Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. DECEMBER 5. Szovjet—kínai kapcsolatok Uj szakasz kezdődik Csien Csi-csen kínai külügyminiszter moszkvai tárgyalásai új szakaszt nyitnak és minőségi ugrást jelentenek a szovjet—kínai kapcsolatokban, s ez kedvező hatású a nemzetközi helyzet egészére is — hangoztatta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a TASZSZ hír- ügynökségnek adott nyilatkozatában. A kétoldalú kapcsolatok terén a múlt negatív örökségének felszámolását, illetve a sokoldalú együttműködés jövőbeni fejlesztésének lehetőségeit vizsgálták. Sík- raszálltak amellett, hogy tiszteletben kell tartani egymás függetlenségét, területi épségét, érdekeit, nézeteit, egymás tapasztalatait — fejtette ki Sevardnadze, hozzáfűzve: nagy teret szenteltek Moszkvában a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés elmélyítésének. Csien Csi-csen vendéglátóival együtt a kambodzsai helyzet politikai rendezésének kilátásait is áttekintette, megállapítva, hogy e konfliktus felszámolásának már megvannak a szükséges feltételei. Nagy hangsúlyt kapott az ázsiai és csendes-óceáni térség békéjének és biztonságának a kérdése. Egyetértettek abban, hogy a szocialista országokban zajló megújulási folyamatok nagy hatással lehetnek az egész világ sorsára. Sevardnadze kijelentette: meggyőződött arról, hogy rendkívül közeláll egymáshoz a kínai és a szovjet fél álláspontja a világhelyzet megítélésében, s ezért minden alap megvan ahhoz, hogy derűlátóan tekintsen a kínai—szovjet viszony jövőjére. Powell a szovjet-amerikai csúcstalálkozóról Reagan elnök teljes joggal büszke az amerikai—szovjet kapcsolatok, ezzel a kelet— nyugati viszony javításában elért eredményekre és ezt ki is fejti majd Mihail Gorba- csovnak — hangoztatta Reagan nemzetbiztonsági tanácsadója. Colin Powell tábornok pénteken a Fehér Házban tájékoztatta a sajtót Ronald Reagan és George Bush szerdai, New York-i találkozójáról a szovjet vezetővel. Amerikai részről nem készülnek új javaslatok előterjesztésére, de készek reagálni, amennyiben Mihail Gorbacsov aznapi, az ENSZ- ben elhangzó beszédében kezdeményez — mondotta. A két ország vezetői a New York-i munkaebéden áttekintik majd a fegyverzetkorlátozási tárgyalások állását. Az INF-szerződés végrehajtása jól folyik, — mondotta Powell, — a hadászati fegyverek csökkentése kérdésében pedig a kidolgozott közös tervezet alapján megvizsgálják: hogyan áll a helyzet most és milyen lépéseket kíván tenni a januárban hivatalba lépő Bush elnök. ENSZ-döntés II palesztin kérdés vitája Genfben Az ENSZ közgyűlése pénteken elsöprő többséggel úgy döntött: Genfben tartja meg a palesztin kérdés vitáját, hogy ott Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke is felszólalhasson. A vitára ezen a héten került volna sor New Yorkban, ám az Egyesült Államok nem adott beutazási engedélyt a palesztin vezetőnek. A péntek esti szavazáson 154 tagország volt a vita genfi megrendezése mellett s csak slz Egyesült Államok és Izrael ellene, míg Nagy- Britannia tartózkodott. Előzetesen Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár újólag felkérte az amerikai kormányt, vizsgálja felül álláspontját Arafat beutazása kérdésében. . Washington azonban hajthatatlannak bizonyult. Egyébként a december 13—15-i genfi vita több, mint hatszázezer dolláros többlet- költségét negyedrészben az Egyesült Államoknak kell állnia. Kérdés, Washington mikor teljesíti kötelezettségét, mivel még az előző évek tagdíjainak jelentős részével is adós, így egyik fő okozója a világszervezet tartós pénzügyi válságának. Argentínában, Buenos Airesben lázadó katonák egy csoportja elfoglalta az ország legnagyobb katonai bázisát, követelve a Falkland-háború miatt elítélt tisztek szabadon bocsátását és rehabilitálásukat (MTI — Tclcfotó) Befejeződött a szakszervezetek országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) politikai rendszer működtetésének célja az ember boldogulásának elősegítése, ennek alapja pedig a termelés hatékonyságának állandó és folyamatos növelése. Ezzel a szükségesnél jóval kevesebbet törődünk, s ez mai gondjaink egyik forrása. Az MSZMP főtitkára felszólalásában elemezte gazdasági-technikai elmaradottságunk okait, aláhúzva az okok között a fellazult munkafegyelem és munkamorál szerepét is. — A termelés szervezésében, az irányításban számon kérhető személyes felelősség nélkül nem lehet rendet teremteni — folytatta felszólalását. — Értelmezési zavarokat látok a személyes felelősség és a munkahelyi demokrácia alkalmazása körül. Vallom, hogy a demokrácia érdemi fejlesztése nélkül nincs kibontakozás. De a demokráciát ott kell gyakorolni, ahol az egyén, a közösség, a társadalom érdekében szükség van rá, tehát ahol az emberek ezáltal bele tudnak szólni saját sorsuk és az ország jövőjének alakulásába. Ez történhet a munkahelyeken a kollektív szerződések kidolgozásánál, két egyenrangú partner megállapodásánál, a munkaidőn kívül szervezett munkásgyűléseA vita középpontjában a szakszervezeti mozgalom megújulása, az alulról jövő kezdeményezések felkarolása, a szövetséggé való átalakulás és a szakszervezeti törvény iránti igény állt. A szövetséggé való átalakulásról szinte minden felszólaló említést tett. Egy szövetségi rendszerben nagyobb teret kell majd engedni az ágazati, szakmai véleményeknek — mondták többen. Néhányan utaltak arra is, hogy például a pedagógusok körében különutas törekvések is felszínre kerültek. de a tagság többsége bízik az egységes mozgalomban. Vita alakult ki a szakszervezeti mozgalom elnevezéséről is. Egyesek fontosnak ítélték, hogy a demokratikus szó helyet kapjon az új elnevezésben, mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván, hogy ezt a törekvést nem szavakban kell deklarálni. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a SZOT inkább a szakmai szakszervezetek országos szövetségévé alakuljon át. a demokrácia érvényesülését pedig a tagság ellenőrizze. Mások a megyei SZMT-k mielőbbi átalakulását sürgették. A küldöttek többsége kitért az életkörülmények és a szociálpolitika alakulásával kapcsolatos szakszervezeti tennivalókra. Valamennyien rámutattak, hogy az utóbbi években romlott a tagság anyagi helyzete. A családok életkörülményei tovább romlottak az idén bevezetett személyi jövedelemadó-rendszer következtében. Ez telje- sítményvisszatartó hatású és különösen a többgyermekes családokat érinti hátrányosan. Több felszólaló társadalmunk egyik legnagyobb problémájaként jelölte meg a lakáshoz jutás nehézségeit. Felhívták a figyelmet arra, hogy a lakáskölcsönök kaA dokumentumok feletti vitában elhangzott véleményeket, észrevételeket Nagy Sándor, a SZOT főtitkára foglalta össze. A felszólalók alapvetően megerősítették a szakszervezetek megújulásának, tevékenységének fő irányairól a dokumentumban foglaltakat — mondta. A tanácskozás eleget tett annak a szándéknak. hogy a továbblépés fő irányainak kijelölésével utat nyisson a szakszervezeti mozgalomnak a tagság által kívánt átalakításához. Ezzel ken, a bizalmi értekezleten, a szakszervezeti bizottságok tanácskozásain, ahol a dolgozók helyi és országos érdekeit megfogalmazzák. Az itt szerzett tapasztalatok nélkül nem lehet sem vállalatot, sem országot irányítani. De nem lehet a vita tárgya a technológiai folyamat, a rend és a munkával együtt járó önként vállalt fegyelem. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a szigorú munkafegyelem igénye nem egyenlő az embertelenséggel, a durvasággal és a lelketlen- séggel. Az egyes emberrel és a kollektívákkal szembeni igényesség minden vezetőnek kötelessége, mert ez egyúttal a mások és a többség iránti tisztelet kifejezése is. A tegnapi és a mai vitában is sok, a párt számára is hasznos, megszívlelendő tanács, javaslat hangzott el. Ezeket köszönöm, munkánk során figyelembe vesszük. Több dologban, részkérdésben eltér a véleményem a felszólalókétól, de ezt természetesnek tartom, ugyanis más élmények alapján ítéljük meg a valóságban végbemenő folyamatokat. Ez a jövőben is bizonyára így lesz. tehát többet kell találkoznunk, beszélgetnünk, vitatkoznunk és eszmecserét folytatnunk — mondotta végezetül. matának jövőre tervezett emelése még azok számára is kilátástalanná teszi az önálló otthont, akik számíthatnak a szülői támogatásra. A munkavállalók közérzetéről, munkakörülményeiről és egészségügyi helyzetéről szinte valamennyi ágazati szakszervezet küldötte elmondta véleményét és javaslatait. Ezzel kapcsolatosan többen rámutattak az egészségügy és a társadalombiztosítás reformjának szükségességére. Azt javasolták, hogy a társadalombiztosítás működjön biztosítási alapon. Alig volt olyan hozzászóló, aki ne foglalkozott volna a bérkérdésekkel. Többen hangsúlyozták: nagyon fontos a bérreform meggyorsítása. a jelenlegi körülmények között ugyanis nincs lehetőség a nagyobb teljesítményt nyújtók megfizetésére. Több olyan javaslat is elhangzott, hogy a jövőben a kormány a béreket, a nyugdíjakat, valamint az ösztöndíjakat évről évre, az infláció mértékének megfelelően emelje. Ügy tűnik — hangoztatták a küldöttek —, hogy a kormány nem rendelkezik megfelelő, hathatós programmal az infláció csökkentésére. Ebben az esetben a szakszervezeteknek arra kell kén.vszeríteniük a gazdaságirányítást. hogy tartsa szinten a bérből és fizetésből élők jövedelmének reálértékét. A vasasszakszervezet véleménye szerint a munkanélküliség, mint élethelyzet elfogadhatatlan. Mivel átmeneti munkanélküliség kialakulása a jelenlegi körülmények között elkerülhetetlennek látszik, ezért szükség van a munkanélküli segély intézményének bevezetésére. Emellett fel kell gyorsítani a dolgozók átképzését, és rugalmasabbá kell tenni a jelenlegi nyugdíjrendszert — javasolták. kapcsolatban elmondta: nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy februárban hívjanak össze egy újabb országos értekezletet. Hangsúlyozta, hogy az átalakulási folyamat érdemi lezárására csak a szakszervezetek előrehozott kongresszusa vállalkozhat. A továbblépéshez most arra van szükség, hogy az elfogadott fő irányoknak megfelelő tartalommal dolgozzák ki a szakszervezetek új, egyelőre ideiglenes alapokmányát. Ennek birtokában lehet megvalósítani a mozgalom egészének megújítását, szervezeti és választási rendszerének átalakítását. Figyelembe véve az új alapokmány tagsági vitájához szükséges időt is, a szakszervezetek legkorábban 1989 végén, 1990 elején tarthatják meg előrehozott, rendkívüli kongresszusukat. A főtitkár véleménye szerint természetes, hogy a vitában igen nagy hangsúllyal vetődtek fel az érdekvédelem, az érdekképviselet kérdései, az ország gazdasági nehézségei, a dolgozók élet- színvonalát, szociális helyzetét alapvetően befolyásoló gazdasági gondok. Ezen belül is a legtöbben — érthetően — a bérezés problémáiról szóltak. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a szak- szervezetek kidolgozták bérreform-koncepciójukat, amelyet a tagsági vita megerősített. Az abban foglaltakat azonban át kell gondolni, mert időközben változtak a kormány vállalásai, s ezzel együtt a szakszervezetek eredeti elgondolásai is. Az látható, hogy jövőre nincs reális lehetősége annak a bérreformnak, amire a viták és a tanácskozás dokumentumainak előkészítése során javaslatot tettek. A bér- mechanizmus jövőre ugyan bizonyos fokig liberalizálódik, de a fékek egy része továbbra is megmarad. Az eredmények között említette, hogy jövőre a kormány egy lépést tesz előre a bérmegállapodásos rendszer kialakításának irányába. A béregyeztetés rendszerétől a szakszervezetek azt várják, hogy a munkabérek ne a maradékelv alapján kerüljenek szétosztásra, a munka- jövedelem ne elosztási kategória legyen, hanem a termelésben résztvevő ember munkaerejének bővített újratermeléséhez szükséges forrás. Az értekezleten a felszólalók határozottan tolmácsolták: a tagság nem fogadja el a kormány jövőre tervezett 6 százalékos reálbér-csökkentési törekvését. Ezt az álláspontot képviselték a szak- szervezetek a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi megbeszélésén is. Azt azonEzt követően Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára, a szerkesztő bizottság elnöke ismertette a bizottság megállapításait, s kérte: az országos értekezlet foglaljon állást abban, hogy rövid időn belül kerüljön kidolgozásra az ideiglenes alapokmány. A szerkesztő bizottság javasolta, hogy az előrehozott kongresszus munkájának, s az új alapokmány előkészítésére jöjjön létre társadalmi bizottság. Elmondta: ha a tanácskozás ezzel egyetért, a negyedik dokumentumot, amely az elhangzott és az írásban beadott javaslatokat, észrevételeket tartalmazza, a SZOT titkársága eljuttatja az illetékes kormányzati szervekhez. Tagsági vitára bocsátják a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége elnevezést, de egyben tájékoztatják a tagságot a beérkezett más javaslatokról is. A szerkesztő bizottság ösz- szefoglalója után számos kérdés hangzott el a beterban meg kell mondani — hangsúlyozta Nagy Sándor —, hogy a reálbérek szinten- tartása ebben a helyzetben nem reális követelés, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források. 1990-re viszont mindenféleképpen meg kell állítani a reálbérek csökkenését. Majd a továbbiakban hangsúlyozta: — A szociális partnerség, az együttműködésre törekvés jellemzi a szakszervezetek viszonyát a kormánnyal, a különböző állami szervekkel, a munkáltatókkal. A szakszervezetek azonban az együttműködést úgy képzelik el, hogy a szükséges intézkedések támogatása mellett minden esetben érvényre juttatják a szak- szervezeti követeléseket is. Ehhez azonban — vagyis a jogok és kötelességek pontos elhatárolásához — minél előbb szükség van a szak- szervezeti törvény megalkotására. Nagy Sándor a szervezet alapokmányával kapcsolatosan néhány elvi jelentőségű felvetésre reagált. Az egyik felszólaló szerint meg kellene fontolni: párttag lehet-e szakszervezeti tag, illetve szakszervezeti tisztségviselő. A főtitkár szerint ilyen javaslatot nem szabad elfogadni, hasonló diszkriminatív szabály sehol a világon nem létezik — mondotta. Leszögezte továbbá: fenntartjuk és erősítjük azt a felfogást, amely szerint ennek a szakszervezeti mozgalomnak nem kell félnie az alternatív szervezetektől. Létrejöttük hazánkban ma realitás, sőt hosszú távon is az marad. Létük az eddigi szakszervezeti munka kritikája is, persze ugyancsak érvényesül bennük egyfajta korszellem, divat, sőt politikai megfontolás. Végezetül elmondta, hogy a dokumentumokat szerkesztő bizottság egész éjjel dolgozott, írásos jelentést készített, munkája során figyelembe véve a vita észrevételeit, javaslatait. Nagy Sándor kérte a küldötteket, hogy a változtatásokkal együtt fogadják el a dokumentumokat, utat nyitva ezzel a mozgalom alapvető átalakulásához. jesztett dokumentumokkal kapcsolatban. Ezekre Kósáné Kovács Magda válaszolt, majd elsőként az Észrevételek, javaslatok az állami szervek számára című dokumentumról határozott a szakszervezeti tanácskozás. Ügy döntöttek, hogy a dokumentumot a küldöttcsoportok képviselői az elkövetkezőkben áttekintik, azt még pontosítják, js csak ezután juttatják el az illetékes állami szervekhez. Az országos tanácskozás ezt követően öt tartózkodás és öt ellenszavazat mellett elfogadta Nagy Sándor vitaösszefoglalóját. A szavazás után újabb észrevételeket tettek a küldöttek a tanácskozás elé beterjesztett három dokumentummal, illetőleg a szerkesztő- bizottsági jelentéssel kapcsolatban, majd mindhármat elfogadták. A tanácskozás Paszternák László zárszavával, majd az Internacionálé eléneklésével ért véget, Vélemények, észrevételek, javaslatok Nagy Sándor összefoglalója A dokumentumok elfogadásával véget ért december 4-én az Épíőtk Székházában a szakszervezetek országos tanácskozása (MTI-fotó) Dokumentumok elfogadása
