Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUÁR 14. A SZOT elnökségének ülése Újabb tárgyalásokat követel a szakszervezet HATÁROZAT a megyei pártbizottság és szerveinek 1989. évi feladataira, a gazdaságban végzett pártmunka megszervezésére és ellenőrzésére Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület ismételten áttekintette a január 9-i áremeléseket követő helyzetet, a kibontakozott széles körű tiltakozási hullámot. Figyelembe véve a szakmai, ágazati, megyei és üzemi szakszervezeti szervek kezdeményezéseit is, szükségesnek tartotta újabb állásfoglalás kialakítását és nyilvánosságra hozatalát. A SZOT vezetői a kormánnyal folytatott, tárgyalások során következetesen hangsúlyozták: bár megértik az ártámogatások leépítésének szükségességét, de annak túl gyors végrehajtása nem segíti a gazdasági egyensúly megteremtéséi, viszont veszélyezteti a törékeny társadalmi konszenzust. A kormány és a szak- szervezetek vezetőinek legutóbbi találkozóján a szak- szervezetek a fogyasztói árszínvonal alacsonyabb növekedését tartották elviselhe- tőnek. és nem fogadták el a kormány által tervezett 6 százalékos reálbér-csökkentést. A SZOT elnöksége sajnálatosnak tartja, hogy a kormány illetékesei nem mérlegelték kellő súllyal a szakszervezetek felelőséggel kialakított véleményét és így arra kényszerítik őket, hogy más módon szerezzenek érvényt álláspontjuknak. Az elnökség úgy ítéli meg, hogy a Minisztertanács ár- intézkedéseinek kihatása az év egészére a — várható szabadpiaci áremelkedésekkel együtt — két-három százalékkal meghaladja a kormány és a szakszervezetek vezetőinek novemberi tárgyalásán kiindulásként számításba vett, a bér- és szociálpolitikai megállapodások alapjául szolgáló 12 száza A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége pénteken rendkívüli ülésén foglalkozott a január 9-én meghirdetett áremelésekkel, és az azokkal kapcsolatos felhívásokkal, követelésekkel és ellentételezési javaslatokkal. A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége jogosnak tartja a társadalom erőfeszítéseit az életszínvonal csökkenésének megállítására. A megélhetési költségek a 80-as évek eleje óta gyorsan növekednek és az életszínvonal az 1970-es évek elejének szintjére esett vissza. Az életszínvonal emelésének feltételei elsősorban a nemzeti jövedelem bővítésével, a termelés hatékonyságának növelésével teremthető meg — hangsúlyozza az ügyvezetőség. Enélkül a béremelés az inflációt gerjeszti, ami további jelentős terheket ró elsősorban a nyugdíjasokra és az alacsony keresetűekre. Az infláció növelése sem a munkavállalóknak, sem érdek- képviseleteiknek nem lehet noségi albizottsága négynapos tárgyalást tartott a héten Tiszafüredéin. A tárgyaláson a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos vízminőségi kérdéseket tekintették át a két ország szakemberei. A napirendek során megbeszélték azokat a feladatokat, amelyeket a Parlament tavaly őszi ülésszakát követően ' kormányhatározatban rögzítették a Duna vizének védelméről. A határozat idevágó lényege, "’hogy a folyó vízminősége lékos fogyasztói árszínvonalnövekedést. A helyzetet értékelve a SZOT elnöksége úgy döntőt', hogy a megállapodásoktól eltérő kormányintézkedés kedvezőtlen hatásának, a reálbérek és reáliövedelmek további drasztikus romlásának ellensúlyozására, kompenzációs igényt jelent ’ fe Kezdeményezi a SZOT és a kormány vezetőinek mielőbbi újabb találkozóját, az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívását, és követeli a korábbi megállapodások következetes végrehajtását, az úiabb szakszervezeti javaslatok megtárgyalását. A SZOT elnöksége azt is követeli, hogy legkésőbb június végéig a kormány dolgozza ki és terjessze a szak- szervezetek vezető testületé elé a bérreformra és a szociálpolitika reformjára vonatkozó elképzeléseit, valamint egy olyan gazdaságpolitikai koncepció körvonalait. amelynek középpontjában a gazdasági növekedés. a belső piac élénkítése és nem pedig egyoldalúan a fogyasztás csökkentése áll. Állásfoglalásában a testület egyidejűleg felhívja a szakszervezeti szervezetek, alapszervezetek, valamint minden tisztségviselő figyelmét. hogy a helyi érdekképviseleti fórumokon kezdeményezzék a bérek mielőbbi, a gazdálkodási lehetőségekkel összhangban álló legnagyobb mértékű növelését. Ugyanakkor kifejezi a bizalmát is, hogy a kormány és a munkáltatók méltányolják a szakszervezetek követeléseit, és nem kényszerítik őket arra, hogy tagságuk jogos érdekinek • védelmében eddig még nem alkalmazott, saját álláspontjuk szerint, is elkerülendő eszközöket vegyenek igénybe. érdeke. A gazdasági konszolidáció ügyét nem szolgálja sem a sztrájk, sem pedig a sztrájkkal való fenyegetés. A munkabeszüntetések viszont csökkentik hazánk tekintélyét gtizdasági partnereink, a potenciális tőkebefektetők szemében és gazdasági károkat okoznak. A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége megerősítette azt az ajánlást, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács december 22-i ülésén a SZOT és a Kamara elfogadott, a kormány pedig tudomásul vett. Eszerint a gazdálkodó szervezetek 1989- ben olyan bérpolitikát folytassanak, hogy „minden dolgozó alapbére legalább 3 százalékkal emelkedjen”. Az ügyvezetőség azt ajánlja, hogy a vállalatok ezt a 3 százalékos emelést 1989. február l-jei hatállyal valósítsák meg, figyelemmel arra, hogy a dolgozók hangulatának alakulása a vállalati eredményt közvetlenül befolyásoló tényező. nem romolhat a vízlépcső- rendszer építése és üzemeltetése során-. Ennek kapcsán a szakértői bizottság mostani tanácskozásán javaslatot dolgozott ki a dunai vízminőség állapotát rögzítendő programra. E programban a több mint másfél évtizede folyó vizsgálatok eredményeinek feldolgozásán kívül tisztázták az 1989-ben esedékes kiegészítő mérések helyét és idejét. Ezen alapállapot rögzítése teszi majd lehetővé a későbbi esetleges vízminőség változások nyomonkö- vetését. A gazdasági stabilizáció feladatainak végrehajtását a korábbinál bonyolultabb, összetettebb körülmények között kell megoldani. A gazdálkodó szervezetek mozgástere több ponton szűkül. Az. erőteljesebb külpiaci nyitás elkerülhetetlen. Alapvető érdek a kezelhetetlen infláció megelőzése. A jövedelemtermelő képesség javításához szükséges hatékonyság növelése igényli az erőforrások kihasználásának javítását. Szükséges a megtermelt érték realizálását elősegítő feltételek javítása, a piaci prognózisok, a kereskedelmi tevékenység fejlesztése. Alapkérdés a vagyon hatékony működtetési, irányítási, érdekeltségi feltételeinek korszerűsítése. A megyei pártbizottság számol mindezek társadalmi hatásainak megjelenésével. Így például a munkanélküliség növekedésével, a fokozódó szociális problémákkal Szolnok megyében is. Ennek megfelelően sürgeti egy, a megelőzésre épülő aktív foglalkoztatáspolitika elemeinek kidolgozását, működtetését, a szociális gondoskodás feltételeinek javítását megyénkben. Szolnok megye gazdaságának 1989. évi súlyponti feladatai a külgazdasági nyitáshoz, a piacgazdaság elemeinek a fejlesztéséhez, a versenyképesség javításához kapcsolódnak. Ennek feltételeinek megteremtése döntően a központi gazdaságirányítás intézkedésein múlik. A gazdálkodók az üzletpolitikájukkal, a belső mechanizmusuk alakításával, korrekt külső kapcsolataikkal segíthetik a gazdaságpolitika szándékainak megvalósulását. A megyei pártbizottságnak az á meggyőződése, hogy a gazdaságirányítás liberalizációja Szolnok megye gazdasága számára is több előnyt, ha még egyelőre szűkebb körben is, de nagyobb lehetőségeket jelent. A megyei pártbizottság 1988. október 7-ei ülésén megerősítette és több ponton tovább alakította a gazdasági-társadalmi stabilizáció megyei feladattervét. Az 1989. évi megyei gazdaságpolitika követelményeit ennek komplex egésze jelenti, kiemelve és megerősítve ebből az 1988. évi gazdaság fejlődésének hangsúlyos kérdéseit. X. A megyei pártbizottság szükségesnek tartja a gazdálkodók részéről ismételten áttekinteni az eddig megvalósult műszaki fejlesztési gyakorlatot, a termék- és technológiaváltás és -korszerűsítés ütemét. Ennek során a környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek. Az ismételt áttekintést indokolja a gazdaságirányítás fokozatos liberalizációja, az értékesítési piacok közötti további arányeltolódások és a jövőbeni biztonság ma szükséges megalapozása. A megyei pártbizottság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítás népgazdasági és vállalati kategória. A folyamat kedvezőbb feltételeit a helyi, területi, állami irányítás elsősorban a szélesebben értelmezett infrastruktúra bővítésével tudja elősegíteni. A megyei pártbizottság a társadalom- politikai feltételrendszer (foglalkoztatás, szociálpolitika, jövedelemelosztás, tulajdonlás kérdései, stb.) kívánatos változásainak kidolgozásában való közreműködés mellett legfontosabb feladatának a társadalmi megítélés formálását tekinti. A megyei pártbizottság számít a gazdálkodó szervezetek együttműködésére — a közös érdekeltség alapján — a műszaki fejlesztésben. Kiemelten fontosnak tartja a kereskedelmi bankok bankári szolgáltatásait és — az eddigit felülmúló — vállalkozói tőkebefektetésüket. 2. A piaci viszonyok erősödéséből fakadó kényszer valamennyi ágazatban éreztet; hatását. Ennek figyelembevételével szükséges a belső folyamatok korszerűsítése a kereskedelmi, fejlesztési, kooperációs kapcsolatok kiépítése. A megyei pártbizottság ösztönzi a gazdasági egységeket ezirányú intézkedéseik megtételére. Az agrárágazatnak a piaci mechanizmusba való beillesztése megyénkben is számos feszültség forrása lesz. Megyénk élelmiszergazdaságában is meglévő nyitott kérdések rendezéséért (termelési szerkezet viszonylagos kötöttségei, termelői biztonságérzet javítása, élelmiszer- gazdaság vertikumának kiépítése, többszektorú tulajdonviszonyok működtetése, a foglalkoztatási kötelezettségek, stb.) az állami irányítás és az érdekképviseleti szervek kezdeményező közreműködése szükséges. A megyei pártbizottság a piac működésének a kibontakoztatásáért, a megye érdekeinek a képviseletéért feladatának tekinti a várható helyzet megítélését a tapasztalatok összegzését és a szükséges kezdeményezések megtételét. 3. A gazdálkodó szervezetek eredményes (hatékony) gazdálkodásának, a piachoz igazodásának alapfeltétele a vállalkozásokban való részvétel, illetve a belső vállalkozások szélesítése. Elengedhetetlen az ehhez szükséges szervezeti, irányítási, érdekeltségi és ösztönzési feltételek, keresetek javítása, a megfelelő személyi feltételek biztosítása. A megyei pártbizottság tudomásul veszi a gazdasági vállalkozások kockázatának létét, azt vállalati vezetői kategóriának tekinti. A munkahelyi pártszervezet (pártszerv) kísérje figyelemmel a gazdasági folyamatokat, ösztönözze, serkentse a vállalkp- zói magatartást, biztosítson kedvező politikai hátteret az ilyen típusú gazdasági vezetői munkához. 4. A megyei pártbizottság elvi, politikai eszközökkel ösztönzi és támogatja azokat a megoldásokat, amelyek a megye gazdaságának eredményesebb működését a tuT lajdonformák bővítésével, a tulajdonosi tudat erősítésével célozzák elérni. Megerősíti azt a korábbi álláspontját, hogy a nem helyi székhelyű gyáregységek a feladataiknak megfelelő mértékű önállósággal rendelkezzenek. A megyei pártbizottság a gyáregységek vonatkozásában is indokoltnak látia az előrelátás javítását. Mindkét kérdésben a helyi párt- bizottságok nyújtsanak megfelelő segítséget számukra. 5. A megyei pártbizottság politikailag felelős magatartásnak azokat a törekvéseket tekinti, amelyek elősegítik az árszínvonal növekedési ütemének mérséklését. Követendőnek tekinti azt a gyakorlatot, amely a költségnövekedés ellensúlyozására nem teljes mértékben az áremelést tartja indokoltnak. Az antiinflációs politika helyi megvalósításában fontosnak ítéli a kereslethez jobban igazodó választék kialakítását, a többszektorú kínálat további bővítését, a forgalmazás indokolatlan csatornáinak csökkentését és a fogyasztói érdekvédelem erősítését. 6. Az életszínvonal jövő évi elkerülhetetlen csökkenése és a további differenciálódás még érzékenyebbé teszi a lakosságot az életkörülményeit, az életminőségét meghatározó elemek iránt. A gazdasági teljesítmények szükséges emelését a kollektívák és nak is elő kell segítenie. A megyei pártbizottság támogatja, hogy a kiemelkedő gazdasági eredményt, teljesítményt elérő kollektívák és egyének kiemelkedő anyagi elismerésben részesüljenek. Egyben azt is hangsúlyozza, hogy a teljesítmények és a bérek tömegének a kapcsolatát csökkenés esetében is szorosabbá kell tenni. A megyei pártbizottság megerősíti azt a politikai szándékot, hogy a bérezési, anyagi ösztönzési gyakorlatunkban a szociálpolitikai és egyéb humanitárius elemeket fokozatosan és- következetesen fel kell számolni. 7. A megyei vállalatok jövője érdekében 1989-ben is erőteljes strukturális változások előkészítése és folytatása szükséges. Ez magában hordja az átmenetileg munka nélkül lévők számának és körének bővülését. A megyei pártbizottság törekvése az, hogy a munkájukat elveszítő emberek gondjukban ne maradjanak magukra. Az 1989- ben kidolgozandó, a megelőzésre épülő megyei foglalkoztatáspolitikai álláspont fő törekvése az legyen, hogy a rászorulók intézményes segítséget kapjanak a megélhetésükhöz, átképzésükhöz és újbóli elhelyezkedésükhöz. A pártbizottság politikai eszközökkel segíti, hogy a fiatalok, pályakezdők ne egzisztenciális hátrányként éljék meg a gazdaságátalakítás programját. 8. Célunk a lakásgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó megyei koncepció kidolgozása. A megyei lakásgondok megoldásában továbbra is fontos eszköz a lakásmobilitás elősegítése, valamint újabb, vállalkozási jellegű lakásépítési formák elterjedése. Erősíteni szükséges a lakásépítésben és gazdálkodásban résztvevő szervezetek együttműködését. A megyei pártbizottság továbbra is indokoltnak tartja a fiatal családalapítók és a nagycsaládosok lakáshozjutásának kiemelt támogatását. 9. A településfejlesztés reálfeltételei 1989-ben megyénkben is tovább romlanak. A megyei pártbizottság álláspontja az, hogy a közvetlen feladatok kijelölésénél — a működési és fenntartási kiadások elsődlegességének, az önfinanszírozó képesség javításának igényével — a helyi tanácsi testületek mindenhol a lakossági igények széles körére támaszkodjanak. A helyi költségvetés elfogadásakor indokolt az ellátandó feladatokat és nem a meglévő szervezeti keretet mérlegelni. A megyei pártbizottság a közkiadásokkal való célszerű takarékosságot, illetve az ennek érdekében kidolgozandó intézkedéseket alapvető fontosságúnak ítéli meg. fl megyei pártbizottság és szervei feladatai A megyei pártbizottság tagjai — szervezett formában — találkozzanak, konzultáljanak a térségük gazdasági vezetőivel. Közösen tárják fel a fejlődés lehetőségeit, valamint az azt gátló tényezőket. A megyei pártbizottság tagjai tájékoztassák a helyi párt- bizottságokat és munkahelyük pártszervezetét a megyei pártbizottság állásfoglalásáról. A gazdaságpolitikai osztály tájékoztassa a testület tagjait az 1989. évi évindítás tapasztalatairól és év közben, akfljánlások, felkérések 1. A megyei pártbizottság ajánlja a megyei tanácsnak: — Szakigazgatási szervei útján a megyei térségi sajátosságok kiemelésével, prognózisok, értékelések útján segítse a kisebb gazdálkodó szervezetek működését, vállalkozások létrejöttét. — Segítse elő, hogy a megyében erősödjön a fogyasztói érdekvédelem, javuljanak a piaci verseny feltételei (például: vegyes tulajdonú vállalkozások ösztönzésével, monopolhelyzet enyhítésével, árellenőrzés szigorításával). Bővüljön az olcsóbb termékek kínálata. — Kezdeményezze, szervezze és támogassa a helyi feszültségek feloldásához szükséges források kiegészítését a speciális központi pénzalapokból. — Legyen kezdeményező a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer alkalmazásában, a szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésében. 2. A megyei pártbizottság ajánlja az érdekképviseleti szerveknek: — Mutassanak rá a belső vállalkozások bővítésének, megteremtésének szükségességére, a megoldás lehetséges módjaira. Segítsék elő a lakossági, illetve a szövetkezeti tagság szabad pénzeszközeinek jövedelmező termelésbe történő bevonását. — A TESZÖV vizsgálja felül, és az országos érdekképviseleti szervezetén keresztül kezdeményezze: a felvásártualitásának megfelelően a főbb folyamatokról. Gondoskodni kell a megye vezető propagandistáinak felkészítéséről. A pártnapok ke-; rétében biztosítani kell a megye kommunistáinak tájékoztatását megyénk gazdasági folyamatairól. A pártbizottság apparátusa a gazdaság fejlődését gátló jelenségeket, azok okait folyamatosan tárja fel. Tegyen javaslatot a megyei pártbizottságnak a felsőbb pártszervhez történő továbbítására. lásnak, az agrártermékek exportjának, szervezeti rendjének és a vetőmágforgalfna- zás korszerűsítésének javítását. — A rendelkezésükre álló pénzeszközökkel is segítsék elő a tőkés export árualapok gazdaságos fejlesztését. 3. Felkéri; a. A Szakszervezetek Me gyei Tanácsát: — Az érdekegyeztetéses bér- mechanizmus működésének támogatásával segítse elő a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósulását. — Kezdeményezéseivel, a reális érdekek feltárásával segítse az aktív foglalkoztatáspolitika hatékony működését. b. A Hazafias Népfrontot: — A lakossági vélemények széles körű megismerése útján, felvetéseivel, kezdeményezéseivel segítse a megyei pártbizottságot a társadalmi feszültségek megismerésében, kezelésében. A megyei pártbizottság számít arra, hogy a megye kommunistái mindennapi munkájukkal, emberi kiállásukkal hozzájárulnak a feladatok sikeres megoldásához szükséges nagyobb társadalmi önbizalom létrejöttéhez. Fontosnak tartja az állásfoglalás célkitűzéseinek megismerését. a környezetükkel való elfogadtatását, az ebből adódó helyi feladatok megfogalmazását. Szolnok, 1988. december 21. MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Iz áremelés elleni tiltakozásokkal kapcsolatban Kamarai állásfoglalás Magyar—csehszlovák Vízügyi tárgyalás Tiszafüreden A magyar—csehszlovák határ v.i zi bizottság vízmiegyének bérezési gyakorlatú-
