Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP /ÍV/1989. FEBRUÁR 16. m Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására 1989. február 15-én baráti munkalátogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és megbeszélése­ket folytatott Milos Jakessel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. Az első benyomások A „Nyílt levél” nyomában Legutóbbi ülésén a megyei pártbizottság úgy foglalt ál­lást, hogy nyílt levéllel fordul a megye párttagságához. Fel­kéri az alapszervezeteket, hogy soros vagy soron kívüli tag­gyűlésükön tárgyalják meg, szükségesnek látják-e megyei pártértekezlet' összehívását. A baráti, nyílt légkörű megbeszéléseken Grósz Ká­roly részletesen szólt az MSZMP KB február 10— 11-ei üléséről. Kiemelte, az MSZMP eltökélt szándéka, ho»" folytatja a gazdasági törvényszerűségek érvénye­sülése alapján hatékonyan működő szocialista piacgaz­daság kialakítását, a politi­kai intézményrendszer re­formját, a többpártrend­szerre való áttérés feltéte­leinek megteremtését. Milos Jakes tájékoztatást adott a gazdasági mechaniz­mus átalakításával és a tár­sadalmi élet demokratizálá­sával kapcsolatban a CSKP előtt álló időszerű felada­tokról. Rámutatott arra, hogy Csehszlovákia társa­dalmi életében növekszenek a nemzeti frontba tömörült politikai pártok és szerveze­tek feladatai. A két főtitkár hangsú­lyozta, hogy az MSZMP és a CSKP önállóan alakítja politikáját, tevékenysé­gükért saját népüknek tar­toznak felelősséggel. Egyet­értettek abban is, hogy a szocialista építőmunka új tapasztalatai fokozottan szükségessé teszik a nézetek egybevetését, a közös marxista-leninista helyzet- értékelést, az elvtársi együttműködést. Nyíltan szóltak a meglévő nehézsé­gekről, megfelelő kezelésük és megoldásuk szükségessé­géről. Az MSZMP főtitkára és a CSKP KB főtitkára megál- iaoította, hogy a két párt együttműködése az önálló­ság, az egyenjogúság, az in- * ternacionalizmus és a marxizmus-leninizmus elvei alapján fejlődik, s szilárd alapot képez a Magyar Nép- köztársaság és ■ a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a két országban elő népek sokrétű kapcsolatainak to­vábbi gazdagításához. Hangsúlyozták, hogy a kap­csolatokban feltáratlan tartalékok vannak. Kiemel­ték, hogy a kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok­ban a hosszú távú együtt­működést minőségileg ma­gasabb szintre emelő új formákat kell energikusan alkalmazni. Intenzívebbé kell tenni a szakosítás, a kooperáció, valamint a tudományos­műszaki együttműködés to- „vábbi elmélyítésére irányu­ló munkálatokat. Aláhúz­ták a gazdálkodó szerveze­tek közötti közvetlen kap­csolatok bővítésének, kö­zös vállalatok létrehozásá­nak és a harmadik piacokon való együttműködésnek a jelentőségét, valamint a testvérmegyei és a testvér- városi kapcsolatok még ha­tékonyabbá tételének fon­tosságát. Grósz Károly és Milos Jakes kifejtette: az MSZMP és a CSKP arra törekszik, hogy hatékony és rendsze­res tapasztalatcserét foly­tasson a megújuló szocia­lista társadalom legfonto­sabb kérdéseiről. Ezzel ösz- szefüggésben hangsúlyoz­ták: a nyíltság fontosságát, a tömegtájékoztatási eszkö­zök szerepét és felelősségét. A két ország közeledésé­ben fontos szerepet játszik a lakossági kapcsolatok bő­vítése, a kulturális értékek cseréje, a turizmus feltéte­leinek javítása. Az MSZMP és a CSKP a lenini nemze­tiségi politika elveiből ki­indulva a jövőben is foly­tatja az együttműködést, elősegíti a két országban a nemzetiségek sokoldalú fejlődését, nefnzeti arcula­tuk és nyelvük megőrzését, kultúrájuk gazdagítását. A két párt arra törekszik, hogy a nemzetiségi politika a jö­vőben is hozzájáruljon a két ország népei barátságá­nak erősítéséhez. A két főtitkár szorgalmaz­ta a KGST működési mechanizmusának és struk­túrájának gyorsabb átalakí­tását annak í érdekében, hogy a szocialista országok sokoldalú együttnjűködése a gazdasági fejlődés hatékony eszközévé váljon. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folyta­tott véleménycsere során kifejezésre jutott a ■ nézetek és álláspontok egysége a világpolitika fő kérdései­ben. Az MSZMP, és a CSKP az atomháború veszélyének elhárítását, a béke megőr­zését, a nemzetközi bizton­ság megszilárdítását tekin­ti legfontosabb feladatának.' Megállapították, hogy a szo­cialista országok és a világ más realista erői törekvései­nek eredményeként a nem­zetközi kapcsolatokban fo­kozatosan teret nyer az új gondolkodás, amelynek kö­zéppontjában az egyetemes emberi haladás előmozdítá­sa, az emberi értékek, a környezet megóvása áll. Megelégedésüket fejezték ki a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között a köze­pes és a rövidebb hatótá­volságú rakéták teljes fel­számolásáról kötött egyez­mény végrehajtásával kap­csolatban. Aláhúzták a ha­dászati fegyverek ötven­százalékos csökkentéséről kötendő egyezmény, vala­mint a vegyi fegyverek fel­számolását és betiltását cél­zó konvenció jelentőségét. Rámutattak az európai ha­gyományos fegyverzetkor­látozási és leszerelési fo­lyamat megkezdésének ki­emelkedő fontosságára. A két párt vezetői nagyra értékelték az európai kap­csolatok kedvező fejlődését és üdvözölték a bécsi utóta­lálkozó eredményes befeje­zését. Támogatják az MS ZMP - nek, az Olasz Szocialista Pártnak az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésére vonat­kozó közös kezdeményezést, a CSSZSZK javaslatát a bi­zalom, az együttműködés és a jószomszédi viszony öve­zetének létrehozására a Varsói Szerződés és a NATO-országok határvona­lán, valamint a Csehszlová­kiával szomszédos országok kormányfői, ökológiai kér­désekkel foglalkozó prágai találkozójának összehívá­sára vonatkozó javaslatot. Véleményt cseréltek a kommunista és munkás- mozgalom helyzetéről, alá­húzták a haladó erők együttműködésének fon­tosságát. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy más pártokkal szoros együttműködésben elősegí­tik a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű elméleti és gyakor­lati kérdéseinek korszerű megválaszolását. Grósz Ká­roly és Milos Jakes megbe­szélései, elmélyült, elvtársi és konstruktív légkörben zajlottak le. Az MSZMP fő­titkára magyarországi láto­gatásra hívta meg a CSKP KB főtitkárát, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. önállóan politizáló, füg­getlen népfrontot akarunk — ennyiben sommázható .a keleti országrész hét megyé­jéből — Hevesből, Borsod- Abaúj-Zemplénből, Sza- bolcs-Szatmáriból, Hajdú- Biharból, Békésből, Csong- rádból és a vendéglátó Szol­nok megyéből — a megye- székhelyen összegyűlt nép­frontaktivisták — a HNF Országos Tanácsának tagjai — véleménye. Vállalat 1. számú alapszer­vezetének titkára: — A beszélgetésekből az derül ki, hogy nagyon egyet­ért tagságunk azzal, hogy ezeket a kényes vezetői ügyeket elővette, és le akar­ja zárni a megyei pártbizott­ság. Éles hangon beszéltek erről az ' emberek nálunk. Reméljük, megnyugtatóan zárul majd a dolog, kíván­csian várjuk a végét. A nyílt levél kiadására — úgy érezzük — nagy szükség volt. Olyan sok minden zaj­lik manapság az országban, hogy szinte nem tudjuk kö­vetni, csak kapkodjuk a fe­jünket. Tanácstalanok, bi­zonytalanok vagyunk. Hóna­pok óta várunk, hogy tör­ténjen már valami. A levél jó időben érkezett, végre — a korábbi ígéret szerint — megkérdezik a párttagságot. Természetesen, nem tudom, a megyei pártértekezlet ösz- szehívását , illetően hogyan foglal állást az alapszerve­zet taggyűlése. A vélemé­nyeket ismerve azt hiszem: kezdeményezni fogjuk. Na­pirendi javaslatokon nem gondolkodtam, mások is így varinak vele. Korán van még. Varga Sándor a Sajtüzem alapszervezetének titkára: — A pártbizottság leg­utóbbi ülésén elhangzottakat illetően: nálunk is hasonló­an vélekednek az emberek, nem csak' a párttagok, a pártonkívüliek is. Ugyanak­kor erősek az ilyenfajta vé­lekedések: a korrupció álta­lános jelenség, nem szűnik meg egy-egy ügy lezárásá­val, semmi nem változik, csak a figyelmet tereli el­A megyei pártértekezlet összehívásának kérdésében Mi a helye, a szerepe á többpártrendszerben a nép­frontnak? Mikor tartsanak . országos értekezletet? — ezekkel a kérdésekkel indí­totta a tegnapi eszmecserét Ribánszki Róbert, a Haza­fias Népfront titkára. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a népfront ha­gyományos platformját; a szövetségi politikára, a nem­zeti egységre, a béke védel­mére és a társadalmi hala­dásra való törekvést meg kell őrizni, s alkalmazni új szellemben, a reform jegyé­ben. A véleményekből az de­rült ki, hogy igazából a nép­front mindenkori helyi kép­viselőin, aktivistáin, tiszt­ségviselőin múlik, tárgyal­nak-e, együttműködnek-e az alternatívokkal, a pár­tokkal, avagy a mozgalom önállóságát, pártokfölötti- ségét részesítik előnyben. Erről hiba volna uniformi­zált határozatot hozni, hi­szen a napi, a helyi politi­kai körülmények a döntőek. Szabolcs-Szatmárban pél- *dául a népfront a Magyar Demokrata Fórummal és más* szervezetekkel közösen ad ki nyilatkozatot, - ott együtt ünnepük március 15- ét, másutt ezt nem így csi­nálják, s a mostani közelgő ünnep megszervezéséről sem így gondolkodnak. Mindenképpen figyelem­re méltó Vélekedés, hogy a népfront égisze alatt a tár­sadalom legkülönbözőbb erőinek összefogása elkép­zelhető részkérdésekben — olykor fontos alapkérdések­ben is — attól függetlenül, hogy nem jött létre általá­nos társadalmi közmeg­egyezés. én mást tapasztalok a tag­ság körében, mint amit tit­kártársaim elmondtak — a magánvéleményem is eltérő. Üzemünkben sokan azt mondják: dolgozni kellene már végre, azzal foglalkozni, aminek megoldása sürgető. Most nem olyan időket élünk, hogy ülésezgessünk, sokkal fontosabb dolgok is vannak. Különben, mit hoz­hat egy megyei pártértekez­let? Nálunk folyamatos ex­porttermelés van, keményen kell dolgozni — elsősorban ezzel foglalkoznak a dolgo­zók és nem a pártértekezlet­tel. Kérdezem, mit hozott például az országos pártérte­kezlet? Nem érzünk pozitív változást, sőt! Egyéni véle­ményem, hogy nincs szükség a megyei pártértekezlet ösz- szehívására. Persze, a tagság mondja majd ki a végső szót. Hogyan foglal állást az alapszervezet? Nem tudom. Sok függ a pillanatnyi han­gulattól, illetve attól, hogy tesszük fel szavazáskor a kérdést. Bakulya János, az Uni- szöv alapszervezetének titká­ra: — A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén' elhangzot­tak megerősítették az embe­rekben: „Csak volt a kor­rupciós ügyekben valami”. Hallani nálunk is. hogy a vizsgálatok vajon mit hoz­hatnak egyáltalán? Ügy érzékelem, alapszer­vezetünk párttagsága a me­gyei pártértekezlet összehí­vása mellett foglal állást. Már csak kíváncsiságból is — ugyan mi jön még elő? A nvílt levél kapcsán hallani olVan hangokat, hogy a vá­rosi nártértekezletet. is meg kellene rendezni. Az rend­ben van, hogy a megyei pártértekezlet — ha sor ke­rül rá — tisztáz maid dol­gokat, de saját nortártkon is körül kellene alaposan néz­ni. Berki Imre Sokak szerint lemaradt, a mindennapi politikai ese­ményekkel nem tart lépést, így a politikai élet perifé­riájára szorult a népfront. Ezt ugyan többen vitatták, ám a teendők közös eldön­tésének idejéről — a nép­front kongresszusának idő­pontjáról — ahányan hozzá­szóltak, annyiféleképpen vélekedtek. Egyesek szerint alaposan kimunkált prog­ram nélkül, elhamarkodot­tan kongresszust rendezni újabb tekintély vesztéssel jár, mások a további késle­kedést tartják elhibázott- nak. Megegyezés született vi­szont abban,, hogy a Haza­fias Népfront — korábbi kezdeményezéseit követke­zetesen folytatva — alkal­mas arra, hogy összefogja a vidéki Magyarországot, az önálló párttá szerveződni nem kívánó politikai erő­ket. Éppen ezért a népfront- aktivisták többsége nem azonosult az Űj Márciusi Front javaslatával, nem tartja szükségesnek az Or­szágos Nemzeti Bizottság létrehozását. A népfront megújulásá­hoz elengedhetetlen ugyan­akkor, hogy egyetlen szer­ve, egyetlen testületé, egyet­len tisztségviselője se „nyúl­jon át’’ a nép „feje fölött”. A mozgalom országos tiszt­ségviselőinek nyilatkoza­taiból egyértelműen tűnjön ki, mikor szólalnak meg népfrontosként, s mikor va­lamely politikai csoportosu­lás képviselőjeként. Az ak­tivisták ismét kimondták a tanácskozáson: odafönn nagy a széthúzás, ám a moz­galmat ezért nem áldozhat­juk fel. — E — Tiszaörsön, Tiszafüreden Bolgár fórum Tegnap a HNF megyei bi­zottságának meghívására megyénkbe látogatott Szvet- lozár Vaszilev, a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettese, akit Szolnokon a Hazafias Népfront Ságvári körúti székházában Tóth Lajos, megyei titkárhelyette.s foga­dott. Itt rövid" eszmecserét folytattak a mozgalom idő­szerű feladatairól, majd dél­után Szvetlozár Vaszilev Tiszaörsre utazott, ahol megtekintette a Medicor helyi üzemét. A gyárlátoga­tás után a községi tanács nagytermében fórum kez­dődött a mai Bulgáriáról, amelyen a bolgár vendég válaszolt a hallgatóság kér­déseire. Ugyanitt megnyílt a Bulgáriát bemutató kiál­lítás. A mai napon Szvetlozár Vaszilev Tiszafüredre »uta­zik. A Fővárosi Kézműipari Vállalat Zsanett Kon fekcióipari Leányvállalatának kőtelki részle­gében a múlt év júniusa óta csak egy műszak ban dolgoznak ■ az addigi kettő helyett, mert munkaerőhiány miatt a második műszakot meg kellett szüntetni. Pedig megrendelések­ben nem szűkölködnének, már az egész évi termelésük le van kötve. Főként szovjet ex­portra dolgoznak, most egy hatezres széria utolsó darabjait készítik, vasalás, minőségel­lenőrzés és csomagolás után a hónap végéig leszállítják. .Fotó: KÉ. I I > Közlemény a párt főtitkárának csehszlovákiai munkalátogatásáról A pártbizottság „Nyílt le­vele” a Néplap múlt pénteki számában jelent meg. Nyil­vánvaló, hogy az alapszerve­zetek csak ezután foglalnak majd állást a megyei párt­értekezlet összehívásának kérdésében. Mi volt az első reakció a párttagság köré­ben? —kérdeztünk meg né­hány alapszerveseti titkárt Kunszentmártonban. Szabófi József, a Körös­menti Tsz. VI. számú alap­szervezetének* titkára: — Azzal kezdem, hogy környezetemben széles kör­ben beszédtéma volt, ami a megyei pártbizottság febru­ár 3-án tartott ülésén el­hangzott. Különösen az első napirend keltette fel a tag­ság érdeklődését. Mit mond­jak — az ügyrendi, munka- módszerbeli kérdések nem nagyon. Sokaikat meglepett, hogy az első napirend kap­csán milyen élesen vetődtek fel a gondok. Szokatlanul nyíltnak tartjuk a megfogal­mazását *s. Az ott elhang­zott kérdések állandó beszéd­témák voltaik nálunk koráb­ban. Megnyugtatja az alap­szervezet tagságát, hogy ta­lán most pont kerül a sokat vitatott ügyek végére. A megyei pártértekezlet összehívásának szükségessé­géről az október 7-i ülés óta is beszélünk. Sokan gondol­juk úgy. már korábban meg kellett volna rendezni. Ha nincs a vezetésnek félnivaló­ja, miért halogatta? Persze, még most sincs késő. Előnye is van a halogatásnak — több az információ, a tapasz­talat. Hátrányt is érzek: to­vább csökkent a párt iránti bizalom. Kollár György, a Pannónia Önállóan politizáló, független népfrontot akarunk A keleti országrész aktivistáinak tanácskozása Szolnokon

Next

/
Thumbnails
Contents