Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUÁR 2. IA szerkesztőség postájából I Lezárták az utcánk egyik oldalát Amikor a szolnoki Tarló litcában felépült egy több emeletes ház, a Kulich Gyu­la utca egyik oldalát lezár­ták. Az itt lakóknak kerülőt kell tenniük, ha gépkocsi­val ki- vagy be akarnak jön­ni. Ügy tűnik, hogy a ház építői a közterületet is meg­vásárolták, mert oz utca le­zárása a parkolást szolgálja, bár a lakóknak van gará­zsuk. Miért született az a döntés, hogy itt zsákutca legyen? — kérdezte levelé­ben Könyves János szolnoki olvasónk. Az utca lezárásáról kéré­sünkre Tóth István, a Szol­nok Városi Tanács osztály- vezető főmérnöke adott tá­jékoztatást: Az utca Tarló út felőli végének lezárását a Tarló u. 2. sz. társasház lakóközösségének kérelmére, s a műszaki osztály javasla­tára az útkezelő engedélyez­te 1987. szeptember 17-én. Ezt indokolta az a körül­mény, hogy az alacsonyab­ban fekvő és akkor még ki­építetlen Tarló utcából a jármüvek felhordták a sa­rat. és a Hunyadi—Balassa utcák irányából az átmenő forgalom is igénybe vette a Kulich Gy. utcát. Ebből az utcából a Tarló utcán át a városközpont, illetve a vasútállomás irányába való kihajtás a Bercsényi útra — az utca szűk beépítése mi­att — csak korlátozott kilá­tás mellett volt lehetséges. Ezzel szemben a Rákóczi útra való felhajtás jobb, nem balesetveszélyes, mivel szabad a kilátás. A közepes beépítésű Kulich Gy. utca lakói-, illetve az útmenti parkolók és zöldterületek, játszóterek használói számá­ra kedvezőbb, ha az átmenő forgalom teljes mértékben elkerüli a keskeny utcáju­kat. (A Tarló u. 2. sz. ház előtt a gépkocsibejáratok szabadon hagyásával bárki várakozhat járművel,) Meddig maradnak mág ki a táratok? A szolnoki Mártírok úti lakók-, valamint az 1-es sz. autóbuszjárat vonalán köz­lekedők nevében ragadtam tollat, miután a Jászkun Vo­lán egyik „illetékes” alkal­mazottjától telefonon nem sikerült megnyugtató választ kapni arra a kérdésre, miért maradnak ki a reggeli és délutáni csúcsidőben a jára­tok. Nem egy esetről van szó, hanem rendszeresen előforduló járatkimaradás­ról. A telefonhívásomra azt a tájékoztatást kaptam, hogy tudnak róla, de 16 kocsijuk rossz, emellett két baleset történt éppen akkor a 4-es fűúton, ezért nem tudnak semmit sem tenni. Azt ta­nácsolta, hogy induljunk el hamarabb a munkába és a gyerekekkel az iskolába. Nem rossz tanács, de mi van olyankor, ha a korábbi járat is kimarad, hiszen ez már gyakori es ét. A bölcsődés, óvodás és iskolás gyerekek­kel fél órákat álljunk a megállóban? December 5-től új menet­rend szerint közlekednek a buszok és az a tapasztala­tunk, nemhogy sűrítették volna a csatlakozó járatokat, közülük többet megszüntet­tek. Ezt tudomásul vettük, ugyanakkor elvárjuk, hogy a meglévő járatok a menet­rendben feltüntetett időben közlekedjenek. Mészáros Imréné Szolnok Táviratilag kaptuk volna a pénzt hoz. Elmondta, hogy nem az adás-vételért tartja őket, hanem azért, mert gyönyör­ködtetik. Szereti látni, ho­gyan rendezkednek be az új kis lakók, s annyira ismeri őket. hogy a 'tollazatukon észre veszi, ha valamelyik­nek baja van. Egy kisszobá- nyi padlástér közepére ala­csony törzsű almafát állított, s ezen az ágas-bogas fán, az oldalfal drótján, a levegő­ben, a földön és mindenütt billegnek, cikáznak a cit­romsárga-zöld, kék és szür­ke kabátos papagájok, fehér nimfák. Közben egyfolyiá- ban mind mesél, dalol, fü­tyül. Zsivajuk valamiféle kedves pletykazsúrt juttat a szemlélő eszébe. A madár­birodalom másik részében nagy testű, s talán a leg­szebb tűzvörös és kék tollú papagájpár látható. A kocka alakú deszka odúban műre­mek a mélyre rejtett fészek, amit gyufaszál nagyságúra tördelt fűzfagallyból — cső­re és farktolla segítségével — épít a papagáj. A házigazda életének egy részét jelentik ezek a ma­darak — állományuk 120— 130 körül van. Sok kiállítá­son szerepel1; már, pedig a madarak szállítása kockáza­tos, mert a zsúfolt ketrecek­ben szenvednek, közülük több elpusztulhat. Tenyésztői munkáját számos kitüntető oklevéllel ismerték el eddig. Nagy János Tiszafüred Összetartozás Az év utolsó tanítási nap­ján a Kunhegyesi Kossuth Üti Általános Iskola szak- szervezeti és úttörőmozga­lom vezetői teadélutánt ren­deztek, melyre meghívták a nyugdíjas pedagógusokat is. dikosok és a 4. a. osztályos Az összejövetelen a nyolca- tanulók műsorral kedves­kedtek, s mindenki ajándék- csomagot kapott. Jó volt ta­iálkozni, elbeszélgetni egy­mással, hiszen ebben a ro­hanó világban alig jut idő arra, hogy örömeinket vagy gondjainkat megosszuk. A teadélután igazi ünnepi han­gulattal ért véget, s vala­mennyien éreztük, hogy ösz- szetartozunk. Daragó Istvánné pedagógus Kunhegyes Családias rendezvény December 14-én tudtuk fölvenni azt a pénzt, amit Budapesten december 8-án adtak föl számunkra — táv­iratilag. A postaládában nem találtunk arra vonatkozó ér­tesítést, hogy a kézbesítést megkísérelték. A körzeti postás tudatta velünk, hogy a szolnoki 2-es sz. postahi­vatalban vehetjük át a cí­münkre érkezett összeget. Ezek után kérdezem: miért fizet ki az ember majdnem 100 forintot a táviratilag fel­adott pénz díjaként, ha ecy hét múlva kapja kézhez a címzett? Megemlítem, ha valaki a tv-számla befizeté­sével két hetet késik, már nem 160-at, hanem 178 fo­rintot kell fizetnie. Ha nem a feladásnak megfelelően kézbesítette a posta a Kül­deményt, miért nem fizeti vissza a sürgősségi díj ösz- szegét? Kovács József Szolnok A Vöröskereszt kenderesi vezetősége az alapszerveze­tek és a nagyközségi tanács KISZ-szervezetével közösen rendezte meg decemberben a véradók napját. ,A családi­as összejövetelen kilencven véradó vett részt, akik kö­zül többen megkapták a tíz-, tizenöt- és hússzoros vér­adáséit járó kitüntető jel­vényt. A rendezvényt han­gulatos műsorral tettük szí­nesebbé: az ifjú vöröske­resztesek szavalata, ének­száma után a helyi Vadvirág népdalkor és a „Cuháré” ci- tera együttes lépett fel. Ezt követően egészségügyi fel- világosító filmet vetítettünk, majd uzsonnával fejeződött be az összejövdtel. . Bognár Sándorné Kenderes Szerkesztői üzenetek Gyönyörködteti) madarak A tiszafüredi Tóth Károly portáján pávafarkú galam­bok illegetik magukat, mint a kisasszonyok. A hatalmas ketrecekből csipogás, pit'íye- gés és madárfütty hallat­szik, miközben a szivárvány minden színében pompázó madarakban gyönyörködhet az ide érkező. Hogyan gyűlt össze ennyi színes madár a füredi portán? A házigazda már gyerek korában megsze­rette az állatokat, madara­kat, amikor a szomszéd, ten- gelicéjének szedte a bojtor­jánmagot. Madarakat 18 éve gyűjt — Erfurtból is vásá­rolt papagájt —, majd hoz­zá kezdett a tenyésztésük­V.-né, Szolnok: Az illeték­ről szóló törvény szerint a feleslegessé vált bélyeges űr­lap és illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell küldeni. A visszatérítés — a bélyeges űrlap, az illeték- bélyeggel ellátott irat (útle­vélkérő lap) benyújtása mel­lett kérhető. Szolnokon az Illetékhivatalnál — címük: Dózsa Gy. u. 6. A kérelem gyors elbírálása érdekében csatolja a bélyeggel ellátott iratot, ha ez nincs a birto­kában, úgy a rendőrség iga­zolását arról, hogy az ut- levélkérelemmel együtt át­vették az okmánybélyeget, azt felhasználták, de az útlevélkérelmet visszavon­ták. Bálint András, Kunszent­mártoni A próbaidő tarta­ma harminc nap, a kollek­tív szerződés (vagy a felek munkaszerződése) azonban ennél rövidebb vagy hosz- szabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthat. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bár­melyik fél azonnal megszün­tetheti. Ha a munkáltató a dolgozót a próbaidő eltelté­vel más munkakörben vagy alacsonyabb személyi alap­bérrel kívánja foglalkoztat­ni, erről az érintettet legké­sőbb a próbaidő eltelte előt­ti harmadik napon írásban értesíteni kell. G. Imre, Szajol: A nem lakás céljára szolgáló épüle­tek, építmények adójáról szóló rendelet szerint adó­köteles az állandó vagy ideiglenes jellegű építmény. E tekintetben a jogszabály adómentességet is megálla­pít. Mégpedig: mentes az adó alól az az építmény, amelyet mező- és erdőgazda­sági tevékenység céljára használnak. Nemere István író a fantasztikus irodalom kedvelőivel találkozott nemrég Mezőtúron, a Móricz Zsigmond városi könyvtár olvasótermében (Fotó; Zentainc) összeállította: Csankó Miklósné IA tárgyalóteremből I Lebuktak a vagonfosztogatók Azt mondják, hogy a 21 nyerőszám, ámbár meglehet, ez a népi bölcsesség csak az ördög bibliájára, de semmi­képpen sem arra a vagon­fosztogató társaságra vonat­kozik, amelyik ennyi tagból állt és végül lebukott. Vala­mennyi résztvevő kivétel nélkül MÁV dolgozó: kocsi- rendező, mozdonyvezető, to­latásvezető, illetve más, ki­sebb beosztásban tevékeny­kedő vasutas volt. „Áldásos tevékenységük” 1985 nyarán kezdődött, és a tavalyelőtti évvel bezárólag összesen nyolcvan olyan esetet említ a Szolnok városi ügyészség vádirata, amikor ezek az emberek különböző szállít­mányokat dézsmáltak. Az államvasutaknak okozott kár meghaladta a 664 ezer forintot; igaz ebből 450 ezer eddig a lefoglalások, házku­tatások révén megtérült. Hogy milyen módszerekkel jutottak az értékekhez? Rop­pant egyszerűen, hiszen, mint bennfentes dolgozók tudták, legalábbis sejtették, melyik vagonban mit szállí­tanak. A többi már pofon- egyszerűen ment, mert vagy tolatás közben kinyílt kissé az ajtó, ha meg nem. tettek róla. Igaz, sok esetben egy harmadik megoldás kínálko­zott: erőszakra. sem volt szükség, amikor nyitott volt a vagon, vagy konténer. Mo­hóságukra jellemző, hogy el­vittek mindent, ami mozdít­ható: CB-rádiókat, temérdek kolbászt, kemping kerék­párt, sztereo magnót, villás­kulcsokat. félcipőket, lemez­játszót. bőrruhákat, üvegpo­hár készletet, kölnit, varró­gépeket. farmerdzsekiket, esőkabátot, csípős paprikát, vodkát, pólóinget, sőt még poroltó készülékeket is meg- lovasítottak. Mindezeken kí­vül szemrebbenés nélkül zsebre vágták a laposfogó­kat is, de nem hagyták ott a kistányérokat, illetve a gép­kocsi pótkerekeit sem. Mindez nagyon sokszor úgy történt, hogy a holmikat egy-egy mozdonyra rakták, ahol pár óráig utazott a könnyen szerzett tárgy, majd pedig egy-egy alkalmas he­lyen leadták a holmikat egy­másnak. Ez a lista legfeljebb ízelítő lehet a lopott érté­kekről, mert oldalakat lehet­ne írni a lefoglalt tárgyakról, kisebb nagyobb alkatrészek­ből. Persze itt is addig járt a bizonyos korsó a kútra, amíg 1987 őszén lebuktak, és ügyüket első fokon a Szolno­ki Városi Bíróság, dr. Szent- györgyi Ildikó tanácsa tár­gyalta. Az első rendű vád­lottat a 34 éves Takács Sán­dort bűnszövetségben, üz- leszerűen, jelentős értékre elkövetett lopás bűntette mi­att 2 év 10 hónapi, a 21 éves Ambruzs Ferencet 1 év 8 hó­napi, a 19 éves Lovay Józse­fet 2 év 6 hónapi börtönre ítélte. A fosztogató társaság többi szolnoki, tiszaföldvári, püspökladányi, kenderesi. besenyszögi, újszászi, tápió- györgyei. törökszentmiklósi tagja hosszabb-rövidebb ide­jű, felfüggesztett börtönbün­tetést, próbára bocsátást, il­letve pénzbírságot kapott. Az ítéletek — a per három fő vádlottját kivéve — jog­erősek. D. Sz. M. JOGI TANÁCSADÓ A házastársak vagyona és a házasságon kívül született gyerek Manapság nem ritka, hogy hosszú, kiegyensúlyozott vagy annak látszó házasság­ban a feleségnek rá kell döb­bennie arra, hogy élete pár­ja megszegte a házastársi hű­séget. Olyannyira, hogy an­nak „kézzel fogható nyoma” az elkövetkezendő években fizethető gyermektartásdíj. Ugyanis a férj házasságon kívüli kapcsolatából gyer­mek származott. Ha a házastársak rögtön elválnak, mielőtt az apa tar­tási kötelezettsége életbe lép, anyagi probléma emiatt nem keletkezik a házastár­sak között. Ám leginkább az az eset fordul elő, hogy hosszabb-rövidebb türelmi idő után zátonyra fut a há­zasság. A bontóperben, il- illetve az azt követő vagyon­jogi vitában a feleség kéri. hogy a bíróság számolja el a házasságon kívül született gyermek után fizetett tartás­díjat a férj különadóssága­ként. Házasságon kívül született gyermeke persze bármelyi­küknek lehet a házasság megkötése előtti időből is. A bíróságok ezért nagyon kö­rültekintően vizsgálják az adott esetet, és azt helyezik a döntés súlypontjába, ho­gyan állapodtak meg erről a kérdésről a házastársak. Ugyanis, ha a házasság meg­kötése már úgy történik, hogy a házasságot kötők egyikének házasságon kívül született gyermeke van, és ezt eleve tudomására hozza leendő házastársának, akkor a közösen kifizetett tartás­díjjal szemben fel sem me­rülhet a különadósságként való elszámolás, ugyanúgy, mint az előző házasságból „hozott” tartásdíj fizetéssel szemben sem. Ez a törvényen alapuló tartási kötelezettség a házas­társak egyetemleges kötele­zettsége, tehát ha a kötele­zett nem tud fizetni, helyet­te házastársának kell állnia az összeg fizetését. Más a helyzet viszont, ha a házas­ságkötéskor valamelyik fél elhallgatja, hogy házasságon kívül született gyermeke van, és ezután a gyermek után a közös szerzeményből fizeti a tartásdíjat. Ez az eset nem tartozik a közösen vállalandó törvényes tartási kötelezettség körébe. A házasság fennállása alatt keletkezett — házassá­gon kívül született gyermek utáni — tartási kötelezett­ségből ismét döntő a feleség hozzáállása. Ha ő egy jog- fenntartó nyilatkozattal köz­li, hogy az együttélést ugyan folytatja, de esetleges válá­suk esetén a gyerek tartásá­ra kifizetett összeget a férj különadósságaként kívánja elszámoltatni, akkor a bíró ság ezt a későbbiekben fi­gyelembe veszi. Ajánlatos ezt a nyilatkozatot írásban, ügyvéd segítségével elkészí­teni. Jó tudni, hogy ha a férj nem végrendelkezik, a fele­sége javára (most feltételez­zük azt az esetet, hogy a há­zasságból közös gyerek nincs), akkor a törvényes örökös ez a házasságon kívül született gyermek lesz. Ha a férj úgy hal meg, hogy fe­lesége nem tett jogfenntartó nyilatkozatot, hogy elhatá­rolja magát a gyermektar­tásdíj közös fizetésétől, ak­kor férjének halála esetén sem számíthatja le a férj ezzel kapcsolatos különadós- ságát. A vagyonközösséghez tartozó dolgok felének örö­köse a házasságon kívül szü­letett gyermek lesz, oly mó­don, hogy az özvegy csak haszonélvezetet örököl. Dr, Kertész fjv»

Next

/
Thumbnails
Contents