Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-26 / 22. szám
1989. JANUÁR 26 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kettő« kötődésben A jászapáti „Váci* alapszervezet A Váci Kötöttárugyár Jászapáti Gyáregységének párt- alapszervezete kapcsolatait illetően sajátos helyzetben van. Szervezeti életét tekintve a nagyközségi pártbizottság irányítása alá tartozik, tartalmi munkájához viszont nélkülözhetetlen, hogy a központi gyár pártbizottságával szoros együttműködést alakítson ki. E kettős kötődés nyilván bonyolult feladatok elé állítja az alapszervezetet, de a közvetlen irányító pártbizottság figyelmét sem kerüheti el. A nagyközségi pártbizottsággal minden bizonnyal szoros, napi kontaktusban áll az alapszervezet. De milyen a kapcsolat a mintegy száz kilométerre lévő központ üzemi pártbizottságával? Erről kérdeztük Pádár Ferencet, a gyáregység pártalapszer- vezetének titkárát. — A nagyközségi pártbizottsággal valóban rendszeres. .közvetlen, élő a 'kapcsolatunk — mondja Pádór Ferenc. — Különösebb gondjaink é területen nincsenek. Ha a Központ párt- bizottságával kialakított együttműködésünket osztályzattal kellene minősíteni, és közepest adnék. Tizennégy éve vagyak alap- szervi titkár az üzemben, ezalatt sók tapasztalatot szereztem a viszony alakulásának dolgában'. Visszagondolva az elmúlt évekre, azt mondhatom, kapcsolatunk a nyolcvanas évek elején volt a legszorosabb. Negyedévenként került sor például koordinációs értekezletekre. Gyakoriak voltaik az olyan kibővített vezetőségi ülések, amelyeken az alapszervezetek titkárai is részt vettek. Azután ezek ritkultak, pedig nagyon hasznosak voltak számiunkra. Jöttek a gazdasági gondok, a központ inkább saját ügyeivel kezdett foglalkozni. Személyi változás is többször volt az üzemi pártbizottság élén, a tizennégy évem alatt ihérom- szor. Legutoljára tavaly decemberben választottak új titkárt, akit még nem ismerünk. Reméljük, a beszámoló taggyűlésen találkozni fogunk vele. Az együttműködés szervezett keretei az utóbbi időszakban a 'következők szerint aiákultaik: évente egykét alkalommal koordinációs értekezletre kapunk meghívást a központ pártbizottságától. Ilyenkor tájékoztatnak bennünket az üzem általános gazdasági helyzetéről, és megfogalmazódik az is, hogy a párttagságtól miben várnak segítséget. Régóta kialakult hagyomány, .hogy a mu nkatér - veket kölcsönösen megküldjük egymásnak. Számunkra ez igen hasznos, a pártbizottság munkatervié ottlétet ad nekünk. Beszámoló taggyűléseinkre mindig meginvitáljuk a gyár pártbizottságát, ezekre el is szoktak jönni. Mi a pártértekezleteikre kapunk rendszeresen 'meghívást, ezen túl az ifjúsági parlamentekre, nagyobb szakszérvezeti rendezvényeikre. Pártbizottsági ülésre még nem hívtak bennünket. Nem jut el hozzánk a pártszervezet információs jelentése sem, és ilyet tőlünk sem igényelnek. Nagyjából ezek a 'kapcsolat szervezett formái. Látható, bőben lenne javítani való. A kontaktusnak természetesen nemcsak szervezett- keretei vannak. Szerencsés helyzetben vágyók, mint gazdasági vezető gyakran megfordulok a központban. Ilyenkor nem mulasztom el felkeresni a pártbizottság -titkárát, akivel aktuális kérdésekről — a termelésről, a politikai helyzet alakulásáról — elbeszélgetünk. Ha nem ilyen helyzetben volnék, sokkal nehezebb lenne a dolgom, mert nem tudtam azokat a hiányokat pótolni, amelyek a hivatalos együttműködés hézagaiból származnak. Nem vagyok híve a gyakori értekezéseknek, de az évente egyszeri, esetleg kétszeri konzultáció kevés. A párttagság is elvárja tőlem, hogy az üzem, a termelés egészéről legyenek információim, Az új helyzetben — a gazdasági, politikai nehézségekre gondolok — - kü-Hö- , nősen fontosak lennének a közös eszmecserék. Alapszervezetünk bizonytalan szerepét illetően, például abban, hogyan foglalkozzunk a 'gyáregység termelési feladataival, mibe szóljunk bele, mibe ne. Talán ezeket közös gondolkodással tisztázni lehetne, és kellene, hiszen a „ránkszakadt” önállósággal csak úgy tudunk kezdeni valamit, ha tisztán látunk. Általában is átgon- dolandónak, javítandónak tartom a központ és a vidéki alapszervezetek kialakult kapcsolatait. Jó lenne, ha az említett korábbi színvonalat ismét elérnénk. Csatai József, a nagyközségi pártbizottság titkára: — A Váci Kötöttárugyár üzemi pártbizottságával úgynevezett „diplomáciai” 'kapcsolatiunk van, reprezentatív rendezvényekre kapunk meghívást. Két éve — a kibontakozási feladatterv 'készítése során — találkoztunk utoljára a gyár vezetésével. Kölcsönösen nem kezdeményezünk szorosabb viszonyt. Nagy a 'távolság is, ami komoly akadály. A megyében több úgynevezett kettős kötődésű párt- alapszervezet működik. Ha a központtal nem alakul ki hatékony együttműködés, az alapszervezet tevékenysége könnyen formálissá, befelé fordulóvá válik. Egyet lehet érteni Pádár Ferenccel, hogy a pártmunkának e területe átgondolandó, fejlesztendő. Fontos lenne ez azért is, mert a nehéz gazdasági, a bonyolult politikai helyzetben a vidéki ipari munkásságot tömörítő alapszervezetek magabiztosságán sak múlik. Berki Imre Arcok a küldöttgyűlésről (Folytatás az 1. oldalról) Radics József traktoros korelnöknek számít a növénytermesztőket képviselő küldöttek között. Ügy ismeri — mondja — a három falu határát, akár a tenyerét. — Húsz éve rázatom magam itt a téeszben. Elnyűt- tem ezalatt jónéhány RS— 09-est, MTZ-t, Dütrát, DT-t, meg K—700-ast. Errefelé mindig megsüvegelték a növénytermesztőket, ha elértek hektáronként öt-hat tonnás kukoricatermést. Tavaly a három lineár berendezéssel öntözött 640 hektáron 12 tonnánál magasabb átlaghozamot értünk el. A drága technikával termelt árunak magasabb ugyan az önköltsége, azért mégis jó hasznot hozott. .. — Szükség is volt rá nagyon, hiszen, mint hallom, tavaly is kijutott a téesznek a természeti csapásból. — Odalett a vetésünk egy része. Hatszáz hektár búzát jó 40 százalékban károsított, 365 hektár napraforgót teljesen tönkretett a jékverés. Tömegtakarmányt vetettünk az újrahasznosított táblák-, ba. Így azokon a területeken, ahová eredetileg silót terveztünk, pénzesebb árunövényt termeltünk. — Az idei, meg a további kilátások? — Tudja, nekem már csak négy évem van a nyugdíjig, de azért nagyon figyeltem, amikor a terveket ismertették, Ami kis pénz fejlesztésre fordítható, azt úgy hallom, okosan költik majd el. Üjabb 600 hektárt rendeznek be az idén intenzív öntözésre, és öt új, nagy teljesítményű erőgépet vásárolnak. Tavaly ilyenkor, az 1988. évi elképzeléseket hallgatva a zárszámadó küldöttgyűlésen, ugyancsak ráncolta a homlokát a téesz törzstenyésztője, Kiss Venczelné. — Semmi okom nem volt a bizakodásra, ha összevetem az állattenyésztési főágazat tervszámait a termelési ráfordítások várható növekedésének mértékével. Végül is, amint hallhatta, a tervezettnél 13 millióval több árbevételt és kétmillióval több nyereséget értünk el. Valamennyi ágazatban jobbak voltak a szaporulati mutatók az előző évinél is, * a tervezettnél is. A sertéstenyésztőink például változatlan kocalétszámmal 21,7 százalékos malacszaporulatot értek el, azaz az előirányzott 5600-as helyett 5857-est. A mérleg szerinti eredmény jelentős növeléséhez kétségtelenül hozzájárult a Petőfi Tsz-ben, hogy miközben az árbevételt 10 százalékkal tudták növelni tavaly, a ráfordítások — a tizen- huszonszázalékos áremelkedések ellenére — csak hét százalékkal növekedtek. — A karbantartó, javító ágazatban dolgozók — vélekedik ifj. Szabó Ferenc lakatos — már nem engedhetik meg 'azt a luxust, hogy ha valamilyen gép, berendezés elromlik, leszerelik az alkatrészt, és hoznak helyette újat a raktárból. Amit csak lehet, magunk újítunk fél, javítunk ki. — Ügy tudom, nem köny- nyű ma már jó nyereséggel biztató bérmunkát találni. .. — Keresni kell! Nekünk most is van munkánk a téli hónapokban. Épüietfelújítá- soknál használatos vas tartószerkezeteket gyártunk. Az első negyedévben bőven kitölti a kapacitásunkat. Utána úgyis vár bennünket a két szárítóüzem. Lesz mit rendbehozni rajtuk. T. F. A Jövő: Kisebb létszámú, korszerű szellemiségű, modern technikával ellátott hadsereg Beszélgetés Krasznai Lajos vezérőrnaggyal a politikai főcsoport főnökével Tegnapelőtt a késő esti órákban Szolnokon tartózkodott Krasznai Lajos vezérőrnagy, politikai főcsoport- főnök, honvédelmi miniszterhelyettes. A nap jó részét a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán töltötte, ahol Zsembepi István mérnök vezérőrnagy, főiskola-parancsnok kalauzolásával megtekintette a különböző létesítményeket. Fölkereste azt a szobát is, melyben annak idején hallgatóként „elszállásolták”. Röviden elidőzött azon a folyosón, melyen társaival együtt előrelépett 1956-ban, amikor elhangzott a parancs: „Aki önként jelentkezik a forra- - dalmi munkás—paraszt kormány fegyveres védelmére, lépjen ki.” A főiskolán tett látogatás után Krasznai Lajos vezérőrnagy felkereste Szabó Istvánt, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, majd visszautazott Budapestre. Elutazása előtt rövid interjút kértünk tőle. Első kérdésünk így hangzott: — Mint volt szolnoki növendéket, milyen érzelmi szálak kötik a városhoz? — Mondanom sem kell, erős érzelmi szálak fűznek a Killián főiskolához és a városhoz is, hiszen itt voltam repülőgépvezető-növendék. Közel három évig repültem, eljutottam az útvonal- és a kötelékrepülésig, egyedül műrepültem. Életem nagy törése volt, amikor az ellen- forradalmi események következtében ideiglenesen abbamaradt a képzés. — Más fegyvernemnél is teljesített szolgálatot? — Igen. Egy gépesített lövész egységnél megtanultam harckocsit vezetni. — ön hosszú éveket töltött a polgári életben. Alig másfél hónapja áll a politikai főcsoportfőnökség élén. Egy kis túlzással lehet azt mondani, hogy „újoncként” látott a munkához, — bár tudom, hogy a politikai munka alapelemei a seregben sem különböznek a polgári életbelitől. — A sereghez való kötődésem jószerével sosem szakadt meg. Amikor például a budai járás első titkára voltam, egyúttal betöltöttem a honvédelmi bizottság elnöki tisztét is. Legutóbb éveken át voltam a Pest megyei pártbizottság első titkára, s ott is a megyei honvédelmi bizottság .elnöke. Magasabb egységgel tartottam rendszeres kapcsolatot. Közben elvégeztem a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. Folyamatosan végigkísértem tehát a hadsereg helyzetének alakulását. Ezért mondhatom, hogy van kötődésem a sereghez is, meg a politikai munkához is. — Mivel telnek napjai? — Azóta a jó másfél hónap óta, amióta erre a posztra kerültem, elsősorban a politikai főcsoportfőnökséghez tartozó szervezeLátogatás a főiskola rcpülőmúzcumában tekkel ismerkedtem, de úgy érzem kell. egy kis kitekintés a hadsereg egyéb területeire is. Ezért keresem fel a katonai főiskolákat is — bár azok a kiképzési főcsoport- főnökséghez tartoznak. Meg akarom ismerni, milyen körülmények között, miiyen szakmai színvonalon, milyen politikai elkötelezettséggel folyik az új tisztek képzése. A Killián főiskolát kerestem fel utoljára. — És milyen tapasztalatokra tett szert? — Erősödött bennem az .a tudat, hogy a főiskolák betöltik hivatásukat. Érződik a parancsnokpk, a politikai állomány, a f)árt- és az ifjúsági szervezetek munkájában az eltökélt szándék, hogy hivatástudattal rendelkező, magasan képzett tiszteket bocsássanak ki intézményeikből. Ugyanakkor a politikai munkában is rendkívül összetett feladatokat oldanak meg. Ezt tapasztaltam a Killián főiskolán is. Az itteni parancsnoki állománnyal folytatott eszmecsere során számomra rendkívül izgalmas kérdések kerültek napirendre — például az, hogy mi-ként mutatkozik erőfeszítésük eredménye, milyen a párt- és a KISZ-szervezetek ereje és így tovább. Szóba került minden fontosabb tényező, ami a kiképzéssel, a szolgálattal, a politikai munkával összefügg. — Manapság kül- és belpolitikai változások egyaránt a hadseregre irányítják a közvélemény figyelmét. Hogyan ítéli meg a néphadseA Szolnok és Vidéke Afész Jubileum-téri Kertészek boltjában a megnövekedett forgalom már a tavasz közeledtét jelzi. Leginkább a vetőmagok iránti kereslet nőtt meg. Ezekből folyamatosan érkezik az utánpótlás. Mezőgazdasági kisgépekből nagy a kínálat de — talán a jócskán megnövekedett árak miatt — most kevesen vásárolnak. Hiánycikk a motoros láncfűrész és több növényvédőszer. (Fotó: Korényi) reg, illetve az ab bah végzett politikai munka kilátásait? — Másfél hónap nem sok ahhoz, hogy minden tekintetben felelősségteljes választ adhassak, de ha a kölcsönhatásokat nézzük, akkor a jövőt meghatározó első tényező a világpolitika változása: Ha ez nem következett volna be, akkor nem került volna sor a szovjet csapatok létszámának, fegyverzetének csökkentésére. Ez nemcsak a mi szövetségi rendszerünkön belül jelent fontos változást, hanem egyúttal kemény ráhatás a NATO-ra is. A napokban várhatóan napvilágot lát a mindkét katonai tömb hadseregeit, fegyverzetét tartalmazó adatközlés. Érdemes lesz rajta elgondolkozni mindenkinek. Az Ósz- szevetés alapján bárki láthatja majd, hogy nem tártunk fenn olyan népes hadsereget, mint azt néhányan hiszik. Nem a költségvetés csökkentése, hanem a nemzetközi helyzet változásának hatásaként kell napirendre tűzni a Magyar Néphadsereg hosszú távú fejlesztésének programját. Lehetőség kínálkozik arra, hogy a néphadsereg kisebb létszámmal, korszerű szellemiséggel és korszerű haditechnikával be- betölthesse hivatását. Mint a legszervezettebb erőnek a társadalmi haladást kell szolgálnia a jövőben is, viszonzásként adni a társadalomnak a termelő munkában való részvételen túl mást is — például tíz- és tízezreknek szakmai képzést. A seregnek természetesen szellemiségében is változnia kell, nemcsak létszámában, fegyverzetében, hanem politikai intézményrendszerében is. — Mit ért a sereg politikai intézményrendszerének változásán? — Korai volna még erről bővebbet mondani, mivel most került a munkaasztalra és a hadsereg pártbizottsága is csak nyáron tűzi napirendre. Pillanatnyilag az MSZMP és a KISZ mellett semmiféle politikai szervezkedésire k nincs helye a seregben, de gondolkodni kell azon: hogyan alakul a politikai munka többpártrendszer esetén. Most csak any- nyi't mondhatok, hogy minden életképes változat elképzelhető — de csak egyféle alapon: a szocializmus építésének talaján. Más változat nem képzelhető el. — A hadsereg politikai helyzetéről milyen információi és tapasztalatai vannak? — Az utóbbi hetekben húszegynéhány katonai alakulatot kerestem fel. Tapasztalataim egybevágnak információimpal: a • Magyar Néphadsereg egységes és szilárd. Nem a sereg politikai állapota, hanem a sereg társadalmi megítélése érett meg bizonyos fokú változásra. Más országok példája is azt bizonyítja, hogy az a nemzet, amelyik egy kicsit is becsüli önmagát, ^az becsüli hadseregét is. — Köszönöm a beszélgetést. Simon Béla Krasznai Lajos vezérőrnagy
