Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-02 / 287. szám
1988. DFCiFMRFR 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A gyerekek vonzó mozgalmat várnak A megyébe látogatott ax úttörőszövetség főtitkára Szabó Eszter (balról) a mozgalom megyei feladatairól tájékoztatta a vendéget A megyéhe látogatott tegnap Germánné Vastag Györgyi, a" Magyar Üútörők Szövetségének főtitkára. A Vendéget fogadta Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első firkára, s áttekintették az úttörőmozgalom - megyei helyzetét, megújulási törekvéseit, lehetőségeit. A megbeszélésen részt vett Fodor Gyula és Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztály- vezetői. A legfiatalabbak politikai szervezetének főtitkára találkozott Iváncsik Imrével, a megyei KISZ-bizottság első titkárával is, majd városi úttörőelnökökkel, úttörő- ház-vezetőkkel, a szövetség országos tanácsának Szolnok megyei tagjaival vitatta meg a mozgalom előtt álló feladatokat. Az utóbbi eszmecserén Szabó Eszter megyei úttörőelnök tájékoztatta Germánné Vastag Györgyit a megyei cfnökség munkaprogramjárói; feladattervéről, amelyben többek között a csapató^ önállóságának megteremtése, a gyerekek érdekvédelmének növelése, a demokratizmus szélesítése, a tehetséggondozás, a táborozás és a turisztika szerepel kiemelt helyen. A tájékoztatót követően a résztvevők beszámoltak munkájukról. eredményeikről, gondjaikról. Többen szóvá tették, hogy az úttörőcsapatok egy részében nem kap elég teret a gyerekek önálló kezdeményezése, másutt az iskolavezetés nem támogatja kellőképpen a mozgalmi munkát. A felszólalók azt is szorgalmazták, hogy a jövőben a szövetség legyen önállóan gazdálkodó szervezet. Jelenleg ugyanis közösek az anyagi források a KISZ-szel. Ez utóbbi felvetéssel egyetértett Germánné Vastag Györgyi is, hozzátéve, hogy a mozgalom ettől függetlenül természetesen továbbra is meg akarja tartani partneri kapcsolatát az ifjúsági szövetséggel. Az út- ' törőszövetség főtitkárának Szolnok megyei programja délután Törökszentmiklóson csapatvezetői értekezlettel ért véget. Az egynapos látogatás után megkérdeztük a vendéget milyen benyomásokkal indul vissza Budapestre. Elmondta, örömmel tapasztalta, hogy Szolnok megyében a politikai vezetés figyelemmel kíséri, az úttörőmozgalom megújulási törekvéseit, s segít a feladatok megoldásában. Tetszett a főtitkárnak az is, hogy az úttörővezetők nem elsősorban a saját problémáikat, a személyi, tárgyi feltételek hiányosságait emlegették. Mondanivalójukat a gyermekek érdekei határolták meg. Szavaikban egy olyan mozgalom iránti igény, vágy tükröződött, amely vonzó, értelmes programot ad a gyerekeknek, s képes felvenni a versenyt más gyermekszervezetekkel. Természetesen . ez az országos elnökség törekvése is. Többek között ezért indították el a Beszélgetések című sorozatot, amelyben a gyerekek, az úttörővezetők, a szülők véleményét szerelnék összegyűjteni a mozgalomról, s ennek megfelelően alakítják majd ki állásfoglalásukat. A kínai nagykövet Örményesen November 30-án az Április 4 Gépipari Művek Hun- garotherm Gépgyártó Leányvállalatnál örményesen tett látogatást Zhu Ankang a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Kíséretében voltak Cao Kegong a nagy- kövesség első titkára. Wang Jinfeng kereskedelmi attasé és több, műszaki, kereskedelmi titkár. A leányvállalat vezetése bemutatta a gyárat, és tájékoztatást adott a gyár életéről és a „Bioflamm” melléktermék és hulladéktüzelő berendezés felhasználási lehetőségeiről. A látogatáson — mint lehetőség — szóba került a gyár termékeinek (úhermogenerátorok, Bioflamm) kínai exportja. A megbeszélésen részt vett a Bio-Innokord közös vállalat képviselője is. Könnyűipari alapítvány Hétmillió a szakmai színvonal növelésére Szerdán az Ipari Minisztériumban könnyűipari alapítványt hoztak létre több mint hétmillió forintos alaptőkével. A múlt században országosan elismert köny- nyűipari szakember, Rejtő Sándor nevét viselő alapítvány tőkéjét 35 könnyűipari vállalat fizeti be, a pénzügyi kezelést 18 százalékos kamattal az Ipari Fejlesztési Bank Rt. vállalta. Az alapítvány anyagi támogatást ad a könnyűipar szellemi, szakmai színvonalának növeléséhez. Az alaptőke több mint egymillió forintos kamatának felhasználásáról az alapítók által váasztott 14 tagú, egyetemi tanárokból és vállalati igazgatókból álló kuratórium dönt. A tervek szerint bel- és külföldi ösztöndíjakhoz, speciális felsőfokú továbbképzéshez, a könnyűipar területén a szakmai, műszaki, közgazdasági munka színvonalát növelő pályázatok díjazásához használják fel a pénzt. Az Ercsi Cukorgyárban az idei csaknem 90 napos kampányban mintegy 26 ezer tonna cukrot gyártanak. A múlt évben az úgynevezett cukoroldalra beszerelt Siemens főzőautomaták jól beváltak, így az idén jelentős energiamegtakarítással tudják előállítani a Cukrot. Képünkön: a főzötar- tályoknál, a főzési folyamatot Siemens számítógép irányítja (MTI fotó: Kabáczy Szilárd) A Hűtőgépgyárban Köszöntötték a véradókat Ünnepség Jászapátin és Jászfényszarun Tegnap . délután, az idén először megtartott véradók napja alkalmából, a Hűtőgépgyár Vöröskereszt alapszervezete ünnepi taggyűlésen köszöntötte a gyár önkéntes véradóit. A központi előadóban megjelent ünnepeiteknek Drapos Béláné, a Vöröskereszt megyei titkár-helyettese beszélt a leghumánusabj) emberi segítség fontosságáról, a véradómozgalom kialakulásáról, országos és megyei helyzetéről. Szolnok megyében, a véradók aránya az országos átlagnál magasabb, a felnőtt lakosság 5.5 százaléka ad rendszeresen vért, és az egészségügyi ellátást évenként 8—9 ezer liter vérrel segítik. A Jászságban kiemelkedő hely illeti meg a Hűtőgépgyár véradóit, akik között egyaránt megtalálhatók a kétkezi munkások, középvezetők és a műszaki értelmiségiek. Ezután Szabó István, a vállalat vezérigazgatója kitüntetést és pénzjutalmat adott át. Molnár László negyvenszeres, négy harmincszoros, húsz tizenötszörös és tízszeres véradónak, valamint a szervezésben közreműködő dolgozóknak. Varga József né, a vállalat vöröskeresztes titkára elmondta, hogy idén 550-en nyújtották karjukat a hívásra, és 210 liter vérrel járultak a környékbeli kórházak és a fővárosi klinikák ellátásához. A gyárban nem gond az utánpótlás sém, mert egyre több fiatal jelentkezik a mozgalomba. Jászapátin, a helyi vöröskereszt már évek óta megemlékezett a véradókról. A november 26-án tartott ünnepségen, melyen a nagyközség félezer véradóját 80- an képviselték, egy harminc- szoros, két húszszoros valamint több tizenöt- és tízszeres véradót tüntettek ki. Jászfényszarun ma emlékeznek meg a véradók napjáról. Az állattenyésztés kibontakozásának lehetőségei Megnőtt a piac és az árak szerepe Megyénkben az ágazatok termelési arányaiban az állattenyésztés csökkenése figyelhető meg: az 1971 évi 35 százalékról 29 százalékra mérséklődött. A törzsállomány létszámában a változások nem minden esetben alakultak kedvezően. A nagyüzemekben a tehén- állomány nőtt, a kistermelésben viszont jelentősen csökkent. Az anyakoca- és anyajuh-állományt szintén a csökkenés jellemzi. Az állattenyésztés nem tartozik a húzó ágazatok közé. A termelésben és gazdálkodásban betöltött szerepét és súlyát az alaptevékenység termelési értékéből való 38,5 százalékos, az árbevételből való .45,6 százalékos részaránya támasztja alá. Ugyanakkor az alaptevékenység eredményéhez való hozzájárulása csak 19 százalékos. A főágazat alacsony jövedelmezőségi szintjét mutatja az is, hogy az alaptevékenység fedezeti hányada 20 százalék, ezen belül az állattenyésztés mindössze 8 százalék. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak 35 százaléka dolgozik a főágazatban. Huszonöt százalékuk szakmunkás, illetve magasabb képzettségű, a fennmaradó hányad betanított munkás, illetve képzettség nélküli. Az ágazat termelési eredményei és jövedelmezőségi viszonyai nem választhatók el az állattartó telepek technológiai és műszaki színvonalától. Az 1970-es évek elején épített szakosított állattartó telepek többsége elhasználódott, és a korszerűbb és igényesebb genetikai alapokat jelentő törzsállományokban rejlő lehetőségek kihasználásának gátjává vált. A kereslethez való alkalmazkodás . minimális feltételét a megyében .elsősorban a beruházási eszközök képezik. Ezért az állattenyésztés fejlesztése és struktúrájának a piachoz igazítása gyakorlati pénzügyi akadályokba ütközik, még akkor is, ha olcsó eszközrá- fordítású hagyományos technológiák újbóli bevezetése ökonómiailag indokolt lenne. Ez azonban nem zárja ki a jobb minőség elérésének lehetőségét. A megye elmúlt évtizedekben megvalósított gazdasági stratégiája olyan szerkezetet hozott létre, amelyet a- mai beszűkült beruházási lehetőségek között a megye ag- ráífejlesztési koncepciójának továbbra is tekintetbe kell vennie. A változó világ- gazdasági helyzet a megye agrártermelését is arra ösztönzi, hogy értékesítési lehetőségei miatt széles skálán elhelyezkedő termelést tartson fenn. Az ágazati sajátosságok miatt gyors, látványos átalakulásra nincs lehetőség. Az ágazat helyzetét folyamatos, kitartó, céltudatos munkává) kell javítani. Időnként egyes kérdések megoldására nagyobb hangsúlyt kell fektetni, de az alapvető cél a nagyobb jövedelem előállítása, jobb ágazati pozíció elérése lehet. Jelentős hatékonysági tartalékok vannak az ágazatban. A hatékonyság javítása nem új, hanem már ténylegesen járt út, viszont reálisan kell értékelnünk a hatékonyságjavítás lehetőségeit. Tudomásul kell venni, hogy a termelésen belül a hatékonyság javításban akkora lehetőségek nincsenek, amelyekkel a világpiaci árak csökkenését, vagy a ráfordítások árának növekedését kti lehetne védeni. Az elmúlt időszakban az volt a cél, hogy a természeti, technikai és a társadalmi adottságok lehetőségei szerint növeljük a termelést. Ma egyes ágazatoknál szintentartást, néhánynál esetleges visszalépést is el tudunk képzelni. Lényegében véve, ha a belső élelmiszer-ellátás megoldott, akkor a termelés további növelése elsődlegesen gazdasági megfontolás következménye. Nem zárkózhatunk el az exportorientált termeléstől. A jövő évben a belső piac várhatóan tovább fog szűkülni, így bármilyen terméktöbblet csak külső piacon értékesíthető. Kommersz árut állítunk elő, és ez hátrányos az értékesítésre. A külkereskedelmi gyakorlat is ennek megfelelően alakul, rugalmatlan, nagy tömegű, de közepes minőségű áru értékesítésére rendezkedett be. Exporttermékeink eladhatósága egyre inkább a feldolgozás színvonalától függ. Meg kell felelni minőségben és megjelenésben a mind szigorúbb követelményeknek. Ebben az élelmiszeriparnak nagy feladata lesz. Ha nem történik előrelépés, akkor hiába termelünk az állattenyésztésben olcsón, élelmiszeripari ter- mékdinktől nem várható gazdaságos export. Fontos lenne, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult szemlélet- mód és termelési gyakorlat, továbbá a szabályozórendszer fokozatosan, de következetesen hozzáigazodjon az alapvetően megváltozott világgazdasági és hazai helyzethez, a jelentőségében azóta lényegesen megnőtt környezetvédelmi igényekhez. Az eddigi, fő termékekre koncentrált szemlélet és gyakorlat helyett a melléktermékek teljes körű és gazdaságos hasznosítását tűzzük ki célul, és ennek elérését a közgazdasági szabályozó rendszer is segítse elő. Ennek fejlődése esetén az azonos termelési célok az eddigieknél valamivel alacsonyabb fajlagos energia és ipari eredetű anyagok fel- használásával érhetők el. A hangsúlyt az eredményes, illetve gazdaságos hozamnövelésre keli helyezni, aminek lehetőségei differenciáltak. A jövedelemtermelő képesség fokozása a hozamok optimalizálását, az egységnyi termékre jutó eredmény növelését igényli, még a hatékonysági mutatók romlása esetén is. A társadalmi tényezők közül az egyéni, a csoport- és az üzemi érdeknek az országos érdekkel összhangban történő fejlesztése, erősítése az elsődleges. A távlati célok eléréséhez azonban olyan szabályozórendszer is kell, amely az általános közgazdasági szabályozórendszer keretén belül biztosítja az érdekeltséget. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a termelés jelentős részét olyan kistermelők adják, akik másodfoglalkozásban végzik a mezőgazdasági termelést, és kellő érdekeltség hiánya esetén a termelést rövid időn belül jelentősen csökkentik vagy abbahagyják. Figyelmünk a gazdaságirányítás új alapelvére, a piac szerepének növelésére irányul. A valódíi piac fokozatos erősödésével, a hatósági szabályozás helyett az adásvétel keretében fog eldőlni, hogy mely termékből milyen mennyiséget és milyen áron lehet értékesíteni. A piac és árak szerepének növekedése szükségesebbé teszi az áralku szervezetté tételét, szakmai megalapozását. A nagyüzemek a termékekből meghatározott nagyságrendet állítanak elő, ugyanakkor egyes termelő- eszközökből maguk is meghatározó nagyságrendű vásárlók. Az üzemek érdekei egybeesnek, ezért az áralkut nem gazdaságonként, hanem összehangoltan, szervezetten, az érdekképviselet útján lehet kialakítani, nemcsak az eladásokra, hanem a vásárlásokra is. Nagy állattenyésztési potenciál halmozódott fel a megyében, ami az integrációs kapcsolatok elmélyítésével a termeléstől a hazai fogyasztásig, illetve a külpiaci értékesítésig bezárólag a jelenleginél jobban hasznosítható. Jakó Tibor a MTVB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának főelőadója December 5-től, Szolnokon Változik az autóbusz-menetrend Tájékoztató a HNF városi bizottsága előtt Tegnap délután a Hazafias Népfront városi bizottsága ülést tartott Szolnokon, a Ságvári körúti székházban. A megjelentek tájékoztatót hallgattak meg arról, hogy a megyeszékhely autóbusz-közlekedésében december 5-től megváltoztatja a menetrendet a Jászkun Volán. A szóbeli kiegészítésből megtudhattuk, hogy az előző menetrend 1986. augusztus 1-jétői érvényes, és módosítása azért indokolt, mivel azóta 40 órás munkahét következtében változott a csúcsforgalom: a< munkakezdés és a hazatérés időpontja. A városi tanács és a Jászkun Volán tavaly tanúl- mánytervezetet készíttetett a megyeszékhely közlekedési igényeiről, módosulásáról. Ezt a tervezetet segítette volna az az ötezer kérdőív, amelyet a Széchenyi lakótelepen élőknek osztottak szét, hogy tájékozódjanak utazási szokásaikról, a munkakezdés és befejezés idejéről. Sajnos az ötezerből csak 98 érkezett vissza, azaz 2 százalék sem. Szintén kérték a város nagyvállalatainak, intézményeinek javaslatait a csúcsforgalom mérséklése érdekében. Ez a'kérés már sikeresebb volt, és a beérkezett jelzéseket igyekeztek figyelembe venni az új városi autóbusz-menetrend kialakításánál. * * * Vajon az új menetrendben melyek lesznek a legszembetűnőbb változások, erről kérdeztük Zsovákné Nagy Máriát, a Jászkun Volán osztályvezetőjét. — Azzal kezdem, hogy a módosítások legjobban a Széchenyit élőket érinti, mivel munkanapokon hétfőtől péntekig reggel 6.00—7.28 illetve délután 15.48—17.08 közötti csúcsforgalmi időben 24/G néven gyorsforgalmi buszokat indítunk a lakótelepről be a városba. Ez tíz új járatot jelent, — Mi lesz a 24/A-s járatokkal? — Korábban úgy közlekedtek, hogy a Keskeny János utcában tértek vissza a Széchenyire. Most ezeknek az útját meghosszabbítjuk: így reggelente a Széchenyiről indulnak a Várkonyi tér, a buszállomás érintésével, és tovább haladnak a November 7. felüljárón át vissza a Széchenyire. Dél- utárí, illetve este ellenkező a menetrend, mivel a Széchenyiről a November 7. felüljárón, a buszpályaudvaron, a Várkonyi téren, Keskeny János utcán át érkeznek a kiindulási pontra. Ezzel remélhetőleg alaposan javul a Thököly úti üzemek, vállalatok dogozóinak reggeli és munkakezdés utáni közlekedése. — Az új menetrend mikortól kapható? — December 3-tól a Volán valamennyi elővételpénztárában, az ára tizenöt forint. D. Sz, M,
