Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

2 I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUÁR 9. Az átalakítás helyzete és a reformok kilátásai A Minisztertanács közleménye (Folytatás az 1. oldalról) vezte, hogy olyan nézetek is megjelennek amelyek a „ke­mény kéz” politikáját igyek- szeznek ráerőltetni az or­szágra. Mások kétségeket próbálnak ébreszteni a szo­cializmus iránt, hogy — úgy­mond — annak keretei túl szűkek. A felsorolt nézetek, bármi legyen is keletkezésük oka, alapjaikban tévesek, el­lentmondanak a nép érde­keinek, s gyakorlatilag az átalakítás ellen irányulnak — állapította meg a szov­jet vezető. A gazdaság helyzetét ele­mezve a szovjet vezető — a fejlődés adatait idézve — cá­folta azokat az állításokat, hogy az átalakítás eddig semmiféle eredményt nem hozott. Az áruhiány okait a pénzügyek helyzetével, a vá­sárlóerő és az árukínálat kiegyensúlyozatlanságával magyarázta, s a legsúlyosabb örökségként az állami költ­ségvetés hiányát nevezte meg, emlékeztetve arra: ezt a hiányt a múltban eltitkol­ták a közvélemény elől, de attól az még nem szűnt meg létezni. Szembe kellett ezen kívül nézni Csernobillel, az örményországi földrengéssel, s nagy kiadásaink vannak az Afganisztánban kialakult helyzettel összefüggésben — mondotta Gorbacsov, s el­ismerte, hogy a jelenlegi ve­zetés is követ el hibákat. Ta­valy például a munka ter­melékenysége 5,1 százalékkal nőtt, ezzel szemben a bérek 7 százalékkal emelkedtek, A vegyifegyverek eltiltá­sával foglalkozó párizsi vi­lágértekezleten Eduard Se- vardnadze szovjet külügy­miniszter új, nagyhorderejű bejelentést tett: a Szovjet­unió még az idén megkez­di vegyi fegyverkészleteinek megsemmisítését, egyolda­lúan és függetlenül egy nemzetközi megállapodás létrejöttétől. Sevardnadze méltatta az 1925-ös genfi jegyzőkönyv jelentőségét, de hozzátette: „a mi nemzedékünknek to­vább kell lépnie. Sevard­nadze öt .pontban foglalta össze a Szovjetunió pozíció­ját: — a Szovjetuniónak van­nak vegyifegyverei, de so-' hasem folyamodott azok­hoz; —' ngm tgrmel és nem tá­rol vegyifegyvereket egyet­len más állam területén sem; * — vegyifegyvereiből so­hasem adott át más álla­moknak; — nyilvánosságra hozta készletei nagyságát; ■— 1989 folyamán meg­kezdi vegyifegyverei meg­semmisítését, külön e célra épült létesítményében. Várkonyi Péter külügy­miniszter vasárnap felszó­lalt a vegyifegyverek tilal­mával foglalkozó párizsi nemzetközi értekezleten. Várkonyi dr. a Magyar Népköztársaság őszinte el­ismerését fejezte ki azért a kezdeményezésért, amelyet múlt év szeptemberében az ENSZ Közgyűlés előtt tett Reagan elnök és Mitterrand elnök. Javaslatukat a tagál­lamok közössége egyetér­téssel fogadta, és egyhangú határozatban üdvözölte a francia kormány ajánlatát ennek a konferenciának a megrendezésére — mondot­ta Várkonyi. Hozzáfűzte: Magyaror­szág nagy jelentőséget tu­lajdonít a vegyifegyverek ibetiltásának elősegítésére összehívott konferenciának. ami fedezet nélküli jövede­lem-kiáramlást jelent. A demokrácia megszilárdí­tásának problémáit taglalva Mihail Gorbacsov egyebek között megállapította: sem­mi sem fog történni a gazda­sági és társadalmi szférák­ban, ha párhuzamosan nem valósítjuk meg a politikai in­tézményrendszer mélyreható reformját. — Az idén meg kell kezdeni a politikai * re­form második szakaszát: az állami szervek mélyreható átalakítását, a köztársasá­gok, autonóm államigazgatá­si egységek státusának ren­dezését, a központi és a he­lyi szervek kapcsolatainak harmonikussá tételét — je­lentette ki Gorbacsov. Tör­vényt készítenek elő a helyi önkormányzatról, illetve a helyi ipari vállalatokról. Nemzetközi kérdéseket érintve Mihail Gorbacsov főként az új politikai gon­dolkodásmód elméleti vonat­kozásaival foglalkozott. Az új politikai gondolkodásmód az államközi kapcsolatok ideológiamentesítését írja elő, de ez egyáltalában nem je­lenti — mint egyesek ál­lítják — a nemzetközi kap­csolatok ideológiamentesíté­sét. A szovjet vezető beszé­dét követő vitában 23-an szólaltak fel, s Gorbacsov gyakran vitába is szállt egyes véleményekkel. Így — a gyülekezési jogot szabály­zó törvényt ért bírálat kap­csán — beszámolt arról, hogy a gyűlések és tünteté­sek engedélyezése iránti ké­relmekből csak 6—7 száza­lékot utasítottak el a ható­ságok. — Politikai és katonai-biz­tonsági értelemben egy­aránt fontosnak tartjuk e konferenciát azért, mert a katonai szembenállás leépí­tésének, a katonai képessé­gek védelmi célú átalakítá­sának folyamata nem hoz­hat tartós eredményeket, ha nem terjed ki a tömeg- pusztító fegyverek egyik veszélyes fajtájára, neve­zetesen a vegyifegyverekre. A Magyar Népköztársa­ság, mint az 1925. évi genfi jegyzőkönyv- részese, meg­erősíti, hogy a benne fog­lalt tilalmat annak teljessé­gében változatlanul érvény­ben lévőnek tartja. A magyar külügyminisz­ter emlékeztetett rá: nem egészen egy évvel ezelőtt a genfi leszerelési értekezle­ten alkalma volt hivatalo­san kijelenteni, hogy Ma­gyarország területén nincs semmiféle, sem saját tulaj­donban, sem más állam birtokában lévő vegyifegy- ver-készlet, vagy vegyifegy- ver-gyártó létesítmény. Ez alkalommal is megerősíthe­tem, hogy Magyarország változatlanul a teljes körű és szigorúan ellenőrzött ti­lalom, a készletek és kapa- ' citások maradéktalan fel­számolása mellett foglal ál­lást — mondotta. Szükségesnek mondotta Várkonyi, hogy a konferen­cia elérje a legfőbb politi­kai célját: a genfi jegyző­könyvben foglalt tilalom megerősítését és a Genfben folyó tárgyalások ütemének felgyorsítását, a vegyi fegy­verek átfogó, globális és kellően ellenőrizhető tilal­mára vonatkozó nemzetközi egyezmény mielőbbi megkö­tését és hatályba léptetését. — E célok eléréséhez min­den támogatást megadunk, s ennek jegyében támogatjuk azt is, hogy a konferencia közmegegyezéssel fogadja el a zárónyilatkozatát —fe­jezte be beszédét a külügy­miniszter. (Folytatás az 1. oldalról) darabonkénti ára 1,10 fo­rintról 1,30 forintra válto­zik. A finom liszt ára kilo­grammonként 9,10 forintról 10.90 forintra nő. A kristály- cukor ára 26,10 forintról 27.90 forintra emelkedik ki­logrammonként. Drágulnak még a fűszerpaprika-félék és a déligyümölcsök is. Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglátó­ipari árakban is érvényesül. A munkahelyi és előfizetéses étkeztetésnél a nyersanyag­drágulás adagonként kb. 3 forinttal növelheti az igény­bevevők hozzájárulását. A mosószerek árai átlago­san 8 százalékkal emelked­nek, így például a 2,8 kg-os Tomi Brill ára 167 forintról 175 forintra, a 3 kg-os Per­lux ára 220 forintról 248 forintra nő. Változik a gyógyszerren­delés, -kiadás és -térítés rendszere. A gyógyszerek té­rítési díjai jelentős differen­ciálódás mellett átlagosan 82 százalékkal emelkednek. Nő a térítésmentesen igénybe­vehető gyógyszerek köre, el­sősorban a krónikus beteg­ségeknél, a vény nélküli gyógyszerek viszont teljes áron (támogatás nélkül) ke­rülnek forgalomba. A gyó­gyászati segédeszközöknél a drágulás 7 százalékos lesz. A személygépkocsi árak az importárak, a vevőszolgála­ti költségek növekedése és az import forgalmiadó eme­lése miatt átlagosan mint­egy 25 százalékkal növeked- fiek. Az árváltozás nemérin­, ti a vásárlót, ha — a Mer­kur Vállalat gépkocsi átvé­telére szóló értesítése alap­ján — a gépkocsi teljes vé­telárát január 7-ével bezá­rólag befizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. A darabáru-fuvarozás dí­jai 15 százalékkal lesznek magasabbak. . Február 1-jétől módosul­nak — az élelmiszerárak emelésével összhangban — a gyermek- és diákjóléti in­tézmények térítési díjai. Számos szolgáltatás díja emelkedik február 1-jével. A helyi közlekedési tarifáéi átlagosan 62 százalékkal nő­nek. Budapesten közel 90 százalékos lesz a drágulás, míg vidéken mintegy 55 szá­zalék. így például a villa­mos vonal jegy ára egységé- sen 5 forint, az autóbuszje­gyé 6 forint lesz. Budapes­ten a havi villamösbérlet ára 75 forintról 180 forint­ra, a kombinált bérleté pe­dig 170 forintról 280 forint­ra emelkedik, a tanuló és nyugdíjas kombinált bérle­tek új ára 70 forint lesz. A vasúti személyszállítási dí­jak 30 százalékkal, a távol­sági autóbusz viteldíjai 10 százalékkal emelkednek. Jelentős mértékben drágul­nák a postai szolgáltatások. A levélpostai díjak átlago­san 27 százalékkal emel­kednek. a szabvány levél feladási díja bélföldre 5 fo­rint. külföldre 15 forint lesz. A távirati szódíj 66 száza­lékkal, az európai nemzet­közi telefonbeszélgetéseké 64 százalékkal emelkedik. A telefon alapdíj — az előfi­zető tulajdonában álló ké­szülékek esetében — 148 százalékkal nő. Így például a távhívásba bekapcsolt iker­állomások 30 forintos alap­díja 80 forintra, a főállomá­soké 40 forintról 100 forint­ra emelkedik. A tv-előfize- tési havi díja 80 forintról 100 forintra változik. A he- ij anácsok februáT 1-jétől ka lehetőséget egyes koron., ális szolgáltatások (köztisztaság, kéményseprés, temetkezés) díjainak átlago­san 10—14 százalékos eme­lésére. Megfelelő előkészítés után március 1-jétől az ivóvíz köbméterenként 3—7 forint­tal, a csatornahasználat 2—5 forinttal drágul. Ez — jelen­tős területi differenciálódás mellett — a lakosság által fizetett díjak 220—290 szá­zalékos emelését jelenti. A díjemelés a bérlakásban élőket is érinti. A víz- és csatornaszolgáltatásba be­kapcsolt lakások esetében az egy lakásra jutó díjtöbblet átlagosan 100—120 forint ha­vonta. Az intézkedést első­sorban az állami támogatás csökkentése indokolja. A háztartási energiahordo­zók (tüzelőanyagok és ener­giaszolgáltatások) fogyasztói árai májustól — a támoga­tás csökkentése, valamint az energiatakarékosság na­gyobb mérvű ösztönzése ér­dekében — átlagosan mint­egy 30 százalékkal emelked­nek. Az átlagos mértéken belül az egyes energiahordo­zóknál differenciált mértékű áremelésre kerül sor. Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tarifa- rendszer (térítési díjrend­szer) változásával is jár (gyógyszerek, gyermekétkez­tetés, helyi közlekedés, pos­tai szolgáltatások, ivóvíz- és csatornahasználat) az érde­kelt tárcák, illetve vállala­tok részletesen tájékoztatják a lakosságot és új feltételek­ről. Az év során a szabadáras 'termékeknél és szolgáltatá­soknál bekövetkező további áremelkedésekről a lakosság az eddigi rendnek megfele­lően kap tájékoztatást. Az árváltozások a csalá­dok létszámától, ’jövedelmi viszonyaitól függően igen differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett ár­szintemelkedés következté­ben az egy főre jutó ham többletkiadás '800 forint kö­rüli. II. A szociálpolitikai felada­tokra 1989-ben rendelkezés­re álló források arra adnak lehetőséget, hogy az alapve­tő termékek és szolgáltatá­sok drágulásának mintegy háromnegyed része a nyug­díjasoknál és szociális ellá­tásban részesülőknél ellen- tételezésre kerüljön. Emel­lett sor kerül néhány, az ellátási rendszert érintő ked­vező lépésre is. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszín­vonal növekedése számotte­vően nagyobb lesz a szociál­politikai intézkedésekhez alapul vettnél, akkor továb­bi jövedelemnövelő lépése­ket tesz. A nyugdíjak az eddigi szá­zalékos mértékkel szemben — szociális szempontokat is figyelembe véve — egységes összeggel emelkednek. 1989. január 1-jétől havi 360. má­justól további, legalább 100 forinttal nőnek az eddigi, il­letve az év folyamán megál­lapításra kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivé­teles ellátások, rokkantsá­gi járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szo­ciális ellátások, az átmeneti járadék és a rendszeres szo­ciális járadék. Azonos mér­tékben nő a házastársi pót­lék összege is (a jövedelem- pótlék összege változatlan marad.) A minimális nyugdíjak az előzőek szerint felemelésre kerülnek és megszűnnek egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon ka­pott, öregségi nyugdíj mini­mális összege 3340 forint, az özvegyi nyugdíj minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelésen túlmenően átlagosan további havi 100 forint emelést je­lent. Havi 3500 forintra egészül ki január 1-jétől minden 70 éven felüli, valamint súlyo­san rokkant (I., II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok), személyi járadékban, illetve rendszeres szociális segély­ben részesülő vakok, hadi gondozottak és központi szo­ciális segélyben részesülők díjazása, ha ezt az összeget a 360 forintos ellentételezéssel nem érték el. A gyermekgondozási díj legkisebb összege havi 360 forinttal nő. A gyermekgon­dozási segély melletti jöve­delempótlék összege is 360 forinttal lesz több. Az egy­séges társadalombiztosítási kötelezettséggel összefüggés­ben 1989-től a kisiparosok, magánkereskedők, ügyvé­dek, gazdasági munkaközös­ségi tagok, munkaviszony­ban nem álló előadóművé­szek is részesülhetnek gyer­mekgondozási segélyben. A gyermekes családok ki­adásainak részbeni mérsék­lésére (gyermekintézményi térítési díjrendszer, ‘ogyasz- tói árváltozások) 300 forint­tal nő a családi pótlék gyer­mekenkénti összege és a jö­vedelempótlék. A tartósan beteg, illetve testileg, vagy szellemileg fogyatékos, ál­landó felügyeletre szoruló gyermeknél, továbbá a neve­lőszülőkhöz kihelyezett álla­mi, illetve az intézeti neve­lésbe vett gyermek után a családi pótlék összege havi 2100 forint lesz. 1989. február 1-jétől vál­tozik a gyermekintézmé­nyek térítési díjrendszere. A jelenlegi rendszer a szülők jövedelméhez kötődik, a jö­vőben a térítési díjak az élelmezési költségekhez iga­zodnak, egyidejűleg a három és több gyermekesek köré­ben, valamint a diákotthon­ban elhelyezett gyermekek után normatív kedvezmény érvényesül. A térítési díjrendszer vál­tozásával összefügésben 1989. január 1-jétől meg­szűnnek a családi pótlék folyósítására vonatkozó kor­látozások. A harmadéves szakmunkástanulók, vala­mint a szakmunkástanuló otthonban elhelyezettek után jövedelempótlék helyett csa­ládi pótlék jár. Minden ár­vaellátásban részesülő gyer­mek után az eltartó jogo­sulttá válik családi pótlékra. Az egyetemeken, főiskolá­kon tanulók ösztöndíja (vagy jövedelempótléka) átlagosan havi 300 forinttal nő. A tanácsok által végzett szociális tevékenységre szol­gáló keretek összességében másfél milliárd forinttal emelkednek. Ez lehetőséget ad a rendszeres segélyek emelésére, az egyedi támo­gatások növelésére, a rend­kívüli gyámügyi és a fel­nőttvédelmi segélyezésre, a (rászorultaknál gyógyszertá­mogatásra, a gyermekintéz­ményeknél díjkedvezmények biztosítására. A szociálisan legjobban rászorulók védelmének foko­zatos javítása érdekében sor kerül az állami gondozot­tak életkezdését segítő pénz- beni támogatás növelésére, a nevelőszülői gondozási díj felemelésére és az e célt szolgáló intézményi hálózat bővítésére, támogatására is, így például további család- segítő központok létesítésére, átmeneti elhelyezési formák (krízis-otthon) kialakítására, öregek hetes napközi ottho­nának, a pártfogói hálózat­nak a bővítésére, a szociális szakemberképzés beindításá­ra. • * * * A gazdasági ésszerűség, a gazdasági kibontakozás fel­tételeinek megteremtése megkívánja, hogy az árak­ban kifejeződjenek az indo­kolt ráfordítások, erősödjön a piac szerepe, az állami tá­mogatások jelentősen csök­kenjenek. Á Minisztertanács e követelmények érvényesí­tése érdekében hozta meg döntését a jelentős központi áremelésekről. Az azonban, hogy az áremelkedések el­viselhető terhet jelentsenek a lakosságnak, igen jelentős részben a gazdálkodó szer­vezeteken múlik. Ezért a kormány elvárja, kéri a gaz­dálkodó szervezetektől — a termelőktől, a szolgáltatók­tól és a kereskedőktől —, hogy a jelentős kihatású ár­intézkedéseket követően, mérlegéivé a kereslet válto­zásait, nyereségüket ne ár­emeléssel, hanem teljesítmé­nyeik fokozásával, ésszerűbb és takarékosabb gazdálko­dással, a kínálat, a minőség, a kiszolgálás színvonalának javításával érjék el. (Az új élelmiszer-nyers­anyagnormákról és a gyer­mekintézmények térítési díjairól holnapi számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat.) A vegyi fegyverek ellen Várkonyi Péter felszólalt Párizsban Csökkenő árú gyógyszerek Régi ár új ár darabonként forintban Suprastin tabl. 20x 4 — 1,70 Amidasophen tabl. 0,3 g lOx 3,50 2,10 Maripen tabl. 12x 8,40 6,— Hidrocodin" tabl. 20x 4,— 3,— Nitromint retard, tabl. 60x 10,— 7,90 Nitromint tabl. 0,5 mg 50x 4,— 1,30 Visken tabl. 30x 10,— 7,40 Estulic tabl. 1 mg 20x 10,— 9,80 Paxirasol csepp 60 ml 8,70 7,90 Adebit tabl. 40x 3,— 1,20 Gilemal tabl. 28x 3 — 1,40 Depressan tabl. 50x 6,— 3,20 Furosemid tabl. 40 mg 20x 3,50 0,70 Panangin drg. 50x 3,80 3,10 Digoxin csepp 15 ml 3,20 2,30 Brinaldix tabl. 10 mg 20x 4,50 2,70 Tis as en A J-B talb. 30x 6,— 5,20 Bilagit tabl. 30x 4,—-3,90 Isolanid tabl. 40x 3 — 1,70 Robébi A 500 g 20,— 18,70 Robolact 500 g 30,50 16,90 Linolac 500 g 38,60 13,30 Mildibe 500 g 33,— 19,10 Vitacolan emulz. 250 ml 14,80 9,90 Személygépkocsi-árváltozások Típus Fogyasztói ár ' Lada 1300 S 2105 199 000 forint Lada 1300 Combi 2104 216 000 forint Lada Samara (3 ajtós) 2108 221 000 forint Lada 1500 L 2107- ' 240 000 forint Lada Niva 2121 302 000 forint Moszkvics 2140 156 000 forint Volga 2410 289 000 forint Volga 2412 322 000 forint Volga 3102 308 000 forint UAZ 469 BI 201 000 forint Trabant 601 Limousin ,,S” 91 000 forint Trabant 601 Limousin Hycomat 96 000 forint Trabant 601 Combi ,,S” 102 000 forint Trabant 601 Combi Hycomat 101 000 forint Wartburg 363 W Tourist 168 090 forint Barkas B 1000 318 000 forint Skoda 120 L 176 000 forint Skoda 1203 mikrobusz 305 000 forint FSO 1500 (Polski Fiat) 216 000 forint PF 126/650 FL (Polski Fiat) 120 000 forint Dacia 1310 TX Limousin 171 000 forint Dacia 1310 TX Combi 186 000 forint Dacia 1310 TLX Limousin 183 000 forint A gépkocsi előjegyzések vételárelőlege a koráfcbi 50 százalékról január 1-jétől 40 százalékra módosult.

Next

/
Thumbnails
Contents