Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 DECEMBER 2 Ülést tartott a Minisztertanács A Legfelsőbb Tanács módosította a szovjet alkotmányt (Folytatás az 1. oldalról) emberek közötti bizalmat — mondta. Georgij Razumovszkij, az SZKP KB PB póttagjának, a KB titkárának, (aki a szö­vetségi és a nemzetiségi ta­nács törvényelőkészítő bi­zottságának közös munkáját irányította) a tájékoztatása szerint több olyan cikkelyt megváltoztattak az alkot­mány tervezetében, amely a szövetséges köztársaságok jo­gaival kapcsolatos. Meghall­gatásra talált többek javas­lata : rögzítsék a szövetséges köztársaságoknak azt a jogát, amelynek értelmében az alkotmányfelügyelő bi­zottsághoz fordulhatnak, ha egyes főhatóságok tevékeny­sége ellentétes érdekeikkel. Dzsumber Patiasvilinek, a Grúz KP KB első titkárá­nak javaslatára elfogadták azt a módosítást, amelynek értelmében a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége csak azután hirdet­het ki rendkívüli állapotot, hogy az adott kérdést meg­vitatta az érintett szövetsé­ges köztársaságok legfelsőbb tanácsának elnökségével. E módosítás azért fontos, mert éppen ez az egyik olyan kérdés, amelyben az Észt Legfelsőbb Tanács — alkotmányellenesség miatt később hatálytalanított — döntést hozott. A tallinni törvényhozás azt nehezmé­nyezte, hogy a központi ha­talomnak a rendkívüli álla­pot kihirdetésére vonatkozó joga sérti a szövetséges köz­társaságok szuverenitását. A grúz törvényhozás is bí­rálta a tervezet erdeti meg­fogalmazását. Arnold Rüjte, az Észt Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke indítványozta: „A legfontosabb, hogy mérleget készítsünk a két ország kapcsolatairól, fel­mérjük a történelmi lépése­ket. amelyeket viszonyunk­ban megtértünk” — jelentet­te ki szerdán a Fehér Ház szóvivője. Mint elmondottta, Mihail Gorbacsov jövő szer­dai, New York-i találkozója a jelenlegi és a jövendő amerikai elnökkel két-há- rom órás lesz. A szovjet politikus kedden délután érkezik New York­ba, ahol a Szovjeunió ENSZ- képviseletének épületében száll meg. Másnap délelőtt felkeresi hivatalában Pérez de Cuellart, az ENSZ főtit­kárát, majd felszólal az ENSZ közgyűlésének ülésén. Az ENSZ-ből, a Manhát- tan-félszigetet övező Hudson folyó partjáról a New York-i öbölbe vezet majd a szovjet államelnök útja: minden va­lószínűség szerint a Kor­mányzó-szigeten lesz munka­ebédje Reagannal és Bush- sal. döntsön minden szövetséges köztársaság önállóan arról, hogy az újonnan létrehozan­dó népképviseleti kongresz- szus vagy pedig a folyama­tosan működő legfelsőbb ta­nács lesz-e a legfelsőbb ál­lamhatalmi testület a köz­társaságban. A javaslatot — mint Razumovszkij megin­dokolta — azért vetették el, mert a legfelsőbb államha­talmi szervek felépítésének azonossága lényeges garan­ciája a tanácsok egységé­nek. Ezek után a két ház tagjai külön-külön szavaz­tak az alkotmány módosítá­sáról. 1344 küldött szavazott mellette, öt ellene, 27 pedig tartózkodott. Egyhangúlag elfogadták a választói tör­vényről szóló előterjesztést. A Legfelsőbb Tanács 1989. március 26-ra tűzte ki a népképviselők megválasz­tásának napját. A 35 tagú választási bizottság elnöke Vlagyimir Orlov lett, aki a közelmúltig az oroszországi föderáció Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke volt. Az Azerbajdzsánban és Örményországban kialakult helyzet középponti helyet kapott a Legfelsőbb Tanács ülésén. Arkagyij Volszkij, a szovjet vezetés Karabah- hegyvidéki különmegbízott- ja örmény képviselők inter­pellációjára válaszolva fel­hívta a figyelmet, a karabahi lakosság számos rétege any- nyira belelovalta inagát az elszakadási küzdelembe, hogy az érzelmek felülkere­kedtek a józan észen. A két szomszédos köztár­saságban kialakult, helyze­tet elemezve a különmeg­bízott kifejtette, hogy az „azerbajdzsáni és örményor­szági klánok kezében” még mindig elegendő hatalmi Mariin Fitzwater elmon­dotta, hogy Reagan és Bush a szigeten várja majd Gorba- csovot, akivel a jövendő elnök az ebéd előtt vagy után rö­viden négyszemközt is ta­nácskozni kíván. Az ameri­kai várakozás szerint egyéb­ként az eddigi csúcstalálko­zók valamennyi kérdésköre napirendre kerül a tervek szerint 13—15 óra közötti (közép-európai idő szerint esti) munkaebéden, annak ellenére, hogy nincs „való­di” csúcstalálkozóról szó. Így szóba kerülnek a kétol­dalú kapcsolatok, a fegyver­zetkorlátozás, a regionális válságok és az emberi jogok kérdései. Egyfajta amerikai reagálás mindenképpen gyorsan vár­ható: George Shultz külügy­miniszter közvetlenül a ta­lálkozó után. a helyszínen tart sajtótájékoztatót. Rea­gan elnök pedig néhány órá­val később washingtoni be­szédében számol be a tör­téntekről. eszköz maradt befolyásuk érvényesítéséhez. Utalt ar­ra, hogy ebben egyes párt- és állami szervezetek is közreműködnek, a külön­megbízott rendkívül aggasz­tónak nevezete, hogy egye­lőre egyik köztársaság sem mutat hajlandóságot a meg­egyezésre. A testület erről a kérdés­ről határozatot fogadott el, amelyben bölcsességre és önmérsékletre szólította fel Örményország és Azerbajd­zsán dolgozóit. A határozat sürgette, hogy a két szom­szédos szovjet köztársaság lakossága tegye félre a sé­relmeket és hagyja abba a kölcsönös vádaskodást. A Legfelsőbb Tanács meg­bízta az LT Elnökségét, hogy a párt-, állami és tár­sadalmi szervezeteikkel kö­zösen szervezze meg azok­nak a képviselőknek a ta­nácskozását, akiket Kara- bah, az Azerbajdzsán SZSZK és az örmény SZSZK delegált az LT-be. » * * Csütörtökön a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka végeztével Mihail Gorbacsov főtitkár-államfő találkozott az ülésen részt vett azerbajdzsáni és ör­ményországi küldöttekkel. A találkozó célja az volt, hogy együttesen kidolgozzák a két köztársaság helyzetének normalizálását szolgáló in­tézkedéseket. Az őszinte eszmecsere során ismertette álláspontját az azerbajdzsán és az örmény KP KB el­ső titkára, a két köztársa­ság dolgozóinak több képvi­selője. Mihail Gorbacsov be­szédet mondott, amelynek tartalmát a későbbiekben a sajtóban teszik közzé. Csien Csi-csen Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) tized óta. Az utolsó kínai— szovjet csúcstalálkozó 1959- ben volt, amikor Nyikita Hruscsov Pekingben talál­kozott Mao Ce-tunggal. A tárgyalások a két mi­niszter négyszemközti esz­mecseréjével kezdődtek, majd bekapcsolódtak a kül­döttség tagjai is. A miniszterek első tárgya­lási fordulóján áttekintet­ték a kambodzsai rendezés­sel összefüggő kérdések szé­les körét. Megállapították, hogy Moszkva is, Peking is érdekelt ennek a regionális válságnak a mielőbbi igaz­ságos rendezésében. A két külügyminiszter megállapodott abban, hogy tárgyalásaikkal párhuzamo­san eszmecserét folytat a kambodzsai rendezés kérdé­seiről egy erre létrehozott külön szovjet—kínai mun­kacsoport. Pakisztán Benazir Bhutto alakit kormányt A pakisztáni elnök Bena­zir Bhuttót bízta meg a pol­gári kormány megalakításá­val. Gúlám Iszhak Han a nemzethez csütörtök este in­tézett beszédében bejelen­tette, hogy a pakisztáni nép­párt vezetőjét jelölte ki a miniszterelnöki tisztségre. Beiktatására pénteken délu­tán kerül sor. A harmincöt éves politikusnőnek ezután hatvan nap áll rendelkezésé­re. hogy az alkotmány vo­natkozó cikkelyének megfe­lelően bizonyítsa: élvezi a parlamenti képviselők több­ségének bizalmát. (Folytatás az 1. oldalról) nisztertanács. Ennek is meg­vizsgálták a különféle alter­natíváit. Végleges döntést nem hozott a kormány, mert további egyeztetésekre van szükség. Ezt követően a Miniszter- tanács az 1989. évi bérme­chanizmus korszerűsítéséről tárgyalt. Erről Halmos Csa­ba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke adott tájékoztatót. Elöljáróban utalt arra, hogy az elmúlt 20 évben a bér- mechanizmust nagyon sok kritika érte. Az elmaraszta­lások fontos eleme volt a túlszabályozottság. A jövő évtől ezek a kritikák minden bizonnyal megszűnnek majd, mert a Minisztertanács mos­tani döntésével hatályon kí­vül helyezett 17 miniszterta­nácsi, illetve az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kiadott rendeletet. A jövő évi bérmechanizmus egyet­len minlisztertanácsi rende­letben fog megjelenni. En­nek terjedelme csupán hét és fél oldal, s a mellékletek sem terjengősek — mondot­ta az államtitkár. Ezután arról szólt, hogy a bérreform első, nagyon fontos lépése valósul meg 1989-ben, amikor minden korábbi bérszabályozásnál és a kormány minden eddigi szándékánál liberálisabb bérmechanizmust vezetnek be. A vezetői érdekeltségi rendszert felülvizsgálva a kormány úgy döntött, hogy teljes liberalizálást hajt végre ezen a téren, aminek lényege: a jövőben a veze­tők érdekeltségét, prémiu­mát a munkáltató fogja meg­határozni. További lehetősé­geket kapott az anyagi ösz­tönzés azáltal is, hogy az adózott eredményből — a korábbiaktól eltérően — prémium, jutalom is kifizet­hető. A Minisztertanács megerő­sítette álláspontjában azokat a preferenciákat, amelyek a külföldi részvétellel működő vegyesvállalatokat érintik, továbbá két olyan területen, amelyek elmaradása rendkí­vül súlyos, ezek a mezőgaz­daság és az élelmiszerkiske­reskedelem. A döntés ezek­ben a kérdésekben az or­szágos érdekegyeztető tanács jövő heti ülésén születik meg. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt a kor­mány szóvivője és az ÁBMH elnöke. A Magyar Rádió munka­társa arról érdeklődött: mi lesz a költségvetési intézmé­nyeknél dolgozókkal, akik­nek már most jóval alacso­nyabb a fizetése, mint a vállalatoknál dolgozóké. Válaszában Halmos Csaba hangsúlyozta: a kormány a legutóbbi ülésén azt fogadta el, hogy többéves program keretében képzelhető el a költségvetési intézmények bérelmaradásának mérséklé­ATHÉN Szerdán éjjel megérkezett Athénba az MSZMP küldött­sége, amely részt vesz a Gö-- rög Kommunista Párt meg­alakulásának 70. évforduló­ja alkalmából rendezendő ünnepségen. A küldöttséget Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára vezeti. A delegáció csütörtökön dél­előtt a GKP székházában eszmecserét folytatott Hari- laosz Florakisszal, a GKP KB főtitkárával. BERN Pozsgay Imre államminisz­ter. az MSZMP KB Politi­kai Bizottságának tagja a svájci Európa Unió meghí­vására háromnapos látoga­tást tett Zürichben és Bern­ben, tárgyalt René Felber külügy- és Jean-Pascal De- lamuraz gazdasági minisz­terrel. valamin-: Franz Blan­káit külgazdasági államtit­kárral, eszmecserét folyta­tott a Szabadelvű Demokra­ta Párt. a Kereszténydemok­rata Néppárt és a svájci Szo­se. Az egyik út a központi bérpolitikai intézkedés. A tervezési munka során ko­rábban elhatározott 2 milli­árd forint helyett — figye­lembe véve a SZOT javasla­tát — 1989-ben összesen 4,1 milliárd forintos központi bérpolitikai intézkedést haj­tanak végre az oktatásban, azaz egészségügyben és a közművelődésben. A másik lehetőség a bérel­maradások csökkentésére egy úgynevezett követéses me­chanizmus működtetése; ez egyébként több országban al­kalmazott gyakorlat. Ennek során az anyagi szférában történő bérfejlesztésekhez képest év közben, év végén olyan korrekciós többletbér­fejlesztést állapítanak meg, amelyek lehetővé teszik a má még meglévő olló szűkí­tését, a költségvetési terüle­teken dolgozók bérelmaradá­sának enyhítését. A Magyar Hírlap munka­társa megkérdezte: a gaz­dálkodói szektorban megszű­nik-e a központi bérintézke­dés? Ezzel kapcsolatban Halmos Csaba kifejtette: az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a versenyszférában ez az eszköz nem alkalmas a problémák megoldására. A versenyszférában egységes követelményeket közvetítő mechanizmust kell alkal­mazni, ezért a kormány olyan döntést hozott, hogy a jövőben központi bérpoliti­kai intézkedések csak a költségvetési területeken le­hetnek. A Pest Megyei Hírlap munkatársa a tervezett bér- mechanizmus bevezetésével kapcsolatban a vezetői fize­tések alakulását firtatta. A korábbi, központilag szabályozott különböző mu­tatókhoz kapcsolt rendszer — amely figyelembe vette a vagyonváltozást, az export- érdekeltséget, a munkáltató bizonyos, céljutalmát — nem tartalmazott olyan motivá­ciós elemeket, amelyek tény­legesen közvetítettek volna a vezetőknek valamifajta köz­ponti törekvést — válaszolta Halmos Csaba. A vezető munkáját azoknak kell meg­ítélniük, akik a legközvetle­nebb kapcsolatban vannak vele, és akik konkrétan mér­ni tudják, hogy a vezető ele­get tett-e feladatainak vagy sem. Ezért célszerűbb meg­oldás munkáltatói hatáskör­be utalni az anyagi ösztön­zést. A Dunántúli Napló mun­katársa a megyei kétszintű közigazgatás eddigi tapasz­talatairól érdeklődött. Marosán György válaszá­ban utalt arra, hogy a szó­vivői tájékoztató időpontjá­ig ezzel a kérdéssel még nem foglalkozott a Minisz­tertanács. Kifejtette: a köz- igazgatás korszerűsítésének meghatározó gondolata az, hogy minél nagyobb önálló­ságot kapjanak a helyi taná­csok, illetve egy adott me­gyében a községek minél ciáldemokrata Párt vezető politikusaival. BONN A nyugatnémet kormány csütörtökön nyilatkozatban üdvözölte, hogy szerda óta zavartalanul foghatók a Szovjetunióbah a Deutsche Welle nevű rádióállomás orosz nyelvű adásai. A kor­mány szintén üdvözlendőnek tartja, hogy a kelet-európai országokban zavartalanul foghatók a Münchenben mű­ködő Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió nevű rá­dióállomások műsorai. * * * Az NSZK felére kívánja csökkenteni az olyan had­gyakorlatainak a számát, amelyeken a Bundeswehr- nek több mint kétezer kato­közvetlenebb és szorosabb kapcsolatba kerüljenek a megyeszékhellyel. Ezt az igényt felismerve, a Minisz­tertanács ez év elejétől né­hány megyében mevalósítot- ta a kétszintű irányítást. En­nek tapasztalatai nagyon kedvezőek. A Népszava munktársa ar­ról kérdezett, hogy a jövő évre meghirdetett 6 százalé­kos reálbér-csökkenés — amivel a szakszervezetek nem értettek egyet — to­vábbra is érvényes kormány­zati elképzelés-e? Halmos Csaba elmondotta: nagy fontosságúnak tartja, hogy a szakszervezetek fel­mérték: melyek azok a fő kérdések, amelyekben nem tudnak kompromisszumot kötni, és a kormány tudomá­sul vette bizonyos források átcsoportosításának szüksé­gességét. Ezzel fedezetet kell teremteni bizonyos bérpoliti­kai, sőt inkább szociálpoliti­kai intézkedésekhez. A kor­mány továbbra sem látja a terv egyensúlyát megalapo­zottnak, amennyiben a 6 szá­zalékos reálbér-csökkenés­től eltérnének. Ugyanakkor az eddigi döntések felülvizs­gálatra kényszerítik a kor­mányt, főként a tervező szerveket, a 6 százalékos re- álbér-csökenést illetően. A Figyelő munkatársa fel­tette a kérdést: a keresetsza­bályozás liberalizálása várha­tóan hogyan fogja befolyá­solni a kormány antiinfláci­ós politikáját? Halmos Csaba válaszában hangsúlyozta: tekintettel ar­ra, hogy a bérek szabályo­zása kikerült a kormány kezéből, a monetáris és a fiskális szféra más terüle­tein kell megtalálni azokat a beavatkozási mechaniz­musokat, amelyek garantál­ják a bérek és a teljesítmé­nyek további szoros együtt­mozgását, másrészt gondos­kodnak a belső egyensúly­ról. A bérreform sorsa, jö­vője a vállalatok kezébe került. A Magyar Nemzet munka­társa arról tudakozódott, hogy a bérliberalizálással a bér ugyanolyan költséggé válik-e, mint az energiakölt­ség. A bér majdnem költséggé válik 1989-ben — válaszolta Halmos Csaba. A bérmecha­nizmus a vállalkozói nyere­ségadó-törvénybe integrá­lódva úgy fog a jövőben funkcionálni, hogy a bérek növekményét egy, a koráb- biakoz képest enyhe, 50 szá­zalékos adó fogja terhelni. Valójában költséggé válik a bér azokon a területeken, amelyeken a hozzáadottér- ték és a bér együttmozgása megfelel annak a rendező­elvnek, amelyben a kormány a szakszervezetekkel és a kamarával megállapodik. Ezeken a területeken ugyan­is a mechanizmus ezt az 50 százalékos nyereségadót is visszatéríti, jövedelempoli­tikai kedvezményként. nája vesz részt, a gyakorló­tereken kívül eső térségek­ben. Ezt Rupert Scholz vé­delmi miniszter jelentette be közleményében. CANBERRA Jugoszlávia sydney.-i kon­zulátusának 24 órán belül ki kell adnia az ausztráliai rendőrségnek azt a biztonsá­gi őrt, aki súlyosan megse­besítette egy vasárnapi tün­tetés egyik résztvevőjét — jelentette be csütörtöki saj­tóértekezletén Gareth Evans ausztrál külügyminiszter. PEKING Meg nem erősített hírek szerint legalább tíz halálos áldozata és sok sebesültje van annak a nagyerejű földrengésnek, amely szer­dán rázta meg a Kína déli részén fekvő Jünnan tarto­mányt — közölte az AFP francia hírügynökség hely­színi forrásokra hivatkozva. A Richter-skála szerint 6,7 erősségű földmozgás követ­keztében sok épület össze­omlott. Jereván: Harckocsik örködnek az örmény főváros Lenin te­rén november 30-án. Az előző napok zavargásai miatt kijá­rási tilalom van érvényben Jerevánban és a gyárakban folytatódik az általános sztrájk (MTI — Telefotó) Előkészületek a szovjet—amerikai csúcsra Sajtótájékoztató a programról

Next

/
Thumbnails
Contents