Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUAR 28. Álláspont a sztrájk jogi szabályozásáról / (Folytatás az 1. oldalról) meg a szakszervezetek végleges állásfoglalását, s azt az ÓÉT rendkívüli ülése előtt nyilvánosságra hozza. A SZOT elnöksége — mivel szerinte az 1989. január 26-i kormányülést követően a TV 2 Híradó kommentárja félrevezető, a kormány szóvivőjének nyilatkozata pedig félreérthető volt — szükségesnek tartja ismételten összefoglalni — ez év január 6-án már nyilvánosságra hozott — álláspontját a sztrájk jogi szabályozásának egyes fontos kérdéseivel kapcsolatban. A SZOT képviselője a kormány ülésén is hangsúlyozta, hogy a sztrájk joga alapvető kollektív munka- vállalói jog. E jog alkalmazása mindenki által elfogadottan végső eszköz, mindemellett szabályozásában arra kell törekedni, hogy a törvény ne korlátozza, hanem bővítse azokat a lehetőségeket, amelyek a dolgozók jogainak, követeléseinek érvényesítéséhez elengedhetetlenek. A SZOT elnöksége azt képviseli, hogy a sztrájkjognak a munkavállalói léthez, illetve a munka jog-viszonyhoz kapcsolása nem kötheti a fein lépés jogát a munkaadó döntéséhez. A munkajogviszonyból eredő munkavállalói jogok azt is jelentik, hogy minden gazdálkodó és állami szerv is célzottja lehet a sztrájknak annyiban, ameny- nyiben meghatározója a munkaviszony, közelebbről a dolgozók élet- és munka- körülményei alakulásának. A szakszervezetek tavaly decemberi országos értekezletének abból a döntéséből is kiindulva amely a mozgalom működési elvéül a konszenzusra törekvést és a szolidaritást határozza meg, az elnökség — mint ahogy korábban is hangoztatta — leszögezte, hogy a szolidaritási sztrájkok lehetőségének korlátozását sem fogadja el. A kormányzati munka átalakulásával kapcsolatban az elnökség megtárgyalta a SZOT képviselőjének a Minisztertanács ülésein való részvételét. Figyelemmel az utóbbi időben szerzett tapasztalatokra, arra a következtetésre jutott, hogy a szakszervezeti mozgalomnak nem célszerű a Minisztertanács ülésén képviseltetnie magát. A testület ezért úgy foglalt állást, hogy kezdeményezi a SZOT és a kormány kapcsolattartása további formáinak, a nyilvános tárgyalások, megbeszélések rendszerének kialakítását. A SZOT elnöksége tájékoztatást hallgatott meg az európai szocialista országok szakszervezeti vezetőinek a múlt hét végén Budapesten megrendezett tanácskozásáról. A testület ismételten örömét fejezte ki, hogy e rendezvénynek a SZOT adhatott otthont, s hogy azon valamennyi érintett ország első számú szakszervezeti vezetői részt vettek. Nagyra értékelte, hogy a tanácskozáson nyílt, őszinte légkör uralkodott, és minden korábbinál érdemibb vita bontakozott ki a szakszervezetek helyéről, szerepéről, tevékenységük átalakításának időszerű feladatairól. Jelentős eredménynek ítéli, hogy a kerekasztal-beszélgetésen nagy hangsúlyt kapott az európai szakszervezeti együttműködés fejlesztésének igénye. Az elnökség egyúttal meglepetésének adott hangot, és sajnálkozását fejezte ki, hogy Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának valamennyi delegáció részére megfogalmazott üdvözletét Megkezdődött a MUOSZ közgyűlése Hosszan tartó ügyrendi vita mialtt még a kezdés után több mint 3 órával sem került sor érdemi beszámolóra, vitára a Magyar Újságírók Országos Szövetségének pénteken délután kezdődött közgyűlésén. A felgyorsult társadalmi folyamatokra reagálva hozták előre — az egyébként 1990-ben esedékes közgyűlést. A tanácskozáson a hazai újságíró társadalom több mint 5 és félezer tagjának képviseletében mintegy 600- an vesznek részt az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A közgyűlés azzal a céllal tanácskozik, hogy — a társadalomban végbemenő demokratizálódási folyamathoz kapcsolódóan — megújítsák az újságíró szövetség tevékenységét. A MUOSZ választmánya — a közgyűlést megelőzően — ad hoc bizottságot kért fel a helyi csoportokban, a szakosztályokban a szövetség munkájának korszerűsítéséről lezajlott beszélgetések tapasztalatainak összefoglalására. A szövetség tevékenységét meghatározó alapdokumentumok megreformálása érdekében — még a tanácskozást megelőzően — vitára bocsátották a szövetség alapszabályának és etikai kódexének tervezetét. A tanácskozást— amelyen részt vett Berecz János, az MSZMP KB titkára és Pozs- gay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagjai — a Himnusz elhangzása után Pálíy József, a MUOSZ elnöke nyitotta meg. Köszöntő szavai után megemlékezett az elmúlt közgyűlés óta elhunyt újságírókról. Ezt követően — a napirend megállapításával kapcsolatban — élénk vita bontakozott ki, majd a választmány 1935 óta végzett munkájáról Megyeri Károly, a MUOSZ főtitkára számolt be. Elő'iáróbam hangsúlyozta: az újságírás közéleti tevékenység, következésképpen a szövetség fontos közéleti fórum. Ügy vélekedett, hogy a MUOSZ tevékenységének számbavételekor meg kell különböztetni a májusi pártértekezlet előtti, illetve utáni időszakot. Elismerte, hogy az újságírótár- sadalom egy része nem hallotta meg az idők szavát és így hozzájárult a társadalom életében jelenlévő kedvezőtlen tendenciák fennmaradásához. Egy azonban bizonyos — emelte ki —, a szövetséget korábban és most is különbözőképpen gondolkodó újságírók alkották, alkotják. A reformért következetesen síkra szállók és a konzervatív nézeteket képviselők együtt vannak jelen a szervezetben. A májusi pártértekezlet jelentős változásokat hozott, lendületet vett a politikai intézményrendszer reformja. Látni kell, hogy a politikai reform csak akkor lehet sikeres, ha az intézmények a társadalmi nyilvánosság színe előtt működnek — hangoztatta Megyeri Károly. Hozzátette: a MUOSZ tevékenységét éles bírálatok is érték, s ezek közül jogos volt az, hogy a szövetség késve reagált az új politikai folyamatokra. Hangott adott annak a meggygőződésánek, hogy a MUOSZ-nak szellemiségében nyitottnak k dl lennie. Az egység megőrzésére is van lehetőség, a közös cselekvés tartó pillérei a hivatástudat és a nemzeti elkötelezettség lehetnek. Végezetül hangsúlyozta: arra van szükség, hogy a MUOSZ vállaljon részt a politikai hatalom és a társadalmi nyilvánosság viszonyának újraértelmezésben, s nyújtson nyilvános védelmet az olyan törekvésekkel szemben, amelyek az újságírókat akadályozzák munkájukban. Ezt követően a szövetség ellenőrző, illetve etikai biés jókívánságait a román küldöttség — félreértésekre alkalmat adva — Grósz Károly és Nicolae Ceausescu közötti üzenetváltásnak állította be, és így hozta nyilvánosságra. Az elnökség hangsúlyozta, hogy az ilyen lépések nem szolgálják a két szakszervezet közötti kapcsolatok ügyét. A testület kialakította állásfoglalását az Űj Márciusi Front felhívásáról és javaslatairól. A dokumentum leszögezi : a szakszervezeti mozgalom is érdekelt a politikai intézményrendszer átalakításában, a politikai pluralizmus megteremtésében. Meggyőződése, hogy e folyamat nélkül nem számíthat a gazdaság és a társadalom stabilizálására, de az érdek- képviselet szempontjából oly fontos munkavállalói és munkaadói érdekek világos elhatárolódására sem. A korábbi, több évtizedes gyakorlat azonban bebizonyította, hogy a szakszervezetek a politikai hatalom részeseként nem tudják következetesen képviselni tagságuk, a munkavállalók érdekeit. Ezért a szakszervezetek a politikai pluralizmus mechanizmusai megteremtésének jelenlegi szakaszában nem kívánnak részt venni az Új Márciusi Front javaslatában megfogalmazott konkrét munkálatokban, de véleményt fognak mondani valamennyi kérdésben, amely befolyásolja tagságuk érdek- védelmi, érdekérvényesítési lehetőségeit. Mindezt a SZOT elnöksége annak tudatában hangsúlyozza, hogy végleges álláspontját csak a tagság véleményének ismeretében, a testületek állásfoglalásai alapján alakítja ki, amire jó lehetőséget kínál, hogy 1989- ben általános szakszervezeti választásokra, kongresz- szusra kerül sor. zottságának jelentését hallgatták meg a résztvevők. A közgyűlés szombaton a főtitkár, illetve a választott testületek beszámolója feletti vitával folytatja munkáját. (Folytatás az 1. oldalról) sének új formáit létrehozó időszak veszi kezdetét. A külügyminiszter utalt arra, hogy a magyar külpolitikában a hazai változások is tükröződnek. A világútlevél bevezetése, a társasági törvény és számos más intézkedés jelzi, hogy tovább bővül a külvilággal való érintkezésünk. Igyekszünk alkalamazkodni a világban zajló folyamatokhoz, nyitottabbá kívánunk válni, és szeretnénk felzárkózni a nemzetközi fejlődés folyamatához. Tartalmasabb lett és intenzívebbé vált a szövetségeseinkkel folytatott konzultáció is. A Varsói Szerződésen belül erősödött a döntés- hozatal kollektív jellege és demokratizmusa. A sajtóértekezleten a külügyminiszter arra is rámutatott: ma már nincs olyan külföldi újságírókategória, amely előtt a magyar határ zárva lenne. Kezdeményező- en lépünk fel annak érdekében, hogy a helsinki folyamat résztvevői tegyék egymás újságírói számára átjárhatóbbá határaikat, s bontsák le az esetleges belső korlátozásokat — mondta Várkonyi Péter, majd ezt követően válaszolt az újságírók kérdéseire. A magyar külügyminiszter leszögezte: a Varsói Szerződésen belül egyetértés uralkodik azokban a nagy politikai kérdésekben, amelyek azt célozzák, hogy a nemzetközi életben a konfrontációt a kooperáció váltsa fel. Afganisztánból már hazautaztak a magyar diplomaták családtagjai. A nagykövetség minimális létszámmal működik, és — a gyorsan romló helyzetre tekintettel nem zárható ki a külképviselet működésének ideiglenes szüneteltetése sem. Mindent alárendelünk a biztonságnak — mondta Várkonyi Péter. A külügyminiszter támogatásáról biztosította az NDK bejelentését az egyoldalú haderőcsötokentésről. Az aszimmetria felszámolására való készség kinyilvánításában a Szovjetunió járt az élen — emlékeztetett Várkonyi Péter Mihail Gorbacsov tavaly decemberi bejelenté-- sére, és kiemelte, hogy a szovjet csapatcsökkentés Magyarország területét is érinti. Nagy reményeket fűzünk a március 6-án Bécsben kezdődő európai hagyományos leszerelési tárgyalásokhoz. Ezek jelentősége magyar szempontból az, hogy hazánk első ízben vesz részt teljes jogú tagként olyan nemzetközi tárgyaláson, amelynek kérdései közvetlenül érintik biztonságunkat. Várkonyi Péter bejelentette: az Elnöki Tanács a nap folyamán úgy döntött, hogy hazánk felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Koreai Köztársasággal. Az erről szóló megállapodást Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár a közeli napokban írja alá Szöulban. George Bush új amerikai elnök (J) január 26-án a Fehér Ház ovális irodájában megbeszélést folytat alelnökével Dán Quayle-lel. (MTI Telefotó) Sevardnadze Pakisztánba látogat WASHINGTON Létezett az amerikai katonai terv 1962-ben Kuba megtámadására, ez indokolta szcvijet rakéták telepítését — tűnik ki most nyilvánosságra hozott amerikai dokumentumokból. NEW YORK Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy két lépcsőben veszi fel a diplomáciai kapcsolatokat Angolával — írta amerikai külügyi tisztség- viselőkre hivatkozva a The New York Times. JERUZSÁLEM A Szovjetunió hozzájárult ahhoz, hogy a Moszkvában tartózkodó izraeli konzuli küldöttség használja az izraeli nagykövetség 1967 óta üresen álló épületét — közölték pénteken izraeli hivatalos személyek. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter február 4-én Pakisztánba látogat — jelentette be pénteken egy pakisztáni hivatalos szóvivő. A szovjet külügyminiszter kétnapos pekingi látogatását követően keresi fel Iszlámábádot, ahol Gúlám Iszhak Han államfővel, Benazir Bhutto miniszterelnökkel és Szahidzada Jakub Han külügyminiszterrel folytat megbeszéléseket az afganisztáni helyzetről. Rahva Hanl Az észt köztársasági sajtó a peresztrojka nyugtalan tengerén hajózik. A központi sajtó példáján és támogatásával nagy figyelemmel kísérjük és továbbítjuk olvasóinkhoz mindazt az újat, amit az országos publicisztikai gondolat magáénak vall. Égyes központi kiadványok azonban nem hajlandók észrevenni ezt a törekvést, és csak negatív módon közelednek az észt sajtóhoz. Vajon miért? Köztársaságunk társadalmi életében az éles fordulat 1987 tavaszán következett be, amikor ismertté váltak a pandiiverei fennsík foszforitlelőhelyé- nek kiaknázására vonatkozó tervek. Itt találhatók Észtország legnagyobb és legtermékenyebb szántóföldjei, a települések sűrűn hálózzák be a vidéket, és az itteni források táplálják a legnagyobb észt folyókat. A foszferit kitermelésének tervei a terület egyhar- madának vízrendszerét veszélyeztetik. Az egész nép — akadémikusoktól az iskolás gyerekekig — Pandivere védelmére kelt. Az akkori vezetők eltitkolták a nép elől ezeket a veszélyes terveket, így vette kezdetét a bizalmi válság hosz- szú, nyugtalan időszaka. A nyilvánosság feltárta az országos központi hivatalok monopol-'sztikus parancsuralmi politikájának összes fonákságát. Az ágazati irányítási rendszer egyre jobban lejáratta magát; egyre népszerűbbé vált a regionális önelszámolásnak, a köztársaság teljes önelszámolásának gondolata. E koncepció kidolgozásába a tudósok mellett a közvéleményt is bevonják ma már, a vita a sajtóban bontakozott ki. Az észtek hagyományosan féltő gondját viselik az otthonuknak. Természetes, hogy számukra egyre sürgetőbb a kérdés: hogyan lehetne megvédeni az ökológiai katasztrófától és a demográfiai válságtól a földgolyónak azt a területét, amely az otthonuk: Észtországot? A szülőföld védelmében köz- tiszteletben álló emberek, zömmel kommunisták lépnek fel. Nekik köszönhető, hogy a felgyülemlett feszültség nem vett egészen más irányt, ami igen károsan befolyásolta volna a társadalmi fejlődést az Észt Kommun:s- ta Párt Központi Bizottsága 1988. júniusi plénumának előestéjén. Ekkor következett be a váltás a KB első titkári posztján. Ha kitartó munkával összeszednénk az észt sajtó fellelhető hibáit, valószínű'eg szép gyűjtemény jönne össze. Aligha lenne azonban igazságos, ha a helyi sajtóról az országos sajtóban alkotott általános vélemény hasonló példáik alapján formálódna. Magától értetődik, hogy a pluralizmus nem jelenthet egykapus játékot. Nekünk, újságíróknak meg kell védenünk a peresztrojka vívmányait, a vélemények, nézetek sokszínűségét a lehetséges visszaélésektől. Egyeseknek azonban jól jött az, hogy a sajtót hibáztathatják a negatív jelenségek megjelenéséért, mert, úgymond, miinek írni ezekről; a pártszerveknek pedig felróják, hogy nem „csinálnak rendet” ezen a téren. Ez azonban meggyőződéssel mondhatom, soha eddig az észt sajtó nem folytatott ennyire intenzív párbeszédet a pártszervekkel, a hatalmi és irányító szervekkel — egyfelől, és a néppel — másfelől. Soha ezelőtt a sajtó nem vett ilyen aktívan részt a párt- és államélettel kapcsolatos kérdések megvitatásában, a politikai, közgazda- sági és jogi ismereteket soha ilyen intenzitással nem terjesztette. Mi van ott nála tők, Észtországban? Ezt a kérdést mostanában igen gyakran teszik fel. Az a helyzet, hogy az emberek nem tudják, valójában mi is történik nálunk. De írni is igen keveset tudunk arról, mi történik jelenleg Moldáviában, Grúziában, Belorussziában és más köztársaságokban. Ideje lenne létrehozni az országon belül is egy. a MosZkovszkije Novosztyihoz hasonló soknyelvű újságot a köztársaságok nyelvén. Akkor kölcsönösen tájékozódhatnánk arról a bonyolult, érdekes, jelentős eseményekkel és várakozással teli korról, amit peresztrojkának neveznek. Ma a legfontosabb feladat a központ és a szövetségi köztársaságok közötti kapcsolatok rendezése. Ez minden téren szükséges. A központi szervek és a köztársaságok között kialakult feszültség nem az átalakítás elleni erők fondorlatainak eredménye, bár ők kihasználhatják a magúk javára. A kialakult helyzet fejlődésünk természetes ellentmondásaiból ered. A biztos kiút a szovjet szövetségi rendszer tökéletesítésében, a gazdasági, politikai és szellemi élet jelentős decentralizálásában rejlik. A kérdésre — „Mi van ott nálatok, Észtországban?” a legrövidébb válasz: ..Nálunk, Észtországban peresztrojka van”. Toomas Leito a Rahva Haal (Népszava) szerkesztője Várkonyi Péter
