Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
Ara: 4,30 forint SZOLNOK XL. évf. 9. sz„ 1989. jan. 11., szerda PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Folytatja munkáját az Országgyűlés Napirenden az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról ós a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat Tegnap délelőtt 10 órakor az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Ot-szággyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés megtárgyalja a Ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A tegnapi munkanapot megnyitó Stadinger István Házelnök üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a parlament munkájában miniszterként először részt vevő Derzsi Andrást. Ezután bejelentette, hogy az orKulcsár Kálmán expozéja szágos választási elnökség javaslatot nyújtott be a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az átiratot, amely a Borsod-Abaűj-Zemplén megyei 16. számú ország- gyűlési képviselői választókörzetbe a megválasztott pótképviselőt — Tóth Istvánt — javasolta. Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Tóth István képviselőt egyhangúlag igazoltnak jelentette ki. Ezután Pesta László ismertette a december 22-én bere- kesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg — a három törvényjavaslatot együtt tárgyaló — expozéját. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg expozéját. Elöljáróban Hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nem csak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új Alkotmány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesítik az új Alkotmányt. A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között. Másrészt: a szocialista politikai rendszer korábbi meghatározott történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a politikai mozgásoknak, folyamatoknak, feszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. — Ha most az Alkotmány módosítását kérem a Tisztelt Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új Alkotmány előkészítését; még kevésbé gondolok arra, hogy ezekkel a módosításokkal helyettesítsük az új Alkotmányt. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy a módosításokat a kidolgozandó Alkotmány szellemében kérem, s azokban az elemekben, amelyekre előterjesztést teszek, már az új Alkotmány képe rajzolódik fel. Az alkotmánymódosításról szóló most benyújtott törvényjavaslat az Alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához elengedhetetlen, valamint az Ország- gyűlés ügyrendjének korszeKulcsár Kálmán expozéját tartja rűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetését lehetővé tevő módosításokat tartalmazza. — Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztésének társadalmi igényéből, az alkotmányos jogállam kialakítására irányuló alapvető célkitűzéséből következik az Alkotmánybíróság létrehozása. Az Alkotmánybíróságnak az új Alkotmány megalkotása előtt való létrehozását pedig az indokolja, hogy az új Alkotmány elfogadásáig várhatóan, a jelenlegi szabályozás számos meglévő és várhatóan kialakuló ellentmondását kell feloldani. A lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az Alkotmány honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezésének módosítása. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, vallási okból nem vállaló állampolgárok számára szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálattal teljesítsék. Az Alkotmánybíróság létrehozásához, illetőleg az alternatív katonai szolgálat bevezetéséhez az Alkotmány módosítása mellett természetesen külön törvény megalkotása, illetve a honvédelmi törvény módosítása is szükséges. Ezután az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatot taglalta. Mint mondotta: ez a javaslat a gyülekezési jogról beterjesztett törvényjavaslattal együtt a politikai rendszer reformjában, ezen belül jogállamiság kiteljesítésében az első konkrét jogalkotási lépésnek tekinthető. Az egyesülési és a gyülekezési jog két olyan egymáshoz szorosan kapcsolódó szabadságjog, amelynek szabályozása alapvetően meghatározza az állampolgároknak a közéletben való részvételét, szabályozásuk tartalma pedig a társadalom demokratizmusának fontos mércéje. Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat mindezekre figyelemmel határozza meg e jog tartalmát, gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátáit. Általános végrehajtási jogszabály alkotására vonatkozó felhatalmazás hiányában ezek a meghatározások kizárólagosak, más jogszabályok által nem módosíthatók. A korábbi szabályozáshoz képest a Javaslat lényegesen egyszerűbben szabályozza az egyesülési jog alapján létrejövő szervezet megalakítását. Mindössze három feltételt ír elő a megalakuláshoz; ezek a következők: legalább tíz alapító tag mondja ki a szervezet megalakítását, állapítsa meg az alapszabályát, válassza meg ügyintéző és képviseleti szerveit. Ezt követően kérhető a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel azonban nem a megalakulás, hanem a jogi .személlyé válás feltétele. A bíróság által történő nyilvántartásba vétel ebből következően nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A javaslat a korábbi szabályozáshoz viszonyítva új elvekből vezeti le az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek feletti állami felügyelet szabályozását. Megszünteti annak a lehetőségét, hogy az államigazgatási szervek a társadalmi szervezetek felett bármiféle általános jellegű törvényességi vagy szakmai felügyeletet:, gyakoroljanak. — A javaslat értelmében 3 társadalmi szervezet működésének törvényességét az ügyészség ellenőrzi, ám az ügyészség jogköre az ellenőrzésen túlmenően csak arra terjed ki, hogy felhívja a társadalmi szervezetet a törvényes állapot helyreállítására, illetőleg, ha ez nem következik be, a törvényesség helyreállítása céliából a bírósághoz fordulhat. — A törvényesség betartása érdekében a társadalmi szervezetre nézve kötelező döntést — az ügyész keresete alapján — kizárólag a bíróság hozhat. Kulcsár Kálmán a továbbiakban a politikai pártokra vonatkozó szabályozásról szólt. Emlékeztetett arra, hogy a javas'at nem határozza meg a kizárólagosság (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik az Országgyűlés K miniszterelnök válaszol a Szolnok megyeieknek Lapunk munkatársa kérdést tett fel Németh Miklós miniszterelnöknek, a parlament ülésének szünetében: megkapta-e és ha igen, felbontotta-e az áremelésekkel kapcsolatos leveleket, s miként reagált tartalmukra a kormány? Ugyanezt a kérdést tette fel Szikszay Bélának, az Arhivatal elnökének is. A válaszokat lapunk 2. oldalán közöljük. Véget ért az SZKP KB ülése Gorbacsov beszéde a választásokról Kedden kora délután befejeződött az SZKP Központi Bizottságának ülése. Az SZKP Központi Bizottságának ülésén beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, kifejtve, mi tette szükségessé, hogy a Központi Bizottság — most először — felhívást intézzen a választások kapcsán a párthoz és a néphez, valamint vázolva, hogy milyen rendszer és elvek szerint történt a népi küldöttek jelölése az SZKP soraiból. Az átalakítás új fejlődési szakaszához érkezett — jelentette ki a főtitkár a felhívás szükségességét indokolva. Mint mondta, a párt az előző szakaszokban a peresztrojka elméletét és politikáját fogalmazta meg, meghozta a legfontosabb döntéseket. Most munkája súlypontját át kell helyeznie az átalakítás irányvonalának gyakorlati érvényesítésére, a kidolgozott politika, a meghozott döntések végrehajtására. Már a múlt évben is ez volt munkája fő jellemzője, de különösen ez lesz az idén. Az átalakítás . gyakorlati lépései között most nagy horderejű politikai esemény van soron — a választási kampány — mutatott rá Mihail Gorbacsov. Emlékeztetett rá, hogy most új elvek ailapján kell kialakítani a képviselői testületet, melynek majd létre kell hoznia az átalakítás gyakorlati megvalósításának irányítására hivatott államhatalmi és államigazgatási szerveket. Grósz Károly interjúja egy japán lapban A szovjet csapatok részleges kivonása Magyarország területéről heteken belül megkezdődik. A piaci alapéle vek kevés korlátozással érvényesülni fognak hazánkban, ahol a magántulajdon részaránya lényegesen tovább emelkedhet — többek között erről beszélt Grosz Károly, az MSZMP főtitkára abban az interjúban, amelyet a Nihon Keizai Simbün-nak, japán vezető gazdaságpolitikai napilapjának adott. Grósz Károly a japán lap tudósítóinak részletesen kifejtette, hogy a jövőben nem támaszkodhatunk kizárólag a KGST-n belüli együttműködésre, amelyben nem érvényesül a műszaki fejlesztés kényszere. Ezért törekszünk a Nyugattal való együttműködésre és megpróbálunk felzárkózni a nyugati piac követelményeihez. Ez utóbbi érdekében az ország gazdasági vezetése célul tűzte ki a forint konvertibilissé tételét. Ez együtt járna a forint leértékelésével, ami nagy mértékben érintené külgazdaságunkat, így az átállás során igen óvatosan kell majd eljárni — mutatott rá Grósz Károly. Nemzetközi kérdéseket érintve Grósz Károly kifejtette, hogy a részleges csapatkivonások után maradnak még Magyarországon szovjet katonák: Hangsúlyozta, hogy ..folytatjuk részvételünket a Varsói Szerződés szervezetében, ugyanakkor hosszú távon újabb erőfeszítéseket kívánunk tenni a kelet—nyugati katonai szövetségek felszámolása érdekében”. Kitért Grósz Károly a magyar—japán kapcsolatokra, s rámutatott arra, hogy szeretnénk meríteni a japán vállalatvezetési és termelésszervezési tapasztalatokból, örvendetes lenne, ha Japán modern technikájából és tudományos eredményeiből is tanulhatnánk. A szigetországgal továbbra is jó pénzügyi kapcsolatokra törekszünk és várjuk a japán tőke beáramlását hazánkba. Ami a magyar belpolitikai helyzetet illeti, a főtitkár a többpártrendszerrel kapcsolatban kifejtette, hogy az MSZMP magától nem kívánja átadni a hatalmat. „Ha mégis elveszítenénk, az a saját hibánk lenne”. Ügy látszik, hogy Magyarországon sok új párt jön majd létre, de tényleges politikai szereppel csak néhány rendelkezik majd közülük — mondotta Grósz Károly. A talajerő utánpótlására Környezetvédő beruházás a herényi Kossuth Tsz-ben A mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze a föld, ugyanolyan folyamatos karbantartást igényel, mint a gép, és büntetlenül nem hanyagolható el a növények által kiszívott táperő utánpótlása sem. A műtrágyaárak állandó emelkedése miatt azonban a gazdaságok nem bírnak a költségekkel. A Jászberényi Kossuth Tsz az elmúlt két évben ugyanúgy 10,7 milliót költött műtrágyára, mint amennyit idén fog, de amíg 1987-ben (100 százalékos töménységű műtrágya egyen- értékre számolva) a közös szántó hektárjára 225 kilogramm jutott, idén ennek csak 75—80 százaléka esik. A talajerő-utánpótlás érdekében fokozzák az istállótrágyázást, bár a mennyiségnek határt szab az állattartó telepek kibocsájtása. A jászberényi szövetkezetben ezen segítettek oly módon, hogy egyúttal környezetvédő beruházást is végrehajtottak. A sertéstelepen évenként 6 ezer sertést hizlalnak fel, valamint 360 anyakocát és a szaporulatot gondozzák. A telepen jelenleg is folyó 9 és fél milliós rekonstrukció részeként (a fűtés korszerűsítése mellett), takarékosabb és hasznosabb trágyakeze- lésre térnek át. Egy szabadalom alapján az egyébként elfekvő (elégetésre váró) szalmát vonják be a sertéstrágya szűrésére, és így az úszadéktól megtisztított, vegykezelt szennyivezt újból felhasználják a trágyakezelésben. Ezzel a technológiával napi 30 köbméter tiszta vizet takarítanak meg és duplájára nő a szervestrá- gya-ikibocsájtás, ami a szövetkezetnek a műtrágya-felhasználásban évenként 1— 1,4 millió forint megtakarítást eredményez. A saját kivitelezésben folyó munkákból tavaly elkészült a trágyaszivattyú- rendszer, az év első felében pedig megoldják a tárolást, valamint befejezik a szűrő és visszaforgató rendszert.
