Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 DECEMBER 3 A jövő évi népgazdasági terv fő céljai, előirányzatai és eszközrendszere Az Országgyűlés 1988. november 24—25-ei ülésszakán jóváhagyta a kormány stabilizációs programjának eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót, és felhatalmazta a Minisztertanácsot az elfogadott gazdaságpolitikai célok megvalósítására. A kormány ennek alapján — figyelembe véve az Országgyűlés december 20—22-ei ülésszakán hozott döntéseket is — meghatározta az 1989. évi népgazdasági terv fő céljait, előirányzatait, valamint a végrehajtás — részben törvényekben és egyéb jogszabályokban rögzített — eszköz- rendszerét. Az 1988. évi gazdasági folyamatok jellemzői követelményeivel összhangban a termelés és a belföldi felhasználás változása — az 1988. évihez képest — az alábbiak szerint prognosztizálható: Bruttó hazai termék termelése Ipari termelés _<rszágos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Bruttó hazai termék belföldi felhasználása Lakosság fogyasztása Egy főre jutó reáljövedelem Közösségi fogyasztás Népgazdasági beruházások kb. 0 százalék —1 — 0 százalék kb. —2 százaiéi 0 — 1 százalék kb. —1 százalék kb- 0 százalék kb. —1 százalék —8 — —7 százalék 1 — 2 százalék A magyar gazdaságban — az alapvető célokat tekintve — teljesülnek a kormány stabilizációs programjának 1988. évi követelményei. Számos részterületen azonban az elmozdulás kis mértékű, átmeneti elemeken alapuló, és feszültségekkel is terhes■» Számottevően lassul az ai adósságállomány növekedése. A konvertibilis fizetési mérleg hiánya — bár meghaladja a tervezett 500 millió dollárt — az előző évinél lényegesen kisebb. Ez azzal együtt következik be, hogy a lakosság devizafelhasználása — a világútlevél bevezetéséből eredően — jelentősen meghaladja az 1987. évit és az 1988. évre számítottat. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ugyanakkor — döntően az exportnövekedése következtében — 600—700 millió dollárral kedvezőbb az 1987. évinél. A rubel elszámolású áruforgalom kis mértékű bővülése, mérséklődő aktívuma lényegében megfelel a tervezettnek. • A külkereskedelmi eredmények jórészt a világgazdasági konjunktúrának és az exportösztönző intézkedéseknek tulajdoníthatók, s kevésbé a hatékonyság javulásának, a termelési szerkezet tartós reményekre jogosító változásának. A termelés növekedése megközelíti a tervezett 1— 1,5 százalékot. Kiemelkedő a mezőgazdasági termékek termelésének — az aszály ellenére elért — jelentős emelkedése. Az ipari termelés növekedése csekély, ösz- szetétele nem felel meg a kívánatosnak: elsősorban az alapanyagipari ágazatok teljesítménye bővül, a feldolgozóiparé stagnál1 Az összességében csök- c) kenő belföldi felhasználáson belül nő a felhalmozás aránya. A beruházások — az előző években tapasztalt, túlzottan széles körű és mértékű fellendülés nyomán — a tervezett csökkenéssel szemben — kis mértékben növekednek. A beruházásokon belül az állami beruházások csökkennek, a vállalati beruházások nőnek. A lakosság fogyasztása a stabilizáció követelményeinek megfelelően mérséklődik. A lakosság többségének aktív munkája és kényszerű áldozatvállalása is hozzájárult ahhoz, hogy a stabilizációs program 1988. évi céljai alapvetően megvalósultak. A fogyasztói árszínvonal — az év közben szükségessé vált központi ár- intézkedések hatására — megközelítőleg egy százalékkal nagyobb a tervezettnél. A reáljövedelem és reálbér összességében az előirányzottnál valamelyest kevésbé csökken. .v A gazdaságirányítási *** rendszerben nagy horderejű változás volt az új általános forgalmiadórendszer. valamint a személyi jövedelemadó bevezetése. Áz átállás zavarai nem elhanyagolhatóak, de kisebbek a nemzetközi gyakorlatban tapasztaltnál. Bővültek a tőkeáramlás formái és intézményei, korszerűsödött a kormányzati irányítás szervezete. A piaci viszonyok fejlődésében, az irányítás és a vállalatok magatartásában azonban alapvető változás nem történt. Az állami költségvetés jövedelemújraelosztó szerepét nem sikerült mérsékelni. A költségvetés 20 milliárd forint körüli hiánya az előző évinél lényegesen kisebb, de meghaladja a 10 milliárdos — tartalék nélküli — előirányzatot. A vállalati szférában jelentős — részben inflációs forrású — többlet- nyereség képződött, a jövedelmi különbségek nem tükrözik kellően a hatékonyságot. A bankszféra a vásárlóerő szelektív szűkítésének feladatait — időnként gazdálkodási zavarokat is kiváltó erőfeszítései ellenére — nem tudta a költségvetéstől átvenni, összességében, bár a pénzügyi egyensúly javult, de a szelektivitás és a külső egyensúlyi követelmények közötti összhangot még nem sikerült kielégítő mértékben megteremteni. A gazdaság 1988. évi eredményei jelentősek, de a tartós fejlődéshez nem elégségesek. A korábbi másfél évtizedben felhalmozott, a világgazdasági fejlődés fő vonalától elszakadt gazdálkodásból származó terhek és kötöttségek súlyosabbak, így a megoldandó problémák és feszültségek is sokrétűbbek, mint amivel a kormány- program számoltAz 1989. óv! gazdasági fejlődés fő vonásai Az 1989. évi népgazdasági terv fő célja, hogy a stabilizáció és a kibontakozás feltételeinek megteremtése érdekében a piacgazdaság feltételei gyors ütemben épüljenek ki. A kormány gazdaságpolitikájában a világgazdasági folyamatokba való tartós integrálódás megkezdését, a hatékony, a külpiaci feltételekhez igazodó termelési szerkezet kialakulását, annak ösztönzését helyezi előtérbe. Mindezt a rövid távon szűk gazdasági mozgástér mellett úgy kell megvalósítani, hogy a külgazdasági egyensúly rövid távon is javuljon. A kormány mindezt az exportképesség javításával, a tartósan gazdaságos konvertibilis kivitel erőteljes növelésére kényszerítő és ösztönző piaci viszonyok megteremtésével, a vállalkozókészség és -képesség fejlesztésével, a kínálat bővítésével kívánja elérni úgy, hogy elsősorban azok a tevékenységek fejlődjenek, amelyeket a világpiac is gazdaságosnak ismer el. Az ezzel ellentétes tendenciák visszaszorítása érdekében a kormány vállalja az elkerülhetetlen kockázatokat, az átmeneti veszteségekkel, társadalmi feszültségekkel járó állami feladatokat is. A célokkal összhangban a kormány — jelentős belső szerkezeti módosulások mellett — arra törekszik, hogy az 1988. évihez képest javuljon a folyó fizetési mérleg egyensúlya. Ez a konvertibilis valutákban 50—100 millió dollárral kisebb passzívum, rubel elszámolásban viszont 100—200 millió rubellel kisebb aktívum keletkezését feltételezi. Ehhez a külkereskedelmi áruforgalomban 400—500 millió dollár konvertibilis kiviteli, rubel elszámolásban pedig legalább 100—150 millió rubel behozatali többletet kell elérni. A gazdaságpolitikai célok Amennyiben a külgazdasági egyensúly, illetve a termelés a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul, a belföldi felhasználást (a beruházásokat és a fogyasztást) nagyobb mértékben kell csökkenteni; kedvezőbb helyzetben viszont a többletet részben a külgazdasági egyensúly javítására, részben a szerkezet- átalakítás gyorsítására, illetve a szociális feszültségek enyhítésére lehet fordítani. 1 A gazdasági szerkezet "I átalakulásának gyorsítása érdekében — a csökkenő belföldi felhasználás mellett is — bővül a jövedelmezően gazdálkodó szervezetek mozgásszabadsága, javulnak a vállalkozási tevékenység feltételei, egyúttal a kínálat bővítésének új lehetőségei nyílnak meg. Az önálló, versenyképes vállalkozások fejlődési lehetőségeit bővíti az importgazdálkodás, az árak és a bérek alakításának, a vállalati vezetők anyagi elismerésének számottevő liberalizálása, valamint a gazdálkodás felesleges adminisztratív kötöttségeinek oldására irányuló folyamatos kormányzati munka. A vállalkozások élénkülését segíti az értékpapírpiac fejlődése, az üzleti bankok gazdálkodási önállóságának növelése, azok bekapcsolódása a lakossági és a devizapiaci teendők végzésébe. A tulajdonosi viszonyok racionális átrendeződését célozza az állami vagyontárgyak értékesítésének, bérbeadásának ösztönzése és az állami vagyonkezelés intézményeinek kiépítése. A tőkeáramlás bővülését, a szervezeti rendszer korszerűsítését segíti elő a társasági törvény működése, és az ennek hatásosabb érvényesülését elősegítő átalakulási törvény 1989. évi bevezetése, valamint a vállalati és szövetkezeti törvény módosítása. A gazdasági szerkezet átalakítását az állam 1989-ben a korszerűsített exportpályá- zaiti rendszer működtetésével, központi műszaki-fejlesztési eszközök nyújtásával, a vegyesvállalatok alapításához, a központi gazdaság- fejlesztési programok megvalósításához járuló, illetőleg a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényben megjelölt egyéb tevékenységek fejlesztését segítő kedvezmények alkalmazásával, a külföldi tőke beáramlásának ösztönzésével, a külföldi beruházások védelmére nyújtott garanciákkal, az infrastruktúra egyes területeinek fejlesztésével, a foglalkoztatási problémák egy része megoldásának átvállalásával segíti. A technológiai korszerűsítést a vállalati beruházások erősödő szelektivitás mellett megvalósuló növekedése is támogatja. Egyes, népgazdasági szinten kiemelt, fejlesztési célok megvalósítását az állam közoonti forrásokkal is segíti. Törekedni kell arra. hogy a beruházásokban érdemlegesen növekedjék a külföldi működő tőke részvétele. . 1 A terv megvalósításá- nak alapvető feltétele a hatékony ár- és pénzügy- politika, a szigorú, de szelektív vásárlóerő-szabályozás és a határozott antiinflációs kormányzati magatartás is. Ezért a szabadárak körének bővülésével és kevesebb árhatósági előírással erősödik a piac áralakító szerepe. Az áraknak a hatékonyság növelésére kényszerítő hatását az importverseny erősödése, s vilápiaci, külkereskedelmi árak nagyobb befolyásoló szerepe, a támogatások mérséklése is fokozza. A kormány határozott szándéka, hogy — amennyiben a béremelések a teljesítményekkel összhangban alkuinak — az áremelkedés mértéke alacsonyabb legyen az 1988. évinél. Az inflációs hatások felerősödését piacépítő tevékenységgel, szigorú költségvetési és monetáris gyakorlattal, a rendelkezésre álló árhatásági és intervenciós eszközökkel (taktikai vásárlásokkal, az állami készletek mobilizálásával, célzott kínálatbővítő akciókkal) kívánja meggátolni. A kormány az év közben szükségessé váló intézkedéseknél is azokat fogja előtérbe helyezni, amelyek kevésbé járnak az árszínvonal növekedésével. Az állami költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainál, a termelői és fogyasztói támogatásoknál szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. A kormány nagyobb szerepet szán a piaci hatásokra megvalósuló szelekciónak, csökkenti a központi támogatásokat, beleértve a gazdálkodók differenciálódását gátló támogatások és preferenciák megszüntetését. Elő kell segíteni a felszámolási és szanálási jogszabályok érvényesítését, gyorsítani az e téren meghozott döntések végrehajtását. A költségvetés szükséges bevételei érdekében átmenetileg a gazdálkodó szervezeteknek 4 százalékos pótadót kell fizetniük. A monetáris irányítás a külső és belső pénzügyi egyensúlyi követelmények folyamatos összehangolását a lakossági és vállalati megtakarítások ösztönzésével, szelektív hitelezéssel, a hatékony területekre történő tőkeáramlás felgyorsításával, a pénzmennyiség szabályozásával segíti elő. Ennek érdekében aktív kamat- és árfolyampolitikát szükséges folytatni. A jegybank irányítási eszközrendszerében növekszik a nyíltpiaci műveletek szerepe, korszerűsíteni kell a refinanszírozást és a tartalékelőírásokat. A kereskedelmi bankok szigorú hitelbírálattal, a befagyott hitelek mobilizálásával, a tartósan fizetési zavarokkal küzdő gazdálkodók felszámolásának kezdeményezésével is segítsék elő, hogy a hitelek iránti keresletet ne az indokolatlan mértékű kamatemelés fékezze. A stabilizációs program végrehajtása érdekében a kormány előkészületeket tesz arra., hogy 1990-től áftfogó. lépéseiben összehangolt ár-, költségvetési, bér- és szociálpolitikai reform indulhasson meg. Ezzel is összefüggésben folytatódik a kormányzat 'szervezeti rendszerének korszerűsítése. 1 A konvertibilis elszá- molású külkereskedelmi áruforgalomban döntően a gazdaságos kivitelfokozása bizto&íttsa az export szükséges növekedését. A kivitelt a külpiaci pozíciók megtartása és javítása mellett, főleg a fejlett tőkés és a fizetőképes fejlődő országok piacán kívánatos bővíteni. A gazdaságtalan exportot és az ehhez kapcsolódó támogatásokat gyorsabb ütemben kell leépíteni. A konvertibilis import szabályozásában lényeges változás történik a behozatal liberalizálásának megkezdésével. Ennek eredményeként 1989-ben elsősorban a fejlett technológiát és technikát meghonosító gép- és alkatrészimport növekedhet. Erő-? södjön az import kínálatbővítő szerepe. A behozatal elsősorban a liberalizált termékkörben nőhet. A kormány több éves program keretében kívánja kiterjeszteni, majd teljesebbé tenni az import liberalizálását. A rubel elszámolású külkereskedelemben törekedni kell a fizetőképes kereslettel alátámasztott importlehetőségek feltárására. A szabályozást és a külkereskedelem szervezetét úgy kell korszerűsíteni, hogy a vállalatok is érdekeltté váljanak a behozatal bővítésében és az exportlehetőségek ezzel összhangban álló kihasználásában. Az idegenforgalomban nemzetközi versenyképességünk fenntartásával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a vendéglátós színvonalának emelésével kell és lehet a kenvertibilis bevételeket növelni. A kínálat bővülésének hatására a külföldiektől származó devizabevételek a tartózkodási időit meghaladóan növekedjenek. A lakosság valutaellátási rendszerének fenntartása mellett további intézkedésekkel kell megalapozni az idegenforgalmi aktívum növekedését. A rubel elszámolású idegenforgalom aktívuma legyen összhangban a fizetési mérleg követelményeivelJ1 A termelés szerkezeté- nek változását mindenekelőtt a tartósan gazdaságos konvertibilis export erőteljes növelése, továbbá a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításának üteme határozza meg. Az ipari termelés összetétele és színvonala — az adott piaci feltételek, a hatékony vállalkozások élénkítése és a szigorodó pénzügyi követelmények nyomán — igen differenciáltan alakul. A feldolgozóiparban — főként a gépek és alkatrészek hazai piacán — az import liberalizálása erős versenyhelyzetet hoz létre, ami a gazdaság más területein is javítja a hatékonyabb termelési szerkezet kialakulásának feltételeit. A rubel viszonylaté kivitelnek — a behozatali lehetőségek mérséklődése miatti — kényszerű szűkülése egyes, főként gépipari vállalatokat nehéz helyzetbe hoz. Ezek termelés- és jövedelemkiesésüket csak a rubel exportra fejlesztett kapacitásaik átalakításával és leépítésével, intenzív szerkezetváltással, új piacok feltárásával tudják részben vagy egészben ellensúlyozni. A jövedelmező termékszerkezet kialakítását célzó vállalati programokhoz a bankok közreműködésére, egyes piaci nehézségek áthidalásához pedig — korlátozott mértékben — esetleg központi támogatásra is lehet számítani. Mindezek következtében elsősorban a konvertibilis elszámolású export növelésére képes vegyi és könnyűipari, valamint egyes gépipari cikkek termelésének bővülése várható. Az alapanyagipar termelése döntően a hazai kereslet és a külpiaci konjunktúra függvénye. A támogatások csökkentésének hatása elsősorban a szénbányászatban, a vaskohászatban és a műtrágyagyártásban» jelentkezik a gazdaságtalanná váló termelés és export mér- 5 séklésében. Az energiafelhasználás — átlagos időjárási viszonyokat feltételezve — az 1988-ra tervezett szint körül alakulhat. Ezen belül maximálisan ki kell használni a rubel elszámolású importlehetőségeket. Az élelmiszergazdaságban számottevő támogatáscsökkenés mellett kell alkalmazkodni a tartós külpiaci igényekhez és a hazai kereslethez- Az állattenyésztésben a gazdaságtalan termelés egy részét fel kell számolni. A növénytermesztésben bővül a gazdaságos és alacsony ii portigényű szántóföldi te melés; a zöldség- és gy mölcstermelésben fenn ki tartani a kistermelők érd kéltségét. A konvertibilise port növelése elsősorban magas feldolgozottságú, me felelő árakon értékesíthe élelmiszergazdasági term kékből kívánatos. Az építőipar új ágazi irányító szervezetének ala vető feladata az, hogy a 1 nálat mind teljesebb körb gazdaságon és jó minőségb elégítse ki a csökkenő, sze kezetében változó kereslet A tartósan veszteséges éj tőipari szervezeteket — b leértve a nagyvállalatokat — át kell szervezni, illet szükség esetén fel kell sz molni. ■» Az infrastruktúráb a távközlés jelentős fejlődhet. A távközlés gye ütemű rekonstrukciójához szolgáltatások dinamikus r vekedéséből származó sa; források, a vállalati és a 1 kossági tőke bevonása, \ lamint az állami támogat szolgáljanak anyagi í'ede; tül. A távbeszélőhelyek sz ma 5 százalékkal nő; a 1 lexhálózat és az informatil szolgáltatásokban az adatí lomások száma bővül. A közlekedésben — áruszállításban és a törne közlekedésben egyaránt — összességében romló műs2 ki feltételek mellett is m kell őrizni a működőképe séget. Az országos útháló; fejlesztésének csökkenő kö ségvetési támogatását a 1 kossági és a vállalati forr sok bevonásával kell pótol A közlekedési hálózat alapvető rekonstrukciós fejlesztési feladatainak me oldását a közúthálózat fi lesztéséhez rendelkezői álló forrásoknak és a vasi hálózati fejlesztések költse vetési támogatásának szii ség szerinti átcsoportosító is segítse elő. A vízszolgáltatásban 1 vábbi, az egészségre árt; más vizű településeken k megteremteni a közműd ivóvíz-ellátás feltétele Gyorsul a bős-nagymari vízlépcsőrendszerrel öss; függésben kiemelt város szennyvíztisztítóinak él tése. Folytatódnak a Bálát« vízminőségével kapcsolat beruházások. Folytatódik a veszély hulladékok kezelésére és levegőszennyezés csőkké tésére kidolgozott progr mok végrehajtása. A techn lógiai fegyelem és a körny zetvédelmi előírások s; monkérése erősítse a körnj zetvédelmi szempontok < vényesülését a gazdálkod: folyamatokban. A beruházási politit '■I nak a termelésben technológiai korszerűsít kell szolgálnia. Az állami t ruházások aránya csökken, vállalati beruházások rés; sedése nő. A vállalati beruházás volumenének mintegy 8 s; zalékos bővülése erősö szelektivitás mellett valósi hat meg. A fejlesztési te' kenység orientálását, dif renciálódását szolgálják gazdálkodás jogi, intézméi és pénzügyi feltételeiben l következő változások. Erőteljesen törekedni k arra, hogy a technológiák szerűsítésben, a beruhá: sokban érdemlegesen nő’ kedjék a külföldi tőke ré vétele. Ezzel összefüggést bővülhet a konvertib gépimport is. A központi beruházás körében a távközlés és a í sőoktatás prioritása mell a többi területen — a vári tó feszültségek ellenére — döntően csak a folyam ban lévő fejlesztések meg lósítása finanszírozható. 1 A közösségi fogyasz a költségvetési kia< sok szükséges visszafogó val összhangban reálért« ben csökken. Külön« nagy mértékben mérsék dik a védelemre, a közpo államigazgatásra fordíth pénzeszközök reálértéke. A nagyobb arár " szerkezetváltás köv keztében a munkáltatók & (Folytatás a 3. oldalon
