Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
1989. JANUAR 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megye tanácsainak 1989. évi költségvetési tervezete Források A megye tanácsai 1989- ben 8 milliárd 290 millió forintot fordíthatnak feladataik megvalósítására. Ebből az érdekeltségi forrás összege mintegy 877 millió forint. Az összes számbavett bevétel 43,0 százaléka szabályozott bevétel, 46,4 százaléka állami támogatás, 10,6 százaléka érdekeltségi forrás. A bevételek összetétele az előző évhez viszonyítva nem változott. A személyi jövedelemadó A működési-fenntartási feladatok megoldására 6 milliárd 838 millió forint áll rendelkezésre. Ebből a szabályozott kiadási szint 6 milliárd 566 millió forintot, az érdekeltségi bevételekkel ellensúlyozott kiadás pedig 272 millió forintot képvisel. A finanszírozásba bevont érdekeltségi források nagyságrendje egyrészt az előző évinél, másrészt az intézményi körben realizált ár- és díjbevételek összegénél is magasabb. Ez egyértelműen jelzi, hogy a tanácsok a működtetés-fenntartás feladatainak megvalósítása érdekében egyre szélesebb körű gazdasági koordinációt végeznek, illetve arra kényszerülnek. A működtetés-fenntartás színvonalát a központi intézkedések eltérő mértékben érintik. Egyes kiemelt területeken (egészségügy, szociális ellátás, oktatás, művelődés) lehetőség van az árnövekedéseket részben ellensúlyozó dologi automatizmus számbavételére. A kommunális ellátást érintően azonban a várható árhatások még részben sem kerülhettek elismerésre és ez a folyamat évek óta tart. A tanácsi és intézményi körben 1989-ben 6 százalékos mértékű bérfejlesztés hajtható végre. Ehhez azonban állami támogatás csak az egészségügyi és szociális ellátás, oktatás és kulturális szolgáltatás területén, valamint a jog- és rendbiztonság ágazatban és a kisközségek tanácsi igazgatása területén biztosított. Egyéb ellátási területeken — ideértve a gazdasági-műszaki ellátó szolgáltató szervezeteket is — csak abban az esetben van mód bérfejlesztésre, ha annak fedezetét takarékossági intézkedésekkel, az intézmény szervezetiracionalizálási program keretében felszabadítható anyagi eszközök bevonásával már a tervkészítés időszakában megteremtik. Az árhatások részbeni kivédésére a már jelzett kiemelt ágazatok előirányzatainak alapulvételével 8%- os dologi automatizmus került számbavételre. Ennek tanácsonként és intézményenkénti elosztására az MTVB-nek az 1989. évi tervezőmunka elveit meghatározó 19/1988. (IX. 13.) számú határozata szellemében kerülne sor. A tanácsok és intézmények költségvetésébe — a számbavehető előirányzataik után — 6% automatizmus differenciálás nélkül beépül. Figyelemmel azonban arra, hogy az egyes intézménytípusokat, illetve ellátási területeket az árhatások igen eltérő mértékben érintik, indokolttá vált a további 2%-ból egy külön, a differenciált elosztás elvét megvalósító pénzügyi alap létrehozása. Ennek felosztásáról az MTVB egészségügyi és szociálpolitikai, illetve az MTVB művelődési osztályai — szakmai indokokkal alátámasztott javaslatait figyelembe véve — a megyei tanács határoz. Az 1989. évi költségvetések összeállításának további feszültségpontja, hogy sem az tervszámának kialakítása induláskor 1989-ben is a lakosság lélekszámávai arányosan történik. A számítás alapjául az 1988. január 1-jei állandó népesség szolgál. Az adóból a községek egy állandó lakosára 2 464,66 forint jut. A városok részesedése ennek az összegnek a háromszorosa. Év közben azonban a személyig jövedelem- adóból való részesedés a lakóhely szerinti szabályozás elvét követve módosul. egészségügyi, sem pedig a közoktatás szakmai programjai — megfelelő anyagi fedezet hiányában — nem bővülhetnek. Csak a korábban beindult programok szintentartására van lehetőség. Gazdasági és kommunális célokra a rendelkezésre álló pénzeszközök 8,7 százaléka tervezhető, amely arányában alacsonyabb az elmúlt évinél. Az ágazatban sem dologi, sem bérautomatizmus nem került elismerésre. Ez mintegy 35 millió forintos nagyságrendű pozícióromlást jelent. Fokozza a terület ellátási feszültségeit, hogy már második éve nincs mód megtervezni a középtávú -terv eredeti ütemében szereplő, a kommunális ellátás relatív elmaradottságának mérséklését szolgáló pénzeszközöket. Ez 1989. évet érintően 100 millió forint. A források beszűkülése indokolttá tette, hogy a keret- jellegűen kezelt (út-híd, belvízelvezetés, területrendezési tervkészítés, kényszervá- góhíd és dögkút, karbantartás, piackorszerűsítés) előirányzatok területi megoszlása felülvizsgálatra kerültek. Ennek eredményeként a középtávú terv eredeti üteme szerint felosztás több tanácsot érintően megváltozott. Korlátozott mértékben van mód a szolnoki temető rekonstrukciójának megyei támogatására is. Az utak, hidak fenntartására 1989-ben 148 millió forintot tartalmaz a terv. Ez a középtávú terv üteméhez képest 32 millió forinttal kevesebb. Az előirányzat 54 százalékát, 80,5 millió forintot a korszerűsítési feladatokra kell fordítani. A fennmaradó forrás csak a legszükségesebb mértékű karbantartási-kátyúzási feladatok megoldását biztosíthatja. Legjelentősebb gondot a kunszentmártoni Körös-híd felújításának halaszthatatlansága okozza. A híd legszükségesebb helyreállítási munkálatait a meglévő források terhére szükségszerűen meg kell kezdeni. Az egészségügyi, szociális ellátás ágazati feladataira az előirányzatok 32,2 százaléka áll rendelkezésre. Ez biztosítja a már működő intézményrendszeren túl a középtávú terv üteme szerinti hálózatfejlesztésekhez (130 kórházi ágy, 40 bölcsődei férőhely, 4 orvosi körzet, 24Ó fő szociális étkező, 4 házi szociális gondozói körzet, 80 rendszeres szociális segélyezett és 3 idősek klubja) a szükséges fedezetet, 17,9 millió forint összegben. A segélyezés előirányzata az 1988. évi évközi intézkedéssel összhangban 28 millió forinttal emelkedhet. A jelenlegi felmérések szerinti ki nem elégíthető igény mintegy 5 millió forintot tesz ki. Az 1989. évi segélyek növekménye év közben kerül központilag biztosításra. Az egészségügy szakmai programjai — közöttük a művese-ellátás — az 1988. évi szinten folytatódhatnak. Az e célra rendelkezésre álló összeg 26,7 millió. A területen foglalkoztatott szakirányú felsőfokú végzettségű szakemberek alsó bérhatárának felemelésére 1,4 millió, míg az ágazati bérpolitikai intézkedések 1. ütemére 9 millió áll rendelkezésre. A bérpolitikai intézkedések alapján a betegellátás szempontjából meghatározó központi diagnosztikai és terápiás egységekben szakképzettséggel rendelkező dolgozók részesülhettek béremelésben. Az egészségügyi ágazatot érintő 1988. évi valutaárfolyam-változások hatásának részbeni ellensúlyozására 3,6 millió forint áll rendelkezésre. A felújítási-rekonstrukciós támogatás középtávú terv eredeti üteme szerint biztosított, összesen 70 milliós nagyságrendben. Ez lehetőséget ad a megyei kórház, valamint a jászberényi és mezőtúri kórházi rekonstrukciók folytatására. Ezzel összefüggésben jelentős, gond, hogy az árhatások miatt a központi támogatás reálértékének megőrzése nem biztosított. így elkerülhetetlen, hogy a számbavett felújítási feladatok műszaki-kiviteli programjai átértékelésre és szükség szerint mérséklésre kerüljenek. Az oktatás, közművelődés céljaira az előirányzatok 49,2 százaléka fordítható. Az 1989. szeptemberében indítandó, a hálózatfejlesztések — a középtávú tervben rögzített források erejéig — a demográfiai tényezőkkel összhangban átrendezéseket (mutatószám-átváltásokat) igényelnek. A terven felüli hálózatfejlesztések kielégítésére nincs mód. Az ellátási feszültségeket ez esetben is csak a feladatok egymás közötti átcsoportosításával lehet megoldani. A már megkezdett és folyamatban lévő közoktatási programok változatlan szinten tarthatók, de az egyszeres jellegű, főleg eszközbeAz állami lakások állag- megóvására és egyéb vállalati támogatásokra 85 millió fordítható. A meglévő bérla- kásállomány üzemeltetéséhez és felújításához 56,8 milliós állami támogatást tartalmaz a terv, amelyből több mint 200 lakás felújítását A középtávú terv 1989. évi eredeti ütemében a megyei szabályozott feljesztési kiadási szint 1,081 millió forintban került meghatározásra. A jelenlegi fejlesztési lehetőség nagyságrendje ennél 29,5 százalékkal kevesebb, 762,6 millió. Az összegszerű csökkenésnél nagyobb a kedvezőtlen hatása az időközben bekövetkezett nagymértékű beruházási-építési árszínvonal-emelkedésnek és az általános forgalmi adó 1988. január 1-jével történő bevezetésének. A középtávú terv 1989. évi ütemében szereplő fejlesztési feladatok egy jelentősebb részének elhalasztásához — az előbb jelzett problémákon kívül — hozzájárul néhány fontos, a tervben nem szereplő fejlesztési feladat megvalósítása is. Ezek közül a legjelentősebbek a telefonfejlesztések, a lakossági kezdeményezésű közműfejlesztések, a 4-es számú fő közlekedési út Szolnokot elkerülő szakaszához és az új híd építéséhez történő hozzájárulás, a szolnoki szennyvízfőgyűjtő csatorna építésének megkezdése. Az 1989. évi fejlesztési kiadások tervezésénél kiindulási alapul az 1987. év végén készült 1988—90. évekre szószerzést szolgáló pénzeszközök itt is elvonásra kerültek. Az oktatásban az arra rászoruló tanulók ingyenes tankönyvvel való ellátásának pénzügyi fedezetét 1,2 millió többlettámogatás biztosítja. Szerény mértékben, de az ágazatban is lehetőség van a bérfeszültségek enyhítésére. Mind az oktatás, mind pedig a közművelődés területén fedezettel van biztosítva a bérfejlesztés. A szakirányú felsőfokú végzettek alsó bérhatárának emelésére 9,5 millió, az óradíjak 45 forintra történő felemelése miatt további 9,3 millió áll rendelkezésre. Az oktatási terület felújítási-rekonstrukciós feladatai — közöttük a szolnoki Varga Katalin Gimnázium, a kisújszállási Móricz Zsig- mond Gimnázium és a karcagi Gábor Áron Gimnázium — folytatódnak. Kedvező, hogy 1989-ben jelentős központi támogatással megkezdődhet a Szigligeti Színház legszükségesebb mértékű, részben életveszély elhárítására irányuló rekonstrukciós felújítása, valamint a megyei könyvtár elhelyezésének javítását célzó átalakítási munkálata is. A sportágazatban ellátásbeli előrelépésre nincs mód, a pénzeszközök az 1988. évi szinten állnak rendelkezésre. A felújítási célokat szolgáló előirányzat megyei szinten — a központi forráskiegészítéssel együtt — 309 millió. Az intézményi karbantartásokra 189 milliót tartalmaz a költségvetés. A rendelkezésre álló forrás az állagmegóvási tevékenység mellett az egyes ágazatoknál kiemelten jelzett fontosabb rekonstrukciós jellegű felújítási munkák pénzügyi fedezetét is tartalmazza. A biztonságos gazdálkodás céljait szolgáló tartalék számított összege mintegy 120 millió, amely az előző évivel közel azonos mértékű tartalékolásnak felel meg. tervezik a kezelő szervek elvégezni. Az állami lakások felújítása területén — a rendelkezésre álló források nagymértékű szűkössége miatt — ugyancsak kiéleződtek a feszültségek (pl. kémény- felújítások). ló kitekintő számítások szolgáltak. A korábbi évekhez képest fokozottabb támogatást szükséges biztosítani a magánlakás-építés feltételeinek megteremtéséhez és a tanácsi bérlakások végleges visz- szaadása folyamatosságának fenntartására. A vízgazdálkodási ágazat eredeti fejlesztési forrásai nem kerültek mérséklésre. E területen a megyei céltámogatás az eredetileg tervezettet meghaladja. Lakásfejlesztés és -gazdálkodás kiadásaira a tanácsok 1989. évben az 1988. évi. várható felhasználásnál 34,6 százalékkal kevesebb, összesen 252 milliós előirányzatot terveznek. Ez az összes fejlesztési kiadás 18 százalékát teszi ki. A feladatok megvalósítását 50,3 millió forintos céltámogatás segíti elő, amely az éves teljes céltámogatási lehetőség 22,4 százaléka. Az 1989. évtől előreláthatóan alapvető változások várhatók a lakásellátás és -gazdálkodás korszerűsítésének bevezetésével. Változnak a hitelezési és támogatási feltételek. Ezek elsősorban a fiatal házasok lakáshoz juttatásához és a minőségi cserék növeléséhez biztosítanak előnyösebb feltételeket. A lakásfejlesztés és gazdálkodás VII. ötéves tervi társadalmi-gazdasági programjának végrehajtása — az új feltételek között — 1989- ben is folytatódik. Az év elejére mintegy 4900 és ezen belül több mint 4300 lakással nem rendelkező jogos lakásigénylővel kell számolni. Számuk csökkentését az is nehezíti, hogy a tanácsok az anyagi helyzetük romlása miatt 1989-ben a lakásgazdálkodásra is kevesebb saját eszközt tudnak fordítani. A jelenlegi bérlakást használókat a tanácsok továbbra is érdekeltté teszik a lakásuk végleges leadásában. Ez részben ellensúlyozza a kieső szociális bérlakásépítést. A helyi források hiányát — a megyeszékhelyen és városokban — a megyei céltámogatás növelése enyhíti. Ennek ellenére á bérlakásleadás csökkenése várható. ami összefügg a magánerős építés mérséklődését kiváltó tényezőkkel is. A tanácsok közel 180 milliót terveznek felhasználni a fiatal házasok és a többgyermekes családok magánerős lakásépítésének^ -vásárlásának elősegítésére. Ezen belül a kedvezményes kamatozású központi hitelkeret — az előző évivel azonos nagyságrendben — 75,8 millió forintnyi összegben áll rendelkezésre. Ilymódon legalább 750—800 család lakáshelyzete javul. A támogatott családokon belül a fiatal házasok aránya várhatóan emelkedni fog. A térítések és a támogatások összegét családonként — a lakásköltségek emelkedése és a lakásra várók jövedelmi viszonyainak romlása miatt — növelni szükséges. A tanácsok által 1989. évben kialakításra tervezett lakástelkek száma az előző évhez képest — a kialakítási költségek rohamos növekedése miatt — csökken. Ugyanakkor az értékesítésre váró tanácsi telekállomány 1989. első napjaiban 1700 körül alakul. Az üresen álló — főként községi — családi házak értékesítése megyei programjának kidolgozása folyamatban van. A forgalmazás elősegítése érdekében a szolnoki Ingatlankezelő Vállalatnál 4 milliós forgóalap létrehozását célszerű megyei támogatás folyósításával biztosítani. A vízgazdálkodási ágazat fejlesztéseit a pénzügyi források csökkentése nem érintette. A megye teljes fejlesztési célú előirányzatának negyedét képviseli ez az ágazat, amely a tanácsi forrásokat tekintve 360 millió, melyből 116,9 millió a megyei céltámogatás összege, Ezeket a forrásokat egészíti ki a lakosságnak és a gazdálkodó szerveknek közel 90 milliós hozzájárulása a víz-, csatorna- és belvíztársulati beruházásokhoz. Az 1989. évben megalakult 3 vízmű- és 4 csatornamű- társulat — így az előző években létrejött társulatokkal együtt összesen 13 — folytathatja, illetve kezdheti meg a beruházásokat. Továbbra is kiemelt feladatúknak tekintik tanácsaink a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátását. Ennek érdekében Karcagon folytatódik, illetve Kisújszálláson megkezdődik a vízminőség javítását elősegítő fejlesztés. A tervezett ütemben halad a tervidőszak végéig tartó, szolnoki felszíni vízmű Il/a ütemének kivitelezése, amely a város és a környező 6 település megfelelő vízellátását biztosítja. A tanácsi, a megyei víz- és csatornamű vállalati, valamint társulati beruházások eredményeként a jövő évben megépül 40 kilométer ivó- vízhálózat, közel 6000 m3/ nappal bővül az ivóvízkapacitás, és elkészül 26 kilométer csatornahálózat • is. A megyeszékhelyen megkezdődik a megyei tanács által felvételre kerülő 200 millió forint középlejáratú hitel felhasználásával a városi szennyvízfőgyűjtő csatorna építése.' Ennek első üteme 270 millió, mely a középtávú tervidőszak végére befejeződik. A főgyűjtő csatorna megépítése alapvető feltétele annak, hogy a VIII. ötéves tervidőszakban a városi szennyvíztisztító építése megkezdődhessen. A közlekedési ágazat feladataira a fejlesztési lehetőségek 9 százalékát irányozza elő a tervjavaslat. A helyi tanácsok saját forrásaival és a lakosság társadalmi munkájával 1989-ben megépíthető 44 km út és 15 km járda. A helyi tanácsok által kezdeményezett belterületi utak építéséhez — a pályázati feltételeknek való megfelelés ellenére — csak igen szerény mértékű megyei céltámogatás nyújtására van lehetőség. A Közlekedési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a megyei tanács támogatásával és a helyi erőforrásokkal befejeződik a Jászdó- zsa—Tarnaörs közötti 4,5 kilométeres összekötőút. Hasonló koordinációban megkezdődik a Tiszakürt—Bogaras—Csépa térségi összekötőút építése is. A KM által 1989-re meghirdetett pályázat alapján kerékpárút építésében 10, járdaépítési pályázati programban pedig a megye 25 települése érintett. A megyei tanács által — a 4-es számú fő közlekedési út Szolnokot elkerülő szakasza és egy új Tisza-híd építése céljából — kibocsátott és értékesített kötvények megteremtették a pénzügyi lehetőségét a beruházás kivitelezésének. A posta és távközlési beruházásokra a tanácsok lakossági és vállalati források bevonásával több mint 105 milliót terveznek fordítani. Ezt nagyobbrészt a telefon- hálózat korszerűsítésére, kisebbrészt postahivatalok (Túrkeve, Tiszaszentimre, Tiszaderzs) építésére kívánják felhasználni. 1989-ben befejeződik Jászberény város távhívásba történő bekapcsolása. Folytatódnak Tiszafüred és körzete, valamint Karcag és körzete (ebbe a körbe 14 település tartozik) beruházásai. A tanácsok koordinációs tevékenysége igen jelentős mindhárom körzetben. A központi források csökkenése következtében igen nehéz feladatot jelent az érintett tanácsok részére ez ügyben korábban vállalt pénzügyi kötelezettségek teljesítése. Az egészségügyi ágazatban a tanácsok az eredeti középtávú terv üteménél 20 százalékkal, mintegy 18 millió forinttal kevesebb fejlesztéssel számolnak. Ezen belül a működő intézmények gépműszerállományának modernizálására és pótlására az eredetileg tervezettnél 2 millióval — 10 százalékkal — többet fordítanak. A tervezett ütemben folytatódik Karcagon a körzeti orvosi rendelő, valamint Tiszafüreden a fizikoterápiás utókezelő építése. Várhatóan megkezdődik a megyei kórház diagnosztikai tömb építésének műszaki előkészítése. Az időskorúakról történő gondoskodás keretében 100 férőhellyel bővül a napközi otthoni hálózat. Ezzel minden tízezer 60 éves és idősebb korúra 218 hely jut az 1986. évi 192-vel szemben. Az oktatás, kulturális szolgáltatás, sport ágazatában a tanácsok az eredeti előirányzatnál 49 százalékkal kevesebbet, összesen 123,3 millió felhasználását tervezik. Az ágazatfejlesztési célok megvalósítását 34,5 millió céltámogatás segíti. Ez a teljes céltámogatások 15 százalékát teszi ki. Az oktatás fejlesztését célzó céltárfíogatások 90 százaléka 31,2 millió forint, a helyi tanácsok középfokú tanteremfejlesztéseihez kerül felhasználásra. Mindezek eredményeként a jövő évben Szolnokon, Jászberényben és Karcagon együttesen 17 tanteremmel bővül a hálózat. A belépő tanteremfejlesztések mérséklik a zsúfoltság további növekedését. A középfokú oktatási intézményekben az 1 tanteremre jutó tanulók száma megyei szinten az 1988. évi 28,5-ről 1989-ben 29-re növekszik. Működési-fenntartási kiadások Vállalati kiadások Fejlesztési kiadások
