Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

1988. DECEMBER 29.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Ölbe tett kézzel nem üldögélhetnek

Meleg víz bérbeadó

Idegenforgalom a Tiszazug legrejtettebb táján

Veszprémben

Üj toxikológiai kutatóközpont

Elkészült az új toxikológiai kutatóközpont Veszprémben; benne a tegnapi hatosáéi szemlét követően megkezdődött a munka. Az új létesítmény 360 millió forintba került; a japán, svéd, angol és osztrák műszerek vásárlásához 1,8 millió dollár hitelt kaptak a Világbanktól. Hozzájárult a költségekhez a Nehézvegyipari Kutató Intézet, az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is.

A toxikológiai kutatóközpont kezdetben a Nehézvegyipari Kutatóintézet főosztályaként működik, a jövő év elején leányvállalattá alakul, s ezt követően a távlati tervek szerint részvény- társaságként kívánják működtetni. A komplex toxikológiai kutatásokban egyébként érdekelt valamennyi gyógyszert, növényvédőszert, élelmiszert és kozmetikumot gyártó, hazai cég- Az újdonságok engedélyeztetéséhez, azok exportjához ugyanis elengedhetetlen a nemzetközi szabványoknak megfelelő kísér leisorozat.

A gondolkodást a Tiszazug Tsz -tavalyi éve kellett, hogy minden irányban elindítsa. 1987-et alap- és mérleghiánnyal zárta a szövetkezet — írta a Néplapban májusban kollégám. A gondok legfőbb oka a hatszáz hektárnyi szőlőültetvényt ért teljes fagykár volt. Veszteségei rendezését a termelőszövetkezet nem tudta saját tartalékainak felhasználásával megoldani. Nem is tudhatta, hiszen a szőlő adja jövedelmük egyharmadát, nyereségük háromnegyedét. Ha adja. 1987-ben nem úgy történt.

Az év elején a tsz 51 millió forintot kapott a szanáló szervezeten keresztül az államtól. A központi segítséget azonban — természetesen — igen szigorú feltételekhez kötötték. A kollektíva kötelezettséget vállalt a gazdálkodás hatékonyabbá, jövedelmezőbbé tételére a pénzügyi egyensúly mielőbbi helyreállítása érdekében.

Hogy milyen irányban indultak, az már az év első leiében is látszott! Megszüntették az egyébként veszteséges szállítási ágazatot. A szőlőtermesztésben bevezették a vállalkozási formát. Nincsenek brigádok. Az asz- szonyok 6, a férfiak 7 hektár szőlő kézi művelését végzik el, összefogva a családdal — szerződéses alapion. Az eredmény már kezd látszani.

Vállalkozásba adták a tehenészetet is. Családi alapon bérlik az emberek az istállókat, térítést fizetnek a takarmányért, az energiáért, a szolgáltatásokért. Ez a fajta nyereségérdekeltség tulajdonképpen átfogja a kollektíva egészét. Az állattenyésztőknek piéldául nem kötelességük a tsz növénytermesztésétől vásárolni a takarmányt. így viszont — hogy áruját helyben eladhassa — a növénytermesztés is versenyre kényszerült. Személyre szóló érdekeltségi rendszert vezettek be a műszaki és gépesítési főágazatban is.

Közel sem állítható, hogy ez a közös érdekeltségen és közös kockázaton nyugvó rendszer egyaránt hatott a szövetkezet tagjaira. Nem vállalta, nem is vállalhatta mindenki. A tagság egyhar- mada vált meg a közös gazdaságtól, közöttük néhány vezető is.

Telefon Svájcból

Más irányban is léptek, hiszen az ott élő embereknek munkát kellene adni. (A három községből — Nagyrévről, Tiszakürtről, Tiszainoká- ról — 8—10 autóbusz hozza- viszi Bács-Kiskun megyei munkahelyekre a dolgozókat. Naponta ingáznak. Óriási áldozat, mégis megéri. Helyben jóval kevesebbet keresnének, ha egyáltalán munkát kapnának.)

Szeptembertől — bedolgozói rendszerben — kesztyűvarrást vállalt a tsz. A Tisza Cipőgyárral már közel a megállapodás cipőfelsőrészkészítésről. Az is munkát adhat vagy hatvan embernek.

— Megvallom, először arra gondoltunk mindössze, hogy a kunszenti, vagy Bács megyei maszek kertészek szeme csillan föl leghamarabb a melegvízről olvasván — folytatja Fehér János.

A kúthoz ugyanis két és fél hektár föld is tartozik, azzal együtt akarják bérbe adni.

— Az teljességgel kizárt, hogy saját erőnkből bármibe is belekezdjünk, beruházási lehetőségeink annyira szűkösek. De fantáziadús. vállalkozó szellemű tőkéstársat igenis keresünk.

— És, akadnak?

— Tizenegyen érdeklődtek eddig. Honnan? Pécsről, Budapestről, Gyöngyösről. Volt, aki mindjárt közölte, nem erre gondolt és van, aki gondolkodik. Ma piéldául Svájcból hívtak telefonon, onnan is érdeklődnek.

— Merrefelé tapogatózik az érdeklődök fantáziája?

— Nagyon sokfelé. Lehetne itt yirág vagy zöldségtermesztéssel foglalkozni — természetesen primőrrel —, melegvízzel fűtve a fóliát vagy az üvegházat. Járt itt valaki, aki halivadékot tenyésztene meleg vízben. Mások biohumusz előállítására gondoltak. Alagcsövezés után giliszták túrnák, por- hanyítanák a földet. Jól éreznék magukat a kellemes, meleg talajban. Egy környezetvédelmi cég különféle kísérleteket folytatna. Szóval bennünket is meglepett mennyi minden lehetséges.

— Minek örülnétek a legjobban?

— Annak, ha — amúgy mellékesen — melegvizes fürdőt nyitnánk itt közösen, valamelyik vállalkozóval. Lehetőleg olyannal, aki aztán szervezné a turistákat, a vendégforgalmat is.

— Nadehát Tiszazug! Még Szolnok megyének is az egyik legeldugottabb, legkevésbé vonzó része — mondhatja bárki.

— Az ország jónéhány vidéke köszönheti korábbi el- dugöttságának mostani romantikáját. Tény. hogy ez a vidék még nincs fölfedezve! Miért ne lehetne éppen ez a vonzereje? A falu — Nagyrév — túlsó szélén, a Tisza mentén üdülőfalut szeretnénk kialakítani, ösgyep, mi egy évben egyszer tudjuk megkaszálni. A tervet már a megyei főépítész tanulmányozza. S micsoda értékeket rejt a természet, ami az itt élőkre persze nem hat az újdonság erejével! A Tisza ártere, az arborétum Kürtön amit hamarosan bővítenék —, a kúria, itt Nagyréven, aminek szintén gondolkodunk a hasznosításán.

Megváltoztatni a vidék arculatát

Amiről most hangosan gondolkozik a párttitkár, az persze nem új találmány másutt! A Tiszazugban, Nagyréven egyelőre az.

— őszintén szólva nemcsak a várható bevételben reménykedünk. Többről van szó, másról is! Nemcsak turistára várunk! Az idegen- forgalom megváltoztathatja a vidék arculatát, hatással lehet az infrastruktúrára! Mert a vendég nemcsak pihenni akar, hanem kirándulni, vadászni, de mindenekelőtt — és számára természetes módon — telefonálni, telexezni, tévét nézni a nálunk fogható összes csatornán, elfogadható utakon közlekedni és folytathatnám.

Itt tartanak manapság

Nagyréven a melegvizes kút ügyében. A bérbeadás — vagy valamilyen közös vállalkozás — része az egésznek: a jobb sorsra vergődést célul tűzve keresni a belső tartalékokat. Ezek a hetek az ajánlatok összegyűjtését jelentik.

Vigyázat! Lehet, hogy végül nem lesz semmi a dologból. Mert abban tökéletesért igazuk van, hogy veszteséges ágazatot indítani öngyilkosság. Lehet, hogy kifizettek százezer forintot újsághirdetésre, és azt — az idén legfeljebb — beírhatják a vesz- teség rovatba. Akkor sem tehettek mást! ölbe tett kézzel nem üldögélhetnek.

Egri Sándor

A történelmi múltú és egyre nagyobb idegenforgalmat lebonyolító megyeszékhely, Eger, új szállodával gazdagodott. A Dobó téren az egykori Senátorházat csaknem húszmillió forintos költséggel háromcsillagos szállodává alakította át a Hungarhotels. A vendégváró létesítményhez török kávézó, valamint kilenc kétágyas és két egyágyas szoba is tartozik (MTI-fotó: H. Szabó Sándor)

A Jászkunságban olvastuk

Dózerbogár berreg a tájon

Egészség— arany — maffia

Új külföldi tévésorozatok

Űj külföldi televíziósorozatok sugárzását kezdi meg január elején a televízió.

Január 7-én indul az a 26 részes angol sorozat, ímely az emberi szervezetei, s annak működésével gyekszik megismertetni a íézőt. A hazájában jól is- nert orvos-író és tévéprodu- ;er Kari Sabbagh által és Christian Barnard profesz- ;zor szaktanácsadói közre- nűködésével készült film gyebek között arra ad vá- aszt, hogyan képes az em- jer az állandóan változó cörnyezethez alkalmazkodni. 3emutatja milyen folyamatok mennek végbe szervezetünkben, s hogyan védekezünk a kórokozók megújuló :ámadásaivai szemben.

Január 5-től vetítik Az irány című ötrészes olasz iokumentumfilmet, amely az imberiség történelmében oly nagy szerepet játszó nemes- lémet mutatja be — több szempontból- Szó lesz a so- 'ozatban az egy évszázaddal izelőtt dúló aranylázról, a világ legnagyobb aranylelő- íelyeiről, az aranyművesség ;s az ékszerkészítés forté- yairól, az arany és a pénz capcsolatáról, az aranynak a világgazdaságban betöltött szerepéről.

Ugyancsak olasz produkció e$z a Polip című hatrészes

bűnügyi filmsorozat, amelynek sugárzása január 3-án kezdődik. Egy rendőrfelügyelő és a szicíliai maffia szélmalomharcáról, az olasz politikai és társadalmi élet számos területét érintő titkos szervezetről szóló történet rendezője a Magyarországon is jól ismert Damiano Damiani.

Január 7-től látható majd

A szív című hatrészes olasz tévéfilm, amely Edmondo de Amicis olasz író 1886-ban írt regénye alapján készült. A regényt sok nyelvre lefordították, és magyarul is több kiadást ért meg. A film cselekménye két szálon fut: az egyik a XX. század első éveiben játszódik egy elemi iskolában, a másik pedig az I. világháború idején.

A hirdetések a Heti Világgazdaságban, a Szabad Földben és a Petőfi Népében jelentek meg.

„A Tiszazug Mezőgazdasági Termelőszövetkezet — Nagyrév —, eladja, vagy bérbe adja 57 fokos melegvizet adó, mélyfúrású kútját vállalkozók, kisszövetkezetek, szakcsoportok számára. ..”

— Mennyit költöttek hirdetésre?

— Durván százezer forintot — számolja össze sebtében Fehér János, a termelő- szövetkezet párttitkára. (Ismeretségünk évtizedes, még ifjúságmozgalmi eredetű. Onnan, s azóta a tegeződés.) — Nézd, bármit csinálhatunk. csak egyet nem-, hogy itt ülünk ölbe tett kézzel Nagyréven, s várjuk, hogy valaki beessen; nincs véletlenül egy melegvizes ku- tunk? Ö hasznosítaná.

Közös kockázat, közös érdekeltség

— Honnan van melegvizes kutatok? S ha hasznosítható, miért nem hasznosítja maga a termelőszövetkezet? Egyáltalán: ha eddig nem hasznosították, miért éppen most jutott eszetekbe, hogy valamit kezdeni kellene vele?

János sorolja: A Kőolaj- kutató Vállalat próbafúrásokat végzett a környéken 1979-ben. Olajat, földgázt nem találtak, melegvizet igen. Kompresszor hozza a felszínre, úgy a kút percenként 260 liter 57 fokos melegvizet ad. A termelőszövetkezet 1982-ben vásárolta meg.

— Egészen pontosan a tsz csak a kútfejet és a szerelvényeket vásárolhatta meg a Kőolajkutatótól — igazít el a tulajdonjogban Veres Gábor, a szövetkezet jogásza —, hiszen a Föld méhének kincse a népé, azaz tulajdonosa az állam. A vízhasznosítási engedélyt — mindig meghatározott, konkrét célra — a hatóság, esetünkben a Középtiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Hivatal adja ki.

Gábor precíz magyarázatával kérdésem elé vágott, hiszen éppen azt akartam megtudakolni, hogy valójában mit és miképpen lehet ezzel a bérbeadással jogilag kezdeni.

— Az akkori, a hat évvel ezelőtti elképzelés szerint napos- és növendéklibák istállójának a fűtésére használta volna a szövetkezet a melegvizet — gombolyítja tovább a történések fonalát a párttitkár. — Isteni szerencse. hogy akkor nem volt pénz a libázás elindításához. Ahogy a piaci viszonyok a nyolcvanas évek közepén alakultak, gyanítom, csúfosan belebuktunk volna. De azt is kérdezted, miért most jutott eszünkbe ez a lezárt melegvizes kút. Hasznosításának gondolata a hosszabb távra szóló, több lábon állásunk jegyében született.

Üi, állandó kiállítás nyílt december 20-án a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban A kertészet története Magyarországon címmel. A látogatók az eredeti tárgyak, dokumentumok és fotók megtekintésével imerhetik meg azt a nagyarányú fejlődést, amely a hazai kertészetben napjainkig végbe ment (MTI fotó: Pataki Zsolt)

Ezzel a címmel közöl egy felkavaróan szép, a romániai falurombolás ihlette verset a Jászkunság című Szolnok megyei társadalompolitikai és művészeti folyóirat most megjelent száma Huh István :ollából. Ehhez a gondolat- ;orhoz kapcsolódik László 3yula Lidércálom ’88 címet /iselő írása is, amely arra ’igyelmeztet, hogyha a nemzetközi közvélemény és fó- •umok nyomása nem fogja e a romániai falvak jó récének elpusztításán munkálkodó esztelen kezeket, akkor néhány év múltán helyükön már csak a szél süvölthet fájdalmas kantátátA Való Világ rovatban folytatódik Hajnal József sorozata a Jászszentandrási Petőfi, most Haladás Tsz történetéről. Az írásnak az ad aktualitást, hogy négy évti- :eddel ezelőtt alakultak meg lazánkban az első termelőnak tenni, ha munkahelyükön a kollektíva javasolja majd a pártba való felvételüket?

Csorba Sándor irodalom- történész Kölcsey és az ifjúság című írásában — a költő halálának 150. évfordulóján — arról elmélkedik, hogy a reformkor mily gazdag volt példaadó személyiségekben, s mi az, amit életművükből ma is meg kell szívlelnünk a jövő érdekében. A Művészet rovatban Tiszai Lajos vázolja fel Ta- bák Lajos fotóművészi portréját, azét az emberét, aki a hazai munkásmozgalom egyik kiemelkedő személyisége, és még 85 évesen is alkotóereje teljében lévő szociófotós, a berni székhelyű Nemzetközi Fotóművész Szövetség kiváló művészi diplomájának tulajdonosa. A folyóirat decemberi számát Tabák Lajos szociófotói színesítik.

szövetkezetek. Érdekes olvasmány a mezőtúri főiskolásokkal készített interjú is, amelyben Sinóros-Szabó Júlia arról faggatja a leendő mezőgazdasági gépész-üzemmérnököket, hogy mit fog-