Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-07 / 6. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUAR 7. Folytatódott a BT-ülés (Folytatás az 1. oldalról) tézkedéseket a helyzet mi­előbbi rendezése és a ha­sonló jogtalan akciók jövő­beni elkerülése érdekében. — Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter pénteken megengedhetetlen­nek nevezte az amerikaiak szerdai akcióját. Párizsba érkezése után adott nyilat­kozatában a szovjet kül­ügyminiszter megállapítot­ta, hogy az incidens meg­mérgezte a vegyi fegyverek tilalmával foglakozó, szom­baton kezdődő nemzetközi konferencia légkörét. A tanácskozás mintegy nyolcvan állam külügymi­niszterének részvételével nyílik meg a francia fővá­rosiban. Háromnapos , elmélyült helyszíni vizsgálat eredmé­nyeképpen az NSZK-ban megállapították, hogy válto­zatlanul semmi sem bizonyít­ja azokat az amerikai állítá­sokat, amelyek szerint az Imhausen Chemie nevű nyu­gatnémet vállalat Líbiában állítólag részt vett egy harci gázok előállítására is alkal­mas üzem építésében. Erről adott tájékoztatást a válla­lat gazdasági felügyeleti szerve. flmmanban Husszein és Arafat találkozója Husszein jordániai uralko­dó pénteken délben fogadta Jasszer Arafatot, a PFSZ V. B. elnökét, aki az Egye­sült Arab Emírségekből ér­kezett Ammanba. Megbeszélésük témája a két fél kapcsolatait. vala­mint a közel-keleti rendezés érdekében kifejtendő közös arab erőfeszítések ügyét ölelte fel. Bár tájékoztatás nem hangzott el az akabai találkozón felvetődött maj­dani palesztin—jordán kon­föderáció lehetőségéről, meg­figyelők bizonyosra veszik, hogy a felek'•ezt a kérdést is megvitatták. Sztrájk— Törvénykönyv-módosítás—Áremelkedések Tanácskozott a SZOT elnöksége N Ülést tartott tegnap a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület állást foglalt a sztrájkról, illetve a Munka Törvénykönyvének módosí­tásáról szóló törvényjavas­lattal kapcsolatban és nyil­vánosságra hozta vélemé­nyét a fogyasztói áremelke­désekkel kapcsolatbein. A sztrájk szabályozásáról a SZOT és a kormány veze­tői korábban két találkozón U véleményt cseréltek. Ezek eredményeként az alapvető kérdésekben közeledtek az álláspontok és megállapodás született arról — ez egyéb­ként a szakszervezet véle­ménye volt —, hogy önálló törvényben kerüljön sor a szabályozásra. Az elnökség egyetértett a törvényjavas­lat kiindulási pontjával, amely szerint a sztrájkjog kollektív munkavállalói jog. Nem fogadta el azonban azt, hogy csak a szakszervezet kezdeményezhet, illetve bo­nyolíthat le sztrájkot. Az ülésen az egyik legéle­sebben vitatott kérdés fogal­mi természetű volt, neveze­tesen az, hogy sztrájkról vagy munkabeszüntetésről szóljon az új törvény. Az el­nökség határozott véleménye szerint mindenképpen csak sztrájkról lehet beszélni, hi­szen ez jóval szélesebb ka­tegória, mint a munkabe­szüntetés. A SZOT elnöksé­ge szükségesnek tartotta egyúttal, hogy a szakszerve­zetek dolgozzák ki saját bel­ső sztrájk-szabályzataikat, valamint nélkülözhetetlen­nek vélték a sztrájkalap titkosságának és védelmé­nek törvényi garantálását. A SZOT elnöksége egy el­lenszavazattal, a módosító indítványokkal együtt egyet­értett a törvényjavaslattal. A Munka Törvénykönyvé­nek módosításával kapcso­latban korábban megrende­zett társadalmi viták és az egyeztetések hasznosak vol­tak, a tervezet lényegesen módosult — állapította meg az elnökség. A Munka Törvénykönyve — a szakszervezetek iavas- latának megfelelően — to­vábbra is kötelezővé fogja tenni, a korábbinál széle­sebb körben a kollektív szer­ződések megkötését, illetve nem változtat azon a minisz­tertanácsi rendeletén, amely a bizalmi, illetve a szakszer- vezetők egyetértési jogát érinti. így a törvényjavaslat­tal — néhány módosítás mellett — a SZOT elnöksé­ge egyetértett. A testület végül ismétel­ten kialakította álláspontját a tervezett fogyasztói árin­tézkedésekkel kapcsolatban. A SZOT -elnöksége tudatá­ban van annak, hogy a nép­gazdaság stabilizálásának, a gazdasági fejlődés kibonta­koztatásának elkerülhetetlen feltétele a piaci viszonyok fokozatos megteremtése, ez­zel együtt a fogyasztói árak gazdasági szerepének érvé­nyesítése, a fogyasztói ártá­mogatások csökkentése. Ugyanakkor a SZOT elnök­sége úgy ítéli meg, hogy a bejelentett központi árintéz­kedések rendkívül súlyosan érintik a lakosságot, külö­nösen az alacsonyabb jöve­delmű rétegeket. Az országos szakszervezeti tanácskozáson elhangzottak­kal összhangban a mozga­lom minden rendelkezésre álló eszközt fel kíván hasz­nálni a munkavállalók ér­dekeinek érvényesítéséért a megállapodások betartásá­ért. Az áremelkedések társa­dalmi ellenőrzése érdekében a SZOT továbbfejleszti in­formációs rendszerét és lé­péseket tesz a megélhetési költségindex számításának megszervezésére. A SZOT elnöksége fontosnak tartja, hogy a vállalatok és intéz­mények gyorsítsák meg az ez évi bérmegállapodások munkálatait, és tájékoztas­sák a dolgozókat a várható béremelések mértékéről. ötlet már akad Munkahely kell, hogy megállítsák az elvándorlást Talán az idegenforgalom előre visz? — Az önállóság örömei, gondjai Tiszaugon A falu önálló. Tizenegy évet vártak a tiszaugiak mi­re ezt ismét kimondhatták. Akarták, persze, hogy akar­ták. ök a „közösben” in­kább a sor végén álltak az osztásnál. Bebizonyította ezt forintról fillérre azon a bi­zonyos falugyűlésen Halápi Ferenc, akit tegnap társa­dalmi tanácselnökké válasz­tottak. Havi kétezer-ötszáz forint tiszteletdíjat kap, ugyanannyit, amennyit elöl­járóként kapott. Azt mond­ja. nem lenne erkölcsi alap­ja arra, hogy főállásban, tel­jes fizetésért töltse be a tisztséget. Azt a pénzt tu­lajdonképpen valakitől, vala­kiktől elvenné. Ügy véli, neki ebben az értelemben nem a pénz a fontos, hanem az. hogy: „Ha valaki felkö­tötte a kolompot, hát ráz­za!” A tanácselnök-helyettes — szintén társadalmi tisztség — Sinka Ferencné pedagó­gus lett. a végrehajtó bi­zottsági titkári teendőit He­gedűs Jánosné látja el. Min­denki ismeri, hiszen tiszaugi. Volt kirendeltségvezető, meg a közös tanácsban is vb- titkár. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke köszöntötte az új tiszaugi tanácsot. Hang­súlyozta : nehezebb, küzdel­mesebb lesz, nagyobb a fele­lősségük. A megyei tanács költségvetési javaslata sze­rint (még nem ülésezett a megyei tanács, addig csak javaslat) nyolcmillió-három­százezer forint jut az idén Tiszaugnak.^ Ebből kell mű­ködtetniük ^ közintézménye­ket, és ami kevés marad, abból fejleszteni. Kiegészül még ez a 8,3 millió a ta­nács saját bevételeivel és a megyétől különböző konkrét célok megvalósítására igé­nyelhető támogatással. Cél éppen lenne Tisza­ugon. Jóval több, mint amennyire támogatás nyer­hető. Hogy az „apróbb” dol­gokkal kezdjük: meg kell építeni az orvosi lakást, óvo­da kellene, tornaterem, utak, járdák. Bővítendő a közvi­lágítás. pedagógus szolgála­ti lakást kell vásárolnia vagy építenie a tanácsnak. Szóval, ezek az „apróbbak”. A nagyobbak? Az első he­lyen munkahelyek teremtése szerepel, hiszen csak akkor állítható meg — vagy for­dítható vissza — tartósan az elvándorlás, ha az emberek otthon, a faluban találják meg megélhetésük biztos forrását. Ma a fél Tiszaug — mint ahogy a tiszazugi kistelepülésen élők mind­egyikének dolgozó népe — ingázik: Lakitelekre. Tisza- kécskére, Kecskemétre, Szol­nokra, Szentesre járnak dol­gozni. Üjabb rossz hír: a termelőszövetkezet is leg­alább húsz embert kíván el­bocsátani, Kecskemétről is hazakerült már az első mun­kanélküli. Ez az egyik folyamat. A másik? Tiszaug — kitűnő adottságaival, a Tisza vad­regényes kanyarulataival, a holtággal, a 44-es számú fő­úthoz. a környékbeli meleg­vizes fürdőkhöz való közel­ségével — az üdülők, a tu­risták valóságos paradicso­ma lehet. Készül egyébként a köz­ség rendezési terve, a to­vábbi szennyeződéstől meg­óvható lesz a Holt-Tisza. (Némi meggyőző munka árán persze.) ötlet is akad Az iskolá­ban nyaranta működhetne olcsó családi szálloda, a Ma­gosparton vagy a Holt-Ti- sza-parton épülhetne tranzit- kemping. Ami az óhajtó módot ki­jelentővé, s a távoli jövő időt közeli, megvalósítandó jelenné változtatja, az ma még hiányzik Tiszaugon. És ez nem csak a pénz! — E — Évzáró—évnyitó gyűlés a munkásőröknél Beszámolóját tartja a' megyei parancsnok (Folytatás az 1. oldalról) ínunkásőregységek társadal­milag hasznosan gazdálkod­tak a rájuk bízott, illetve a Inunkásőrök által létreho­zott értékekkel. Szabadide­jükből áldozva eredménye­sen sajátították el azokat az ismereteket, szerezték meg azokat a készségeket, ame­lyek alapján készen állnak a köztulajdont fenyegető ve­szélyek elhárítására, a poli­tikai, erkölcsi, anyagi érté­kek megőrzésére és gyara­pítására, arra, hogy egész Társadalmunknak példát mutassanak a szolidaritás, az összefogás erőt és önbizal­mat erősítő megnyilvánulá­saival. Ez azért lehet így, mert a munkásőrök me­gyénkben is olyan felbecsül­hetetlen értékek hordozói és ápolói, mint a közösség sor­sáért önzetlenül vállalt fele­lősség. Példamutatóan cse­lekszenek. A munkásőrközösségek szigorú normái a szolgálati feladatok felelősségteljes végrehajtása mellett min­denkor erkölcsi, politikai szilárdságot. cselekedetek­ben megnyilvánuló nyílt ál­lásfoglalást követelnek tag­jaiktól. Erre fokozottan szükség van napjainkban, -amikor egy mélyreható, de­mokratikus korszakváltás kezdetén vagyunk. Az országos pártértekez­leten a politikai intézmény- rendszer átfogó és mélyre­ható reformját határozták el. A felelősen gondolkodó emberek többsége támogatja ezt a megújulást, mégpedig oly módon, hogy vállalja az utóbbi négy évtized értéké­nek folytonosságát is. Ugyanakkor még csak most tanuljuk a szocialista plu­ralizmust, új közéleti — po­litikai gyakorlatát. Élénk, szenvedélyes viták, a néze­tek polarizációja jellemzi társadalmunkat. Az alapfo­lyamatok egybeesnek az or­szágos pártértekezleten el­fogadott irányvonallal. De vannak kedvezőtlen kísérő- jelenségek, kisebb nagyobb torzulások. A társadalom többsége által támogatott helyes célok akkor valósul­hatnak meg eredményesen, ha biztosítani tudjuk a szé­les körű demokratizálási fo­lyamathoz elengedhetetlen politikai stabilitást, önálló, felelős gondolkodást, bátor szerepvállalást igényel cél­jaiktól. Erre fokozottan sen nagy a kommunisták szerepe. Aktív közéleti sze­repvállalásukhoz a pártalap- szervezetek nyújthatják a legnagyobb segítséget. A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára azokról a tapasztalatokról szólt, melyek szerint a mun­kahelyi pártszervek és párt- 0‘TapszerVezetek cselekvőké­szek, de a cselekvés terét még nem érzékelik minde­nütt. Figyelmük még mindig túlságosan a nagy horderejű országos kérésekre irányul saját feladataik felmérése és meghatározása helyett. Ezért a megyei pártbizottság az 1988. október 7-én elfoga­dott munkaprogramjának megfelelően első rendű fel­adatnak tekinti, hógy irányí­tó munkája során olyan elvi és gyakorlati segítséget ad­jon a pártalapszervezetek- nek, amelyek alapján képe­sek lesznek a helyi problé­mák megoldására, az önálló politizálásra. Aláhúzta, hogy a pártmunka megújulásában döntő szerepet tulajdoníta­nak a soron következő be­számoló taggyűléseknek. Ezektől a pártfórumoktól azt várják, hogy vegyék szám­ba az alapszervezeti munka tartalmi és módszertani megújulásával összefüggő feladatokat, kritikusan, ön­kritikusan értékeljék a párt­kollektívának a környeze­tére gyakorolt hatását, poli­tikai befolyását és ennek alapján határozzák meg sa­ját tennivalóikat. Szólt arról is, hogy a me­gyei pártbizottság saját mun­kájának megjavításával és az irányított pártszervek­nek nyújtott közvetlen se­gítségével igyekezett e fo­lyamatokhoz sokirányú se­gítséget, ösztönzést, bátorí­tást adni. A példaadás meg­nyilvánulásának tartják azt is. hogy a megyei pártbi­zottság legközelebbi ülésén már értékelés tárgyává te­szik a testület október 7-én hozott döntései végrehajtá­sának időszakos értékelését. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a megyei pártbizottsági ülések hangulata, légköre sok tekintetben kedvező irányban változott. Kialaku­lóban van egy önálló arcu­latú. megyénkre jellemző, fe­lelősségteljes testületi mun­ka. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután arról be­szélt. hogy a reformok vég­rehajtása során nem csupán politikai intézményrendsze­rünket. gazdaságunkat kell megújítani, hanem meg kell újulnia az egyénnek, az em­bernek is. Elsősorban a gon­dolkodásnak. Nagyobb ru­galmassággal, nagyobb biza­lommal kell lennünk az új dolgokhoz, még ha szokat­lanok is azok, de eredményt, előrehaladást, fejlődést ígér­nek. A megváltozott gazda­sági, társadalmi környezet hatásaként alapvetően - át­alakulnak a követelmények. A7, utóbbi hónapok esemé­nyei azt bizonyították, hogy a gazdaságpolitika szűk moz­gástere felerősítette a tár­sadalomban meglevő fe­szültségeket. A létbiztonság és a szociális biztonság fel­tételeit magában a gazda­ságban is még kell teremte­ni. A gazdasági reform si­kere szempontjából döntő, hogy rövid távon, valós eredményeket tudjunk fel­mutatni. Megnyugtató — hangsúlyozta —, hogy a ne­héz feladatok megoldásában a munkásőrökre szövetséges­ként lehet számítani. A munkásőrség megyei pa­rancsnoksága. törzsének és közvetlen szakalegységeinek tagjai az elmúlt évben vég­zett munkájukkal bizonyí­tották, hogy a nehezebb helyzetben és a súlyosbodó körülmények között a fel­adatok megoldásában per­döntő szerepe lehet a közös gondolkodásnak, és a köz sorsáért felelősséget is vál­laló kollektív helytállásnak. A megyei pártbizottság ne­vében a nyugállományba vo­nuló Zsovák Lászlónak meg­köszönte eddigi eredményes munkáját és helytállását. Szabó István felszólalása után felolvasták a munkás­őrség országos parancsnoká­nak parancsát, mely szerint Zsovák László munkásőr ez­redest saját kérésére érdemei elismerése mellett január 31-i hatállyal nyugállomány­ba helyezték. Szabó Sándor megyei parancsnokhelyettest munkásőr századosból soron kívül sdezredessé léptették elő, és kinevezték a mun­kásőrség megyei parancsno­kává. Kanizsa Lajos mun­kásőr főhadnagyot soron kí­vül munkásőr őrnaggyá lép­tették elő, és megyei pa­rancsnokhelyettesnek nevez­ték ki. Ezt követően Borbély Sán­dor. a Munkásőrség orszá­gos parancsnoka szólalt fel. Többek között azt húzta alá, hogy a testület létrejötte és fennmaradása nemcsak az Elnöki Tanács ide vonatko­zó rendeletének tudható be, hanem mindenek felett an­nak, hogy a testületben ki- teljesednek az emberi érté­kek. Szerinte megbízható, tisztességes emberi kapcsola­tok nélkül nincsen semmi­lyen fejlődés. Ezért hívta fel a testület tagjait arra, hogy a magyar munkásmozgalom régi erényét példának te­kintve rendszeresen törőd­jenek egymással. A Munkás­őrség létét megkérdőjelező felvetésekre válaszolva mon­dandóját így summázta: a Munkásőrség volt. van, és a jövőben is létezni fog! Me­leg szavakkal köszönt el a nyugállományba vonuló Zso­vák Lászlótól, és kérte a megyei törzs tagjait arra, hogy adjanak meg minden segítséget Szabó Sándornak, az új parancsnoknak. Zsovák László a számára eddig nyújtott segítségért, Szabó Sándor pedig az irán­ta megnyilvánuló bizalomért mondott köszönetét. Zsem- béri István mérnök vezérőr­nagy a helyőrség parancsno­kai nevében gratulált és ígért segítséget az új parancsnok­nak. Az évzáró-évnyitó gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. * * * S. B. Hír Istvánné munkásőrfeleséget köszönti Borbély Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents