Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
1989. JANUÁR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Határozott igény a megújulásra (Folytatás az 1. oldalról) bor, a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz elnöke hangsúlyozta: csak a mozgalom saját, az érdekvédelemmel és a szövetkezeti, tulajdonosi jelleg erősítésével kapcsolatos hiányosságainak felszámolásával tudják megvédeni értékeiket a szövetkezetek. Csikós Ferenc, a Jászfény- szarui Béke Tsz elnöke arról beszélt, hogy a vállalat- szerű gazdálkodásnak, a centralizált szabályozásnak a következményeképpen a téesztagból időközben bérmunkás lett. Javasolta, hogy a szövetkezeti vagyon, a hatékonyabb működtetése érdekében legyen az egyének társult vagyona és legyen örökölhető tagsági viszony alapján az e'halt tagok özvegyei által. A jelenlegi pénzpolitikával nem tud megújulni a magyar agrár- gazdaság — szögezte le Jánosi Menyhért, a iászte’ki Tolbuchin Tsz elnöke — ezért biztosítani kell a mezőgazdasági sajátosságoknak megfelelő hitelpolitiká*. Bo- zó Imre. a Kisúiszál’ási Tisza II. Tsz elnöke a közös gazdaságok utóbbi évtizedekben elért termelési színvonal. az agrárgazdaság eredményei és a termelőszövetkezetek. valamint azok tagjai jövedelempozícióiénak folyamatos romlása közötti ellentmondást elemezte. A Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz elnökhelyettese. Herbálv Geraely tarthatatlannak ítélte, hogv a korábban jól prosperáló szövetkezetek sem tudták megtartani gazdálkodási színvonalukat. époen ezért az értékarányos árpolitika mielőbbi bevezetését szorgalmazta Csemány Béla. a Törökszentmiklósi Tiszstái Tsz elnöke sérelmezte, hoev nem a termelők ellenőrzik azt. hogy az általuk előállított javakat, azok hasznát jól használ iák-e fel. hanem azok ellenőrzik a nagyüzemeket. akik az elvont jövedelmeket elosztják. Felszólalt a Teszöv küldöttközgyűlésén Szabó István is. Elöljáróban a TOT elnöke a tanácskozáson megvitatott előterjesztéseket, hozzászólásokat minősítette, részleteiben is jónak tartva őket. Ezután arról szólt, hogy a hazánkban most végbemenő és érzékelhetően felgyorsult reformfolyamatok kezdeményezésében, elindításában — ellentétben különböző alternatív megnyilatkozásokkal — elvitathatatlan szerepe van a pártnak. A hazai mezőgazdaságban, szűkebben véve, a termelő- szövetkezetekben kialakult kedvezőtlen helyzettel foglalkozva a TOT elnöke elmondta. hogy ahhoz nagyban hozzájárult például az üzemi jövedelmek több. mint hetven százalékának központosítása 1988-ban. A túlzott elvonások csak legalább 3—4 évi kemény munkával megfordítható dozício romlási folyamatot indítottak el a mezőgazdaságban. Sokan állítják — folytatta A Teszöv küldöttközgyűlését megelőzően Szabó Istvánt, a Politikai Bizottság tagját, a TOT elnökét a Szolnok Megyei Pártbizottság székházában fogadta Szabó István, a megyei pártbizottság első titkára. Tájékoztatta a vendéget a megye közös gazdaságainak az előzetes számítások alapján várható 1988. évi gazdálkodási eredményeiről, gondjairól. A beszélgetésen — amelyen jelen volt Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára is — szót váltottak az eladósodott termelő- szövetkezetek adósság- állományának rendezéséről is. Szabó István —. hogy a pártnak. a kormánynak nincs megfelelő programja a gazdasági kibontakozásra. Igenis van — szögezte le —, csak ezek. mint például a reáljövedelmek időleges csökkentése, a fogyasztás visszafogása, a veszteséges üzemek bezárása, nem szimpatikusak a korábban máshoz, jobbhoz jutott embereknek. A népgazdaságnak továbbra is szüksége van a mező- gazdaságra — folytatta —, hiszen jelenleg is húsz százaléknál nagyobb részarányt képvisel a társadalmi termelésből. Jogosnak ítélte meg azokat a. véleményeket, amelyek szerint a ma még nemzetközi mércével mérve is jó színvonalú magyar mezőgazdaság teherviselésével nincsenek arányban a jövedelmi fejlesztési lehetőségek. A termelőszövetkezetek érdekei egybeesnek a kormány és az agrárpolitika érdekeivel: termelni akarnak. jó színyonalú belföldi ellátást és bővülő exportot biztosítani, de a becsületes munkájuk után tisztes jövedelmet is. Ha viszont nem tudják termékeiket jobb áron értékesíteni, vagy nem csökkentik az adóterheiket, nem tudnak műtrágyát, vetőmagot. tenyészállatokat vásárolni. Végezetül arról beszélt a TOT elnöke, hogy a jelenlegi szabályozórendszer még korlátokat szab a szövetkezetek és a tagok tulajdonosi, vagyoni kapcsolatainak a hozzászólók által sürgetett megreformálásainak. Kérte Szabó István a sajtót, vállalja fel jobban a magyar mező- gazdaság gondjainak tudatosítását biztosítson nagyobb nyilvánosságot a megújulással kapcsolatos igényeknek javaslatoknak, segítsen ..ráhangolni” a közvéleményt a februári országos konferenciára. T. F. A megyei tanács elfogadta idei költségvetését (Folytatás az 1. oldalról) nek (amennyire ez csak lehetséges) javítása, illetve a felvett hitelekhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítése. A lakáskérdéssel kapcsolatban Fenyvesi József elmondta, hogy az SZMT tudomásul veszi, hogy az idén a megyében nincs mód tanácsi bérlakások építésére, a testület azonban nem ért egyet azzal, hogy ez a tendencia jövőre is érvényesüljön. Szunyogh Antal arról számolt be, hogy örményesen tavaly elkészült egy fogorvosi rendelő és az idősek klubjának épülete. A kész létesítmények hasznát az idén mégsem láthatják a község lakói, mert az idei tanácsi költségvetési javaslat egyik új intézmény működési és bérköltségeire sem biztosít forrásokat. UrmÖssy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese a tanács művelődési, egészségügyi és társadalompolitikai bizottságának megbízásából többek között az ezen a területeken kialakult feszültségeket elemezte. Az intézmények működését a költségvetési előirányzat biztosítja, az eddig elért színvonal megtarthatósága azonban kétséges, mert az idén várható árnövekedések hatásának ellensúlyozására az automatikusan rendelkezésre álló nyolcszázalékos forrásnövekedés nem ad teljes fedezetet. A tanácselnök- helyettes az automatikusan rendelkezésre álló összegből egy kétszázalékos megyei tartalék képzését javasolta. Ez még nem sújtja jelentősen az egyes tanácsokat, viszont a tartalékolt pénz lehetőséget kínál majd az év során várhatóan kialakuló nehézségek közül a lakosság széles körét sújtó gondok enyhítésére. Az év közben még várható a szociális támogatásra fordítható összeg növekedése, ezt a pénzt azonban nem lehet a hagyományos módszerekkel, automatikusan lebontott segélykeretek formá- lyában felhasználni. Az egyes települések lakosságának szociális helyzetét elemezve meg kell állapítani, hogy a hagyományos elosztási gyakorlat még ma is alkalmazható-e, segítségével valóban a legrászorultabbak kapják-e meg a támogatásokat. Bálint Ferenc többek között aról beszélt, hogy a lakossági ellátással szemben támasztott igények és a lehetőségek között mostanában növekszik a felszültség. Ebben a helyzetben a tanácsi munka során az eddiginél szervesebben kell hasznosítani a lakossági jelzéseket és észrevételeket, a tanácsok lehetőségeit és gondjait — a hivatali bürokratizmust visszaszorítva — kendőzetlenül be kell mutatni. A tanácsi tervek teljesítéséhez ugyanis nélkülözhetetlen a támogató társadalmi környezet, a kölcsönös bizalom. Móricz Béla felszólalásában azt kifogásolta, hogy a „kulturális szférában” üzemeltetésre költött pénzhez viszonyítva kicsiny a fejlesztésre fordítható ösz- szeg aránya. Búzás Sándor — jászberényi tapasztalatokra hivatkozva — azt érzékeltette. hogv a tanácsokra erős társadalmi nvomás nehezedik: bérlakásaikat, ha azokra van vevő, adják el a lakóknak. Ezeknek az elvárásoknak azonban ma nagyon veszélyes lenne maradéktalanul eleget tenni, hiszen bérlakások manapság nem vagy alig épülnek, az arra rászorult rétegek lakáshoz juttatása viszont tanácsi feladat maradt. A bérlakások értékesítése helyett inkább olyan megoldásokat kell keresni, amelyekkel a saját otthont a maguk erejéből is építeni tudók érdekeltté tehetők tanácsi lakásuk „leadásában”. A felszólalásokban elhangzott észrevételekre Boros Lajos reagált: Misurák Dénes. a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője kérte, hogy a kérdésnek alaposabban utánanézve, írásban válaszolhasson Szunyogh Antalnak. A vitát Mohácsi Oltó foglalta össze, majd a testület egyhangúlag jóváhagyta a megyei tanács idei költség- vetését. Az írásban a tanácstagokhoz eljuttatott anyag alapján egyhangúlag hagyta jóvá a megyei tanács a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1979 évi ellenőrzési tervét, majd a testület előterjesztésekről döntött. Felmentette a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztály- vezetői tisztéből Zele- nyánszky Andrást, akit korábban a megyei pártbizottság titkárává választottak meg, határozott a Jászapáti Csecsemőotthon megszüntetéséről és helyén idősek szociális otthonának létesítéséről, illetve a Szolnoki Nyomda nevének Verseghy Nyomdára történő változtatásáról. VSZJ Vannak a párt működésének olyan területei, amelyekről eddig nem beszéltünk. Így példán) nem illett, vagy nem mertük — de lehet, hogy nem is voltunk rá igazán kíváncsiak, egyáltalán fel sem vetődött — megkérdezni: A megyében mennyi a párt vagyona? Honnan származnak a költségvetés bevételei, a befolyt összegek „mire mennek el”? Mi lesz a befizetett tagdíjak sorsa? Mekkora a reprezentációs keret? Egyáltalán, ellenőrzik a párt gazdálkodását? Hány pártmunkás dolgozik a megyében? Magas a fizetésük? A hivatali gépkocsik magán célra is használhatók? A sokakat érdeklő és foglalkoztató kérdésekre Zelenyánszki András a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára és Magyar Béla, a pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetője válaszol. __________________„Bizalmas” — volt!___________________ Mennyiből gazdálkodik a párt? A párt gazdálkodásának legfontosabb megyei adatai: összes vagyona 235 millió forint értékű, ebből 207 millió forint az ingatlanok, a többi az egyéb eszközök — irodaberendezések, gépek, televíziók, sokszorosítók, stb. — értéke. Tavaly a költségvetés összege 94,5 millió forint volt — származása: KB-támoga- tás és a befizetett tagdíjak. Az éves bérköltség 66,4 millió forint. A politikai apparátus létszáma 194. Bruttó átlagfizetésük 13—14 ezer forint. Zelenyánszki András és Magyar Béla vastag iratdosz- sziét tesz az asztalra. Költségvetések. bevételi, kiadási bizonylatok, fizetési jegyzékek és egyéb kimutatások. Tessék, nézzek bele nyugodtan bármelyikbe, kérdezzek, amit akarok. Nincs titkolni- való, nincs olyan adat, amit a közvélemény előtt ne lehetne bátran vállalni. Készségesen válaszolnak. Tudják, sokakat érdeklő kérdésekről van szó és mendemondákkal, téves információkon alapuló feltételezésekkel is gyakran lehet találkozni. A párt ingatlanvagyonát a megyei, városi, községi párt- székházak és egyéb épületek, mint az oktatási igazgatóság, körzeti székházak és néhány más ingatlan jelenti — mondják. Az épületek állapota összességében kielégítő. Több közülük azonban komoly felújításra szorulna, de anyagi eszközök hiányában csak kisebb javításokra van lehetőség. Az utóbbi 20 évben egyedül Mezőtúron épült új, önálló pártszékház. Az ingatlanok működési költsége tavaly egyébként 20 millió forint volt, ez évre is ennyit terveztek. Köztudott, a fenntartási költségek közben emelkedni fognak, ebből látható: a pártnak is takarékoskodnia kell, mindég forint kiadását meg kell gondolni. Aki már járt pártszékházban, láthatta: a berendezések alapvetően szerények. Sajnos — állapították meg — a technikai színvonal is alacsony. Nincs nyomdánk, a pártbizottságok régi típusú stencilgépekkel dolgoznak. Számítógép csak a megyei pártbizottságon van. Ebben a helyzetben komoly eredményként könyvelhető el, hogy az utóbbi két évben a városi pártbizottságok videomagnót kaptak az oktatás segítésére. Az idei költségvetést illetően elmondták: a tavalyihoz képest több mint 5 millió forinttal csökken. Ez a bevételek nagyobbik részét kitevő tagdíjbefizetések csökkenéséből származik — köztudott, hogy április 1 -tői új tagdíjfizetési rend lép életbe, melynek fő jellemzője a tagdíjak mérséklése. Ezzel nagyjából válaszoltunk arra a kérdésre is, mi lesz a befizetett tagdíjak sorsa. Tehát: a megyében marad, beépül a költségvetésbe, a bevételek nagyobbik részét teszi ki. A KB-támogatás összege nem változott, az idén is 39,2 millió forintot kapunk. A többi bevételi forrás nem számottevő. Ingatlanokat adunk bérbe, illetve azok egy részét — például Kengyelen a könyvtárnak, Kunhegyesen az OTP-nek — gépkocsijavítást, fénymásolást vállalunk. Mindenképpen szükség van arra, hogy lehetőségeinket jobban kihasználjuk a jövőben. így például szó van arról, hogy az oktatási igazgatóság kollégiumi részét iskolai célokra, nyáron az idegenforgalom számára bérbe adjuk. Ne felejtsük el a kérdést: mennyi a reprezentációs keret? Nos, az idén — és a korábbi években is — 120 ezer forint az egész megyében. Reprezentációs lehetősége csak a városi első titkároknak és a megyei pártbizottság titkárainak, első titkárának van. Ez az összeg jószerivel csak kávéra, üdítőre, alkalmasint egy-egy ebédre futja — ezzel kínáljuk meg a külföldről érkezett vendégeinket, a megyébe látogató párt- vagy állami vezetőket. A párt gazdálkodását ugyanúgy ellenőrzik, mint bármelyik más szervét. Magyar Béla jegyzőkönyvekkel igazolja a revizori „látogatásokat”. A jövedelemadó tekintetében sem vagyunk kivételezett helyzetben — mondja. A megyei pártbizottság politikai apparátusában 35 munkatárs dolgozik. Valamennyien felsőfokú iskolai végzettséggel, többen két diplomával, legalább négy-öt év máshoj eltöltött gyakorlattal rendelkeznek — teszik elém a névsort. Lehet, hogy el sem fogják hinni az olvasók — mondja Zelenyánszki András —, hogy apparátusi munkára éppen a fizetések miatt nem könnyű megnyerni az embereket. A követelmények magasak, csak jó munkával kitünteket szólítunk meg, de igazi anyagi megbecsülésükre, differenciálásra nincs lehetőségünk. Magyar Béla: én 1974 óta vagyok munkaviszonyban, kilenc éve dolgozom az apparátusban, osztályvezetői fizetésem bruttó összege 19 800 forint, ami nettóban 12 200 forintot jelent. Az apparátusban dolgozók egyéb jövedelme: az úgynevezett 13. havi fizetés és néhányan tanítanak az oktatási igazgatóságon, amiért 8—900 forintos tiszteletdíjat kapnak egy hónapban. A másodállásnak nincs elvi akadálya, de a „kötetlen” apparátusi munka mellett ez szinte lehetetlen. Még egy megjegyzés: az úgynevezett alsóbb szinteken a fizetések alacsonyabbak. A hivatali gépkocsik magáncélra nem használhatók — szögezik le. A kocsik csak megfelelő útiokmányok, menetlevelek birtokában közlekedhetnek. Egyedül a megyei pártbizottság első titkára rendelkezik személyi használatú gépkocsival. Ez sem jelent kötetlenséget, mindössze a gyors, sokszor váratlan utakhoz biztosítja a mozgási lehetőséget. Az apparátus tagjai saját gépkocsijukat is használhatják hivatali célra, a futott kilométerek után kötött tarifa szerint fizetünk. Ennyit a párt gazdálkodásáról. A tények, adatok talán olyan kérdésekre is választ adnak, amelyek most nem kerültek szóba. Berki Imre A Bős-Nagymarosi Vízlépcső körül széles körű társadalmi vita alakult ki a múlt évben, s a felkavart hullámok még ma sem csitultak el igazán. Vízlépcső ügyben a fél ország szakértővé vált, állást foglalt, érveket sorakoztatott fel pro és kontra. Az ismeretek bővítésére az OVIBER és a Vízügyi Tervező Vállalat közös vállalkozásában vándorkiállítás is készült a jelenleg működő 30 dunai vízlépcsőről Illetve az épülő hazai vállalkozásról. A vándorkiállítás anyaga tegnap érkezett Szolnokra. A vízügyi irodaház I. emeleti termében tekinthető meg január 27-ig minden nap 10- től 18 óráig. Szervezett csoportok részére a kiállítás rendezői szakmai vezetést is biztosítanak (Fotó: T. Katona László) Vándorkiállítás: Vízlépcsők a Dunán
