Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1989. FEBRUÁR 16.

IA tudomány világa \

50 éves a nejlonharisnya

Ki hinné, hogy 1939-ben — amikor már egész Európára ránehezedett a második világháború szörnyű lidércnyomása — a New York-i világkiállításon a látogatók számára az első női nejlonharisnya jelentette a szenzációt. Az első prototípus megjelenésétől számítva akkor hosszú idő telt el a tömeg- gyártásig, de ezt a háborús légkör magyarázza.

Az 1946. évi felvétel azt igazolja, hogy akkor még az USÁ-ban is sorbanálltak a nejlonharisnya-üzlet előtt, s a boldog hölgy azt sem győzte kivárni, hogy frissen szerzett, „zsákmányával” hazaérjen, — már ott, az üzlet előtt a járdára leülve felvette élete nagy álmát: a csodás nejlonharisnyát.

Ma már mindenki számára természetes, hogy a műanyagokat az élet minden területén használjuk. Pedig ezek az anyagok csak fél évszázada ismertek. Az amerikai Du Pont gyár laboratóriumában 1928-ban kezdődtek el a tulajdonképpeni alapkutatások, amelyeket a Harvard egyetemről oda csábított zseni, dr. Wallace H. Carothers irányított. Az ő gárdája nevéhez fűződik a szintéfikus gumi felfedezése ás, amelyet nem sokkal utána követett a nejlon, és sok más szintetikus szál.

— A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete kibővített vezetőségi ülésen kitüntette azokat a tagjait, akik az egyesület, illetve az ágazat tevékenységében kiemelkedő eredményeket értek el. A Mezőgazdaság fejlesztéséért emlékérmet dr, Füleki Miklós, az állategészségügyi szakosztály titkára kapta. Szocialista faluért kitüntetéssel ismerték el Csemány Béla, a Törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz elnökének és dr. Vincze Imre, a Mezőtúri Állami Gazdaság igazgatójának a munkáját. Arany- koszorús MAE jelvényt kaptak: Bártfai József, a talajtani szakosztály titkára, Csörgő Albin, a növénytermesztési , szakosztály titkára, dr. Juhász Sándor, a GÁV osztályvezetője, Kovács Sándor, a kertészeti saakosztály vezetőségi tagj ja és Szautner Sándor, a Vetőmagtermeltető és ÉrA nejlon feltalálásának eh ső bejelentésekor elhangzó'-, hogy ez az anyag acélerősse- gű és pókháló vékonyságú szállá képezhető. Ez adta az ötletet a gyártóknak, hogy ebből női harisnyát és más fehérneműket is készítsenek, forradalmasítva ezzel az öltözködést, az alsó- és felsőruha viselési divatot. A kutatás azonban nem állt meg a nejlonnál, rövidesen megjelent a teflon elnevezésű fluorkarbon, (dr. Roy I. Plunkett felfedezése), amely valamennyi szilárd anyag közül a legkisebb súrlódási tényezővel rendelkezik es szinte minden vegyi hatással szemben ellenálló. E kiváló tulajdonságát a konyhaedényeknél, kábelbevonatoknál hasznosítják. A nejlon és a teflon jelentették azt a kiindulási alapot, ahonnan az „utódok” a sokoldalúan felhasználható szintetikus anyagok, elindultak világhódító útjukra.

A dacron poliészter szál tette lehetővé, hogy a ruhákat, ingeket ne ' kelljen vasalni. A hegymászó turisták által használt hőszigetelő hálózsákok is ilyenből készülnek, quallofil és hollofil töltőszálakkal vannak puhára töltve. A lycra elasztikus műszálból készült fürdőruha szorosan tapad a testhez.

tékesítő Vállalat főosztály- vezetője.

— Február 21-én 15.00

órakor Indiai impressziók címmel az Építőipari Tudományos Egyesület Szolnoki Csoportja tart rendezvényt a szolnoki Techika Házában. Az előadó; Holló Csaba, az Északterv munkatársa lesz. Ugyancsak ezen a napon 14.00 órakor tartja a Technika Házában . az MTESZ megyei szervezete végrehajtó bizottsági ülését, amelyen a márciusi elnökségi ülés témáit vitatják meg. (1988. évi munka értékelése, 1989. évi munkaterv, MTESZ egyesület kapcsolat és szervezet megújítása, az egyesületi, illetve MTESZ tevékenység kapcsolódása a társadalmi-gazdasági reformfolyamathoz.)

— Február 22-én 9.30

órakor a Magyar Agrártudományi Egyesület állatmégsem fülled be alatta a bőr. Az antron szálból viszont olyan süppedős szőnyeg készíthető, amely nemcsak tartós, de a molyok is elkerülik. A műszálak fel- használásának sokrétűségére példa, hogy a széntüzelésű hőerőművek környezetszeny- nyező hatását igen jól lehet teflonszálak segítségével szabályozni.

A kevlar paramidszál pedig az acélt helyettesíti a golyóálló mellényekben, a nagy terhelésnek kitett szendvics-szerkezetekben és átvághatatlan védőkesztyűkben. Nálunk is ismertek a nomex védőruhák, amelyek a meta-aramid szál magas hőállósága miatt tűzoltók és egyes ipari-, villamosipari munkások számára hasznosak.

Hosszú lenne felsorolni az elmúlt ötven év minden termékét, hiszen a műszáltermelés ennyi idő alatt évi 4 millió tonnára emelkedett.

Ma már nemcsak az ipar megszokott területein használjuk egyre nagyobb mértékben, hanem az olyan területeken is megjelent, mint az adattárolás és távközlés, az elektronika és a gyógyászat.

Madarász Tibor

egészségügyi szakosztálya a megyei szakemberek számára továbbképző előadást szervez. Az előadó: dr.

Brydl Endre, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa.

— A Technika Háza ad otthont a február 22-én

14,00 órakor kezdődő rendezvénynek is, dr, Sárközi Tamás igazságügyminisz- ter-helyettes tart előadást A gazdasági jogalkotás soron lévő feladatai címmel.

— Február 27-én 14.00

órakor a Technika Házában kötetlen megbeszélést tart a MTESZ megyei szervezet szenior bizottsága. Erre a találkozóra a tagokon kívül várják azok barátait és mindazon érdeklődőket, akiket városunk, megyénk politikai-, gazdasági élete, az egyéni-, társadalmi gondok, a közérdeklődésre számot tartó kérdések, az élet- tapasztalatuk és vitakészségük alapján közös gondolkodásra késztet.

M TESZT-HÍREK'

Bőrápolás

A szépség szolgálatában

Egyes becslések szerint a világ kozmetikai iparának termelése már meghaladta a gyógyszeripar termelési értékének a felét. Különösen az utóbbi évtizedekben szembetűnő a testápoló és kozmetikai cikkek kínálatának növekedése. Ezért sokan úgy vélik, hogy a szépségápolás korunkban, a korszerű kozmetikai iparral együtt fejlődött igazán naggyá. Nyilvánvalóan van is ebben némi igazság, de semmiképpen nem az újdonságot tekintve. Hiszen már a 8000 éves sumér sírok kiásásakor is találtak szem- öldökfesték-leletet. A test- és szépségápolásnak pedig a feltárt egyiptomi sírkamrák is tanúi. A női sírokban talált „kozmetikai” szekrényke a kenőcsök, illatos olajok, arcfestékek és púderek tartására szolgált. Maga Kleopátra királynő is foglalkozott szépítőszerek készítésével, s ennek sikeréről Antonius és Caesar tudna igazán sokat mesélni. De az első hazai „vegyipari” exportunk is a kozmetikának köszönhető: a rozmaringvirágból készült „magyar királynő vizét” a XIII.. században — s még utána sokáig — Velencétől Lohdonig ismerték és használták. A régi időkben is virágzott tehát a szépségápolás kultusza, de főként az előkelők és vagyonosok körében. Napjainkban viszont az emberek egyre több időt és pénzt fordítanak a szépségre, a kellemes és ápolt külsőre. Elfogadottá vált az a nézet is, hogy a siker egyik titka a megnyerő megjelenés. Ezért is terjed — s egyre szélesedő körben — a korszerű kozmetikai ipar egyre szaporodó — és vonzó — termékeinek a használata. A testápoló- és szépítőszerek egy igen jelentős része a bőr rugalmassá, simává és bársonyossá tételére készül. Erről adunk most egy kis „ízelítőt”.

A bőrfelszínnek az az egyik fő problémája, hogy a természetes nedvességtartalom elvesztésével ráncossá, szárazzá, repedezetté válik. Ezt két úton lehet megelőzni vagy megszüntetni. Az egyik mód az, hogy a bőr felületére olyan természetes eredetű, bőrnedvesitő szereket viszünk fel, amelyek a bőr felső rétegének összetételét kiegészítik, s a bőrfelület zsiradékfilmjét is helyreállítják. E szerek főbb összetevői a szénhidrátok, az aminosavak, szerves savak, proteinek, esszenciális zsírok, sfcb. A segítség másik módja az, hogy a kozmetikumot bejuttatjuk a bőrbe, s az ott fejti ki a vérellátást és a sejtek regenerálódását segítő hatását. Erre alkalmasak például az A-, B- és E-vitaminok, vagy a bőr megfelelő anyagcseréjéhez szükséges ásványi anyagok (kálcium, magnézium, nátrium, réz, cink, stb.). A hatékony, bőrápoló szerek e feladatokat oldják meg, s készítésük során felhasználják mindazokat a növényi és állati hatóanyagokat, amelyeket az évszázados emberi tapasztalat, ilA „bivalyerős'* Audi V-8

Az Audi nyilvánosságra hozta új nyolchengeres kocsijának titkát. Külsőleg ez csak egyes részleteiben különbözik az Audi 100, illetve 200-as típusoktól. A kocsi új erős spoilert, szélesebb gumit, meghosszabbított légterelőt kapott, melybe elől a megvilágítás egy részét, hátul a kipufogócsövet helyezték el. A motor egy teljesen új, 3,6 literes, nyolchengeres, hengerenként négy szeleppel ellátott, könnyűfém technikával és 250 lóerős teljesítménnyel rendelkezik. A négysebességes teljesen automatizált váltóhoz a húzóerőt a már ismert Quattro megoldáson keresztül juttatják a kerekekhez. Hatsebességes, kivitelben később kerül a piacra. Az Audi V—8 „bivalyerős”, hét másodperc alatt 0-ról 100 km/órára gyorsul, és a csúcssebessége 275 km/óra. Az Audi luxus

kivitelű kiadása is 250 km/ óra sebességet tud elérni. Az ingoldstadti újdonság a megszokottnál több luxust kínál. Elektromos ablakemelő, ülésállító, fűthető visszapillantó tükör szériatartozéka a kocsinak. Természetesen a kocsi ára ennek megfelelően alakul, az alaptípus 90 000 márka.

Gara Péter

Dohányzás és hízás

VISSZATEKINTŐ

Jedlik:

villanydelejes fergony

Általában miért soványabbak a dohányzó emberek, mint a nem dohányzók? És többnyire miért híznak meg, ha abbahagyják a dohányzást?

Egy lausanne-i (Svájc) egyetemi kutatócsoport szerint a dohányzók szervezete több zsírt éget el, mint a nem dohányzóké, vagyis ők több energiát használnak el. mint az ugyanannyit dolgozó, de nem dohányzó társaik. Akik naponta egy csomag cigarettát szívnak el, naponta mintegy 10 százalékkal, azaz 830 kilojoule-lal (200 kcal- val) több energiát fogyasztanak. Ha ez a megfigyelés helyes és általános érvényű, érthető, hogy a dohányosok — szokásukkal felhagyva, azonos étrenddel — akár 10 kilót is magukra szedhetnek. A kutatók szerint — de ez a föltevés még szintén megerősítésre vár — a nikotin a szimpatikus idegrendszeren át hat az anyagcserére.

letve a legkorszerűbb tudományos kutatások erre a legalkalmasabbnak találtak. A leggyakrabban használt növények és azok hatásai közül felsorolunk néhányat: kamilla: gyulladáscsökkentő-, mikroba- és gombaellenes hatású, alkalmas a bőr erősítésére, — száraz és kivörösödött bőr regenerálására, nyugtató fürdőhöz, nápvédelemre és zsíros hajra. Uborka: alkalmas a száraz bőrre, a petyhüdt bőr felélénkítésére, feszessé tételére. Rozmaring, zsálya, kakukkfű: alkalmas élénkítő és feszültségleveze- tő fürdőkhöz. Hársfavirág: alkalmas erősen igénybevett bőr regenerálására, száraz hajra és nyugtató fürdőhöz. Vadgesztenye: elősegíti a

vénás vérellátást, alkalmas a zsíros bőr ápolására és serkentő fürdőhöz. Nyírfa: fokozza a vérellátást, lágyító és összehúzó hatású. Alkalmas a zsíros bőr ápolására, a bőr regenerálására, zsíros hajra. S kevesen hinnék, hogy a haszontalannak ítélt csalánt is felhasználják: a bőr regeneráló és száraz hajra szolgáló készítményeknél.

M. T.

Az elektrotechnika első és az egyik legnagyobb művelője Jedlik Ányos István (1800—1895) a Komárom vármegyei Szémő községben szegényparaszti családból született. Középiskolai tanulmányai után belépett a Szent Benedek-réndbe és Pannonhalmán, majd Pesten tanult, ahol 1822-ben a bölcsészkaron doktorrá avatták. Tanári munkásságát Győrött kezdte meg és 1827-ben itt szerkesztette meg a világ eljső elektromotorját. ahogyan ö nevezte, „a villanydelejes forgony”-t, és azt ő maga így jellemezte: „a villamostani készülék, melyen két villanydelej egymás fölött, vagy egy villanydelejes sokszorozó az üregébe helyezett villanydelejjel ellenkező irányba forgásba jő, ha a vezető huzalán egy Bunsen-fé- le elem villanyfolyama vezettetik.”

A feltaláló rendkívül szerény ember volt. 59 évvel ezután, 1886-ban Heller Ágostonnak írt levelében így nyilatkozott: „.. . többször volt alkalmam azt tapasztalni, hogy némely ter- mészettani tünemények, melyekre csak saját belátásom és kutatásom után jöttem rá, másoknál már jóval előbb ismeretesek voltak...” E célzás lehetett Hans Christian Oersted dán fizikus, a koppenhágai egyetem tanárának egy 1820-ban az akkori idők nevezetesebb fizikusainak és tudományos társulatainak írt levelére, melyben arról értesített, hogy az egyetemi demonstrációs kísérletei közben megfigyelte:

az áramtól átjárt vezető közelében a mágnestű kitér az eredeti irányából. Ennek az egyszerű jelenségnek felismerése fordulópont volt az elektromosság és a mágnesesség fejlődésében. A 19. század ' elején ugyanis általában zavaros nézetek uralkodtak az elektromos és a mágneses „fluidumok” közt fellépő erőkről. .Oersted a fenti megfigyelésével gátat vetett az ilyen misztikus megfogalmazásnak, mert felismerte az elektromágnesesség jelenségét. Megfigyelései nyomán szerkesztette meg Arago és Gay-Lussac az első elektromágnest, olyképpen, hogy egy vasdarab köré vezetéket tekercseltek és abba áramot vezettek. Ampere pedig meghatározta az áramtól átjárt vezető mágneses térerősségét, továbbá felfedezte, hogy az egyirányú áramok vonzzák, az ellentétes irányúak pedig taszítják egymást. Tulajdonképpen így indult el az elektrodinamika tudományága, amelynek elméleti és gyakorlati .jelentőségét csak napjainkban tudjuk igazán megbecsülni.

Jedlik Ányos István régi leveléből ítélve, ő talán már ismerhette ezeket az eredményeket, úgy vélte, hogy az elektromágnesesség jelenségét — amelyre a villanydelejes forgonya alapult — előtte már mások felfedezték, és ezért ezt a találmányát nem hozta nyilvánosságra. Az utókornak azonban ezt a készüléket, mint a magyar műszaki géniusz hatalmas alkotását kell megőrizni.

K. A.

Jedlik Ányos István villanydelejes forgonyának rajza