Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
A szerkesztőség a lakásépítési, lakásvásárlási hitelek új feltételeiről, a változások következményeiről kérte beszélgetésre az ilyen kölcsönökkel gyakorlatilag ma is csak egyedül foglalkozó bank, az OTP Szolnok Megyei Igazgatóságának vezetőjét, Szűcs Ferencet. Kínálatként, a szóba került kérdések és problémák közül néhány: - Miért nem vásárol meg ma minden lakást a takarék- pénztár? - Ha a gyermek nem születik meg, a teher szinte elviselhetetlen - Luxus igények esetén ’’luxus" a kamat - Az OTP szerint: az ügyfélnek és a banknak is a tizenöt éves hitelezési idő a legkifizetődőbb - Üresen álló magánházakra is adható támogatás - Kinek sok százezer forintnyi ’’lakbér"? - A hitelszerződés megkötésekor a családban senkinek nem lehet lakása — Ügy gondolom, célszerű one, ha a 'beszélgetés élért összefoglalná, bánik, jum 'keresztül milyen állami mogatásokhoz jut, aki telt felvéve kíván lakást ■íteni, vásárolni. Melyek a ^fontosabb változások? — Mint közismert, a múlt ■ végéig az OTP 3 százasé® kamatot számított fel lakásépítést, vásárlást olgáló hitelekre. A taka- kpénztár persze, nem ák ennyi kamathoz jutott, szén a költségvetés a 3 ázalékot kiegészítette a náci kamat”, legutóbb integy 14 százalékban egadott szintjére. Ez a faj- költségvetési térítés janu- • elsejével megszűnt. Az TP is ugyanolyan nyere- ■gérdékelt gazdálkodó szer- izetté .alakult, mint az üz- ti bankok, a „lakáshitekre” is piaci (bár bizonyos értékig kedvezményes) amatot számít fel; 18,5 szá- ilékot, amit egy százalék ezelési költség növel. Ez a amat a „futamidő” alatt, hitel visszafizetéséig — nemiéiben a múlt évig ér- ényes gyakorlattal — vál- jzhat, és ezt a hitelszerző- és rögzíti is. A hitelek forrása az el- lúlt évben a betétkamat öbbszöri emelése követ- eztéiben drágább lett. Eben az évben tovább növelők a megtakarítások hoza- lékát, ez természetesen zükségessé tette a hitelkamatok emelését is. Ég most az igénybevehető ámogatásokról szóló légion tosabb tudnivalók. Ha a paládnak egy gyermeke van 50 ezer forint, ha kettő, újabb 150 ezer (tehát összesen 200 ezer), három gyermek esetében további 400 ezer (összesen így 600 ezer) forint szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. Ha a gyermekek száma háromnál több, az állam gyermekenként további 100—100 ezer forinttal járul hozzá a lakásszerzéshez, ha egyéb eltartottak ' (például szülő, 3500 forint nyugdíjjal) is élnek a háztartásban, személyenként 30 ezer forint a s zooi álipoli fóka i kedve zmén y összege. — A lakásvásárlásra, -építésre felvett hitelek esetében új fogalom az úgynevezett törlesztési támogatás. Ezt ki, és milyen feltételekkel veheti igénybe? — A törlesztési támogatásnak két fajtája van. Az általános támogatás mindenkit megillet, aki lakás- vásárlásra, -építésre vesz fel hitelt: az ilyen kölcsönök törlesztésének a visszafizetési időszak első öt évében 30 százalékát, a következő tíz évben pedig 15 százalékát vállalja magára az állami költségvetés. Kiemelt törlesztési támogatást a szociálpolitikai kedvezményre iogosulfcak, illetve azok vehetnek igénybe, akik az úgynevezett lakáscélú megtakarítási formában (például ifjúsági takarékbetét) takarékoskodtak, és — a megtakarított összeg arányában — lakásszerzésre hitelt vehetnek fel. Az első esetben a törlesztési támogatás nagysága a gyermekek számától függ: egy gyermek esetében a havi törlesztő részletnek 40 százaléka, két gyermeknél 70 százaléka, háromnál pedig 80 százaléka a támogatás a hiteltörlesztés első öt évében. A hatodiktól a tizedik évig ez a korábbi fele (20. 35, illetve 40 százalék), a harmadik öt esztendőben pedig egységesen 15 százalékra mérséklődik. A lakáscélú megtakarítás alapján felvett kölcsön esetén a törlesztési támogatás az első öt évben 70 százalékos, a második öt évben 40 százalékos, a harmadik- bam pedig 15 százalék. — A korábbi rendszerben a 35 éven aluli fiatal házasokat — ha a hitelszerződésben vállalták, hogy két gyermeket nevelnek fel — akkor is megillették a szociálpolitikai támogatások, ha gyermekük még nem született meg. Ez a lehetőség most is megmaradt? — Igen, a szabály tulajdonképpen változatlanul él tovább. Sajnos, ha például az egyik gyermek a hatodik év végéig nem születik meg, és a házaspár eddig igénybe vette a két gyermek esetéin jáiró szociálpolitikai kedvezményt és a törleszté— Van-e a felvehető „la- >káshitel”-nek felső korlátja? — Vannak ilyen korlátok és nemcsak a hitel esetében. A gyermekek és az egyéb eltartottak után igénybe vehető szociálpolitikai kedvezmény nem haladhatja (meg az építési költség vagy| lakásvásárlási ár 55 százalékát. A kiemelt törlesztési támogatás adott évi ösz- szege egyetlen' évben sem lehet több, mint az abban az sí támogatást, a továbbiakba n nagyon súlyos anyagi terheket kell vállalnia. Szeretném hangsúlyozni: a hatodik év után nem kell az addig igénybe vett törlesztési kedvezményeket visszafizetni! A havi törlesztés azért növekszik szinte elviselhetetlen összegűvé, mert ekkor már a hitelszerződés megkötésekor még vissza nem térítendő szociálpolitikai kedvezményként figyelembe vett (két gyermek vállalása esetén) 200 ezer forintból 150 ezer forint, kamatos kamataival visszafizetendő kölcsönné válik, illetve azért, mert a gyermekes családokat megillető kiemelt törlesztési támogatás helyett csak az általános (a hatodik évtől 15 százalékos), támogatás illeti meg a családot. Itt kell szólni arról is, hogy a család létszámának változását — például, ha a leérettségiző gyermek munkába áll. és keresni kezd — nyolc napon belül jelezni kell a „lakáshitelt” folyósító banknak. A következő hónaptól kezdve ugyanis csak a kevesebb gyermek «setére számított törlesztési támogatás adható meg. évben esedékes kamat ösz- szege. A gyermekek száma szerint változó kiemelt törlesztési támogatás igénybevételével egygyermekes családok 300 ezer, kétgyermekesek 400, három- és többgyermekesek pedig 500 ezer forint hitelt kaphatnak maximálisan, de ekkora ösz- szeg csak akkor adható, ha a 300 ezer, 400 ezer, illetve 500 ezer forint kölcsön nem haladja meg a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség vagy lakásvásárlási ár 70 százalékát. Ha a kiemelt támogatással felvehető hitel és a „saját erő” sem elegendő az új otthon megteremtésének költségeire, természetesen még felvehető kölcsön — az általános törlesztés-támogatási feltételekkel. Még ezt az előnyt sem élvezhetik viszont azok. akik az úgynevezett méltányolható lakásigényként elismertnél nagyobb vagy drágább otthonba vágynak. Ezek az ügyfelek nem kaphatják meg sem a szociálpolitikai kedvezményt. de a törlesztési támogatások egyik, fajtáját sem. Sőt, a felvett hitel kamata sem 18,5 + 1, hanem 22 + 2 százalék, vagyis a piaci kamat. Ugyanez a helyzet, ha kiskorú kíván lakás'ngatlant szerezni. — Mekkora „saját erővel” kell rendelkeznie annak, aki hitelt kíván felvenni? — Sem a kormányzati jogszabályok, sem a takarékpénztár üzletszabályzata miem rögzítenek egy feltétlenül megkövetelendő arányt a „saját erő”, a felvehető hitel és a lakásár között. Azonban a lakásszerzéshez kapcsolódó hitelezés is üzleti tevékenységgé vált, tehát minden, ezzel a kölcsönfajtával foglalkozó pénzintézetnek — úgy az OTP-nek, mint a takarékszövetkezeteknek és a kereskedelmi bankoknak — saját érdeke, hogy a visszafizetés kockázatát számításba vegyék. Az üg>ífe! eket 'tii+aj/d o nk épp en minden szerződés megkötése előtt egyedileg mérlegeljük. Ügy látom azonban:, hogy a bank és adósa egyaránt ekkor van biztonságban, ha a ténylegesen befizetendő havi törlesztő részlet nem haladja meg a hitelt felvevő (felvevők) havi nettó jövedelmének az egyharmadát. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik egy másik probléma is. Az a család, amelyik a korábbi lakását eladja, a vételárat teljes egészében köteles a felépítendő, vagy megvásárolandó új otthon árának megfizetésére fordítani. Az ilyen lakáscsere esetén, az egyébként jogos szociálpolitikád kedvezményből is csak annyi vehető igénybe, amennyit a választott új otthon vételéra feltétlenül indokol. Hogy érthetőbb legyen, mondok egy példát. Tegyük fel, hogy régi lakását 1 millió 300 ezer forintért adja el a háromgyermekes család, az új lakást pedig 1 millió 700 ezer forintért veszi meg. Ebben az esetben hiába illetné meg a háromgyermekes családot 600 ezer forint szociálpolitikai kedvezmény, csak 400’ ezer forintot kaphat meg belőle, mert az előző ingatlan értékesítésével megszerzett „saját erő” (az 1 millió 300 ezer forint) (Folytatás a 6. oldalon) n méltányolható lakásigény Az 1989. január hó 1. napján; j* lakáscélú támogatásokról hatályba lépett 106 1988. (XII. 26.) Mt. számú rendelet szerint, a lakásigény akkor tekinthető méltányolhatnak, ha a lakás: a) az együtt költöző családtagok — a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1 1971. (11.28.) Korm. sz. rendelet 10. szakaszának 2. bekezdésében meghatározott — lakásigénye mértékének felső határát, legfeljebb 1 lakószobával haladja meg, és b) építési költsége, eladási ára, a lakásigény mértéke alsó határának megfelelő lakás előző évi megyei átlagköltségét legfeljebb’ két és félszeresen haladja meg. Az 1 1971. (II. 8.) «Korm. sz. rendelet alapján, a hitelnyújtás szempontjából figyelembe vehető lakásigény mértéke a következő: személyek száma a lakásigény a hitelnyújtásnál jogszabályi figyelembe mértéke vehető szobaszám 1—2 fő 1—2 3 3 fő 1,5— 2,5 3,5 4 fő 2—3 4 5 fő 2,5—3,5 4,5 6 fő 3—4 5 7 fő 3.5—4.5 5,5 8 fő 4—3 6 8 fő felett a lakásügyi hatóság által esetenként meghatározott számú lakószoba Az előző évi megyei átlagköltséget, évente a Pénzügyminisztérium teszi közzé. Az idei irányadó költség, még' nem ismert, a tájékozódás érdekében azonban közöljük — az 1988-ban „mérceként” figyelembe vett — Szolnok megyei átlagköltségeket: szobaszám 1987. évi költség (AFA nélkül) 1—2 fö esetén 3 1 450 000,— Ft 3 fő esetén 3,5 1 750 000,— Ft 4 fö esetén 4 2 250 000,— Ft 5 fö esetén 4,5 2 600 000,— Ft 6 fö esetén 5 2 950 000,— Ft 7 fö esetén—. 5,5 3 250 000,— Ft 8 fö esetén 6 3 500 000,— Ft Szűcs Ferenc: „Az OTP is nyereségérdekeit bank lett”
