Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-29 / 309. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 DECEMBER 29. IA tudomány vMága i Szükség van-e atomerőművekre? A közvélemény és a politikusok egyre több országban ellenzik az atomenergia fel- használását. Ismeretes, hogy Ausztriában már 1978-ban népszavazás ítélt ..halálra” egy teljesen kész, 723 MW-os atomerőművet. (Az azóta is úgy áll ott, s nem valószínű, hogy már valaha is üzembehelyezhető legyen!) A szomszédos Jugoszláviában tavaly döntött úgy a A nyugati ipari országokban tehát — s az USÁ-ban is — szinte mindenütt visz- szafogták az atomerőmű építés ütemét. Más országokban is felerősödött a tiltakozás mind a szakemberek, mind a „zöldek”, a környezetvédők és más szélsőséges ellenzők részéről. így például Japánban, az NSZK-ban. Francia- országban, de még a Szovjetunióban is. Ugyanakkor az USA-ban — ahol a legtöbb atomerőmű üzemel 90 ezer MW teljesítménnyel — a szakemberek jelentős része szerint 10 éven belül az ottani atomipar újra versenyképes lesz a szénás gáztüzelésű erőművekkel szemben, s a kellően megoldott biztonsági problémák szétoszlatják majd a politikusok és a közvélemény ellenkezését is. A kép tehát ellentmondásos e kérdésben, de az is tény, hogy Nyugat- Európában ez év májusa végén 145 atomerőmű volt üzemben, összesen 119 ezer 302 MW teljesítménnyel, s A nukleáris erőmű megfelelő biztonságú kiépítésével és üzemeltetésével ezt a kockázatot a minimumra lehet csökkenteni, s ez irányban sokat tettek az utóbbi években a szakemberek, — éppen a bekövetkezett balesetek tanulságaként. így elmondható, hogy a sugárhatás miatt ellenzők aggodalma túlzott, hiszen egy biztonságosan megépített és működtetett atomerőműnél nagyobb szennyeződést okozhat egy széntüzelésű hőerőmű, mivel a szénben mindig vannak radioaktív izotópok, melyek elégve a levegőbe kikerülnek. A tudósok megállapítása szerint egy atomerőmű legparlament, hogy az egyetlen Krskoi 660 MW-os erőművön kívül továbbiakat nem építenek az ezredfordulóig- Olaszországban a kormány szintén úgy határozott, hogy egyelőre lemond az atomenergiáról, s a földgáz és szén felhasználását részesíti előnyben. De Belgium, Finnország, Hollandia, Svédország és Svájc is ,,nem”-mel szavazott — egyelőre. jelenleg építés alatt áll huszonkettő, 25 ezer 600 MW kapacitással, s további 23 erőmű tervezése pedig már megkezdődött. A KGST-országokban jelenleg 70 atomerőmű, 45 ezer 481 MW-tal van üzemben, építés alatt áll 54 (46 ezer 410 MW), s terveznek negyvenegyet (38 ezer 590 MW). E számok mégis azt igazolják, hogy azoknak a szakembereknek lehet igaza, akik azt állítják, hogy az emberiség nem mondhat le az atomenergia hasznosításáról. Az ellenzők legnyomósabb érve a sugárveszély, amely katasztrófa esetén potenciálisan valóban fennáll. Szomorú példák — sajnos! — már vannak erre, így az 1979-es Three Mile Island-i (USA) és az 1986. évi csernobili baleset is- Ilyen esetekben a reaktor működésekor létrejövő alfa-, béta-, gamma-, illetve neutronsugárzás valamilyen módon kikerülhet a környezetbe, és az élő szervezetet károsító sugárhatás lép fel. feljebb 1 százalékkal növeli meg a környezetében a természetes háttérsugárzás dózisát. Azt is tudnunk kell, hogy az embert élete során érő összes sugárhatásnak a kétharmada az un. természetes háttérsugárzásból származik. Ez a földkéreg radioaktív anyagainak, s a kozmikus sugárzás ionizáló hatásának az eredménye. Ehhez járul még többletként a földi tevékenységek hatásaként keletkező sugárterhelés, amely azonban csak mintegy fele a háttérsugárzás dózisának. Ha 100 egységnek vesszük a bennünket érő összes sugárhatást, akkor abból 67,56 egység a háttérsugárzás, 31,55 egység a különféle tevékenységek miatti sugárhatás, — s ezek mellett szinte eltörpül az atomipar miatti 0,15 százalékos, s a rádioaktív csapadékok miatt 0,6 százalékos részarány. Az atomerőművek helyett a szén-olaj- és gáztüzelésű hőerőművek alkalmazása hosszabb távon azért sem elfogadható, mert ezek környezetszennyező hatása is igen jelentős, (kéndioxid, nitrogén-oxid, széndioxid) s a légkör C02 tartalmának megnövelésével „üvegházhatás” lép fel, amely a Föld hőmérséklete emelkedéséhez vezet. Nem lehet róla lemondani A legnyomósabb érv az atomerőművek mellett — és a hagyományos erőművek további szaporítása ellen — a Világ energiahordozó-készleteinek a helyzete. Ha teljesen a hagyományos energia- hordozókkal akarnánk fedezni igényeinket, akkor a Föld . szénkészlete 60—100 évre, kőolajkészlete 10—20 évre, földgázvagyona 6—16 évre lenne elegendő- Az atomenergiát esetleg kiváltó további lehetőségek közül a vízerőpotenciál, a megújuló energiaforrások (szél-, nap-, geometrikus-, hullámenergia) jöhetnének még számításba, de ezek kiépítése erősen a földrajzi fekvéshez kötöttek, igen drága, — s együttesen sem tenné ki a jelenlegi technikai színvonalon az összes igénynek a 10— 15 százalékát. A végkövetkeztetés tehát csak az lehet, hogy az emberiség sem ma, sem hosszú távon nem mondhat le az atomenergia felhasználásáról. És ezt nemcsak az energetikai szempontok indokolják. Hasadóanyag több száz évre elegendő van, s a mag- hasadásos elvet a következő században várhatóan felváltó magfúziós atomerőművek pedig szinte beláthatatlan lehetőséget jelentenek. Az emberiségnek pedig a szénre és szénhidrogénre nem elsősorban a hőerőművekben van — és lesz! — szüksége, hanem vegyipari alapanyagként, s az autókat, motorokat működtető üzemanyagként. Madarász Tibor A kép ellentmondásos Természetes és mesterséges sugárzás Egy francia feltaláló Alkoholstop nevű találmánya hatékony eszköz az ittas vezetés ellen. A gépkocsi műszerfalába beépített szondába bele kell fújnia a vezetőnek, hogy a gyújtást ráadhassa a motorra. Ha a vizsgált személy véralkoholszintje meghaladja a 0,8 ezreléket, ezt a műszerfalon elhelyezett jelzőlámpácskák közül a piros kigyulladása jelzi, és a gépkocsi nem indítható. Az ilyen eszközzel felszerelt autót a bordeauxi nemzetközi vásáron mutatták be. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) IVlTESZ-HÍREK Öt perc alatt megkötő beton A különféle oszlopok rögzítésére — és sok más célra — kapható az USA-ban a keverés nélkül öt perc alatt megkötő beton, amelyet porszerű alakiban, előre adagolt csomagolásban árulnak. Az előre elkészített lyukba — fele magasságig — vizet kell önteni, majd ebbe az oszlopot beállítani. Ezután a zsákból körbeöntik a gyors kötésű betont, majd felülről vízzel leöntik, s a betont sÄHcseg szerint tömörítik. Ezzel az ilyen jellegű munka rendkívül lerövidül, s nem kell. a beton megkötésére esetenként: napokat — várni, — A SZERVEZÉSI és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetének árszakértők klubja és a fiatalok bizottsága december 19- én a Technika Házában szervezett előadást Az 1989. évi szabályozóváltozások árrendszeri hatásai címmel. Az előadó dr. Bodócsi András, az Országos Árhivatal szakértője volt. — UGYANCSAK az SZVT volt a házigazdája a december 21-i rendezvénynek. A Technika Házában dr. Pong- rácz László, az ÁBMH főosztályvezetője tartott előadást Bérpolitika, bérmechanizmus 1989 címmel, — A MAGYAR Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete megbízásos munkaként több olyan tanulmányt készített el, amelyek segítik a belvíz- és öntöző- rendszerek fejlesztését, gazdaságos üzemeltetésének megoldását. E tanulmányok: Tiszatenyő belvízrendezésének szakértői vizsgálata; a gástyási öntözőrendszer üzemeltetési szabályzatának el- készítése; a tiszatenyői belvízrendezés fejlesztése, valamint az NK III—2—12 öntözőrendszer üzemeltetési szabályzatok korszerűsítése témakörben készültek. VISSZATEKINTŐ I pillanatfényképezés centenáriuma Igaz ugyan, hogy a fényképezés alapját egy hányatott sorsú francia festőművésznek, L. I. Daguerré- nek — N. Nicephore-ral — közös találmánya: a daguer- rotípia vetette meg 1839-ben, mégis 1888 az a dátum, amely az amatőr fényképezés megindulásának kezdetét jelenti. 100 évvel ezelőtt született az Egyesült Államokban George Eastman szabadalma: a pillanatfelvételek készítésére alkalmas, új típusú, tekercsfilm töltésű fényképezőgép. A találmány szédületes karrierjét ismerjük, hiszen az Eastman által alapított Kodak gyár neve ma is világmárka. Már akkor megszületett a Kodak gyár közismert jelmondata: „You press the button. •. we do the rest.” — vagyis: ön csak a gombot nyomja, — a többi a mi dolgunk. S akkor ez valóban így is volt, mert a film előhívását, a gép újratöltését az Eastman- laboratórium végezte. Az akkori gép ma már kezdetlegesnek tűnik, de mégis jelentős műszaki újítás volt. Az olcsó objektív két, 1:9 fényerejű lencséből állt, rekeszállítási lehetőség nélkül. Hogy a gépbe tölthető, 100 (!) felvétel készítésére alkalmas tekercsfilm felvételeinek sarkai ne legyenek életlenek, ezért az objektív mögé köralakú rekeszt tettek. Így 6,4 cm átmérőjű kerek felvételeket lehetett e géppel készíteni. Az évforduló kapcsán megemlítjük, hogy az Eastman találmányát 25 évvel később követte O. Barnack találmánya az „ős Leica”. Ez egyszerű keresős, redőnyzá- ras gép volt, amellyel 35 mm széles filmre 24x36 mines felvételeket lehetett készíteni. Az expozíciós időket 1/25—1/300 sec- között és „B”-re lehetett állítani. Ez évben tehát a kisfilmes fényképezés megszületésének 75. évfordulóját is ünnepelhetjük. Sorozatunkban magyar feltalálók műszaki találmányait, kiemelkedő építészeti megoldásait idézzük fel, most azonban a lengyel származású Bem József (1794 Tarnów — 1850 Alep- pó, Szíria) találmányára emlékezünk. Lengyel tüzértiszt volt, 1809-ben a krakkói tüzériskolát végezte el. Napoleon oroszországi hadjárata során a Gdansk körüli harcokban vett részt, 1813-ban a varsói tüzériskola tanára. Hazája felszabadítását célzó összeesküvésben való részvétele miatt börtönre ítélték, s bár szabadulása után 1826-ban megvált a katonai szolgálattól, később mégis csatlakozott az 1830— 31-i lengyel felkeléshez és az osztrolenkai csatában a tüzérség parancsnoka volt. A felkelés leverése után emigrációba kényszerült, de 1848-ban mér ismét részt vett Galíciában a forradalmi mozgalomban, majd a bécsi forradalom során a védőrség parancsnoka, annak bukása után 1848. december 1-én Kossuth az erdélyi hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Nevéhez fűződik az itteni hadsereg ütőképessé való újjászervezése, három hónap alatt kiűzte az osztrákokat Erdély területéről, s Marosvásárhely visszafoglalása, a gálfalvi, szelindeki, vízaknai, piski és nagyszebeni győzelmei után az országgyűlés altábornaggyá nevezte ki. Szabadságharcunk legendás hírű Bem apója fiatal korában nagy jelentőséget tulajdonított a rakétáknak, melyekkel 1815-ben kezdte el kísérletéit. Bem rakétái három részből álltak: a salétrom, kén, szén, és enyv keverékéből készült hajtóanyag tartályából, a gyújtófejből és repüléskor Bem rajza a rakétáiról az egyensúlyt biztosító szerkezetből- Találmányát és kísérleteinek eredményeit a lengyel haderő főparancsnokának 1816-ban „Megjegyzések a tüzrakétákról” címmel terjesztette elő. Adatok maradtak fenn arról, hogy a lengyel hadseregben 1823- ban lovas rakétaüteget alakítottak, és hogy 1831-ben már a rakétatüzérség a hadsereg szervezetszerű alakulatává vált. K. A. „Debrecennek van egy vize” Ózon alkalmazása az ivóvíztechnológiában Mint közismert, az ivó- víztechnológiában a mai napig alkalmazott legelterjedtebb fertőtlenítőszer a klór, amelyet különféle formában juttatnak a hálózatba azért, h-ogy az egészségre káros patogén baktériumokat elpusztítsák, és emberi fogyasztásra alkalmas állapotba hozzák. Az ivóvíz klórozásával kapcsolatban azonban, egyre több helyen merülnek fel olyan problémák, amelyek alkalmazását nehezítik az ivóvíznek jellemző szagot adnak, és egyre több helyen mutatják ki a klórozás hatására egészségre káros anyagok jelenlétét. Az ivóvízben — akár felszíni. akár felszín alatti vízből állítják elő — jelen vannak különféle olyan szerves szennyező anyagok, melyek klórozva klórozott szénhidrogénekké alakulnak, és ilyen formában rákkeltő anyagok is lehetnek. Ezért világszerte egyre több helyen szüntetik meg az ivóvíz-technológiában a klórozás alkalmazását, és térnek át olyan anyagok alkalmazására, amelyek melléktermékeként egészségre ártalmas anyagok nem keletkeznek. A Tiszamenti Regionális Vízműnél ezt a jelenségét felismerve történtek lépések a klórozás alkalmazásának csökkentésére. Ennek első lépéseként a debreceni KFCS . felszínvíz-tisztítómű- ben a megvalósuláshoz közel áll az ózorielőállító és bekó- verő berendezés üzembeállítása. A KFCS-n 'beüzemeltetésre kerülő ózonizáló berendezés francia gyártmányú, a francia ' Trailigas cég szállította a részegységeket, a Tungsram gyár szerelte be a berendezéseket. Az elhelyezésükre szolgáló építészeti munkát, illetve a kiegészítő technológia szerelést saját vállalkozásban a TRV építői és gépész dolgozói végezték. A gépészeti, illetve technológiai szerelési rész befejeződött. próbaüzem pedig a jövő év elején kezdődik. A Keleti Főcsatornán megvalósuló berendezés 7.3 kg/óra teljesítményű, az elő- klór kiváltására szolgál. Az ózon bekeverésére a technológia végén, a szűrt vízben kerül sor. A bekeverés után. mielőtt az ivóvíz az üzemből távozik, kis mennyiségű klór adagolására azonban szükség van a távvezeték fertőtlenítése céljából. így a kis klórmennyiség töredékére csökkenti a klórozott szén- hidrogének keletkezésének veszélyét, és abban bízva, hogy a szaghatások, amelyek korábban a kevert vízben jelentkeztek, szintén jelentősen csökkennek. A vállalat az ózonizáló megvalósításával igen nagy lépést tett előre abban, hogy a mai napig ismereteink szerint a legjobb ivóvízminőséget produkália a KFCS felszínvíz tisztítómű. A vállalkozást az OMFB is támogatta, bízva abban, bogy a KFCS vízműben szerzett tapasztalatok alapján az ózont más üzemekben is alkalmazva tovább javulna a szolgáltatott ivóvíz minősége, országos viszonylatban. A vállalat az ózon alkalmazásával nem fejezte b* a fertőtlenítést korszerűsítésére tett erőfeszítést, kísérletek kezdődtek klórdioxid alkalmazására is, amely a fertőtlenítés mechanizmusát tekintve hasonló az ózonhoz. A klórdioxid alkalmazásának gátja ma. hogy az alapanyagot importból kell beszerezni. Ha ez a probléma megoldódik, további lehetőség nyílik a klórozás helyettesítésére. Ezt a példát Szolnok megyében is követik a Víz- és Csatornamű Vállalatnál, hiszen megkezdődtek a kísérletek, hogy Szolnokon is felváltsák a klórt ózonra. Képünk a debreceni KFCS ózonizálóberendezéséről készült. ■áá .
