Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

1988. DFCiFMRFR 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A gyerekek vonzó mozgalmat várnak A megyébe látogatott ax úttörőszövetség főtitkára Szabó Eszter (balról) a mozgalom megyei feladatairól tájé­koztatta a vendéget A megyéhe látogatott teg­nap Germánné Vastag Györgyi, a" Magyar Üútörők Szövetségének főtitkára. A Vendéget fogadta Szabó Ist­ván, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első firkára, s áttekintették az úttörőmozgalom - megyei helyzetét, megújulási törek­véseit, lehetőségeit. A meg­beszélésen részt vett Fodor Gyula és Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztály- vezetői. A legfiatalabbak politikai szervezetének főtitkára ta­lálkozott Iváncsik Imrével, a megyei KISZ-bizottság el­ső titkárával is, majd váro­si úttörőelnökökkel, úttörő- ház-vezetőkkel, a szövetség országos tanácsának Szolnok megyei tagjaival vitatta meg a mozgalom előtt álló fel­adatokat. Az utóbbi eszmecserén Szabó Eszter megyei úttörő­elnök tájékoztatta Germán­né Vastag Györgyit a megyei cfnökség munkaprogramjá­rói; feladattervéről, amely­ben többek között a csapató^ önállóságának megteremté­se, a gyerekek érdekvédel­mének növelése, a demokra­tizmus szélesítése, a tehet­séggondozás, a táborozás és a turisztika szerepel kiemelt helyen. A tájékoztatót köve­tően a résztvevők beszámol­tak munkájukról. eredmé­nyeikről, gondjaikról. Töb­ben szóvá tették, hogy az út­törőcsapatok egy részében nem kap elég teret a gyere­kek önálló kezdeményezése, másutt az iskolavezetés nem támogatja kellőképpen a mozgalmi munkát. A felszó­lalók azt is szorgalmazták, hogy a jövőben a szövetség legyen önállóan gazdálkodó szervezet. Jelenleg ugyanis közösek az anyagi források a KISZ-szel. Ez utóbbi fel­vetéssel egyetértett Germán­né Vastag Györgyi is, hoz­zátéve, hogy a mozgalom et­től függetlenül természetesen továbbra is meg akarja tar­tani partneri kapcsolatát az ifjúsági szövetséggel. Az út- ' törőszövetség főtitkárának Szolnok megyei programja délután Törökszentmiklóson csapatvezetői értekezlettel ért véget. Az egynapos látogatás után megkérdeztük a ven­déget milyen benyomásokkal indul vissza Budapestre. El­mondta, örömmel tapasztal­ta, hogy Szolnok megyében a politikai vezetés figyelem­mel kíséri, az úttörőmozga­lom megújulási törekvéseit, s segít a feladatok megoldá­sában. Tetszett a főtitkár­nak az is, hogy az úttörőve­zetők nem elsősorban a sa­ját problémáikat, a szemé­lyi, tárgyi feltételek hiányos­ságait emlegették. Monda­nivalójukat a gyermekek ér­dekei határolták meg. Sza­vaikban egy olyan mozga­lom iránti igény, vágy tük­röződött, amely vonzó, értel­mes programot ad a gyere­keknek, s képes felvenni a versenyt más gyermekszer­vezetekkel. Természetesen . ez az országos elnökség tö­rekvése is. Többek között ezért indították el a Beszél­getések című sorozatot, amelyben a gyerekek, az út­törővezetők, a szülők véle­ményét szerelnék összegyűj­teni a mozgalomról, s ennek megfelelően alakítják majd ki állásfoglalásukat. A kínai nagykövet Örményesen November 30-án az Ápri­lis 4 Gépipari Művek Hun- garotherm Gépgyártó Le­ányvállalatnál örményesen tett látogatást Zhu Ankang a Kínai Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. Kíséretében voltak Cao Kegong a nagy- kövesség első titkára. Wang Jinfeng kereskedelmi attasé és több, műszaki, kereske­delmi titkár. A leányvállalat vezetése bemutatta a gyárat, és tájékoztatást adott a gyár életéről és a „Bioflamm” melléktermék és hulladék­tüzelő berendezés felhaszná­lási lehetőségeiről. A látoga­táson — mint lehetőség — szóba került a gyár termé­keinek (úhermogenerátorok, Bioflamm) kínai exportja. A megbeszélésen részt vett a Bio-Innokord közös válla­lat képviselője is. Könnyűipari alapítvány Hétmillió a szakmai színvonal növelésére Szerdán az Ipari Minisz­tériumban könnyűipari ala­pítványt hoztak létre több mint hétmillió forintos alap­tőkével. A múlt században országosan elismert köny- nyűipari szakember, Rejtő Sándor nevét viselő alapít­vány tőkéjét 35 könnyű­ipari vállalat fizeti be, a pénzügyi kezelést 18 száza­lékos kamattal az Ipari Fej­lesztési Bank Rt. vállalta. Az alapítvány anyagi támo­gatást ad a könnyűipar szel­lemi, szakmai színvonalá­nak növeléséhez. Az alaptőke több mint egymillió forintos kamatá­nak felhasználásáról az ala­pítók által váasztott 14 tagú, egyetemi tanárokból és vál­lalati igazgatókból álló ku­ratórium dönt. A tervek sze­rint bel- és külföldi ösztön­díjakhoz, speciális felsőfokú továbbképzéshez, a könnyű­ipar területén a szakmai, műszaki, közgazdasági mun­ka színvonalát növelő pá­lyázatok díjazásához hasz­nálják fel a pénzt. Az Ercsi Cukorgyárban az idei csaknem 90 napos kampányban mintegy 26 ezer tonna cukrot gyár­tanak. A múlt évben az úgy­nevezett cukoroldalra be­szerelt Siemens főzőautoma­ták jól beváltak, így az idén jelentős energiamegtakarítás­sal tudják előállítani a Cuk­rot. Képünkön: a főzötar- tályoknál, a főzési folyama­tot Siemens számítógép irá­nyítja (MTI fotó: Kabáczy Szilárd) A Hűtőgépgyárban Köszöntötték a véradókat Ünnepség Jászapátin és Jászfényszarun Tegnap . délután, az idén először megtartott véradók napja alkalmából, a Hűtő­gépgyár Vöröskereszt alap­szervezete ünnepi taggyűlé­sen köszöntötte a gyár ön­kéntes véradóit. A központi előadóban megjelent ünnepeiteknek Drapos Béláné, a Vöröske­reszt megyei titkár-helyettese beszélt a leghumánusabj) emberi segítség fontosságá­ról, a véradómozgalom ki­alakulásáról, országos és megyei helyzetéről. Szolnok megyében, a véradók ará­nya az országos átlagnál ma­gasabb, a felnőtt lakosság 5.5 százaléka ad rendszere­sen vért, és az egészség­ügyi ellátást évenként 8—9 ezer liter vérrel segítik. A Jászságban kiemelkedő hely illeti meg a Hűtőgépgyár véradóit, akik között egy­aránt megtalálhatók a két­kezi munkások, középveze­tők és a műszaki értelmisé­giek. Ezután Szabó István, a vállalat vezérigazgatója ki­tüntetést és pénzjutalmat adott át. Molnár László negyvenszeres, négy har­mincszoros, húsz tizenötszö­rös és tízszeres véradónak, valamint a szervezésben köz­reműködő dolgozóknak. Var­ga József né, a vállalat vö­röskeresztes titkára el­mondta, hogy idén 550-en nyújtották karjukat a hívás­ra, és 210 liter vérrel járul­tak a környékbeli kórházak és a fővárosi klinikák ellá­tásához. A gyárban nem gond az utánpótlás sém, mert egyre több fiatal jelentkezik a mozgalomba. Jászapátin, a helyi vö­röskereszt már évek óta megemlékezett a véradókról. A november 26-án tartott ünnepségen, melyen a nagy­község félezer véradóját 80- an képviselték, egy harminc- szoros, két húszszoros vala­mint több tizenöt- és tízsze­res véradót tüntettek ki. Jászfényszarun ma emlékez­nek meg a véradók napjá­ról. Az állattenyésztés kibontakozásának lehetőségei Megnőtt a piac és az árak szerepe Megyénkben az ágazatok termelési ará­nyaiban az állattenyésztés csökkenése figyelhető meg: az 1971 évi 35 százalékról 29 százalékra mérséklődött. A törzsállomány létszámában a változások nem minden esetben alakultak kedvezően. A nagyüzemekben a tehén- állomány nőtt, a kisterme­lésben viszont jelentősen csökkent. Az anyakoca- és anyajuh-állományt szintén a csökkenés jellemzi. Az ál­lattenyésztés nem tartozik a húzó ágazatok közé. A ter­melésben és gazdálkodásban betöltött szerepét és súlyát az alaptevékenység termelési értékéből való 38,5 százalé­kos, az árbevételből való .45,6 százalékos részaránya támasztja alá. Ugyanakkor az alaptevékenység eredmé­nyéhez való hozzájárulása csak 19 százalékos. A főága­zat alacsony jövedelmezősé­gi szintjét mutatja az is, hogy az alaptevékenység fe­dezeti hányada 20 százalék, ezen belül az állattenyésztés mindössze 8 százalék. A me­zőgazdaságban foglalkozta­tottak 35 százaléka dolgozik a főágazatban. Huszonöt szá­zalékuk szakmunkás, illetve magasabb képzettségű, a fennmaradó hányad betaní­tott munkás, illetve képzett­ség nélküli. Az ágazat termelési ered­ményei és jövedelmezőségi viszonyai nem választhatók el az állattartó telepek tech­nológiai és műszaki színvo­nalától. Az 1970-es évek elején épített szakosított ál­lattartó telepek többsége el­használódott, és a korsze­rűbb és igényesebb geneti­kai alapokat jelentő törzsál­lományokban rejlő lehetősé­gek kihasználásának gátjá­vá vált. A kereslethez va­ló alkalmazkodás . minimá­lis feltételét a megyében .el­sősorban a beruházási esz­közök képezik. Ezért az ál­lattenyésztés fejlesztése és struktúrájának a piachoz igazítása gyakorlati pénzügyi akadályokba ütközik, még akkor is, ha olcsó eszközrá- fordítású hagyományos tech­nológiák újbóli bevezetése ökonómiailag indokolt len­ne. Ez azonban nem zárja ki a jobb minőség elérésének lehetőségét. A megye elmúlt évtizedek­ben megvalósított gazdasági stratégiája olyan szerkezetet hozott létre, amelyet a- mai beszűkült beruházási lehető­ségek között a megye ag- ráífejlesztési koncepciójá­nak továbbra is tekintetbe kell vennie. A változó világ- gazdasági helyzet a megye agrártermelését is arra ösz­tönzi, hogy értékesítési le­hetőségei miatt széles skálán elhelyezkedő termelést tart­son fenn. Az ágazati sajá­tosságok miatt gyors, látvá­nyos átalakulásra nincs le­hetőség. Az ágazat helyzetét folyamatos, kitartó, céltuda­tos munkává) kell javítani. Időnként egyes kérdések megoldására nagyobb hang­súlyt kell fektetni, de az alapvető cél a nagyobb jö­vedelem előállítása, jobb ágazati pozíció elérése lehet. Jelentős hatékonysági tar­talékok vannak az ágazat­ban. A hatékonyság javítása nem új, hanem már tényle­gesen járt út, viszont reáli­san kell értékelnünk a haté­konyságjavítás lehetőségeit. Tudomásul kell venni, hogy a termelésen belül a haté­konyság javításban akkora lehetőségek nincsenek, ame­lyekkel a világpiaci árak csökkenését, vagy a ráfordí­tások árának növekedését kti lehetne védeni. Az elmúlt időszakban az volt a cél, hogy a természeti, techni­kai és a társadalmi adottsá­gok lehetőségei szerint nö­veljük a termelést. Ma egyes ágazatoknál szintentartást, néhánynál esetleges vissza­lépést is el tudunk képzelni. Lényegében véve, ha a bel­ső élelmiszer-ellátás megol­dott, akkor a termelés to­vábbi növelése elsődlegesen gazdasági megfontolás kö­vetkezménye. Nem zárkóz­hatunk el az exportorientált termeléstől. A jövő évben a belső piac várhatóan tovább fog szűkülni, így bármilyen terméktöbblet csak külső piacon értékesíthető. Kommersz árut állítunk elő, és ez hátrányos az érté­kesítésre. A külkereskedelmi gyakorlat is ennek megfele­lően alakul, rugalmatlan, nagy tömegű, de közepes mi­nőségű áru értékesítésére rendezkedett be. Exportter­mékeink eladhatósága egyre inkább a feldolgozás szín­vonalától függ. Meg kell fe­lelni minőségben és megjele­nésben a mind szigorúbb követelményeknek. Ebben az élelmiszeriparnak nagy fel­adata lesz. Ha nem történik előrelépés, akkor hiába ter­melünk az állattenyésztésben olcsón, élelmiszeripari ter- mékdinktől nem várható gazdaságos export. Fontos lenne, hogy az elmúlt évtize­dekben kialakult szemlélet- mód és termelési gyakorlat, továbbá a szabályozórend­szer fokozatosan, de követ­kezetesen hozzáigazodjon az alapvetően megváltozott vi­lággazdasági és hazai hely­zethez, a jelentőségében az­óta lényegesen megnőtt kör­nyezetvédelmi igényekhez. Az eddigi, fő termékekre koncentrált szemlélet és gya­korlat helyett a mellékter­mékek teljes körű és gaz­daságos hasznosítását tűzzük ki célul, és ennek elérését a közgazdasági szabályozó rendszer is segítse elő. En­nek fejlődése esetén az azo­nos termelési célok az ed­digieknél valamivel alacso­nyabb fajlagos energia és ipari eredetű anyagok fel- használásával érhetők el. A hangsúlyt az eredmé­nyes, illetve gazdaságos ho­zamnövelésre keli helyezni, aminek lehetőségei differen­ciáltak. A jövedelemtermelő képesség fokozása a hoza­mok optimalizálását, az egy­ségnyi termékre jutó ered­mény növelését igényli, még a hatékonysági mutatók romlása esetén is. A társa­dalmi tényezők közül az egyéni, a csoport- és az üze­mi érdeknek az országos ér­dekkel összhangban történő fejlesztése, erősítése az el­sődleges. A távlati célok el­éréséhez azonban olyan sza­bályozórendszer is kell, amely az általános közgaz­dasági szabályozórendszer keretén belül biztosítja az érdekeltséget. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a terme­lés jelentős részét olyan kis­termelők adják, akik másod­foglalkozásban végzik a me­zőgazdasági termelést, és kellő érdekeltség hiánya ese­tén a termelést rövid időn belül jelentősen csökkentik vagy abbahagyják. Figyelmünk a gazdaságirányítás új alap­elvére, a piac szerepének nö­velésére irányul. A valódíi piac fokozatos erősödésével, a hatósági szabályozás he­lyett az adásvétel keretében fog eldőlni, hogy mely ter­mékből milyen mennyiséget és milyen áron lehet érté­kesíteni. A piac és árak sze­repének növekedése szüksé­gesebbé teszi az áralku szer­vezetté tételét, szakmai meg­alapozását. A nagyüzemek a termékekből meghatározott nagyságrendet állítanak elő, ugyanakkor egyes termelő- eszközökből maguk is meg­határozó nagyságrendű vá­sárlók. Az üzemek érdekei egybeesnek, ezért az áralkut nem gazdaságonként, hanem összehangoltan, szervezet­ten, az érdekképviselet út­ján lehet kialakítani, nem­csak az eladásokra, hanem a vásárlásokra is. Nagy ál­lattenyésztési potenciál hal­mozódott fel a megyében, ami az integrációs kapcsola­tok elmélyítésével a terme­léstől a hazai fogyasztásig, illetve a külpiaci értékesíté­sig bezárólag a jelenleginél jobban hasznosítható. Jakó Tibor a MTVB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának főelőadója December 5-től, Szolnokon Változik az autóbusz-menetrend Tájékoztató a HNF városi bizottsága előtt Tegnap délután a Haza­fias Népfront városi bizott­sága ülést tartott Szolnokon, a Ságvári körúti székház­ban. A megjelentek tájé­koztatót hallgattak meg ar­ról, hogy a megyeszékhely autóbusz-közlekedésében december 5-től megváltoz­tatja a menetrendet a Jász­kun Volán. A szóbeli kiegé­szítésből megtudhattuk, hogy az előző menetrend 1986. augusztus 1-jétői érvényes, és módosítása azért indo­kolt, mivel azóta 40 órás munkahét következtében változott a csúcsforgalom: a< munkakezdés és a hazatérés időpontja. A városi tanács és a Jász­kun Volán tavaly tanúl- mánytervezetet készíttetett a megyeszékhely közlekedési igényeiről, módosulásáról. Ezt a tervezetet segítette volna az az ötezer kérdőív, amelyet a Széchenyi lakóte­lepen élőknek osztottak szét, hogy tájékozódjanak uta­zási szokásaikról, a munka­kezdés és befejezés idejéről. Sajnos az ötezerből csak 98 érkezett vissza, azaz 2 szá­zalék sem. Szintén kérték a város nagyvállalatainak, in­tézményeinek javaslatait a csúcsforgalom mérséklése érdekében. Ez a'kérés már sikeresebb volt, és a beér­kezett jelzéseket igyekez­tek figyelembe venni az új városi autóbusz-menetrend kialakításánál. * * * Vajon az új menetrend­ben melyek lesznek a leg­szembetűnőbb változások, erről kérdeztük Zsovákné Nagy Máriát, a Jászkun Vo­lán osztályvezetőjét. — Azzal kezdem, hogy a módosítások legjobban a Széchenyit élőket érinti, mivel munkanapokon hétfő­től péntekig reggel 6.00—7.28 illetve délután 15.48—17.08 közötti csúcsforgalmi idő­ben 24/G néven gyorsforgal­mi buszokat indítunk a la­kótelepről be a városba. Ez tíz új járatot jelent, — Mi lesz a 24/A-s jára­tokkal? — Korábban úgy közle­kedtek, hogy a Keskeny Já­nos utcában tértek vissza a Széchenyire. Most ezeknek az útját meghosszabbítjuk: így reggelente a Széchenyi­ről indulnak a Várkonyi tér, a buszállomás érintésé­vel, és tovább haladnak a November 7. felüljárón át vissza a Széchenyire. Dél- utárí, illetve este ellenkező a menetrend, mivel a Széchenyiről a November 7. felüljárón, a buszpályaud­varon, a Várkonyi téren, Keskeny János utcán át ér­keznek a kiindulási pontra. Ezzel remélhetőleg alaposan javul a Thököly úti üzemek, vállalatok dogozóinak regge­li és munkakezdés utáni közlekedése. — Az új menetrend mi­kortól kapható? — December 3-tól a Volán valamennyi elővételpénztá­rában, az ára tizenöt forint. D. Sz, M,

Next

/
Thumbnails
Contents