Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 289. sz., 1988. dec. 5., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződött a szakszervezetek országos tanácskozása Jelentős állomás a mozgalom megújulásában A vitában felszólalt Grósz Károly — Állásfoglalások a megújítás fő irányelveiről Szombaton és vasárnap Budapesten, az Építők Székhazában folytatta munkáját a szakszervezetek országos tanácskozása, amelyen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is. A kormányt szombaton Csehák Judit szociális- és egészségügyi miniszter képviselte. Az előterjesztett dokumentumok és Nagy Sándor szóbeli kiegészítése feletti vitában a szakszervezeti mozgalom szinte valamennyi területét érintették a felszólalók. Az előző két napi vita lezárása után a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának vitazárójával folytatódott a tanácskozás vasárnap, majd a délutáni órákban befejezte munkáját az országos tanácskozás. A küldöttek a mozgalom helyzetéről, megújításának fő irányairól kialakított állásfoglalást három tartózkodással elfogadták. A szakszervezeti érdekvédelem és érdekképviselet főirányait meghatározó állásfoglalást egy ellenszavazattal és két tartózkodással ugyancsak elfogadták. Javaslatot fogadtak el egyhangúlag a magyar szakszervezetek országos szintű szövetsége alapokmányának alapelveire is. Szombaton, a nap 30. hozzászólójaként a délutáni órákban kért szót Grósz Károly, s az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszönetét mondott a meghívásért, s azért, hogy lehetőséget kapott a felszólalásra. — Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy az írásos előterjesztés és a szóbeli kiegészítés szellemével, törekvéseivel egyetértek — mondta. — Ez a közel háromnapos tanácskozás jelentős állomása az egész társadalomban végbemenő politikai megújulásnak. Nagy a változtatni akarás az egész országban, és ez jó. Ennek eredménye ma még nehezen mérhető, mert benne élünk az első roham lendületében. Az azonban máris látszik, hogy jó irányba haladunk, sok új érték születik, de van nemkívánatos melléktermék is, ami megítélésem szerint természetes. Idő, kellő fegyelem, türelém, naprakészség kell, mert csak így vagyunk képesek felismerni, hogy mi az az érték, amit támogatni akarunk és mi az ami káros, amitől el kell határolni magunkat. Majd hangsúlyozta: — A Magyar Szocialista Munkáspártnak érdeke, hogy a dolgozókat olyan szakszervezeti mozgalom szervezze egységbe, amelynek munkával szerzett tekintélye, tömegbázisa, önálló politikai arculata, érdekvédelmi koncepciója van. Van ereje a napi harchoz, álláspontja realitásokra épül és az alkotmányos rendet elfogadja, így képes csak a közösen kidolgozott politikát — nem megalkuvó módon, hanem kritikai szemlélettel, a kultúrált politizáláshoz szükséges kellő önuralommal — támogatni. — Ehhez a párt két módon tud hozzájárulni. Először: ha igényli a tagjaitól, hogy pártmunkájukat az üzemekben és a munkahelyeken elsősorban a szakszervezetekben végezzék, ezáltal vállaljanak részt az érdekvédelmi munka politikai tartalmának gazdagításában, a szolidaritás szellemének elmélyítésében és nem utolsó soriján — ezt nagyon szeretném hangsúlyozni — az ott szerzett tapasztalatokra támaszkodva járuljanak hozzá a párt politikájának folyamatos kidolgozásához és megújulásához. Másodszor azzal tud a pártmozgalom aktívan hozzájárulni az együttműködéshez, ha a párt — a korábbi gyakorlatához képest önmérsékletet tanúsítva — nem a napi praktikus kérdésekkel, hanem az országos és helyi politika kidolgozásával, elfogadtatásával, a társadalomban és a világban végbemenő változások értelmezésével járul hozzá a közgondolkodás alakításához, és nem vállal át szakszervezeti funkciókat. Ezt a felfogásunkat nemcsak a máról alkotott politikai véleményünknek, hanem annak a ténynek is köszönhetjük, hogy az MSZMP a két nagy párt egyesülésével a szakszervezeti mozgalomból nőtt ki. — Manapság — helyesen —, nagyon sokat foglalkozunk a politikai intézmény- rendszer fejlesztésével. De a (Folytatás a 2. oldalon) Száz ponton (elüli dobással nyert az Olajbányász Érdeklődéssel, de a szokásosnál hűvösebben és tartózkodóbban várta a közönség a Szolnoki Olajbányász—TFSE NB I-es férfi kosárlabda-mérkőzést. Erre meg is volt az oka, mert Hódmezővásárhelyen kiábrándító játékkal vereséget szenvedtek a szolnokiak. Nos ezúttal kitett magáért a csapat, mert 123:98 arányú győzelmével köszörült valamit a csorbán. Képünkön a sötét mezes Judik csatázik a saját palánk- ja alatt, a másik oldalon pedig kettős kosarat dob. Tudósítás a 7. oldalon. Csapatvezetők A gyerekek politikai szocializációjáról tartott előadást úttörővezetőknek a múlt héten Szolnokon Boros László, a politikai főiskola adjunktusa, amelyben egy több éves szociológiai vizsgálat eredményeiről számolt be. A kutatás tulajdonképpen semmi újat nem hozott, hanem inkább igazolta a tudományág számos képviselőjének megállapítását, hogy a gyerekek szocializációjában elsősorban a család, majd a kortárs csoportok hatása a meghatározó, s ugyanez a sorrend érvényesül a politikai eligazodásban, beilleszkedésben is. — Nem vitatkozom a tényekkel — fordul hozzám a hallottak után városi úttörőelnök ismerősöm, de ha ajánlhatnék kutatási témát, az úttörővezetők helyzetének felmérését javasolnám. A csapatvezetők, rajvezetők majdhogynem társadalmi munkában látják el feladatukat, a mai gyerekek szokásaihoz, igényeihez valóban nem igen igazodó központi ajánlások, feladatok szerint. Bár az utóbbi időben szerencsére egyre több úttörő- csapat munkájában,'de az egész mozgalomban is érezhetőek már a megújulási törekvések. A pedagógusok túlóradíjával egyáltalán az egész bérrendszerükkel sincs minden rendben, miért lenne akkor másképp a mozgalmi munka elismerése? Évődünk egymással, s a feltételezést igazolja a jelenlévők körében végzett alkalmi közvéleménykutatásunk is. Húsz, huszonöt éve dolgozó csapatvezető hatszáz forint pótlékot kap a diákmozgalmat irányító, segítő munkájáért. Természetesen bruttóban. Óra- kedvezménye nincs. Szaktanári és egyéb elfoglaltsága mellett összehangolja az iskola ezer diákjának mozgalmi életét — számos nagyüzemben 200 KISZ- tagnak függetlenített titkára van — túrát, nyári tábort, sportdélutánt, s ki tudja még hányféle csapatmegmozdulást szervez. Jobb esetben segítőtársa a tantestület s az iskola- vezetés, de akad arra is példa, hogy inkább nehezítik, mint könnvítenék a munkáját, amit jóllehet nem is önszántából vállalt el. De ha már rábízták, becsületesen szeretné elvégezni. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a csapatvezetők jelentős része — igazából anyagi és erkölcsi elismerés nélkül is — lelki- ismeretesen a gyerekek érdekeit szem előtt tartva dolgozik. Ám ha az úttörőmozgalom fel akarja venni a versenyt más gyermekszervezetekkel, intézményekkel, akkor nagyobb figyelmet kell fordítani a gyakorlathoz legközelebb állók, az úttörővezetők helyzetére, gondjaik megoldására. — tg — A Metefém Műszeripari Kisszövetkezet kisújszállási üzeme gyárt elsősorban szocialista exportra laboratóriumi szárítószekrényeket. A berendezés — amelynek két típusából száz- hatvanat készítettek az idén — nulla és kétszáztíz Celsius-fok hőtartományban automatikusan képes a beállított hőfokot tartani. Felvételünkön a berendezés elektromos vezérlő- egységét szabályozzák be és ellenőrzik (Fotó: Feldolgozva értékesítik a termést „Édes” hasznot hoz a savanyúság Télen is van munka a cibakházi és a csépai téeszben Nagyjából másfél esztendeje készített jegyzeteimben visszalapozva olvasom, milyen, a két termelőszövetkezet gazdálkodására kedvezően ható változásokat prognosztizáltak Cibakházán és Csépán a csaknem párhuzamosan megvalósított tartósítóüzem, illetve borpalackozó üzembehelyezésekor. Népgazdasági, üzemi és tagsági érdekek egyaránt régóta sürgették már az élelmiszertermelési vertikum bővítését a megyében. Ezért is üdvözölte lelkesen a szakma, hogy a nem éppen legkedvezőbb pénzügyi beruházási feltételek közepette is vállalkoztak a tiszazugi téeszek a helyben történő termés feldolgozási feltételeinek kialakítására. Lassacskán véget ér a két élelmi- szeripari üzem működésének első egész esztendeje, utána jártunk hát, hogyan „jöttek be” a számítások a két közös gazdaságban. Az utóbbi években végrehajtott nagyszabású telepítési program révén jelenleg már 340 hektár termő és 200 hektár fiatal, új telepítésű szőlőültetvénnyel rendelkező Csépai Tiszamenti Termelőszövetkezetben napi 100 tonna kapacitású szőlő- feldolgozó, 40 ezer hektoliternyi tárolótér, napi hatvantonnás vörösborerjesztő és óránként 3000 üveg megtöltésére alkalmas palackozóüzem kialakítása jelentette a vertikum bővítést. Mindezt olyan időszakban valósították meg, amikor ismerve a hazai borértékesítési lehetőségeket és az ex- portálási gondokat, sokan megkérdőjelezték a Tisza- ugon épült létesítmények létjogosultságát. Az aggodalmakra már az első esztendő rácáfolt. Miközben ugyanis az országosan jó közepesnek mondható termés értékesítésével küszködtek a legtöbb szőlőtermelő gazdaságban, a csépai, a tiszaugi és a tisza(Folytatás a 3. oldalon) Országos pedagógiai vándorgyűlés Nevelésügyi kongresszus összehívását javasolták Modell értékű változás az oktatásban Tegnap délelőtt plenáris üléssel fejezte be munkáját Jászberényben a pedagógus vándorgyűlés. A TIT-nek ez a rendezvénye, melynek a Jászberényi Tanítóképző Főiskola adott otthont, azt a célt szolgálta, hogy a pedagógus társadalmat manapság legjobban foglalkoztató kérdéskörben a legilletékesebbek cseréljenek véleményt, alakítsanak ki közös álláspontot. Az iskola és demokrácia címmel összehívott vándorgyűlést ez év tavaszán hasonló témakörben meghirdetett országos pályázat előzte meg. pénteken délután a pályázati díjak átadása után vitaindító előadásokkal, kezdődött a tanácskozás, amelyre a szervezők meghívták a témakörben érdekelt pedagógusokat, irányítókat, kutatókat. Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes az új oktatási törvény hatásáról és érvényesüléséről beszélt. A társadalom általános de(Folytatás a 3. oldalon) 1848-as röpiratok az iskolakönyvtárban Véget ért a második jászkun konferencia, amelyet Szolnokon tartottak pénteken és szombaton, s amelyen az elhangzott előadásokból hű képe rajzolódott ki azoknak a kutatásoknak, amelyek az utóbbi években bontakoztak ki szolgálva a jászok és a kunok valamint a rokonnépek jobb megismerését. Tudósításunk az 5. oldalon egy felfedezésszámba menő eredményről is beszámol — eddig ismeretlen 1848-as röp- irat megtalálásának körülményeiről, valamint a dokumentum tartalmáról. Csak tiszta forrásból A kultúra napja Jász- klséren; a nagyközség pompás művelődési házában szombaton reggeltől késő estig zsúfolt program várta a vendégeket. Délelőtt termelőszövetkezetekből érkező vers- és prózamondók mutatkoztak be, délután daloló pávaköröktől volt hangos a ház. Részletes beszámolónk az eseményről az 5. oldalon.
