Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

) ' . • ________________________________________________________________________\_____________;______________________ / 1 989. JANUÁR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A rossz termőhelyi adottsággal rendelkező Zselici táj Tsz gazdasági társulást szervezett alumínium csomagolóeszközök gyártására. A legmodernebb csúcstechnológiai színvonalat képviselő, számítógép vezérelte NSZK-gyártmányú Herlan gépsor évente 30 millió aero- solos palack készítésére alkalmas. A folyamatos termeléssel javul a hazai csomagolóesz­köz-ellátottság, továbbá mintegy, 30 százalékos tőkés export válik lehetővé. (MTI fotó: Hámor Szabolcs) A törökszentmiklósi áfész gyorsmérlege Konkurencia a bevásárlóturizmus öt község: mintegy 36 ezer lakójának ellátását biztosítja a Törökszentmiklós és Vidé­ke Áfész. A kereskedelmi és vendéglátó ágazatokban ál­talában négy-öt százalékkal teljesítik túl éves terveiket, azonban az 1988-as teljesí­tés a bázis événeke mintegy 95 százaléka lett. Egységen­ként elég változó a kép. A vegyesiparcikk szakmában szerényebbek az eredmé­nyek, és a ruházati forga­lom is visszaesett az ár­emelések következtében, a csecsemőruhától kezdve a kamaszruhákig. Tavaly ösz- szesen 36 millió 124 ezer fo­rintot hagytak . boltjaikban ruházkodásra a vásárlók. A világútlevél fellendítette a bevásárlóturizmust, egyre többen nyugaton szerzik be a számukra szükséges hír­adástechnikai és műszaki cikkeket, emiatt ezek iránt is csökkent a kereslet. A vendéglátó ágazat ered­ményére kedvezően- hatott, hogy a legtöbb üzlet szerző­déses formában dolgozik. Közütük is a harmadosztá­lyú egységek a nyeresége­sebbek. Előny az is, hogy a cukrászsüteményt saját üze­mük biztosítja a boltok szá­mára. A felvásárlási szakág a nehezebb körülmények elle­nére is túlteljesítette árbevé- • teli és gazdálkodási célkitű­zéseit. Ebben meghatározó szerepet kaptak a mezőgaz­dasági szakcsoportok, me­lyek a felvásárlási forgalom mintegy hetven százalékát biztosították. < ÁRFIGYELŐ Frontátvonuláskor több bejelentés Beszélgetés az árszakértővel és a kereskedelmi felügyelővel A tavalyihoz képesít mintegy 40 milliárd forinttal csök­ken idén a fogyasztási cikkek bizonyos körének ártámoga­tása, az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint. Ennek érzékelhető következményeiről beszélgettem Bedő Gyuláné árszakértővel, a megyei tanács főelőadójával, és Simon László kereskedelmi felügyelővel. — Tudjuk, hogy az árará­nyok az árkiegészítés miatt hosszú éveken át nem tük­rözlek a tényleges ráfordí­tásit, a fogyasztói árak elsza­kadtak a termelői áraktól. Az árszint tartásához a növekvő árak mellett növekvő ár- kiegészítést kellett bizto­sítani. Most az ártámoga­tás megvonása miatt, jel­lemzően az alapvető fogyasz­tási cikkek ára emelkedett igen nagy mértékben, ez na­gyon érzékenyen érinti a la­kosságot, a vevőket — sum­mázta a tényeket az árszak­értő. Hozzátette még: — A problémát fokozza, hogy a központi árintézkedések mel­lett voltak és még várhatók szép számmal további ár­emelések, az alapanyagárak vonzataiként. — Mi történt ivolna, ha a támogatások csökkenése, megvonása után változatla­nul maradnak a •fogyasztói árak? — Akkor, a veszteségek keletkezése miatt, a termelés oldaláról áruhiánytól kellene tartani. — Az tárak már közelíte­nek a termelés költségeihez, ez kétségtelen, önnek, mint fogyasztónak, 'mi a vélemé­nye la kialakult, feszültnek mondható helyzetről? — Különösen a bérből és fizetésből élőknek, a több- gyermekes családoknak fo­kozódtak a gondjai, hiszen a bérek színvonala még a je­lentő? ártámogatások meglé­tekor alakult ki. Mindannyi­an várjuk a bérreformot, de kell, hogy a bérek növekedé­se mögött megfelelő teljesít­mény is legyen, ellenkező esetben félő, hogy az inflá­ció még nagyobb mértékben növekszik. — ön négytagú család há­ziasszonya, kétgyermekes anya. Vásárlóként hogyan érintik laz árintézkedések? — Gondolhatja, nagyon húsbavágóan. Gyermekeim 11 és 15 évesek, abban a kor­ban, amikor nagyon jól esz­nek. Egyre nehezebb a kony­hapénzből kijönni. A kereskedelmi és Piac­felügyelőségen statisztikával kezdtük a beszélgetést Simon Lászlóval. Tavaly 66 lakos­sági észrevételből 59 ügyben saját hatáskörben jártak el. A 21 közérdekű bejelentés­ből 13 volt megalapozott, a 38 egyéni panaszból 25 volt jogos. — Most 'van-e sok bejelen­tés? — Árjellegű panasz az idén még nem érkezett hoz­zánk, míg tavaly az ÁFA be­vezetésekor, a január 2-ai áremelés után, 11-én már volt árpanaszunk. De nem jellemző, hogy ilyenkor sza­porodnának a bejelentések, sokkal inkább egy-egy erő­sebb frontbetöréskor. Az idő­járási front nemcsak a fo­gyasztókra, hanem az el­adókra is kihat, ilyenkor az emberek idegesebbek, türel­metlenebbek egymás iránt. ' Ügy érzem, mostanában le- terheltebbek vagy politiku- sabbak lettek az asszonyok (•zömmel ők a bevásárlók). Nyilván rájöttek, hogy a leg­gyorsabban és a legeredmé­nyesebben helyben lehet ren­dezni a panaszokat, erre va­ló a Vásárlók könyve. Önök a fogyasztói ér­dekvédelem szolgálatában el­lenőrzik az árakat. Rendben találtak \mindent a január 9-ei nyitás előtt—után? — Sehol nem tapasztaltuk, hogy bármit magasabb áron értékesítettek volna 9-e előtt, nyitástól viszont mindenütt az új árat alkalmazták. Az árváltozás alá eső termékek leltározásánál alig néhány esetben fordult elő mennyi­ségi hiányosság, pontatlan­ság. Több üzletben is előfor­dult, hogy az 55-ös finomsá­gú búzalisztet, felületesen azonosították be a segédle­tekből, 11.40 forintra, az 51- es finomságú árára árazták 10.90 helyett... Egyik üzlet­ben a január 6-án lejárt fo- gyaszthatóságú 1 10-es teava­_ jat nem vezették át az ár­változáson továbbra is 9.40- ért akarták értékesíteni, en­nek ellenére a pénztáros a 11-i ellenőrzéskor az új áron, 11.60-ért ütötte be. — Mit tesznek ilyenkor az ellenőrök? — Vizsgálataink célja az árváltozás végrehajtásának segítése, nyilván a fogyasz­tók érdekvédelme. Minden- olyan esetben intézkedtünk, ahol és amikor eltérést ta­pasztaltunk. Azokon a helye­ken, ahol az ellenőrzés 'a- pasztalata szerint szándékos volt a tévedés, nem maradt el a szigorúbb intézkedés. RE, A megyei párt-vb ülése A megyei párt-végrehajtó­bizottság tegnapi ülésén olyan témakörökről tárgyalt, amelyek a megyei pártbi­zottság február 3-i tanács­kozását készítik elő, róluk a testület végső döntést ekkor hoz. A vb jelentést tárgyalt meg a megye politikai életé­nek főbb jellemzőiről. az 1988. október 7-én elfoga­dott politikai munkaprogram és feladatterv végrehajtásá­nak tartalmi, szervezési ta­pasztalatairól. A tegnapi ülés napirendjén szerepelt a megyei pártbizottság mun­kamódszerének korszerűsí­tésére. új ügyrendjére és az apparátus szervezeti felépí­tésére vonatkozó javaslat. Megtárgyalta a testület a megyéi pártbizottság mellett működő munkabizottságok­nak és a tanácsadó testüle­tének személyi összetételére vonatkozó előterjesztéseket is. valamint személyi kérdé­sekben foglalt állást. Bérlakások építésére Részvény­társaságot alapítottak Újszerű vállalkozásokba kezd szociálpolitikai kiadá­sainak szinten tartására a Dunai Vasmű: bérlakások és szálloda építését tervezi, azok üzleti hasznának egy ré­szét szociálpolitikai juttatá­sokra fordítja. Hamarosan megalakul a Duna menti Regionális La­kásépítő Részvénytársaság, amelynek a tagjai között — az előzetes tárgyalások sze­rint — a Dunai Vasmű mel­lett ott lesz a Dunaújvárosi Városi Tanács, az OTP, a Papíripari Vállalat és a BVM Dunaújvárosi Gyára, valamint a 26-os Állami Építőipari Vállalat. A rész­vénytársaság négy év alatt 600 összkomfortos egy-négy szobás, garázsos, bérelhető otthon felépítését tervezi. A lakásokat nemcsak a rész­vénytársaságba tömörült vál­lalatok. intézmények dolgo­zói bérelhetik majd ki, ha­nem meghatározott időre bárki, s 15 évi bentlakás után meg is vásárolhatja. A bér­leti díj egy részét vagy egé­szét szociálpolitikai támoga­tásként — átvállalhatják a vállalatok is. A részvénytár­saság a megalakulást köve­tően azonnal megkezdi az építtetést, és jövőre már 150 összkomfortos, otthont hoz­nak tető alá.' Mangalica-törzstenyészet Pusztaegresen A kihalófélben lévő mangalicák tenyésztésével foglalkoznak Pusztaegresen a Hu­nyadi Tsz-bcn. Tenyésztési és fajtafenntartási munkájuk eredményeképpen a meg­hirdetett versenyben tavaly, országos első helyezést értek el. Az eddig tenyésztett szőke mangalica mellett, ez évtől a vörös mangalica fajtát is tenyésztik. (MTI fotó: Kerekes Tamás) Többdimenziós /zár/számadás Kinek-kinek •más-más történések jelzik •időmként: lám, hogy múlik az idő! A mezőgazdaságban — azzal a termelőágazattal, amelyről talán a leginkább elmondható, hogy az eszten­dő 365 napdán nincs megál­lás az ott dolgozóknak — rendszeres kapcsolatban ál­ló krónikást, a termelőszö­vetkezeti zárszámadások kezdete döbbenti rá: ismét mögöttünk van 12 hónap?! Megyénkben a tavalyi év­ről számot adó, és az 1989 évi terveket jóváhagyó tag­sági rendezvények — kül­dött- illetve közgyűlések — során ma délelőtt, a Tó­szegi Petőfi Tsz küldöttgyű­lése nyitja meg. Az elő­reláthatóan február dere­káig .tartó tanácskozássoro­zat napirendjén a megye 55 közös gazdaságának jórészé­ben nemcsak a közelmúlt té­mái, az elmúlt év értékelése és az idei elképzelések ismer­tetése szerepelnek. Sokhe­lyütt szentelnek néhány per­cet, néhány mondatot <f ju- billeumi megemlékezésre is: •a mai nagyüzemek közül-soknak a jogelődei, a ter­me 1 őszövetkezeti cső portok, 1949-ben alakultak meg. A •négy évtizeddel ezelőtti ese­ményekre emlékezve nem feledkeznek meg bizonyára — remélhetőleg?! — sehffl azokról az idős gazdákról, akik annak idején megve­tették a nagyüzemi gazdál­kodás alapjait. Nem csupán a termelőszö­vetkezeti mozgalom 49-es szárnybontogatásáról szóló megemlékezésre késztet a 40. évforduló, de a négy év­tizedes út áttekintésére is. Mire jutott ezidő alatt a szövetkezeti parasztság, a nagyüzemi mezőgazdaság? Hogyan gyarapodtak anya­giakban, szellemiekben a közös gazdaságok? Kétség­telen egyfelől az óriási fej­lődés. Az .„egybeszántott” hotárrészeken az első „kö­zös búzát” még kézzel vető, néhány, tucat holdas egy-két lovas, tehenes téeszcséktől a ma nem egyhelyütt már félmilliárdnyi közös va­gyonnal rendelkező, világ- színvonalon gazdálkodó ter­melőszövetkezetekig. Jogos másfelől az elégedetlenség, a hosszú időn át gyarapodó vagyon fokozatos felélésé­vel, a termelési színvonal feladásával fenyegető jón^- |há.ny, imimjdinkább idültté váló jelenség miatt. Ez utóbbiakra — a köz­ponti el vonásoknak, a me­zőgazdasági nagyüzemek nemzeti termelésből vállalt részesedéséhez méltattam nö­velésére; a termelési ráfor­dítások és a termék fel vásár­lási árak úgy tűnik megál­líthatatlan távolodására — vezethetők vissza többek között a tavalyi évről készí­tett megyei számadás köz­gazdasági anomáliái. Az például. hogy miközben csökkenő taglétszámmal is­imét növelni tudták a megye téeszei a termelésüket, a ■nyereségük drasztikusan csökkent. Aggasztó jelenség az is, hogy néhány évtized kevésnek bizonyult példá­ul a termelőszövetkezeti ta­gok és a más népgazdasági ágazatban dolgozók jövede­lemviszonyai, szociális lehe­tőségei közötti feszültségek oldódásához. Élénken foglalkoztatják ma agrártársadailmuinkal •mindezek a problémáik. Aligha zajlik le zárszámadás ezekben a hetekben a me­gyében, az országban, ame­lyen ne vetődnének fel a gondok és azok mielőbbi megoldásának társadalmi igénye. Nem csupán a negy­venedik évforluló' „m:re ju­tottunk” számvetése, hanem éppen a küldött- és .közgyű­lések másik hagyományos •napirendje, az új gazdálko­dási tervek jóváhagyása kapcsán is. Mert hiszen le­het-e .tervezni akár csak az idei évre, akár közép- vagy hosszabb távon a termelés és az értékesítés biztonsá­gának. a közös tevékenység­ből származó tisztes, a to­vábbi fejlődést is biztosító, jövedelemnek, a szektorélis megkülönböztetések felszá­molásának garanciái nél­kül?! A garanciák kiharcolását országos fó­rumtól, a TOT soron kívüli konferenciájától várja a termelőszövetkezeti paraszt­ság. A tanácskozásra — amelynek időpontját éppen a zárszámadások miatt „na­polták” február végére — a mozgalom évfordulóján ke­rül, sor. Egyúttal a mozga­lom sorsfordulójává kell válnia. Nem kevesebb ugyanis a tét, mint az újabb évtizedek eredményes me­zőgazdái kodása! T. F.

Next

/
Thumbnails
Contents