Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 9. szám

Folytatja munkáját az Országgyűlés

(Folytatás az 1. oldalról)

igényével az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek fajtáit, csupán — példálózó jelleggel — felsorol néhányat. Ebből következik, hogy a javaslat rendelkezései minden, az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetre vonatkoznak. Hangsúlyozta: az egységes és egyenlő szabályozásra törekvés azonban nem hagyhatja figyelmen kívül azt a társadalmi realitást, hogy e szervezetek között társadalmi jelentőségükéit, funkcióikat, \ politikai súlyukat tekintve jelentős különbségek vannak. Ez teszi indokolttá a politikai pártra és a szakszervezetre vonatkozóan részben eltérő szabályok megállapítását. A javaslat deklarálja, hogy az egyesülési iog alapján • politikai párt is létrehozható. A politikai párt az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek kiemelkedő fontosságú, számos sajátos jegyeit magán hordozó tíPolitikai

A továbbiakban a gyülekezési jogról szóló törvény- javaslatban foglaltakat indokolta meg Kulcsár Kálmán.

— Hatályos jogrendszerünkben a gyülekezési szabadsággal kapcsolatos jogi szabályozás szűk körű, kizárólag a gyülekezési szabadsággal foglalkozó jogszabályunk egy 1945-ben kiadott belügyminiszteri rendeléten kívül — nincs. Ez a belügyminiszteri rendelet is elavult rendelkezéseket, jogrendszerünkben ma már ismeretlen jogi fogalmakat tartalmaz, ezért a javaslat hatályon kívül helyezi.

A gyülekezési jogi szabályozásának megoldatlansága nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a gyülekezés, a tüntetés, a felvonulás ugyan a politika „kezdetlegesebb” eszközei közé tartozik — egyik neves külföldi politi- ikaku'tató szerint az utcai demonstráció nagyjából

ugyanazzá vált a polgárok számára, mint a sztrájk a munkások számára, végső eszköz tehát, amely akkor veendő igénybe, ha már más lehetőségek kimerültek.

A demonstráció, a tüntetés természeténél fogva nagyobb teret ad a demagógiának, mint a megfontolásnak, ezért esetleg felületesen közvetítheti a politikai „üzenetet”, ha mindenképpen figyelmeztetésnek is értékelhető. Az is világos azonban, hogy ha hosszabb szünet után nyílik meg a lehetőség a gyülekezésre, a demonstrációra, természetszerűen válik, legalábbis egy időre, a végső eszköz helyett kézenfekvő, szinte meggondolás nélkül alkalmazott eszközzé. Mindezzel nem kívánnám lefokozni a jelentőségét, hiszen említettem már, hogy egyik legfontosabb szabadságjognak tartom, csak éppusa. E sajátosságok egyike, hogy a politikai pártra vonatkozó részletes szabályozás tartalmát a politikai rendszerben betöltött szerepe, a képviseleti rendszer és a választási rendszer szabályozása alapvetően befolyásolja. Ezért a politikai pártokra vonatkozó teljes szabályozás kialakítása nem ragadható ki a politikai rendszernek az új Alkotmány keretében történő komplex újraszabályozásából. Mindezekre figyelemmel a javaslat szerint a politikai pártnak a társadalomban betöl- Itött szerepére az Alkotmány rendelkezései lesznek az irányadók, s ezzel összhangban lehetséges néhány, a jelenlegi javaslattól eltérő rendelkezés, a politikai párt megalakulásának, nyilvántartásba vételének, felügyeletének, valamint megszűnésének szabályait tartalmazó külön törvény megalkotására. E törvény kimunkálása mégkezdődött.

„üzenet”

pen érzékeltetni szeretném a szabályozása körül kialakult vita mélyebb összefüggéseit.

Így merült fel a kérdés: vajon szükséges-e egyáltalán szabályozni a gyülekezési jogot, nem elegendő-e csak az Alkotmányban történő rögzítése?

Vannak államok, amelyek ezt az utat követik. Ilyen például az Egyesült Államok, amelynek az alkotmányához fűzött első kiegészítés megtiltotta a Kongresz- szusnak, hogy törvényt hozzon egyebek közt a polgárok békés gyülekezésével kapcsolatban.

Vannak államok továbbá, amelyekben a szabályozás részleteit a törvényi szinten, kívül másutt is megjelennek, ahol a belügyminiszter, illetőleg a rendőrség kiterjedt hatáskörben jogosult intézkedni. Ilyen — tudomásom szerint — a francia szabályozás.

Általánosságban megállapítható, hogy napjainkban az alapvető emberi jogok — köztük a gyülekezési jog — gyakorlásának’ korlátozhatat- lansága sehol a világon maradéktalanul nem érvényesül. Nem érvényesülhet már ‘csak azért sem, mert a legfontosabb társadalmi és állami érdekek, nemkülönben mások jogainak és szabadságának védelméről egy állam sem mondhat le.

A szabályozatlanság ellen szól, hogy a szabályozatlanság sem a gyülekezési jog gyakorlásának oldaláról, sem az állami szervek feladatai szempontjából nem megnyugtató. A szabályozatlanság ugyanis nem nyújt biztonságot az állampolgár számára, hiszen tisztázatlan, hogy a gyülekezési jogát hogyan, milyen feltételek mellett gyakorolhatja. Ugyanakkor ez a helyzet a hatóságoknak sem kedvez, mert

egyértelmű jogi előírások nem rögzítik azt, hogy mikor jogosultak e jog gyakorlását esetleg korlátozni. A fentiek alapján úgy érzem, nyugodtan állítható, hogy a jogbiztonság érdekében feltétlenül szükség van a gyülekezési szabadság, mint

lyozás sem vonatkozik. Másrészt értelmezhetetlen, mert a „túlságosan korlátozó” vagy éppen „liberális” jelleg megállapítása szubjektív.

Ezt követően így folytatta: a gyülekezési jog gyakorlásának korlátja a javasségét csak a közterületeken szervezett rendezvény esetében írja elő a javaslat.

Ügy vélekedett, hogy a javaslat a demokrácia érvényesülését, a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítását, a közéleti aktivitás széles körű kibontakozásának elősegítését szolgálja. Ennek alapján kérte, hogy az Országgyűlés a benyújtott törvényjavaslatokat fogadja el.

Grósz Károly és Kárpáti Fér enc

alapvető szabadságjog törvényi szintű szabályozására.

A gyülekezési jog — mint ahogy az egyesülési jogról szólva már utaltam rá — sem állami adomány, hanem mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (együttesen: rendezvények) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják.

A társadalmi vitákon a törvénytervezetet az a kritika érte, hogy egyrészt túlságosan korlátozó jellegű, másrészt pedig túlzottan is liberális. Ez a kritikai észrevétel mindkét formájában értelmezhetetlen. Értelmezhetetlen két Okból — mondotta Kulcsár Kálmán. Kifejtette: egyrészt a szabályozás azt az elvet követi, hogy amit a törvény nem tilt, azt szabad. Ennék megfelelően minden félreértés elkerülése végett a javaslat kifejezetten kiveszi a hatálya alól azokat a rendezvényeket, amelyekre még ez a szabáMegfelelö garanciát nyújt

— A bejelentéshez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy a javaslat — szűk körben és kivételesen — lehetőséget ad arra, hogy a rendőrség a meghatározott feltételek esetén a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, illetőleg időben való megtartását megtiltsa. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy ez a tiltás nem általában a gyülekezési jog gyakorlása, illetőleg a tervezett rendezvény megtartása elé állít korlátot, hiszen az adott rendezvény nem a bejelentésben megjelölt helyszínen és időben megtartható lenne.

— A javaslat megfelelő garanciát nyújt a gyülekezési jog szabad gyakorlásának

lat szerint az, hogy nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. E jog gyakorlásának szinte minden alkotmányban és a nemzetközi jog által is rögzített további alapfeltétele a békés jelleg.

Annak érdekében, hogy a gyülekezési jog törvényesen és rendeltetésszerűen gyakorolható legyen, a javaslat a 'gyülekezési jog gyakorlását, ha az közterületen történik, előzetes bejelentéshez köti. Ennek a bejelentésnek azonban nem az a célja, hogy az államigazgatási szerv a rendezvényt engedélyezze. A gyülekezési jognak, mint alapvető szabadságjognak a gyakorlása ugyanis nem igényel előzetes közigazgatási hozzájárulást. A bejelentés azonban lehetőséget ad arra, hogy az államigazgatási szervek — elsősorban a rendőrség — felkészüljenek a gyülekezési jog gyakorlása, illetőleg a közrend, a közlekedés zavartalanságának a biztosítására.

védelme érdekében, ugyanis a rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni.

A bíróság — ha azt indokoltnak tartja — megváltoztathatja a közigazgatási szerv döntését.

Végezetül azokról a javaslatokról szólt Kulcsár Kálmán, amelyeket mérlegeltek ugyan, de végül is elvetésük tűnt célszerűnek. Ilyen például a zárt helyiségben tartott nyilvános gyűlésekre vonatkozó bejelentés. Vannak országok, amelyekben ez is bejelentési kötelezettség alá esik, például a Német Szövetségi Köztársaságban. A kormány mégis úgy döntött, hogy a bejelentés kötelezettA parlamenti bizottság kiegészítése

Bölcsey György (Budapest 63. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést Kulcsár Kálmán expozéjához. A bizottság az Országgyűlés napirendjén szereplő törvénytervezetekről részletekbe menő viták után alakította ki álláspontját, s egységes véleményként fogalmazódott meg, hogy e jogszabálygyűjtemények a jogállamiság felé vezető út fontos állomásait jelzik.

A vitákban ismételten kiemelték az új Alkotmány mielőbbi kimunkálásának szükségességét. Többen kérték, hogy az új alaptörvény elkészülésével egy időben szülessék meg az alkotmánybíróságról szóló törvény is. Számos képviselő foglalkozott a bírói függetlenség elvének kérdésével, támogatva azt az indítványt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez a jövőben ne lehessen interpellációt benyújtani. Az Alkotmány-módosítás tervezetét a jogi bizottság — a módosító indítványokkal — egyhangúlag elfogadta.

Határozathozatal

Südi Bertalan (Bács-Kis- Kisfcun megye, 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet

párttitkára az Alkotmány tervezett módosításával kapcsolatban aggályát fejezte ki a 27. szakasz megkurtítását célzó indítvánnyal szemben. Eszerint ugyanis ki kellene hagyni az interpellálhatok köréből a Legfelsőbb Bíróság elnökét. A képviselő szerint a parlament jelenlegi jogállásából következően alkotmányjogilag és az érvényben lévő Alkot- Imány normatíváit tekintve is jogi korlátot állítana önmaga hatásköre elé, ha nem teszi lehetővé a bírói szervezet munkájának interpellációval történő ellenőrzését.

Mivel az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a Ház elnöke Kulcsár Kálmánnak adta meg a válaszadásra a szót.

Dr. Kulcsár Kálmán igaz- ságügymimiszter válaszában azt kérte, hogy az eredeti miniszteri javaslatot fogadják el, tehát töröljék el a a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát. Hangsúlyozta azt a véleméA gyülekezési jogról a bizottság úgy foglalt állást: olyan mértékű szabályozásra van szükség, amely garantálja a szabadságjogok zavartalan gyakorlását.

Ugyancsak alapvető sza- szabadságjogként értékelte a bizottság az egyesülési jogszabály1!. A tervezet segíti azokat az önszerveződés állapján létrejövő társadalmi csoportokat, amelyek a különféle érdekeket fejezik ki. A legnagyobb vita a politikai pártokkal kapcsolatos paragrafusokról folyt a bizottságokban. A estület helyesnek tartja, hogy a törvény általában a pártokra js vonatkozik. ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy a pártokra — kiemelt szerepükre tekintettel — szülessen külön szabályozás. Társadalmunkban a különféle szerveződésekben már fellelhetők a pártok csírái, ezért nagyon sürgető, hogy mihamarabb — az új Alkotmánnyal egy időben, esetleg azt megelőzve — megszülessen a párttörvény.

nyét, hogy a bírói ítélkezéssel kapcsolatban semmilyen más szervnek semmilyen joga nem lehet.

Ezután határozathozatal következett. Az elnöklő Sta- dinger István megállapította: az Alkotmány módosításához a képviselők minősített, kétharmados többségének igenlő szavazatára — tehát a jelen esetben a 387 képviselő közül 258 igenlő szavazatra — van szükség.

Először azt a részkérdést bocsátotta szavazásra, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozott. Arra az elnöki kérdésre, hogy ki fogadja el a miniszteri indítványt, 249- en szavaztak igennel, 65-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A javaslat tehát nem kapta meg a szükséges minősített többséget, vagyis a képviselők fenntartották azt az alkotmányos helyzetet. hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez továbbra is liehet interpellációt intézni. Ezután tette fel szavazásra Stadinger István az egész — a részkérdésben már eldöntött — alkotmánymódosítás] javaslatot. Ezt a képviselők 345 szavazattal elfogadták.

(Folytatás a 3. oldalon)

Parlamenti tudósítónk jelenti

A miniszterelnök válaszol a Szolnok megyeieknek

Az Árhivatal elnöke béremelést is ígér

Bizony: a lét határozza meg a tudatot! Ezt a marxi igazságot bizonyította az Országgyűlés tegnapi napja. Bármennyire is fontos és égető jogpolitikai kérdésekben kellett rendet tenni — azért a szóbeszéd tárgya a képviselők körében a hétfőtől életbelépett áremelés volt. De nemcsak az, már a reagálások hullámverése is begyűrűzött az egyébként jól megépített vaskos falak közé. Elmondták a honatyák kik tiltakoztak, miért, és milyen szankciókat helyeztek kilátásba^ Nos, a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa is azok között volt akik szót emeltek az életszínvonal drasztikus zuhanása ellen. Felhívásukat egyébként a Szolnok

Megyei Néplap tegnapi számában olvashattuk.

Vajon van-e realitása annak, hogy a tiltakozások nyomán csökkennek az árak? Ezt kérdeztem Szik- szay Bélától, az Árhivatal elnökétől.

— Én ugyan névreszóló reklamációt nem kaptam, így csak az újságokból Ismerem a tiltakozások tartalmát. Hogy ezekről mi a véleményem? Azt az utat járjuk, amit a terv számunkra kijelölt. Mi megkaptuk a tervszámokat és kitöltöttük a keretet konkrét árakkal. Méghozzá úgy -kalkuláltuk, hogy nem is éltünk maradéktalanul azzal a lehetőséggel, amit a terv biztosított.

— Dehát ' az áremelés

olyan jól sikerült, hogy ebben a pillanatban szinte elképzelni se lehet a nadrága szíj további húzását.

— Azért az emberek kissé egyoldalúan nézik a kérdést: elkeseredésükben csak az árcédulákat látják, a kiadástöbbletüket számolják és nem kalkulálják azt a pluszt, ami majd a bevétel oldalon jelentkezik.

— Hol és mikor jelenik meg ez a többletjövedelem?

—- Ezt is tartalmazzák a tervek: jelenleg szem előtt a 13 százalékos áremelés van, de jön a béremelés is, amikor ennek a feltételeit megteremtik az üzemek vállallatok. És ez sem lesz kevesebb 7—9 százaléknál. Hogy szemléletes példával illusztráljam a két folyamatot : tegyünk egymás mellé két üvegcsövet, az egyikben emelkedő folyadék az ár, a másikban viszont a bér kúszik egyre feljebb. Így hát a kettő közötti különbség egyszer csak csökkenni kezd.

— Én azért nem vagyok olyan nyugodt: a bért még meg kell termelni, s közben megannyi bizonytalan- sági tényező adódik. Az áremelés viszont egy tollvonás kérdése.

— Erre csak azt tudom mondani, ho-gy más a bér és más az ár természete, és nemcsak nálunk fér el a kettő, így van ez a jól funkcionáló gazdaságokban, az iparilag fejlett országokban is. Mindenütt meg kell teremteni a fedezetet — és utána osztani. Egyébként ez a kiút lényege: jöjjön létre a termelési növekedés s abból az emelkedő bérnívó. Természetesen erre nem a ráolvasás a garanciánk, köz- gazdasági szabályzók épülitek be a bérgazdálkodásba, már hatnak is. így a bér- színvonal emelését bátran lehet prognosztizálni.

— A tiltakozások hozhatják azt, hogy esetleg visz- szarendeződnek az árak?

— Saját véleményem szerint nem. Ismétlem: mi a parlament által is elfogadott tervek alapján emeltünk. Kaptunk egy leckét, amit lelki ismeretünk szerint megoldottunk.

— Mit szólt mindehhez mondjuk az ön családja?

— A feleségem ráncolta a homlokát, de tiltakozó levelet nem írt.

Az országos méretű tiltakozások egyik címzettje a Minisztertanács elnöke volt. Németh Miklós miniszterelnököt arról kérdeztem megkapta-e és ha igen felbontotta-e a leveleket, s miként reagál a tartalmukra a kormány?

— Az üzeneteket megkaptam és csak azt tudom válaszolni rá, hogy lépésünk a múlt örökségének felszámolása érdekében történt. Szociális szempontból nagyon sok hátrányos következménnyel járó döntés volt az áremelés, mégsem tudtunk helyette mást tenni, talán enyhít valamit,

hogy a közösen kialakított reformprogram véghezvitelével felszínre kerülő szociális problémákra a jelenleginél nagyobb érzékenységgel fogunk reagálni. De ezen az úton kell haladnunk! A kormány semmiféle visszavonulást, semmiféle helyesbítést nem tart helyesnek, de nem tartom személyemben magam sem elfogadhatónak.

U gyanakkor megismétlem: az év során minden erőnkkel azon leszünk, hogy a legrászorultabbakat, a legvédtelenebbeket, a legki- szolgáltatottabbakat segítsük gondjaik megoldásában.

— ön fogja ezeket a leveleket megválaszolni: tehát várhatják ezt a Szak- szervezetek Szolnok Megyei Tanácsánál is?

— Természetesen, és a levél azt fogja tartalmazni. amit most Önnek nyilatkoztam. Az érvelése nyilván bővebb lesz, de a válaszom tartalma nem változik.

Palágyi Béla