Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-16 / 40. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. FEBRUÁR 16. Hz MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized ta­nulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi köve­telményeihez való igazodás­nak feltétele a politikai in­tézményrendszer átalakítá­sa is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politi­kai elemei felerősítik egy­mást. 3. A szocialista társada­lom működésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellenére sem tudta megteremteni Ma­gyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, amelyben az érdekek sokfé­lesége kifejeződhet és kép­viseletet nyerhet. Az egy- pártrendszer körülményei nem tették lehetővé a szük­séges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmé­rettetését, a széles körű tár­sadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tö­megeket fordított el a poli­tikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézmény- rendszerrel szemben. A pártértekezlet megfo­galmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megte­remtését. Ennek útját a po­litikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely „lehető­séget teremt a különböző ér­dekek intézményes kifejezé­sére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására”. Az e döntés nyomán kibontakozó tudatos fejlődési folyamatok és a társadalomban megje­lenő szerveződések együtte­sen azt mutatják, hogy ki­alakulóban vannak árfelté­telek az egypárt rend szer kö­rülményeinek megváltozta­tására. A Központi Bizottság ja­vasolja, hogy a demokrati­kus hatalomgyakorlás a tár­sadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a több­pártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdemé­nyezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek, és alkotmá­nyos garanciát kapjanak. 4. A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott át­menet csak szerves társadal­mi folyamatok eredménye­ként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megter­vezni, de a bennük résztve­vő politikai mozgalmak, té­nyezők együttműködése be­folyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megítélé­se szerint a társadalom je­lenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „berobbanására”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok de­stabilizálódása, ellenőrizhe­tetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelőssé­get érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdeké­ben. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszá­míthatóságára, a bizalmat­lanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt fel­gyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megje­lent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta fele­lősséget és önmérsékletet kell tanúsítaniok. Az ország előtt álló feladatok megol­dásához úgy tudnak hozzá­járulni, ha a kritikai meg­nyilatkozások mellett reális programokat képesek felmu­tatni. A nemzet abban érde­kelt, hogy a különböző po­litikai tényezők között a ki­bontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. 5. Az MSZMP kinyilvánít­ja, hogy kész két- és többol­dalú megbeszéléseket folytat­ni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvé­nyes keretek között műkö­dő szervezettel. Az együtt­működés feltétele az Alkot­mány, a törvények megtartá­sa, a társadalmi fejlődés szo­cialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi köte­lezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két ka­tonai tömb egyidejű felszá­molására. A megbeszélések előkészí­tésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszélése­ken az MSZMP ajánlja az együttműködés tartalmi, szervezeti, ügyrendi kérdé­seinek megvitatását. Az ér­demi megbeszélések tárgykö­réül pedig javasolja: az új Alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgo­zásával és a választásokon való együttműködéssel kap­csolatos kérdések megvitatá­sát, valamint a gazdaság sta­bilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehan­golását. A megbeszélések el­vezethetnek egy állandó kon­1. A Központi Bizottság üdvözli az Üj Márciusi Front „Az egypártrendszer- től a képviseleti demokrá­ciáig” című kezdeményezé­sét. Egyetért a benne fog­lalt általános politikai cé­lokkal. Támogatja azt az alaptörekvést, amely a de­mokratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban részt ve­vő társadalmi-politikai szer­vezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az or­szág rendjének és gazdasá­gának stabilitását. A Köz­ponti Bizottság egyetért az­zal is, hogy az MSZMP-nek az eddigieknél aktívabb kez­deményező szerepet kell ját­szania a demokratikus át­menet feltételeinek alakítá­sában. Meggyőződése azon­ban, hogy a reform és a de­mokratizálás korábbi folya­matai és a pártértekezlet óta eltelt események is bi­zonyítják a demokratikus megújulás iránti elkötele­zettségét. Elutasítja az Űj Márciusi Frontnak azt a véleményét, miszerint most kellene meg­váltania erkölcsi belépője­gyét a képviseleti demokrá­ciába. 2. A pártértekezlet állás­foglalása a szocialista plu­zultációs fórum létrehozásá­hoz. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy meg­alapozódjon a nemzeti össze­fogás, s hogy koalíciós part­nerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek al­kotmányos keretek között el­lenzékként megjelenő moz­galmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törek­szik, vitázik, és amiben szük­séges, politikai harcot foly­tat. 6. A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatá­rozó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szoci­alista fejlődés képviselete, társadalmi, bázisa, történel­mi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politi­kai eszközökkel, mindenek­előtt programjával, meggyő­zéssel, tagjai személyes mun­kájával, magatartásával kí­vánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a tár­sadalmi változások élén ha­ladjon, mindenekelőtt ön­magát kell megújítania. Ez csak a politikai verseny­helyzetre való felkészülés­sel lehetséges. Ennek érde­kében világosabbá kell ten­ni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövi- debb időszakot felölelő po­litikai, választási progra­mot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt. poli­tikai centrumát, szervezete­ink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a párt ralizmus mellett nem te­kinthető csupán elvi dekla­rációnak: megindult a poli­tikai intézményrendszer pluralizálódása, a korábbi­nál összehasonlíthatatlanul nagyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hónap leforgása alatt jelen­tős mértékben átalakult. Újabb fontos lépéseket tet­tünk az ország nemzetközi nyitottságának erősítésére. Az MSZMP álláspontja sze­rint e változások iránya — a számos nem kívánatos kí­sérő jelenség ellenére — kedvező és előremutató. A Központi Bizottság támogat­ja egy olyan politikai egyez­tető, konzultációs fórum lét­rehozását, melynek alapvető feladata, hogy folyamatos politikai párbeszéddel se­gítse az új Alkotmány és a választásokról szóló törvény kidolgozását. Lehetséges­nek tartja, hogy az előzetes konzultációk eredménye­ként létrejövő egyeztető ta­nácskozás résztvevői az elő­zőeken túlmenően is közös álláspontot alakítsanak ki egy-egy nagy jelentőségű kérdésben. 3. A Központi Bizottság álláspontja szerint semmi sem indokolja az alkotmá­nyozási folyamat gyökeres működésének és döntésho­zatalának demokratizmu­sát. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és történelmi fe­lelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végrehajtásá­ban. 1. A politikai intézmény- ményrendszer mélyreható átalakulásában meghatáro­zó szerepe lesz az új Alkot­mánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kap­csolatban a Központi Bi­zottság a közeljövőben ki­alakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. A Központi Bizottság- bi­zonyos abban, hogy kezde­ményezései a politikai plu­ralizmus folyamatos kiépü­lésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás le­hetőségét, nemzeti céljain­kat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség is há­rul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy fe­lelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással le­gyenek részesei társadal­munk megújulásának. * * * Az MSZMP Központi Bi­zottsága felkéri a párt tag­jait és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. feb­ruár 10—11-ei ülésén elfo­gadott és most nyilvános­ságra hozott állásfoglalás- tervezetét. átrendezését. Az új alkot­mány tervezetét széles körű társadalmi vitára támasz­kodva kell előkészíteni. Biz­tosítani szükséges annak in­tézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak A törvényesen megválasz- * tott Országgyűlés jogosult az Alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogat­ja,. hogy az új Alkotmányt — a parlamenti jóváhagyás után — népszavazás erősít­se meg. 4. Az . Új Márciusi Frönt felhívása szerint a társada­lom olyan Alkotmányt és vá­lasztójogot vár, amelyről sa­ját szervezeteinek és moz­galmainak küldöttei álla­podnak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is a demokratikus cél megvalósí­tásán munkálkodik, s együtt­működésre törekszik a konst­ruktív erőkkel a megújulási folyamatban. Folytatni kí-/ vánja a már megkezdett konzultációkat az újonnan alakult politikai szervezetek­kel és mozgalmakkal. A köl­csönös bizalomra építő pár­beszédek során formálódhat­nak ki azok a tartalmi és szeryezeti keretek, melyek közös célunkat, a demokra­tikus és szocialista jogállam kiépítését szolgálják. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának válasza az Új Márciusi Front felhívására Grósz Károly látogatása Prágában (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta, hogy e tekin­tetben kulcsszerepe van a gazdaságnak. Jakes egyébként lehetsé­gesnek nevezte a háromol­dalú együttműködést, akár kapitalista ország bevonásá­val is. A CSKP KB főtitká­ra, emlékeztetve arra, hogy a közelmúltban Budapesten átadták a csehszlovák kul­turális és tájékoztatási köz-, pont új épületét, kijelentet­te: hasonló lépéseket akar­nak tenni a Csehszlovákiá­ban működő magyar kultu­rális központok tevékenysé­gének kibővítésére. Jakes ez­zel összefüggésben megje­gyezte: Jó a kulturális együttműködés, de vannak még tartalékok. A CSKP KB főtitkára megerősítette Grósz Károlynak azt a kijelenté­sét, miszerint rendkívül fon­tos, hogy a nemzetiségi kér­désben teljes az egyetértés. Jakes hangsúlyozta: A két fél mindent megtesz orszá­gaikban a nemzetek és nem­zeti kisebbségek jólétéért. Grósz Károly és kísérete tárgyalásai befejeztével ha­zautazott Budapestre. (A látogatásról kiadott Közlemény lapunk 3. olda­lán olvasható.) Afganisztán, pápai üzenet Latin-Amerika A Külügyminisztérium szóvivőjének értekezlete A magyar kormány őszinte megelégedéssel vette tudo­másul, hogy az Afganisztán­ról szóló genfi egyezmény előírásait teljesítve a Szov­jetunió február 15-ével min­den csapatát kivonta az Af­ganisztáni Köztársaság te­rületéről. A genfi egyezmé­nyek következetes végrehaj­tása jelentős mértékben hoz­zájárult egy csaknem ,10 éve meglévő nemzetközi válság­góc felszámolásához, a nem­zetközi sajtóértekezleten Ko- értés erősítéséhez.— hahgsú- lyozta tegnap délelőtt tartott tájékoztatóján a Külügymi­nisztérium szóvivője. A nem­zetközi sajtóértekzleten Ko- moróczki István rámutatott arra,hogy maga Afganisztán is fontos kezdeményezéseket tett a genfi egyezmények végrehajtása, és a nemzeti megbékélés kibontakoztatása érdekében. Az MTI tudósító­ja a közlemény kapcsán ar­ról érdeklődött, hogy a ka- buli magyar diplomáciai képviselet működésének a múlt hét végén bejelentett ideiglenes szüneteltetése a szocialista országokkal egyeztetett döntés volt-e. Komoróczki István minde­nekelőtt emlékeztetett arra. hogy e döntést kizárólag biz­tonsági megfontolások tették szükségessé, s a magyar nagykövet a térségben ma­radt, Üj-Delhiből kíséri fi­gyelemmel az események alakulását. Kizárólag az af­gán belső körülmények ala­kulásán múlik, mikor térhet vissza állomáshelyére. A döntés egyébként a magyar diplomácia önálló, független lépése volt, ezt előzetesen nem egyeztették a szocialista országokkal, de természete­sen tájékoztatták partnerei­ket. A szocialista országok közüL egyébként eddig csak Magyarország hozott döntést diplomáciai képviseletének ideiglenes szüneteltetéséről. A szóvivő értékelte azt a nemzetközi visszhangot, amelyet a pápa béke világ­napi üzenetére adott ország- gyűlési állásfoglalás váltott ki. Mint emlékezetes, a pá­pai üzenet a nemzeti kisebb­ségek helyzetének jobbításá­val, jogaik garantálásával, illetve az (államok ezzel kap­csolatos- kötelezettségeivel foglalkozott. Magyar részről ezt a dokumentumot nagy jelentőségűnek tartották, mi­vel korunk egyik legfonto­sabb problémájával foglal­kozik, több millió, kisebbsé- ki sorban élő ember sorsát érinti. Hazánk, mint Európa leg­nagyobb nemzeti kisebbségé­nek anyanemzete, különös­képpen üdvözöl minden olyan lépést, amely az em­beri jogok mind teljesebb megvalósítására, illetve sza­vatolására irányul. A szóvivő végezetül Julio Londono Paredés kolumbiai külügyminiszter szerdán kez­dődő magyarországi látoga­tása kapcsán a dél-amerikai régió helyzetével foglalko­zott. Elmondta: hazánk nagy rokonszenvvel figyeli a La- tin-Amerikában történő de­mokratikus változásokat, amelyek nyomán a konti­nens országai növekvő sze­repet vállalnak a nemzetközi együttműködés erősítésében, a problémák békés rendezé­sében. Az MTI tudósítója, utalva arra, hogy Magyarország külkapcsolatait értékelve a külföldi sajtóban mind gyak­rabban bukkan fel a Dél-Af­rikai Köztársaság neve, arról érdeklődött: megváltozott-e a hivatalos magyar álláspont a fajüldöző rezsim megítélé­sében. A szóvivő határozottan le­szögezte: Magyarország az apartheid-rendszert elítélő valamennyi ENSZ-határoza- tot megszavazta, s követke­zetesen betartja azok előírá­sait. Dél-Afrikával semmifé­le kapcsolatai nincsenek a nemzetközi fórumokon, így érről szóló hírek minden ala­pot nélkülöznek. A magyar—amerikai kap­csolatok várható alakulásá­ra vonatkozó kérdésre Ko­moróczki István elmondta: Grósz Károly Egyesült Álla- mok-beli látogatása nyomán erőteljes fejlődés tapasztal­ható kapcsolatainkban. Az újonnan hivatalba lépett Bush-adminisztráció is ked­vezően értékelte hivatalos nyilatkozataiban a két ország közötti viszonyt és annak fejlesztési lehetőségeit. A szóvivő megerősítette: George Bush — aki alelnöki tisztében már járt hazánk­ban — érvényes meghívással rendelkezik Magyarországra, s csak rajta múlik, mikor tesz eleget annak. Az IBUSZ ajánlataiból Fekete-tengeri hajóút Június 13-20-ig Budapest-Odessza-Budapest repülő- vel.Odessza-Jalta-Szocsl-Szohumi -Batumi üdülőhajóval. Részvételi díj 4 ágyas kabinokban: 11100-11400Ft/fó Ellátás: teljes panzió Csehszlovákia Kirándulás a Magas-Tátrába autóbusszal. Időpont: Június 6-8. Részvételi díj: 2 200 Ft Félpanziós ellátás Berlin-nyugat-berlini 'kirándulás Utazás repülőgéppel és autóbusszal. Időpont: július 13-17. i Részvételi díj 6 650 Ft. Költőpénz: 8 00 Ft. Félpanzlósellátás. Ausztria Kirándulás autóbusszal Fladnitzba Időpont: május 10-12. Részvételi díj: 3600 Ft. Költőpénz: 3 000 Ft. NSZK BaJor-tenger-München Utazásautóbusszal Időpont: június 18-21. TISZTELT UTASAINK JELENTKEZÉSÉT VARJUK A MEGYE IBUSZ-IRODAIBAN FEBRUÁR 28-IG! i travel Részvételi díj: 8 300 Ft. Költőpénz: 3 200 Ft. Félpanziós ellátás Nőnap a Magas-Tátrában márclus5-8-ig Utazásautóbusszal Részvételi díj: 3 400 Ft. Félpanzlósellátás.

Next

/
Thumbnails
Contents