Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUAB 28 3 Íz MSZMP KB történelmi albizottságának ülésén Megtett történelmi utunk értékelése Több mint százoldalas dokumentum Pozsgay Imrének, az áSZMP Politikai Bizottsága agjának vezetésével pénteken ilést tartott az a történelmi ibizottság. amely az MSZMP CB által a társadalom és a ;azdaság elmúlj négy évtize- les fejlődésének elemzésére űetre hívott munkabizottság észéként tevékenykedik. A nunkabizottság megalakulá- át az 1988-as májusi orszá- ;os pártéréekezleten határoz- a el, hogy átfogó módon, tu- lományos igényességgel ér­ékelje az MSZMP által negtett történelmi-politikai itat, s ezzel járuljon hozzá i párt programnyilatkozata- iak felülvizsgálatához. Az ülésen a történelmi al- wzottság tagjain kívül neves zakértők is megjelenjek, s negvitatták azt a több mint 00 oldalas dokumentumot, unelyet Berend T. Iván, a Cözponti Bizottság tagja, a dagyar Tudományos Aka- lémia elnöke, az albizottság vezetője terjesztett elő. A történelmi-politikai ta- íulmány sokoldalúan elemzi a felszabadulást követő idő­szak bonyolult viszonyait, a Magyar Kommunista Párt szerepét, a koalíció jelentő­ségét az újjáépítésben és a demokratikus állam létrejöt­tében. Számos új összefüg­gést tár fel az 50-es éveket illetően, kitér az 1956-os ese­mények minden fontos moz­zanatára, szól a konszolidá­ciós időszak eredményeiről és ell entmondásairól. A rendkívül élénk vita résztvevői — Csáki Csaba, Huszár István, Ormos Mária, Tőkei Ferenc, Balogh Sán­dor, Bayer József, Földes György, Hajdú Tibor és Ra­dies Katalin — hozzászólása­ikban utaltak arra, hogy ha­sonló színvonalú történelmi­politikai dokumentum az MSZMP égisze alatt még nem készült. A tanulmány rendkívül őszintén elemzi az 1960-as, majd kiváltképp ala­posan az 1970-es és az 1980- as évek folyamatait, bemu­tatva a társada'omban je­lentkező gazdasági, szociális, művelődéspolitikai feszültsé­geket, és feltárva azok kivál­tó okait. Az eszmecsere so­rán számos új szempont me­rült fel a közelmúlt értéke­lésében, így az is, milyen erők hatására következett be a fordulj; 1988 májusi párt­értekezleten. A hozzászólók hangsúlyozták: az MSZMP- nek radikálisan, egyszer s mindenkorra szakítania kell a sztálinista örökség vala­mennyi maradványával, őszintén fel kell tárnia a múltat, mert a párt csakis ilyen formán alapozhatja meg a megtisztult szocialista politikát, s az ország, a nem­zet a maga továbblépését a következő évtizedben, s a XXI. században. Az MSZMP KB történelmi albizottságának tanulmánya a Társadalmi Szemle már­ciusi számában — a pénteki vitában elhangzott észrevéte­lekkel — teljes terjedelem­ben megjelenik. Ezzel az ér­deklődők legszélesebb köre számára lehetőség kínálkozik a dokumentum megvitatásá­ra és kiegészítésére. A TOT érdekvédelmi tevékenységéről A TOT érdekvédelmi té­tekén ységét is érintette a aij tótájékoztató, amelyet lénjteken Budapesten tar- ottak a szervezet széfchá- ában. A foglalkoztatás és , munkadíjazás kérdéseivel kapcsolatban ezúttal olyan észletek is elhangzottak, melyekről az elmúlt évek- ien nem kaptak ennyire észletes tájékoztatást az új-’ ágírók. A tsz-dolgozók kereseté- .ek növekedése évek óta Imarad az iparban dolgo- ókétól, — hangzott el a tá- ékoztatón. Tavaly ez a le- xaradás havonta mintegy 00 forintot tett ki. Keve- 3bb pénzhez jutnak a ház­ijából is a termelők. Sáray yörgy elismerte: a mező- azdaságban alkalmazott, onmányzati döntésekkel palbályozott munkadíjiazás ilbbnyire idegen a szövet- ezeti elvektől, és ' ennél fogva magán viseli egy sa­játos „államosítás” jegyeit. Ez ellen a TOT a korábbi időszakban is számos eset­ben tiltakozott, ám többnyi­re eredmény nélkül. Az ér­dekképviselet nem ért egyet a tagság érdekeltségét sér­tő új részesedési gyakorlat­tal, amely sért egy, a nem­zetközi gyakorlatban is el­fogadott mozgalmi alapel­vet, nevezetesen azt, hogy a részesedésről a termelők önállóan dönthetnek, és nem kell érte két ízben is adóz­nánk és utána járulékot fi­zetniük. Ezt a gyakorlatot is vitat­ja a TOT, amely kifogásolt imás diszkriminatív intéz­kedéseket is. Ilyen a tsz- körckiben visszatetsző dön­tés volt, hogy a kormány­zat kizárt mintegy 100 ezer szövetkezeti járadékost a tavalyi, ezer forintos kará­csonyi segélyből. Fiatalok fórumán Nyers Rezső előadása Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, államminiszter tartott előadást pénteken az egye­temisták, főiskolások hagyo­mányos téli mozgalmi tábo­rában, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem gyöngyösi üzemmérnöki intézetében. Legfontosabb feladatként a gazdaság egyensúlyának megteremtését jelölte meg. Ezt a célt kell szolgálniuk a politikai reformoknak is — hangsúlyozta Nyers Re­zső. Hiszen a politika meg­újulásának sikere a gazda­ság pozitív változásaitól függ. A társadalmi reformfolya­mat gyorsabb ütemet vett. a gazdaság átfogó megújulá­sa azonban még több évig is elhúzódhat. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy a ter­vezésnél fel kell hagyni az eddigi merev felfogásokkal. Az előadást követő vitá­ban sok szó esett a többpárt­rendszer lehetőségeiről és a megújuló ifjúsági mozgalom helyéről, szerepéről. 1988 novemberében öt laoszi orvos és egy főnővér érkezett Magyarországra tapasztalat- cserére. Két orvos Budapesten maradt, három orvos és a főnővér pedig a szolnoki Heté- nyi Kórházban ismerkedik az egészségügyi munkával. Az orvosok közül az egyik a gasztroenterológiával a másik hasisebészettel és a harmadik, dr. Souphaline Maniphon . elsősorban a központi labor munkájával ismerkedett, valamint ellátogatott a szolnoki egészségügyi szakközépiskolába, ahol az elsőéves tanulók gyakorlati óráját tekintette meg (képünkön), ahol B. Xóthné Kordély Ilona egészségügyi szaktanár vezetésével a betegek mosdatását gyakorolták a hallgatók. Az orvosok e hónap végén térnek vissza Laoszba, a főnővér még három hónapig marad a Hetényi Kórház vendége — nzs — Vizsgálati program indul Szolnok megyében, a Tisza II. térségében A kiskörei vízlépcső más­fél évtizeddel ezelőtti meg­születésével Vásárhelyi Pá- lék, Széchenyiék évszázados álma valósult meg: a Tisza zabolátlan, rakoncátlan vi­zét sikerült az ember szol­gálatába fogni; a Közép-Ti- sza vidéke, benne az aszály fojtogatta Nagykunság szin­te fellélegezhetett. És nem­csak a pusztító szárazság miatti szorongása oldódha­tott, nekibuzdult a teremtő képzelet is, nagyszabású át­alakulás bontakozik ki, s tart a folyamat napjainkban is a természetnek ezen a sokáig mostoha tájékán. A tározóban felfogott, ösz- szegyűjtött víz persze csak a lehetőséget kínálta fel, az öntözés, a víz hasznosítása összetett művelet, a korsze­rű vízgazdálkodás komplex tevékenység. Eljuttatni a vi­zet a szomjazó földekre — ez csupán mondhatni az érem egyik oldala. A másik: okosan felhasználni, ez leg­alább annyira fontos, hogy a mesterséges csapadék ne kárt okozzon, hanem valóban hasznot hozzon — növelve a felhasználó gazdaságokban a termelékenységet. A víz, ha okosan bánnak vele — áldás lehet, ellenkezőleg — átok­ká is válhat. Ez a kockáza­ta egyébként minden olyan cselekedetnek megvan, amellyel beavatkozik az ember a természet kialakult rendjébe. Vásárhelyi is fi­gyelmeztette rá kortársait: az ésszerűtlen szabályozás­sal akár tönkre is lehet ten­ni az Alföldet. Sajnos, ezt az „ősi" igaz­ságot mintha szem elől té­vesztettük volna a nagy le­hetőséghez jutás — az ön­tözés kezdeti mámorában, s a Tisza—II. rendszerének ki­építésében kevesebb figye­lem esett az érem „másik ol­dalára", amit az utóbbi idő­ben helyenként a talajrom­lás riasztó jelei is sajnála­tos módon igazolnak. Szo­morúan tapasztalhatjuk pél­dául az évtizedek óta funk­cionáló öntöző főművek ká­rosító hatását. Elodázhatat- lanul szükségessé vált, hogy szembenézzünk a teljes való­sággal — s ha kissé megkés­ve is — olyan átfogó ellen­őrző vizsgálati rendszer ki­építését szorgalmazzuk a kérdéses régióban, amellyel a Tisza—II. térségében, az itt működő agrárgazdaságokban elejét lehet venni a fellépő károsításnak, meg lehet te­remteni a valóban korszerű vízgazdálkodás feltételeit. Riasztó tények, új lehetőségek szorításában Annál is inkább sürgetővé vált e rendszer megtervezése és kiépítése, merthogy épp az utóbbi évek rendkívül szeszélyes időjárása miatt — aszályos nyarak, kevés csa­padék az év többi szakában is — a gazdaságok figyelme az intenzív öntözés felé for­dult — s még kihasználat­lan lehetőségek is az öntözé­ses kultúra további kiter­jesztésére ösztönzik a terme­lőüzemeket — közgazdasági meggondolásokból is kiin­dulva. Növekszik tehát vár­hatóan a korszerű gazdálko­dásban az öntözés súlya és szerepe. Ezzel arányban nö­vekedhet a veszély is, amit ez a „beavatkozás” hozhat a termőtalaj vízháztartásának megváltozásában, a termő­föld termékenységének eset­leges romlásában. Az öntözés fejlődését szol­gálja — remélhetően — azoknak az újabb és újabb öntözőgép-rendszereknek a munkába állása, meghonosí­tása, amelyek a legmoder­nebb technikát képviselik. Az új technika betörése szin­te fordulatot hozott az át­menetileg megtorpanó öntö­zéses gazdálkodásban — a Bauer-gépek alkalmazása, amelyek immár 11 ezer hek­táron dolgoznak, a Linear- gépek, amelyek például a szuperintenzív kukoricater­mesztési programot segítik tizenhatezer hektárnyi terü­leten. Jelenleg mintegy 70 ezer hektár megyénkben a vízjogilag engedélyezett, ön­tözhető terület — több mint 70 százalékban kihasználva — ez 50 ezer hektár öntözé­sét jelentheti. A modern technika betörése mellett az 1984 óta érvényben lévő ked­vezményes gépvásárlás is ar­ra sarkallhatja, biztathatja a gazdaságokat, hogy koráb­bi technikai fejlesztésekkel növeljék az öntözésbe be­vont területek nagyságát, így növelve termelési eredmé­nyeiket. Mert például még tavaly is, az 1988-as igen aszályos esztendőben, ami­kor szenvedett az ország a kínzó szárazságtól, akkor Szolnok megyében kiemelke­dő termést takarítottak be a Tisza—II. biztosította öntö­zési programban részt vevő gazdaságok. A víz áldásos hatása, a ter­méseredmények növekedése, biztonságossá válása mellett riasztó jelek is mutatkoznak. A talajvízszint megemelke­dése, a másodlagos szikese- dés veszélye, belvizek meg­jelenése olyan területeken, ahol erre példa nem volt. Ennek figyelembe vételével határozta el a megye agrár- irányítását végző vezetése az úgynevezett ellenőrző rend­szer megépítését. Az eredmények és lehető­ségek bátorításában készít­tette el a megyei tanács me­zőgazdasági- és élelmezés- ügyi osztálya Szolnok me­gye 2000-ig szóló öntözésfej­lesztési, átfogó koncepcióját az ÁGROBER megyeszék­helyi irodájával. Az újabb távlatokat nyitó elképzelés, amely teljes üzemkörre ki­terjedő felmérés, tudomá­nyos elemzés alapján szüle­tett, több mint százezer, pon­tosan 123 ezer hektárban je­löli meg az öntöző berende­zésekkel felszerelt terület nagyságát. És e nagyszabású terv a fejlesztési területek kijelölésében és meghatáro­zásában a talajtermékenysé­get és védelmét veszi alap­vető szempontul, számba vé­ve az öntözés minden kedve­ző és kedvezőtlen hatását. Ha ez a program megvaló­sul, a megye nagyüzemi szántóterületének mintegy 27 százalékán nem fenyeget a szárazság, a termelési bi­zonytalanság. Tudomány és gyakorlat szoros egységére épül Riasztó jelenségek — kör­vonalazódó új perspektívák — együttesen érlelték meg a gondolatot a megyei tanács vezetésében, hogy mielőbb létre kell hozni azt a rend­szert is, amely segít megelőz­ni a termő talajra kijuttatott víz esetleges károsító hatá­sát, mely naprakész adatok­kal szolgál minden öntöző gazdadságnak, s mely olyan ismeretekkel szolgál, ame­lyek birtokában lehetséges a víz legcélszerűbb és leggaz­daságosabb hasznosítása. A gondolat testet öltött: s ta­lán a világon is elsőként, de az országban mindenképpen először — elkezdődött a me­gyében egy olyan átfogó rendszer kiépítése, amely „egységes” áramkörbe kap­csolja a térség gazdaságait, folyamatosan ellenőriz, elemzésekkel szolgál —, amelyben a tudomány és a gyakorlat szoros egysége va­lósul meg — hisz e rendszer központja: a DATE Karcagi Kutató Intézete. A terveket, elképzeléseket a Magyar Agráregyesület, a Magyar Hidrológiai Társa­ság közös tanácskozáson vi­tatta meg, s a koncepció vi­tájáról — következő lépés­ként — 1987 őszén a minisz­tériumot is tájékoztatta a mezőgazdasági osztály, kér­ve egyúttal az illetékes tár­cát, hogy a vizsgálati prog­ram kidolgozásával bízza meg a karcagi talaj kutató intézet közösségét — a me­gyében rendelkezésre álló szellemi erők koordinálásá­val. A MÉM mérlegelve az indokokat, támogatólag adta áldását, s járult hozzá, hogy a nagykunsági intézet ké­szítse el a vizsgálati prog­ram tervezetét, amely végle­ges formájában — újabb vi­ták és bizonyos módosítások után -T- mint „Mérő, értékelő és irányító rendszer” Szol­nok megye öntözött talajai termékenységének védelmé­re, az öntözés hatékonyságá­nak növelésére, a káros ha­tások kiküszöbölésére (kuta­tó, fejlesztő és szolgáltató te­vékenység) vonul be az öntö­zéses gazdálkodás történeté­be. A széles körű programban a témavezető és összhangte­remtő intézet mellett részt vesz a KÖTI-KÖVÍZIG, a Megyei Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Állomás va­lamint Szolgálat, a megyei - tanács illetékes osztálya és természetesen valamennyi érintett öntöző gazdaság — szám szerint ötvennyolcán — ami egyébként mintegy negyvenezer hektárnyi terü­letet érint. Megvalósulása olyan értékelő rendszert je­lent, amely alkalmas a ta­lajban bekövetkezendő ké­miai és fizikai elváltozások időbeni kimutatására, a talaj termékenységét, Illetve raci­onális hasznosítását kedve­zőtlenül befolyásoló, talaj ­változási folyamatok előre­jelzésére, a szükséges intéz­kedések illetve meliorációs és agrotechnikai korrekciók megjelölésére. Referenciának tekinti a MÉM A tényleges kutatómunka megkezdése előtt a múlt év decemberében közös eszme- . cserére hívtuk egybe az ön­töző gazdaságok vezető szak-. embereit — afféle „hadi ta­nácskozásra” —, ahol meg­vitattuk a megvalósitás kö­rülményeit, feltételeit. Az ÖKI, a GATE és a TRW szakemberei készséggel aján­lották fel műszereiket, s egyben az idevonatkozó mé­rési eredményeiket és ta­pasztalataikat. Az üzemek vezetői közül többen is ki­fejtették: örömmel fogadják a kezdeményezést, s készek részt venni a jövőt formáló program megvalósításában. Amihez jelentős segítség a MÉM anyagi hozzájárulása, ugyanis a tárca magára vál­lalta az, első két év teljes költségeit. Ezzel maga is el­ismerve és kifejezve a vál­lalkozás úttörő jelentőségét. S korántsem önzetlenül — a felállítandó rendszert refe­renciának tekinti — olyan példának a termőtalaj védel­me, értékmegőrzése, jövede­lemtermelő képessége tekin­tetében, amely „sokszorosít­ható”, alkalmazható az or­szág más térségeiben is. Zöld útja van tehát min­den irányból és minden irányba a vizsgálati prog­ramnak. Ez év tavaszán vég­rehajtása meg is kezdődik. Bugán Mihály a megyei tanács elnökhelyettese

Next

/
Thumbnails
Contents