Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUÁR 25. A KGST VB január 23-i ülésén megemlékeztek a szocialista országok gazdasági szervezete megalakításának 40. évfordu­lójáról. (MTI Telefotó) Moszkvában a Urban sajtóértekezlete A LEMP KB legutóbbi ülését követően kialakult belpolitikai helyzetet ismer­tette keddi moszkvai sajtó- értekezletén Jerzy Urban. A lengyel kormányszóvivő el­mondta, hogy moszkvai láto­gatásának célja a szovjet új­ságírók — valamint az ér­deklődő külföldi tudósítók — kimerítő tájékoztatása volt, tehát nem tárgyalni jött a szovjet fővárosba, habár természetesen lesznek itt ta­lálkozói. Urban Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivővel együtt tartotta keddi sajtóértekezletét. Urban a viharos KB-ülé- sen elfogadott döntésekről, azok társadalmi fogadtatá­sáról adott áttekintést, s a LEMP-en belüli változásokat ismertetve megjegyezte, hogy azok a szovjet és a ma­gyar párton belüli folyama­tokhoz hasonlíthatók. Egy kérdésre válaszolva hangsú­lyozta, hogy a LEMP szuve­rén pártként fogadott el döntéseket, de ezt követően természetesen tájékoztatta az SZKP-t is határozatairól. Megjegyezte, hogy a válto­zásokban a belpolitikai erő­viszonyok alakulásán kívyl fontos szerepe volt a nem­zetközi helyzet kedvező vál­tozásának, az új politikai gondolkodásmód térnyerésé­nek, tehát közvetve Mihail Gorbacsov politikájának, ta­valyi varsói látogatása poli­tikai tartalmának. Az utóbbi hónapok „vám­háborúja" kapcsán feltett kérdésre reagálva* Urban hangoztatta, hogy az egyes incidensek, a lengyel—NDK határon történt verekedések kommentálása nem a kor­mányszóvivő feladata. A lengyel kormányszóvivő kitért arrag hogy a szovjet kormánnyal történt megál­lapodás alapján — a pontos időpontok egyeztetése nyo­mán — még az idén kivon­nak az országból több szov­jet ezredet, illetve más al­egységet, jövőre pedig egy szovjet dandár hagyja el Lengyelország területét. Kabult éhínség fenyegeti Afgán fegyveres lázadók ismét elzárták a Kabul és a szovjet határ közötti fő szál­lítási útvonalat. Szovjet II— 76-os, nagy befogadó képes­ségű szállítógépek folytatják az élelmiszerszállítmányok eljuttatását az afgán főváros­ba — jelentette kedden a moszkvai rádió. A TASZSZ szerint felgyor­sult az élelmiszerszállítások üteme az éhínség fenyegetne Kabulba. Keddig már mint­egy 1000 tonna liszt érkezeit a lakosok megsegítésére. A TASZSZ szerint a ..ke­nyér-válság" több okra ve­zethető vissza: egyrészt a rossz időjárás — hóviharok, lavinák — következtében a Salang-hágó ' járhatatlanná vált: másrészt az ellenzéki erők tervbe vették, hogy gaz­dasági blokáddal kiéheztetik a fővárost. A pakisztáni fővárosból származó értesülések szerint az afgán mudzsahedinek úgynevezett széles alapokon nyugvó tanácsot akarnak lét­rehozni, amelynek feladata az lenne, hogy a szovjet csa­patkivonás befejeződése után „egy központi kormány meg­alakításáig fenntartsa a ren­det". Örményország Utórengések Felkészülten fogadták Észak-örményországban a december 7-i katasztrófát okozó földrengés utórengése­it. Moszkvai idő szerint ked­den reggel fél hatkor újabb, a 12 fokozatú skála szer.nt hatos erősségű földrengése­ket észleltek. Epicentrumuk a múlt hónapban súlyosan megrongálódott Kirovakán- tól északnyugatra volt. Argentína Leverték a véres lázadást Szihanuk Pekingben Norodom Szihanuk szerint a nemzetközi erőfeszítések ellenére Kambodzsa problé­mája még mindig zsákutcá­ban van. Szihanuk herceg erről kedden Pekingben be­szélt azt követően, hogy több hétig tartó látogatásra a kí­nai fővárosba érkezett. Kínai látogatása része an­nak az intenzív diplomáciai mozgásnak, amely azután indult be, hogy Vietnam ja­nuár elején bejelentette: a politikai rendezés elérése esetén szeptemberig kivonja összes csapatát Kambodzsá­ból. Szihanuk a pekingi repü­lőtéren rögtönzött sajtóérte­kezletén keményen támadta a kambodzsai miniszterelnö­köt, Hun Sent, akit „viet­nami kollaboránsnak” neve­zett. flz Európa Tanácsban Megfigyelő státus A 22 nyugat-európai or­szágot rhagában foglaló Eu­rópa Tanács nem tagálla­mokkal foglalkozó bizottsá­ga javasolta, hogy Magyar- ország, Lengyelország és a Szovjetunió kapjon megfi­gyelő státust az Európa Ta­nács Tanácskozó Gyűlésében. Magyarország és az Euró­pa Tanács között két évvel ezelőtt történt meg a hivata­los kapcsolatfelvétel. Azóta mindkét fél az együttműkö­dés kibővítésére törekszik kulturális, egészségügyi és szociális, környezetvédelmi, jogi és egyéb területeken. A Tanácskozó Gyűlés elnöké­nek, Louis Jungnak a múlt év" decemberében tett buda­pesti látogatása, s a megfi­gyelői státus megadását cél­zó javaslat egyaránt a nyi­tott magyar külpolitikának a? elismerését tükrözi. A bi­zottsági indítványt még jó­vá kell hagynia magának a Tanácskozó Gyűlésnek. Az argentin fegyveres erők hétfőn .estig tartó, több órás véres harcban felszámolták a Buenos Aires melletti 3. számú lövészezredet hétfőn reggel hatalmába kerítő fegyveres csoportot. Kedden délelőtt megadták magukat a laktanyát meg­szálló terrorista csoport utol­só tagjai is. A hatóságok hajtóvadászatot indítottak a támadókat kívülről támoga­tók, köztük orvlövészek kéz- rekerítésére. Még nem sike­rült elfogni azt a kilenc fog­lyot, akik hétfőn szöktek meg az egyik szigorúan őr­zött Buenos Aires-i börtön­ből. Kedden a Buenos Aires-i laktanya környékén még szórványos lövöldözéseket lehetett hallani. A főváros fontosabb objektumait kato­naság őrzi. A repülőterekre csak előzetes igazoltatással lehet bejutni. A főváros lég­terében helikopterek köröz­nek. A keddi újságok döbbene­tes fotókkal illusztrálják el­ső oldalas jelentéseiket a La Tablada laktanyánál tör­tént véres eseményekről. A La Náción 30 halottról és 44 sebesültről tud, a Buenos Aires Herald 50-re becsüli az áldozatok számát. Keddre virradóra a DYN hírügynökség telefonhívást kapott, és egy női hang kö­zölte: az akcióért egy magát ,,az államcsínnyel szemben­álló demokratikus frontnak” nevező szervezet vállal fe­lelősséget. Azzal indokolta tettüket, hogy az ezrednél összeesküvést szőttek a de­mokrácia ellen, s elibe akar­tak vágni a hét végére ter­vezett újabb katonai állam­csínykísérletnek. Ezután a telefont letette. Teherán: A felsorakozott díszszázad előtt vonulnak cl a ha­zatérő iráni hadifoglyok. Irak az Iránnal folytatott háború­ban fogságba esett katonák közül 131-et bocsátott szabadon. A hazatérők sebesültek voltak. (MTI Telefotó) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) nisták munkája révén kí­vánja érvényesíteni. A Politikai Bizottság vi­tájában az a vélemény ala­kult ki, hogy a Társadalmi Szemlének, mint a párt el­méleti , folyóiratának az el­méleti jelleg megerősítésé­vel kell elősegítenie a társa­dalmi, politikai, gazdasági útkeresést. A különböző el­képzelések nyílt ütközteté­sével, a fő folyamatok be­mutatásával, azok követke­zetes értékelésével, a múlt tapasztalatainak elmélyült elemzésével a szocializmus megújítását szolgálja a fo­lyóirat. A testület a Népszabadság szerkesztő bizottságának je­lentése alapján megállapí­totta, hogy a Népszabadság az MSZMP központi lapja­ként az elmúlt évtizedekben alapvetően betöltötte szere­pét, a párt politikáját elkö­telezetten, szakszerűen kép­viselte. Az országban tör­tént változásokkal szoros összefüggésben azonban az utóbbi években a lap struk­túrája megmerevedett, stílu­sa elnehezült. A Népszabad­ságnak a párt politikáját, céljait, értékrendjét követ­kezetesen képviselő, minden­kor vitakész. és a széles nép- rétegeket meggyőzni képes politikai tömeglappá ké’l válnia. A Politikai Bizottság úgy határozott, hogy a nyilvá­nossággal összefüggő mind­két előterjesztést a Közpon­ti Bizottság vitaanyagául ja­vasoljad A testület szükségesnek tartja a párton belüli tájé­koztatási rendszer megújí­tását, azt, hogy a párttagok és pártszervek, valamint a pártszervezetek folyamato­san tájékozottak legyenek az MSZMP testületéinek döntéseit megelőző elgondo­lásokról és a határozatok­ról. Ezért olyan belső tájé­koztatási rendszert kell ki­alakítani, aijnely biztosítja a párt szervezeteinek és tes­tületéinek hatékony műkö­dését, és minden fontos pártpolitikai információt el­juttat az MSZMP valameny- nyi tagjához, vezető szervei­hez. A Politikai Bizottság meg­vitatta a társadalmi szerve­zetek múlt évi nemzetközi tevékenységéről szóló tájé­koztatót. . Megállapította, hogy munkájukkal hozzájá­rultak a társadalmi és gaz­dasági kibontakozást célzó törekvéseink nemzetközi hátterének kedvező megte­remtéséhez. A Politikai Bizottság az 1989-re tervezett felsőszin­tű tárgyalásokkal kapcsolat­ban megállapította, hogy — az ésszerű takarékosság je­gyében. a kedvező nemzet­közi feltételekre is alapozva — hazánkban továbbra is aktív, kezdeményező maga­tartást kell tanúsítania, amely elősegítheti az ország nemzetközi tekintélyének megőrzését. és hozzájárul­hat Európa új arculatának kialakításához. A testület az agrárpolitika megújításának koncepciójá­ról beterjesztett javaslatot közbülső jelentésként fogad­ta el. s javasolja a soron kö­vetkező központi bizottsági ülés napirendjére. Egyetér­tett azzal, hogy a Központi Bizottság ülése után kerüljön sor az érdekelt társadalmi, érdekképviseleti és tudomá­nyos szervezetek bevonásá­val széles körű vitára, s a KB ennek figyelembe vételé­vel alakítsa ki a párt végle­ges agrárpolitikai koncepci­óját. A párt 1989. évi költség­vetéséről szóló előterjesztést a Politikai Bizottság megvi­tatta és jóváhagyta. A bevé­telek összegét — az állami költségvetéssel együtt — 2 milliárd 667 millió forint­ban, a kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió forintban állapította meg. A hiány 562 millió forint. Ezt önerő­ből kell ellensúlyozni. A pénzügyi helyzetre való te­kintettel a pártszerveknek működési és fenntartási ki­adásaikat topább kell mér­sékelniük, — bevételeiket pedig növelniük, mégpedig a helyi lehetőségek jobb és eredményesebb hasznosítá­sával, új vállalkozásokkal. A Politikai Bizottság fog­lalkozott az Üj Márciusi Front felhívásával kapcsola­tos pártálláspont kialakítá­sának szükségességével, s úgy döntött, hogy erre vo­natkozó javaslatát a Közpon­ti Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését február 20—21-ére hívta ösz- sze. A testület végül hatáskö­rébe tartozó személyi kérdé­sekben is döntött. Még tartott a Politikai Bi­zottság ülése, amikor Kim­mel Emil, a párt szóvivő-he­lyettese, Kovács Imre, a KB gazdaság- és szociálpoliti­kai osztályának vezetője, va­lamint Farkas Gyula, a párt gazdálkodási osztályának al­osztályvezetője tájékoztatta az újságírókat a napirenden szereplő témákról. Kimmel » Emil elöljáróban elmondta: az országos pártértekezlel óta immár negyedik alka­lommal tárgyalt a testület a nyilvánosság témaköréről, amelyről az átfogó viták, a kiérlelödö, vélemények meg­fogalmazása után a KB egv soron következő ülése elé készít előterjesztést. A Poli­tikai Bizottság megállapítot­ta. hogy a politikai nyilvá­nosság fórumain a párt által elhatározott változások zaj­lanak, annak felismerése­ként, hogy a politikai intéz­ményrendszer demokratizá­lódásának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvá­nosság és a tájékoztatás re­form értékű megújítása. Ezután Kovács Imre az agrárpolitikai koncepcióval kapcsolatos PB-vitáról' adott tájékoztatót. Utalt arra, hogy a Központi Bizottság 1978 márciusában tárgyalta a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar helyzetét. Az agrárpoli­tikában most megújulásra van szükség, ezért kerül most ismét a KB elé ez a kérdés. Szóvivői tájékoztató A Politikai Bizottság meg­erősítette, hogy az agrár-, ezen belül az élelmiszerter­melés továbbra is stratégiai fontosságú lesz a magyar gazdaságban. Mindenekelőtt a hazai lakosság ellátása miatt továbbra is jó színvo­nalú, egyre inkább differen­ciált, az igényekhez alkal­mazkodó ellátást kell biz­tosítani, s a versenyhelyze­tet tudomásul véve töreked­ni kell az élelmiszer-expor­tőr pozíció megtartására fs. Szó volt az ülésen a me­zőgazdaság kormányzati irá­nyításáról és az érdekképvi­seletről is. Megállapították: a kormányzatnak olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a termelő szervezetek alkalmazkodni tudjanak a piaci követelményekhez, az ágazatok részére azonos fel­tételeket kell biztosítani. Arra van szükség, hogy a TOT, a területi szövetségek, az ágazati szakszervezetek, a gazdasági kamara bizonyos testületéi, amelyek egyaránt ellátnak érdekképviseleti feladatokat, markánsan kép­viseljék a tényleges érdeke­ket. Pártolni kell azokat a törekvéseket, amelyek új típusú érdekképviseleti szeiv vek, például egy mezőgazda- sági kamara vagy az egy- egy ágazat érdekképviseletét ellátó, úgynevezett szakmai szövetségek létrehozását szorgalmazzák. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a koncepciótervezetet a vitában elhangzottak szerint pontosítani kell, s első olva­satra a Központi Bizottság februári ülésén terjesztik elő. A párt vezető testületé nem' szakmai részkérdések­ben kíván állást foglalni, ha­nem egy agrárpolitika elve­it hagyja jóvá, s felkéri a kormányzatot a konkrét ag­rárpolitika kidolgozására. Az újságírók mindhárom napirenddel kapcsolatban számos kérdést tettek fel. Az Űj Márciusi Front nemrégi­ben nyilvánosságra került felhívásának sorsára vonat­kozó kérdésre Kimmel Emil elmondta, hogy a Politikai Bizottság ezzel kapcsolatos javaslatát a Központi Bi­zottság — mint a felhívás címzettje — elé terjeszti, hi­szen a párt nevében a vá­lasz megfogalmazására csak­is ez a testület jogosult. Az agrárpolitikai koncep­ció kidolgozásának módsze­re iránt érdeklődő kérdésre Kovács Imre elmondta^ hogy kikérték a Veres Péter Tár­saság és a Magyar Demok­rata Fórum vezetőségének véleményét is, amely sok te­kintetben megegyezett az MSZMP elképzeléseivel. Egyetértés volt abban, hogy vérsenyhelyzetre, több- szektorúságra van szükség, oldani kell a monopolhely­zeteket, s a szövetkezet­ben a ^ formagazdaságot kell előtérbe helyezni. A Veres Pétér társaság szükséges­nek tartja, hogy a paraszt­ság politikai érdekvédelmé­re létesüljön egy paraszt­párt, vagy hogy a vertikális integráció kiépítésével min­den élelmiszeripari és ke­reskedelmi tevékenységet felülről kezdeményezve, a mezőgazdasági üzemekbe kelj integrálni. Ezzel szem-r ben a párt úgy foglalt állást, hogy szükség van az integ­rációra, de ezt elsősorban önszerveződés út’án. az ér­dekeltség meg: erem tésével­kell létrehozni, mert éppen ez múltunk egyik tanulsága, hogy amikor akár a politika, akár a kormányzat beavat­kozót a gazdasági folyama­tokba, az rendszerint nem sikerült. A párt tisztségviselői ap­parátusának, intézményei­nek vezető munkatársai kü­lönböző fórumokon párbeszé­det folytatnak az alternatív szervezetek képviselőivel — hangzott a válasz arra a kér­désre, hogy folytat-e az MSZMP hivatalos tárgyalá­sokat a különböző szervező­dések képviselőivel. A szóvivő helyettese ar­ról is tájékoztatta az új­ságírókat — a Reform című lap sajtóbotrányához kap­csolódóan —, hogy a testü­let megfogalmazta: a jogi garanciák, jogi' feltételek megteremtésénél minden­képpen ki kell térni az ál­lampolgárok védelmére is akkor, amikor egyes állam­polgárok hitelének rontásá­ról, a sajtóban történő lejá­ratásáról van szó. Több hoz­zászólásban fölmerült egy etikusabb újságszerkesztési és újságírói magatartás irán­ti igénv is. A párt gazdálkodására vo­natkozó kérdésekre Farkas Gyula válaszában a takaré­kossági, költségcsökkentő in­tézkedések között említette a különböző szervek létszám- csökkentéséből adódó össze­geket. s a párt tulajdonában lévő különböző ingatlanok más célú hasznosítását. Ez utóbbival kapcsolatban el­mondta,' hogy az ingatlanok értéke 7.4 milliárd forint, ezek fenntartására, f°lú- iítására évi 450 mil­lió forintot. kell fordíSj- n;. A ^rá'lalknzások közé tar­tozhat az üdülőik bérbeadá­sa,

Next

/
Thumbnails
Contents