö­kön erélyesen elítélte az iráni rendszert, amiért Kho­meini ajatollah parancsot adott ki híveinek Salman Rushdie angol író meggyil­kolására. PRÁGA Két hónaptól egy évig ter­jedő szabadságvesztésre ítél­te szerdán a prágai második kerületi bíróság a Vencel téri megmozdulások hét résztvevőjét, illetve szerve­zőjét. Jana Petrova, Otakar Veverka, David Nemec, Sta­nislav Penc, Petr Placak, Jana Sternöva és Alexandr Vondra ellen rendbontás, il­letve hatósági személy elle­ni támadás bűntette miatt SZÓFIA A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 1917— 1944 között több mint há­romezer bolgár politikai emigráns élt a Szovjetunió­ban, ők az esetek többségé­ben a párt vezető káderei voltak. A sztálini megtorlá­sok azonban a bolgár kom­munistákat sém kímélték: nem végleges adatok szerint közülük 1000-nél több em­bert hurcoltak meg, a ki­végzettek száma pedig meg­haladta a 600-at. Grósz Károly fogadta a francia Nemzetgyűlés elnökét Grósz Károly, az MSZMP főtitkára február 23-án az MSZMP KB székházában találkozott a Laurent Fabius ve­zette francia nemzetgyűlési küldöttséggel. (MTI-Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) Fabius fontosnak ítélte a magyar—francia kapcsola­tok sokrétű fejlesztését, ami új hagyomány alapját vet­heti meg mindkét ország külpolitikájában. Grósz Ká­roly megerősítette: korábbi meghívásunknak megfelelő­en szívesen látjuk hazánk­ban Francois Mitterrand el­nököt. Laurent Fabius üd­vözölte és támogatásáról biztosította a magyar fél ja­vaslatait a gazdasági kap­csolatok új lehetőségeinek feltárására, a magyar és francia vállalatok érdekelt­ségének elmélyítésére, az emberi kapcsolatok bővítésé­re, a kultúra, a nyelvoktatás terén való együttműködés fejlesztésére. Az MSZMP székháza után a francia vendégek az Or­szágházat keresték fel. Itt Stadinger Istvánnal, az Or­szággyűlés elnökével, vala­mint több magyar parla­menti képviselővel találkoz­tak, majd délután először Pozsgay Imre államminisz­terrel találkozott a francia delegáció, amelynek tagjai sok kérdést tettek föl. Pozs­gay Imre, ismertetve a ma­gyar belpolitikai helyzetet, megállapította: a reformokat a válsághelyzet kényszeríti ki. A c^l a valóságos több­pártrendszer és a valóságos demokrácia megteremtése. Mint mondta, az MSZMP je­lenleg megegyezésre törek­szik az új politikai szerveze­tekkel, és úgy véli, hogy a teljes körű versenyhelyzet az 1995-ös választásokat jelle­mezheti majd. A francia delegáció kö­vetkező beszélgető partnere — még mindig az Ország­házban — Szűrös Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke volt. Laurent Fabius rögtön a találkozó elején megfogalmazta, hogy ő és társai milyen külpoliti­kai kérdésekre kíváncsiak leginkább. Szűrös Mátyás elmondta, hogy nekünk nem Romániá­val, hanem azzal a román politikával van gondunk, amely homogén nemzetálla­mot akar megteremteni, s amely hivatalos szintre emel­te a nacionalizmust. Utalt arra, is hogy a szocialista or­szágok körében általában növekszik a megértés a magyar álláspont iránt. Kiegyensúlyozott kapcso­latokra törekszünk kelettel és nyugattal egyaránt — mondta Szűrös Mátyás, hangsúlyozva, hogy Magyar- ország kész belépni az Eu­rópa Tanácsba. Azt is sze­retnénk, ha az európai kö­zösség a Közös Piac 1992-re tervezett teljes belső egysé­gének megteremtése után nem válna bevehetetlen bás­tyává Magyarország számá­ra — állapította meg. A kora esti órákban Lau­rent Fabius a Budapesten élő francia kolónia tagjaival találkozott a nagyköveti re­zidencián, majd pedig — ugyanitt — különböző alter­natív mozgalmak képviselői­vel folytatott beszélgetést. A párt főtitkára Baranyába látogatott Grósz. Károly, az MSZMP főtitkára csütörtökön, a ko­ra esti órákban Pécsre érke­zett és megkezdte kétnapos Baranya megyei látogatását. A párt pécsi székházában a megye és székhelyének veze­tői fogadták, élükön Dányi Pállal, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első titkárával. Piti Zoltánnal, a megyei tanács elnökével és Koltai Dénessel, a városi pártbizottság első titkárával. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem diáksága ne­vében Szabó Imre harmad­éves közgazdászhallgató meghívást nyújtott át Grósz Károlynak egy későbbi alka­lommal tartandó személyes találkozásra, amelyet az egyetem jogi-, közgazdasági és tanárképző karának hall­gatói kezdeményeztek és amelyen a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekről sze­retnének eszmecserét foly­tatni a főtitkárral. Grósz Károly megköszönte a 437 aláírással ellátott meghívó- levelet, ígérve, hogy módot keres az abban foglalt kérés teliesítésére. Az MSZMP főtitkára ez­után a pécsi délszláv k.ub- ba látogatott, ahol a Bara­nyában élő német és dél­szláv nemzetiségek képvise­lőivel találkozott, köszönetét és elismerését fejezte ki a baranyai németek és dél­szlávok képviselőinek a kul­túrájuk és nyelvük megőrzé­sét szolgáló fáradozásért. Bizonylalan az új időpont (Folytatás az 1. oldalról) san mérni kell, ki mennyit fogyaszt. Amikor körülbelül fél évvel ezelőtt az új tari­fákról szóló döntés megszü­letett. az érintett tárcák és hatóságok vezetői megvitat­ták az emelés várható hatá­sait, technikai feltételeit, úgy tűnt, műszakilag is megoldható a lakásonkénti igazságos mérés. Most mé°- is kiderült, nem mérték fel kellően a helyzetet. Arra a kérdésre, hogy mi­kor vezetik be az új tarifá­kat, Szikszay Béla úgy vá­laszolt; annak időpontja még bizonytalan. Iz Országgyűlés sziciális és egészségügyi bizottságának ülésén A megújítás javaslatait vitatták meg A tárca nem kívánja egy­maga eldönteni, hogy milyen legyen a hazai szociálpoliti­ka és az egészségügy, a kö­vetendő irányok meghatáro­zásához segítségül hívja a közvéleményt, a szakembe­reket, s természetesen az or - rzággyűlési- képviselőket — mondta dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi mi­niszter a parlament szakbi­zottságának csütörtöki ülé­sén, amelyen a résztvevők megvitatták a szociálpolitika és az egészségügy megújítá­sára kidolgozott javaslato­kat. A Pesta László elnökleté­vel ülésező szociális és egész­ségügyi bizottság tagjai vas­kos dokumentumokat kaptak kézhez, amelyek részletesen taglalják az egészségügyi rendszer tágabb társadalmi környezetét, a korábban kia­lakult szociálpoi.likai" rend­szer ellentmondásait, és a je­len kihívásaira adható vála­szokat. A vitairatnak minő­sített koncepciótervezet az eddigi tudományos és szak­mai polémiák összegezése, s mint ilyen, nerfi lezárt, vég­leges formába, törvényi pa­ragrafusokba rögzített ösz- szegzés, hanem egyfajta alapanyag — ezt az előter­jesztők is jelezték —. ame­lyet széles körű társadalmi vitára kell bocsátani. A javaslat erőssége — ez a bizottsági eszmecsere egyik egyöntetű megállapítása is volt — a kendőzetlen hely­zetelemzés. Ezzel összefüggő kritikai megállapításaikkal nem fukarkodtak a vita résztvevői sem. Lestáv Lászlóné dr. Varga Mária budapesti képviselő például arról szólt, hogy torzult, Je- züllesztett és méltatlan álla­potok uralkodnak az egész­ségügyben és a szociálpoliti­ka területén. Dr. Eke Károly (Csongrád m) — képviselő- társai szerint ügyészi hang­vételű hozzászólásában komor színekkel ecsetelte a manapság nélkülözésre kény­szerülő emberek problémáit. A védő szerepét magára osz­tó dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád megye) a jelenle­gi kaotikus állapotokért a politikai és a gazdasági in- :ézményrendszerf tette fele­lőssé. A vitairattal kapcsolatban elhangzott észrevételek több­sége ugyan megállapította — így Szentágothai János (országos lista) —, hogy a ja­vaslat gondolatgazdag, a he­lyes tendenciákat jelöli meg, ám a jelenlegi helyzetben különösen nehéz megvalósí­tani. Tekintettel arra, hogy válságos politikai és gazda­sági helyzetben van az or­szág — fogalmazott dr. Sin­kovics Mátyás (Budapest) —, a javaslat alapján egy rövid távú szociális tervet kell ki­dolgozni. Az új társadalmi közmegegyezés egyik kriti­kus pontjaként a szociálpoli­tikát említette Moravcsik Fe- rencné (Bács-Kiskun m.). s rámutatott: hiányzik a di­namizmus az anyagból, amely nézete szerint csak az elosztásra, az újraelosztásra koncentrál. A javaslat hiá­nyosságának minősítette Ko­vács Lászlóné (Budapest), hogy a reáljövedelmek csök­kenését törvényszerűnek te­kinti. A vitatott kérdések sorá­ban az egyik központi he­lyet foglalta el az egészség­ügy és a szociálpolitika fi­nanszírozásának kérdésköre. A hozzászólók természete­sen foglalkoztak az egész­ségügyi rendszer megújítá­sának kérdéseivel is. de a je­lenlegi helyzetben szinte va­lamennyi képviselő a szoci­álpolitikai irányok kijelölé­sét tartotta indokoltnak. A témakör fontosságát hang­súlyozandó dr. Sinkovics Mátyás is szükségesnek tar­totta, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és Politikai Bizottsága is foglalkozzon e témával.

Next

/
Thumbnails
Contents