Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-30 / 310. szám

1988. DFOEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II jövő évi népgazdasági teft fő céljai, előirányzatai és eszközrendszere Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) A segélyről intézkedő mi­nisztertanácsi rendelet a többi között kimondja: az kaphat segélyt, akinek a munkaviszonya egy évnél rövidebb ideje szűnt meg, továbbá aki igazolni tudja, hogy az utolsó három év alatt legalább 18 hónapot dolgozott, s nem kevésbé fon­tos feltétel, hogy az igénylő­nek vállalnia kell a megfe­lelő együttműködést a mun­kaerő-szolgálati irodával. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a számára felajánlott álláshelyeket komolyan fon­tolóra veszi. A munkanélküli segély mértéke attól függően vál­tozik — az illető előző évi átlagkeresetének 50 és 70 százaléka között —, hogy milyen bejegyzés került az igénylő munkakönyvébe. A három lehetséges variáció: a munkaviszony megszűnése, amikor a munkáltató mond fel, illetve egyéb, a dolgo­zó önhibáján kívüli esetről van szó; a dolgozó mondott fel; illetve a kilépett bejegy­zés. A segély mértéke időben Tájékoztatáspolitikai kollégium A kormányülés egyéb na­pirendi pontjairól Marosán György szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit. A többi iközöftt elmondta, hogy a Mi­nisztertanács tárgyalt az or­szágos közúthálózat fejlesz­tésére bevonható pótlólagos forrásokról. A kérdés lénye­géhez tartozik, hogy a költ­ségvetés támogatásleépítési programja során jelentős összegeket vontak el a köz­lekedési tárcától, az útháló­zat fejlesztése azonban olyan országos jelentőségű prob­léma, amelyre feltétlenül forrást kell teremteni. A Minisztertanács most ennek lehetőségét tárgyalta meg, azonban határozat nem szü­letett, az új miniszterre bíz­ták, hogy az év első negye­dében tegyen javaslatot a kormány számára. A kormány megtárgyalta a tájékoztatáspolitikai kollé­gium létrehozását. E testü­let a kormány, illetve azál- lamminiszter tanácsadójá­nak szerepét tölti be. A tele­vízió, a rádió és az MTI irá­nyításában segíti tanácsaival az államminisztert. Az építési korlátozás enyhítése A Minisztertanács megvi­tatta a balatoni üdülőkörzet átmeneti építési korlátozását is. Az erről szóló előterjesz­tés a tavaly némileg enyhí­(Foly,ta.tás a 2. oldalról) kezdeményezett munkaerő- nozgás, a munkaerő terüle- ,i és szakmai mobilitása ;y őrsül. A struktúraváltás hatásá­ba a munkanélküliek száma emelkedik. A szakképzetlen nunkaerő munkában mara- lási és elhelyezkedési lehe- ősége romlik, és egyes zakmákban nehezen lesz- íek munkába állíthatók a >ályakezdők is. Az átmene- ileg munka nélkül mara- lók szociális biztonsága ér­iekében be kell vezetni a íunkanélküli-segély rend- zerét. Az 1988. évi mintegy étszeresére nő a Foglalkoz­atási Alap összege. A terü­li (megyei, fővárosi) mun- aügyi szakigazgatási szer­ek aktívan segítsék a pá- faváltásra kényszerülő dol- ozók elhelyezkedését, foly- issanak pályakorrekciós mácsadást, és szervezzék az tképzést. A -pénzek felhasználását zokra a területekre (Bor­id. Komárom, Nógrád, zabolcs-Szatmár) kell kon- intrálni. ahol a foglalkoz- ttási gondok kiélezettek. Növekvő pénzügyi eszkö- >k szolgálják a gazdasági- g elmaradott területek fej- sztését, valamint a gazda- igi szerkezet korszerűsíté- vel koncentráltan érintett rségek problémáinak meg- dását. Jelentősen emelke- k a Területfejlesztési és tervezési Alap költségveté- támogatása. Kiemelten :11 kezelni a vaskohászat a szénbányászat termelési erkezetének átalakításá- il járó problémák megol- ísát, meg kell kezdeni az zak-magyarországi régió jlesztési koncepciójának egvalósítását. Fokozottan 11 ösztönözni a helyi ottságokat jól hasznosító, galmas, piacképes kisvál- kozások létrehozását. ) A gazdasági szerkezét átalakításának forrás­ínye és a külkereskedelmi yensúly javításának köve- ménye miatt a lakosság ;yasztása nem növelhető, reálbérek — az ideinél ki- )b mértékben (4—5 száza- dcal) — tovább csökken­ik Az elkülönült kereset- nbályozás megszűnik, a •ek növelésében, ágazati myainak kialakításában gyobb szerepet kap az in- ményes érdekegyeztetés. egészségügyben, oktatás- 1 és közművelődésben Igozók bérelmaradásának rséklését, az átlagos bér­elésen felül 4.1 milliárd int összegű központi bér- zelés szolgálja, i központi ár- és díjvál­ások a ráfordításokat ban tükröző árarányok lakítását. a költségvetési támogatások mérséklését, a takarékosabb felhasználást segítik elő. A jelentősebb termék- és szolgáltatáscso­portok közül az átlagosnál jobban drágulnak egyes alapvető élelmiszerek, a ház­tartási energiahordozók, a személyszállítás, a gyógy­szer, a vezetékes ivóvíz, a csatornaszolgáltatás, a sze­mélygépkocsik, a hírlapok, valamint egyes postai szol­gáltatások. Az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásá­nak háromnegyed részét a nyugdíjban, a szociális ellá­tásban részesülteknél ellen­tételezni kell. Ennek megfe­lelően a nyugdíjak, a nyug­díjszerű rendszeres ellátá­sok, a háztartási pótlék. a gyermekgondozási segély, a sorkatonák családi segélye januárban 360 forinttal, má­jusban további 100 forinttal emelkedik. A 70 éven felüli­ek és néhány más kiemelt kategóriába tartozók nyug­díja januártól nem lehet 3500 forintnál kisebb. A nyugdíjminimumok társa­dalmi rétegkénti különbsé­gei megszűnnek. A családi pótlék és az ösztöndíjak ja­nuártól 300 forinttal nőnek. A szakmunkástanulók teljes köre jogosulttá válik családi pótlékra. A gyermekintéz­mények térítési díjait a megemelt élelmezési nyers­anyagnormákhoz igazítják. Bővülnek a tanácsi szociális támogatás lehetőségei. A gazdálkodási kötöttsé­gek oldásával, a fogyasztási- cikk-import részleges libera­lizálásával is javítani kell a kínálatot, a piaci verseny élénkítésével elő kell segí­teni. hogy — az alacsony jö­vedelműek keresletének megfelelő — olcsó cikkek választéka bővüljön. A lakásellátottság javítá­sát 45—50 ezer — ezen be­lül 4000 állami — lakás épí­tése szolgálja. A személyi tulajdonú lakások építésére, vásárlására felvehető kölcsö­nök kamata piaci szintre emelkedik. A növekvő lakos­sági terheket a gyermek­számtól függően differenci­ált törlesztési támogatás és emelkedő szociálpolitikai kedvezmény mérsékli. Na­gyobb vállalati támogatás segítse a fiatalok első lakás­hoz jutását. A tanácsi bérla­kásoknál a víz- és csatorna­szolgáltatásokra vonatkozó átalánydíj bevezetése, vala­mint a felújítások központi támogatásának csökkentése azt szolgálja, hogy a lakók tehervállalása közeledjen a saját lakásukban élőkéhez, s egyidejűleg mérsékelhetők legyenek a költségvetési ter­hek is. A szociális és egészség- ügyi ellátás feltételeit első­sorban a megkezdett kórház­rekonstrukciók folytatásával, valamint a műszerállomány korszerűsítésével lehet javí­tani. Folytatni kell az intéz­ményi gazdálkodás és finan­szírozás korszerűsítését. Az általános iskolákban a csökkenő gyermeklétszám nyomán javulnak az elhelye­zési feltételek; külön prog­ram segíti a hátrányos hely­zetű iskolákat. A középfokú oktatásban a nagy létszá­mú korosztályok elhelyezése érdekében a meglévő — ed­dig más célra hasznosított — helyiségek átvételével és újak építésével tovább kell foly­tatni az intézményhálózat bővítését. A Szakképzési Alap bevezetésével növek­szik a vállalatoknak a gya­korlati képzésben való érde­keltsége. A felsőoktatást ki­emelten kell fejleszteni. En­nek érdekében gondoskodni kell a működés színvonalá­nak megőrzéséről, és jelentő­sen növelni kell a Felsőokta­tási Fejlesztési Alapot. Foly­tatódik a legnagyobb egye­temek rekonstrukciós prog­ramja, megkezdődhet az EL­TE új fizikai tömbjének épí­tése. A gazdaságpolitika és az 1989. évi népgazdasági terv jóváhagyásával a kormány tudatosan a korábbi évekhez képest jóval nagyobb kocká­zatot Vállal annak érdeké­ben, hogy a gazdaságban bő­vüljön a vállalkozói mozgás­tér, fokozódjon a piaci vi­szonyok térhódítása és a verseny szelekciós hatása. Az import kezdődő libera­lizálása magában rejti an­nak a veszélyét, hogy a kon­vertibilis áruforgalom elő­irányzott aktívuma — a be­hozatal számítottnál nagyobb növekedése miatt — keve­sebb lehet, másrészt az új bérgazdálkodási rendszerben fennáll annak a kockázata, hogy a béremelések jelentő­sen meghaladják a teljesít­ményekkel alátámasztott mértéket. Az új gazdaságirányítási elemek nagy mértékben nö­velik a kormány és a gaz­dálkodó szervezetek, ezen belül a vezeitők (Vezetői tes­tületek) és a kollektívák, to­vábbá az érdekképviseleti szervek felelősségét is a terv­ben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A kormány az árak, a bérek és a külgazdasági egyensúly alakulását év köz­ben folyamatosan figyelem­mel kíséri. Beavatkozni azon­ban csak a tervezettől lé­nyegesen eltérő folyamatok korrekciója végett áll szán­dékában. Ezt elsősorban az ár- és az árfolyampolitika, a fiskális és a monetáris irá­nyítás eszközeinek alkalma­zásával kívánja elérni. (MTI) Kisebbségvédelmi Egyesület alakult Egyetemi oktatók és tudo­mányos kutatók — mintegy ötvenen — kisebbségvédelmi egyesület létrehozását hatá­rozták el. A szervezet célja önálló elemző munkával elősegíteni a kisebbségi lét­tel kapcsolatos egyéni és kollektív jogok érvényre juttatást, valamint a nyel­vi, a kulturális, az egyházi és gazdasági kérdések meg­oldását. Szándékuk, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a hazánkban élő ki­sebbségek, valamint a kör­nyező országokban élő ma­gyarság helyzetét, sorsát. A jövőben vizsgálatokat végez­nek például a Magyarorszá­gon és hazánk határain kí­vül élő magyarok egymás­hoz való viszonyáról. Az egyesület tagjai a kü­lönböző témakörökről elem­zéseket készítenek, s ezeket a hazai hatóságok, valamint nemzetközi szervezetek elé tárják. Megállapításaik alap­ján jogszabályokra, nemzet­közi egyezmények kidolgo­zására tesznek javaslatot. Felvilágosító munkát kíván­nak végezni annak érdeké­ben. hogy az ország lakos­sága reális képet kapjon a hazánkban élő kisebbségek, illetve a határainkon túl élő magyarság helyzetéről. is változik: az első félév után tíz százalékkal csökken a kifizetett összeg. Ezzel is ösztönözni kívánják a mun­kavállalókat az elhelyezke­désre. A kormány kötelezte az ÁBMH elnökét, hogy április 1-jéig készítsen összegzést a segély ibevjézetésének ta­pasztalatairól. s ugyancsak feladatául szabták, hogy az első félévben tekintse át azokat a kérdéseket is, ame­lyekben a kormány kötele­zettséget vállalt. Ilyen pél­dául a pályakezdő fiatalo­kat érintő program, amely­re a második félévben kell javaslatot tennie az állam­titkárnak. Kérdésekre válaszolva Halmos Csaba ismételten megerősítette, hogy a leg­utóbbi kormány—KISZ ve­zetői megbeszélésen szüle­tett megállopodásnak meg­felelően február végéig le kell tennie a kormány elé azt a javaslatot, amely a pá­lyakezdő fiatalok helyzeté­vel kapcsolatos konkrét ja­vaslatokat. jogszabályokat tartalmazza. Az MTI belföldi szerkesz­tőségének munkatársa azzal a kérdéssel fordult a szóvi­vőhöz: az új testület felállí­tása nem jelentó-e azt, hogy megváltozik az a koncepció, miszerint ezek a kiemelt tö­megtájékoztatási eszközök nemzeti intézményekként működnének, s irányításuk­ban az alternatív szerveze­tek is szerepet vállalhatná­nak. Ez az elv nem változik meg — szögezte le Marosán György —, sőt a tájékozta­táspolitikái kollégium létre­hozása pontosan ezt a célt szolgálja. Szó van arról, hogy néhány alternatív szerveze­tet bevonjanak a testület munkájába. Hogy konkrétan milyen formában és mikor, arra vonatkozóan még nem ltudott felvilágosítással szol­gálni a szóvivő. A tervezet szerint egyébként a kollégi­um elnöki tisztét az illeté­kes államminiszter, Pozsgay Imre látná el; állandó tag­jainak sorába tartoznának a rádió, a televízió, az MTI és a napilapok főszerkesztői, a közvéleménykutató intézet vezetője, továbbá a kor­mányszóvivő. tett, szigorú korlátozások to­vábbi oldása mellett foglalt állást. A tilalmak azonban csak azokon a területeken enyhülnek, ahol biztosított A Postabank és Takarék- pénztár Rt. 1989. január 2- ától megkezdi lakossági szol­gáltatásait. A fél évvel ez­előtt alapított pénzintézet kezdetben főleg új betéti megtakarításokra ad lehető­séget a lakosságnak. Az egyik ilyen újdonság a betétszámlakönyv. Az új betéti okmány lehetővé te­szi, hogy az ország 3200 postahivatalában a betétes részére be- és kifizetés tel­jesíthető. Vagyis bármelyik postahivatalban vagy posta­banki fiókban nyitották meg a betétszámlakönyvet, a benne elhelyezett összeghez az ország valamennyi pos­tabanki betétkezelő helyén hozzájuthat a tulajdonos. A Postabank e betétszámla­könyvben elhelyezett összeg után évi 10 százalék kama­tot fizet. Egy másik kedvező taka­rékossági forma a takarék- szelvény, amely magába fog­lalja az értékpapír és a be­téti okmány kedvező tulaj­donságait. Tartós megtakarí­tást tesz lehetővé, ugyanak­kor a betételhelyező nem kö­telezi el magát arra, hogy az általa elhatározott lekö­az ivóvízellátás, megoldották a szennyvízelvezetést, és a szükséges szennyvíztisztító kapacitás is rendelkezésre áll. A január 1-jétől érvény­be lépő enyhítések mellett továbbra is fennmaradnak a számottevő férőhelybővítést, illetve terhelésnövekedést korlátozó intézkedések. Kereskedelmi bank — lakossági betét Elmondta azt is, hogy' az Elnöki Tanács december 30-i ülésén törvényerejű rendelet várható, amely a jövő évtől kezdődően a kereskedelmi bankokat is feljogosítja la­kossági betétek gyűjtésére, illetve hitelezésére. A terve­zett változások közül a szó­vivő kiemelte: a jövőben le­hetőség nyílik arra, hogy a pénzintézet és a betételhe­lyező külön szerződésben ál­lapodjon meg a kamat alsó, illetve felső határáróL A törvényerejű rendelet azon­ban csak a hatályba lépését követően kötött takarékbe­tétszerződésekre alkalmaz­ható majd. A szóvivő ismertette an­nak a közvéleménykutatás­nak a főbb megállapításait, amelyben a lakosságnak a kormányról alkotott képét igyekeztek megrajzolni. A kormány egyébként elhatá­rozta, hogy a jövőben rend­szeresen végeznek hasonló jellegű felméréseket. A főbb tapasztalatok közé 'tartozik, hogy a társadalom örömmel fogadta azokat a kormány- intézkedéseket. amelyek szá­mos korábbi megkötést ol­dottak fel, ugyanakkor a li­beralizálás szükségszerű kö­vetkezményeit — mint pél­dául az áremelkedést, a fo­rintleértékelést, a személy? jövedelmadó bevezetését — „kegyelem kettesre” érté­kelte. A rádió tudósítója emlé­keztetett arra az ígéretre, amelyet Grósz Károly má- jusbap, londoni útja alkal­mával teibt, miszerint gon­doskodnak Nagy Imre és társai eltemetéséről, s érdek­lődött. történt-e intézkedés. A szóvivő értesülései szerint az igazságügyi minisztérium illetékf,".ei tárgyalásokat folyatattak, illetve folytat­nak még mindig az ügyben közvetlenül érintett csalá­dokkal. Eddig még nem szü­letett megállapodás a ham­vak kiadásáról, annak idejé­ről és a temetés módjáról. Ugyanakkor reményét fejez­te ki, hogy a jövő év első hónapjában ez is megtörté­nik. Ígéretet tett, hogy erről tájékoztatást ad. tési idő alatt nem nyúl a takarékszelvényben elhelye­zett összeghez. A takarék- szelvény meghatározott cím­letű, 10—20—50 és 100 ezer forint névértékben váltható. Ezekhez öt — a névérték ötödrészében meghatározott — szelvénylap tartozik. Ezekkel a szelvényekkel a hosszabb időre lekötött ösz- szeg egy részéhez, vagy a teljes összeghez hozzá lehet jutni, a könyvben maradó összeg azonban az eredeti ka­mattal gyarapodik. Ez a betéti okmány is bármelyik posta- hivatalban és postabanki fiókban váltható. A Postabanknak alakulása óta hat területi igazgatósága — Sopronban, Pécsett, Sze- gedenj Debrecenben, Mis­kolcon, Budapesten — kezd­te meg működését. Ezek is, akárcsak a postahivatalok foglalkoznak betétgyűjtés­sel. A pénzintézet a Magyar Postával közösen a közeljö­vőben országunkban első­ként meghonosítja' az aktív memóriakártyát, amelyet a világ számos országában már eredményesen használ­nak, Szolnok Megyei Minőségi Szabó Ruházati Ipari Szövetkezetében félévkor jelentős le­ír ad ássál küszködtek, amit év végére sike rült megszüntetniük. A jövő évi kapacitás 70 ízalékát szerződéssel lekötötték. Az első negyedévben munkájukat leköti az érettségiöl- íyök készítése. Mindenre érzékenyen és gyorsan reagálnak. A nyár végén tudömást ereztek róla, bogy Szolnok megye és környéke nincs ellátva méretes erdész-, vadász-, dőr ruhákkal. Rögtön hozzáfogtak, s az őszi BNV-n bemutatott vadászruha nagy si­rt aratott, többek között QKISZ-oklevelet kapott. Képünkön; készül a vadászöltöny Takarékszelvény és betétszámlakönyv A Postabank lakossági szolgáltatásai

Next

/
Thumbnails
Contents