Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

1988. DECEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ölbe tett kézzel nem üldögélhetnek Meleg víz bérbeadó Idegenforgalom a Tiszazug legrejtettebb táján Veszprémben Üj toxikológiai kutatóközpont Elkészült az új toxikológiai kutatóközpont Veszprémben; benne a tegnapi hatosáéi szemlét követően megkezdő­dött a munka. Az új létesít­mény 360 millió forintba ke­rült; a japán, svéd, angol és osztrák műszerek vásárlásá­hoz 1,8 millió dollár hitelt kaptak a Világbanktól. Hoz­zájárult a költségekhez a Nehézvegyipari Kutató In­tézet, az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság is. A toxikológiai kutatóköz­pont kezdetben a Nehéz­vegyipari Kutatóintézet fő­osztályaként működik, a jö­vő év elején leányvállalattá alakul, s ezt követően a táv­lati tervek szerint részvény- társaságként kívánják mű­ködtetni. A komplex toxiko­lógiai kutatásokban egyéb­ként érdekelt valamennyi gyógyszert, növényvédőszert, élelmiszert és kozmetikumot gyártó, hazai cég- Az újdon­ságok engedélyeztetéséhez, azok exportjához ugyanis el­engedhetetlen a nemzetközi szabványoknak megfelelő kísér leisorozat. A gondolkodást a Tisza­zug Tsz -tavalyi éve kellett, hogy minden irányban elin­dítsa. 1987-et alap- és mér­leghiánnyal zárta a szövet­kezet — írta a Néplapban májusban kollégám. A gon­dok legfőbb oka a hatszáz hektárnyi szőlőültetvényt ért teljes fagykár volt. Veszte­ségei rendezését a termelő­szövetkezet nem tudta saját tartalékainak felhasználásá­val megoldani. Nem is tud­hatta, hiszen a szőlő adja jövedelmük egyharmadát, nyereségük háromnegyedét. Ha adja. 1987-ben nem úgy történt. Az év elején a tsz 51 mil­lió forintot kapott a szanáló szervezeten keresztül az ál­lamtól. A központi segítséget azonban — természetesen — igen szigorú feltételekhez kötötték. A kollektíva köte­lezettséget vállalt a gazdál­kodás hatékonyabbá, jöve­delmezőbbé tételére a pénz­ügyi egyensúly mielőbbi helyreállítása érdekében. Hogy milyen irányban in­dultak, az már az év első le­iében is látszott! Megszün­tették az egyébként veszte­séges szállítási ágazatot. A szőlőtermesztésben bevezet­ték a vállalkozási formát. Nincsenek brigádok. Az asz- szonyok 6, a férfiak 7 hektár szőlő kézi művelését végzik el, összefogva a családdal — szerződéses alapion. Az ered­mény már kezd látszani. Vállalkozásba adták a te­henészetet is. Családi alapon bérlik az emberek az istálló­kat, térítést fizetnek a ta­karmányért, az energiáért, a szolgáltatásokért. Ez a fajta nyereségérdekeltség tulaj­donképpen átfogja a kollek­tíva egészét. Az állattenyész­tőknek piéldául nem köteles­ségük a tsz növénytermesz­tésétől vásárolni a takar­mányt. így viszont — hogy áruját helyben eladhassa — a növénytermesztés is ver­senyre kényszerült. Sze­mélyre szóló érdekeltségi rendszert vezettek be a mű­szaki és gépesítési főágazat­ban is. Közel sem állítható, hogy ez a közös érdekeltségen és közös kockázaton nyugvó rendszer egyaránt hatott a szövetkezet tagjaira. Nem vállalta, nem is vállalhatta mindenki. A tagság egyhar- mada vált meg a közös gaz­daságtól, közöttük néhány vezető is. Telefon Svájcból Más irányban is léptek, hiszen az ott élő embereknek munkát kellene adni. (A há­rom községből — Nagyrév­ről, Tiszakürtről, Tiszainoká- ról — 8—10 autóbusz hozza- viszi Bács-Kiskun megyei munkahelyekre a dolgozó­kat. Naponta ingáznak. Óri­ási áldozat, mégis megéri. Helyben jóval kevesebbet keresnének, ha egyáltalán munkát kapnának.) Szeptembertől — bedolgo­zói rendszerben — kesztyű­varrást vállalt a tsz. A Ti­sza Cipőgyárral már közel a megállapodás cipőfelsőrész­készítésről. Az is munkát ad­hat vagy hatvan embernek. — Megvallom, először arra gondoltunk mindössze, hogy a kunszenti, vagy Bács me­gyei maszek kertészek sze­me csillan föl leghamarabb a melegvízről olvasván — folytatja Fehér János. A kúthoz ugyanis két és fél hektár föld is tartozik, azzal együtt akarják bérbe adni. — Az teljességgel kizárt, hogy saját erőnkből bármibe is belekezdjünk, beruházási lehetőségeink annyira szűkö­sek. De fantáziadús. vállal­kozó szellemű tőkéstársat igenis keresünk. — És, akadnak? — Tizenegyen érdeklődtek eddig. Honnan? Pécsről, Bu­dapestről, Gyöngyösről. Volt, aki mindjárt közölte, nem erre gondolt és van, aki gon­dolkodik. Ma piéldául Svájc­ból hívtak telefonon, onnan is érdeklődnek. — Merrefelé tapogatózik az érdeklődök fantáziája? — Nagyon sokfelé. Lehet­ne itt yirág vagy zöldségter­mesztéssel foglalkozni — természetesen primőrrel —, melegvízzel fűtve a fóliát vagy az üvegházat. Járt itt valaki, aki halivadékot te­nyésztene meleg vízben. Má­sok biohumusz előállítására gondoltak. Alagcsövezés után giliszták túrnák, por- hanyítanák a földet. Jól éreznék magukat a kellemes, meleg talajban. Egy környe­zetvédelmi cég különféle kí­sérleteket folytatna. Szóval bennünket is meglepett mennyi minden lehetséges. — Minek örülnétek a leg­jobban? — Annak, ha — amúgy mellékesen — melegvizes fürdőt nyitnánk itt közösen, valamelyik vállalkozóval. Lehetőleg olyannal, aki az­tán szervezné a turistákat, a vendégforgalmat is. — Nadehát Tiszazug! Még Szolnok megyének is az egyik legeldugottabb, legke­vésbé vonzó része — mond­hatja bárki. — Az ország jónéhány vi­déke köszönheti korábbi el- dugöttságának mostani ro­mantikáját. Tény. hogy ez a vidék még nincs fölfedezve! Miért ne lehetne éppen ez a vonzereje? A falu — Nagy­rév — túlsó szélén, a Tisza mentén üdülőfalut szeret­nénk kialakítani, ösgyep, mi egy évben egyszer tudjuk megkaszálni. A tervet már a megyei főépítész tanulmá­nyozza. S micsoda értékeket rejt a természet, ami az itt élőkre persze nem hat az új­donság erejével! A Tisza ár­tere, az arborétum Kürtön amit hamarosan bővítenék —, a kúria, itt Nagyréven, aminek szintén gondolko­dunk a hasznosításán. Megváltoztatni a vidék arculatát Amiről most hangosan gondolkozik a párttitkár, az persze nem új találmány másutt! A Tiszazugban, Nagyréven egyelőre az. — őszintén szólva nem­csak a várható bevételben reménykedünk. Többről van szó, másról is! Nemcsak turistára várunk! Az idegen- forgalom megváltoztathatja a vidék arculatát, hatással lehet az infrastruktúrára! Mert a vendég nemcsak pi­henni akar, hanem kirándul­ni, vadászni, de mindenek­előtt — és számára termé­szetes módon — telefonálni, telexezni, tévét nézni a ná­lunk fogható összes csator­nán, elfogadható utakon köz­lekedni és folytathatnám. Itt tartanak manapság Nagyréven a melegvizes kút ügyében. A bérbeadás — vagy valamilyen közös vál­lalkozás — része az egész­nek: a jobb sorsra vergődést célul tűzve keresni a belső tartalékokat. Ezek a hetek az ajánlatok összegyűjtését je­lentik. Vigyázat! Lehet, hogy vé­gül nem lesz semmi a dolog­ból. Mert abban tökéletesért igazuk van, hogy veszteséges ágazatot indítani öngyilkos­ság. Lehet, hogy kifizettek százezer forintot újsághirde­tésre, és azt — az idén leg­feljebb — beírhatják a vesz- teség rovatba. Akkor sem te­hettek mást! ölbe tett kéz­zel nem üldögélhetnek. Egri Sándor A történelmi múltú és egyre nagyobb idegenforgalmat lebo­nyolító megyeszékhely, Eger, új szállodával gazdagodott. A Dobó téren az egykori Senátorházat csaknem húszmillió fo­rintos költséggel háromcsillagos szállodává alakította át a Hungarhotels. A vendégváró létesítményhez török kávézó, valamint kilenc kétágyas és két egyágyas szoba is tartozik (MTI-fotó: H. Szabó Sándor) A Jászkunságban olvastuk Dózerbogár berreg a tájon Egészség— arany — maffia Új külföldi tévésorozatok Űj külföldi televíziósoroza­tok sugárzását kezdi meg január elején a televízió. Január 7-én indul az a 26 részes angol sorozat, ímely az emberi szervezet­ei, s annak működésével gyekszik megismertetni a íézőt. A hazájában jól is- nert orvos-író és tévéprodu- ;er Kari Sabbagh által és Christian Barnard profesz- ;zor szaktanácsadói közre- nűködésével készült film gyebek között arra ad vá- aszt, hogyan képes az em- jer az állandóan változó cörnyezethez alkalmazkodni. 3emutatja milyen folyama­tok mennek végbe szerveze­tünkben, s hogyan védeke­zünk a kórokozók megújuló :ámadásaivai szemben. Január 5-től vetítik Az irány című ötrészes olasz iokumentumfilmet, amely az imberiség történelmében oly nagy szerepet játszó nemes- lémet mutatja be — több szempontból- Szó lesz a so- 'ozatban az egy évszázaddal izelőtt dúló aranylázról, a világ legnagyobb aranylelő- íelyeiről, az aranyművesség ;s az ékszerkészítés forté- yairól, az arany és a pénz capcsolatáról, az aranynak a világgazdaságban betöltött szerepéről. Ugyancsak olasz produkció e$z a Polip című hatrészes bűnügyi filmsorozat, amely­nek sugárzása január 3-án kezdődik. Egy rendőrfelügye­lő és a szicíliai maffia szél­malomharcáról, az olasz po­litikai és társadalmi élet számos területét érintő tit­kos szervezetről szóló törté­net rendezője a Magyaror­szágon is jól ismert Damiano Damiani. Január 7-től látható majd A szív című hatrészes olasz tévéfilm, amely Edmondo de Amicis olasz író 1886-ban írt regénye alapján készült. A regényt sok nyelvre lefordí­tották, és magyarul is több kiadást ért meg. A film cse­lekménye két szálon fut: az egyik a XX. század első éveiben játszódik egy elemi iskolában, a másik pedig az I. világháború idején. A hirdetések a Heti Vi­lággazdaságban, a Szabad Földben és a Petőfi Népé­ben jelentek meg. „A Tiszazug Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet — Nagyrév —, eladja, vagy bérbe adja 57 fokos meleg­vizet adó, mélyfúrású kútját vállalkozók, kisszövetkeze­tek, szakcsoportok számá­ra. ..” — Mennyit költöttek hir­detésre? — Durván százezer forin­tot — számolja össze sebté­ben Fehér János, a termelő- szövetkezet párttitkára. (Is­meretségünk évtizedes, még ifjúságmozgalmi eredetű. Onnan, s azóta a tegeződés.) — Nézd, bármit csinálha­tunk. csak egyet nem-, hogy itt ülünk ölbe tett kézzel Nagyréven, s várjuk, hogy valaki beessen; nincs vélet­lenül egy melegvizes ku- tunk? Ö hasznosítaná. Közös kockázat, közös érdekeltség — Honnan van melegvizes kutatok? S ha hasznosítható, miért nem hasznosítja maga a termelőszövetkezet? Egy­általán: ha eddig nem hasz­nosították, miért éppen most jutott eszetekbe, hogy vala­mit kezdeni kellene vele? János sorolja: A Kőolaj- kutató Vállalat próbafúráso­kat végzett a környéken 1979-ben. Olajat, földgázt nem találtak, melegvizet igen. Kompresszor hozza a felszínre, úgy a kút percen­ként 260 liter 57 fokos me­legvizet ad. A termelőszövet­kezet 1982-ben vásárolta meg. — Egészen pontosan a tsz csak a kútfejet és a szerel­vényeket vásárolhatta meg a Kőolajkutatótól — igazít el a tulajdonjogban Veres Gá­bor, a szövetkezet jogásza —, hiszen a Föld méhének kincse a népé, azaz tulajdo­nosa az állam. A vízhaszno­sítási engedélyt — mindig meghatározott, konkrét cél­ra — a hatóság, esetünkben a Középtiszavidéki Környe­zetvédelmi és Vízügyi Hiva­tal adja ki. Gábor precíz magyaráza­tával kérdésem elé vágott, hiszen éppen azt akartam megtudakolni, hogy valójá­ban mit és miképpen lehet ezzel a bérbeadással jogilag kezdeni. — Az akkori, a hat évvel ezelőtti elképzelés szerint napos- és növendéklibák is­tállójának a fűtésére hasz­nálta volna a szövetkezet a melegvizet — gombolyítja tovább a történések fonalát a párttitkár. — Isteni szeren­cse. hogy akkor nem volt pénz a libázás elindításához. Ahogy a piaci viszonyok a nyolcvanas évek közepén alakultak, gyanítom, csúfo­san belebuktunk volna. De azt is kérdezted, miért most jutott eszünkbe ez a lezárt melegvizes kút. Hasznosítá­sának gondolata a hosszabb távra szóló, több lábon állá­sunk jegyében született. Üi, állandó kiál­lítás nyílt decem­ber 20-án a Ma­gyar Mezőgaz­dasági Múzeum­ban A kertészet története Ma­gyarországon cím­mel. A látogatók az eredeti tár­gyak, dokumentu­mok és fotók megtekintésével imerhetik meg azt a nagyarányú fejlődést, amely a hazai kertészet­ben napjainkig végbe ment (MTI fotó: Pataki Zsolt) Ezzel a címmel közöl egy felkavaróan szép, a romániai falurombolás ihlette verset a Jászkunság című Szolnok megyei társadalompolitikai és művészeti folyóirat most megjelent száma Huh István :ollából. Ehhez a gondolat- ;orhoz kapcsolódik László 3yula Lidércálom ’88 címet /iselő írása is, amely arra ’igyelmeztet, hogyha a nem­zetközi közvélemény és fó- •umok nyomása nem fogja e a romániai falvak jó ré­cének elpusztításán mun­kálkodó esztelen kezeket, ak­kor néhány év múltán he­lyükön már csak a szél sü­völthet fájdalmas kantátát­A Való Világ rovatban folytatódik Hajnal József so­rozata a Jászszentandrási Pe­tőfi, most Haladás Tsz tör­ténetéről. Az írásnak az ad aktualitást, hogy négy évti- :eddel ezelőtt alakultak meg lazánkban az első termelő­nak tenni, ha munkahelyü­kön a kollektíva javasolja majd a pártba való felvéte­lüket? Csorba Sándor irodalom- történész Kölcsey és az if­júság című írásában — a költő halálának 150. évfor­dulóján — arról elmélkedik, hogy a reformkor mily gaz­dag volt példaadó személyi­ségekben, s mi az, amit élet­művükből ma is meg kell szívlelnünk a jövő érdeké­ben. A Művészet rovatban Tiszai Lajos vázolja fel Ta- bák Lajos fotóművészi portréját, azét az emberét, aki a hazai munkásmozga­lom egyik kiemelkedő sze­mélyisége, és még 85 évesen is alkotóereje teljében lévő szociófotós, a berni székhe­lyű Nemzetközi Fotóművész Szövetség kiváló művészi diplomájának tulajdonosa. A folyóirat decemberi számát Tabák Lajos szociófotói szí­nesítik. szövetkezetek. Érdekes ol­vasmány a mezőtúri főisko­lásokkal készített interjú is, amelyben Sinóros-Szabó Jú­lia arról faggatja a leendő mezőgazdasági gépész-üzem­mérnököket, hogy mit fog-

Next

/
Thumbnails
Contents