Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

1988. DECEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gazdag ország vagyunk. Még mielőtt bárki orvosért rohanna e meglepő kijelentés hallatán, kétségbevonya a krónikás beszámíthatóságát, nem árt emlékeztetni az ol­vasót a gazdaságunkban még ma is fellelhető fonákságok­ra, pazarlásokra, a különböző félmegoldásokra. Bár ez az eset, amiről a következőkben szó lesz, némiképp külön­leges — vagy mégsem? —, de hasonlóval szinte mindenki találkozott már. Hisz például jó pár esztendővel ezelőtt a hazai sajtó tele volt azzal a hírrel, amikor az egyik vál­lalatnál a pénz hiánya miatt nem vették meg a gyártó­sor utolsó elemét, s a szállítószalag helyett munkások la­pátolták zsákokba a készárut. Nos, a következő történet­ben is az a bizonyos utolsó láncszem hibádzik. De miről is van szó valójában? Karcag és Kisújszállás térségében Csak részben terheli a lakosságot Drágább lesz a tisztított víz Zsuffa Ervin miniszterhelyettes nyilatkozata az arzén-szennyezettségről Tegnap a TIT megyei szervezetének mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztálya és a Magyar Hidrológiai Társa­ság Területi Szervezete előadói konferenciát szervezett a környezetvédelem témaköréből. A rendezvényen megjelent Zsuffa Ervin, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium miniszterhelyettese, akit ez alkalomból aktuális környezetvédelmi problémákról kérdeztünk. Bodnár Zoltán, a Karcagi Cipőipari Kisszövetkezet el­nöke mitagadás, először elég nehezen akar kötélnek állni, de aztán mégis hajlandó a beszélgetésre. Szép kilátások, de... — Tulajdonképpen onnan kezdeném — vág bele —, hogy négy évvel ezelőtt a szövetkezet olyannyira nehéz helyzetbe került, hogy sza­nálni kellett. Ezután indul­tunk el a termékszerkezet­váltás göröngyös útján. Ne­künk ez létkérdés volt, mi­vel itt hosszú évekig férfi­cipők és -csizmák készültek, amelyeket viszont nem tud­tunk gazdaságosan előállíta­ni, s ennek egyenes követ­kezménye lett az, hogy gaz­dálkodásunk labilissá vált. így került sor három évvel ezelőtt az új termékek beve­zetésére: lányka, valamint női szandálok gyártásába fogtunk. Ezekből évente 160 ezer párat készítettünk, s ’85—86-ban Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK- ba exportáltuk. Ez valójá­ban egy gazdaságos tevé­kenység volt, de a baj ott kezdődött, hogy 1987-ben már nem tudtunk újabb üz­leteket kötni, tehát a hogyan tovább kérdésén kellett rá­gódnunk. Végül is arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy egyrészt olyan új ter­mékkel szabad csak előruk­kolnunk, amit mások még nem gyártanak, s ugyanak­kor a tőkés piaci lehetőségek sem kizártak. Szóval valami­féle különlegességre gondol­tunk, már csak azért is, mert Magyarországon a cipőipar­ban jelenleg inkább kapaci­tásfelesleg, mint kapacitás- hiány van. így jutottunk el a Massipunkt papucsokhoz. Kétségkívül szerény em­ber az elnök, mert csak vonakodva vallja meg, hogy tulajdonképpen a Mas­sipunkt gyógvpapucs az ő találmánya. Mint mondja, régen gondolkodott már azon, hogy miként lehetne a talpterápiás gyógymód alap­elvei szerint olyan lábbelit készíteni, amely használata kedvező élettani hatásokkal jár. Szakkönvveket tanulmá­nyozott. orvosokkal konzul­tált, s végül is így készültek el az első párok, majd meg­kezdődött a sorozatgyártás, aminek eredményeképpen tavaly karácsonykor már a boltok polcaira került a gyógvpapucs. És megfelelő klinikai vizsgálatok után az idén áprilisban pedig hiva­talosan is gyógypapúccsá nyilvánították a Massi- punktot. hisz használata bi­zonyítottan áldásos. — Eddig huszonnégy or­szágba jelentettük be szaba­dalmaztatásra — folytatja az elnök — annál is inkább, mivel a világon tényleg nincs még ilyen lábbeli. Ami pedig az üzleti lehe­tőségeket illeti, eddig konk­rét megrendelésünk van pél­dául Dániából, ahová az idén 600, jövőre pedig már 20 ezer párat szállítunk. Ugyanakkor tárgyalásokat folytatunk kanadai, ameri­kai, izraeli, ausztráliai cé­gekkel, egy NSZK-beli cég részéről például közös válla­lat létesítésének gondolata is felmerült, sőt egy osztrák cég pedig a világon való ösz- szes értékesítés jogát szeret­né megvásárolni. Szóval a kilátásaink szé­pek — sóhajt az elnök —, de addig még ezekből üzlet lesz, mi akár tönkre is mehe­tünk. Már megint a pénz — Ez egy külön történet. Tudja, mi sokfelé érdeklőd­tünk, több nagyobb, meg ki­sebb vállalattal, szövetkezet­tel tárgyaltunk, vagyis for­galmazó. értékesítő partnert kerestünk. S végül az akkor számunkra legkedvezőbb ajánlattal előálló Kiskunfél­egyházi Primőr Termelési és Kereskedelmi Kisszövetke­zetre voksoltunk, és tavaly novemberben kötöttünk ve­lük egy szerződést, melyben rögzítettük, hogy a kiskun- félegvháziak a Massipunkt papucsok kizárólagos forgal­mazói bel- és külföldön egy­aránt. Abban a megállapo­dásban leírtuk azt is, hogy anyagilag közösen támogat­juk a termelést és az értéke­sítést is. Erre viszont 30—30 millió forint hitelt kellett volna fölvennünk, amit ’87 végén és ’88 elején akartunk fölhasználni. A feltételes mód használata nem vélet­len, vagyis kútba esett a do­log, mivel a bank annak el­lenére, hogy szabályos szer­ződésünk volt, a ’88-ra igé­nyelt összeget a hitelkeret beszűkülésére hivatkozva már nem folyósította. Emiatt aztán se mi, se pedig a Pri­mőr Kisszövetkezet nem tudta finanszírozni a terme­lést és az értékesítést. Igen ám. csakhogy amikorra mindez kiderült, már majd­nem kétszázezer pár papucs elkészült. illetve gvártás alatt volt. S mivel a Primőr Kisszövetkezet továbbra sem fizetett, felszólítottuk, hogy egyenlítse ki a tartozását, mert ellenkező esetben nem szállítunk tovább és fontoló­ra vesszük a szerződés fel­bontását is. A tartozásukat egyébként nem egyenlítették ki. így mi bírósághoz fordultunk a kö­veteléseink behajtása érde­kében. Tulajdonképpen 17 millió forintról volt szó. és most már a Legfelsőbb Bíró­ságon van a dolog. Közben viszont kedvező fordulatot vett az ügy, mivel a Primőr Kisszövetkezetnél elnökvál­tás volt, s az új vezető oly­annyira hajlandónak mutat­kozik az együttműködésre, hogy — mint mondta — ha közösen szüneteltetjük a bí­rósági ügyet, akkor a 17 mil­liós tartozásukat két részlet­ben kifizetik. Eddig már 11 milliót valóban megkaptunk, a fennmaradó 6 milliót pedig ígéretük szerint december 15-ig átutalják nekünk. Csak nehogy bűvös kockává váljon Hát ennyit a karcagiak kálváriájáról, de az ügy nem maradt következmények nél­kül. Mert mint megtudtam, áprilisban végül is felbon­tották a kiskunfélegyháziak- kal kötött szerződésüket, s tulajdonképpen attól kezdve foglalkoznak saját maguk a papucsok értékesítésével. Persze ennek ellenére még jelenleg is mintegy 20 millió forint értékben van raktáron a Massipunktból. Emiatt az­tán a karcagi kisszövetkezet­nek hiába van egy, a világ­piacon állítólag jól eladható terméke, mégis termelési és fizetési gondokkal küszkö­dik, hisz tulajdonképpen át kellett állniuk másféle ter­mék készítésére. Meglehet, hogy jelenleg van mit csinálni a karcagi kisszövetkezetben, de engem még sem hagy nyugodni a Massipunkt esete. Vajon ho­gyan vélekedik az ügyről a másik fél, vagyis a Kis­kunfélegyházi Primőr Ter­melési és Kereskedelmi Kis­szövetkezet nemrégiben megválasztott fiatal elnöke. Koncz László csak hosszas unszolásra hajlandó szóba állni velem. — Kétségtelen, hogy rosz- szul mértük fel a piacot — állapítja meg —, mert túlsá­gosan is magas áron próbál­tuk értékesíteni a papucso­kat. Mindezek ellenére 3 hó­nap alatt eladtunk 100 ezer párat és akkor támadtak pénzügyi nehézségeink. Úgv vélem, hogv be kellett volna tartani a fokozatosság elvét és csak a piaci lehetőségek felmérése után indulhatott volna a sorozatgyártás, mert bizony a kereskedelem túl drágának találta a náran- kénti több mint 700 forintos árat. s ígv nem is rendeltek helőle. Nekünk is nyakun­kon maradt több tízezer pár. Viszont az érdekes, hogy több országból érdeklődtek iránta, s ígv megpróbál ink exportálni, s aztán lehet, hogyha divattá válik külföl­dön. utána itthon is kelen­dőbb lesz. Egy kicsit meghökkenek e szavak hallatán, s önkénte­lenül is a bűvös kocka esete jut eszembe. Mert valójában azzal is az történt. hogv hiába ,-olt magvar a feltalá­lóin. először meg kellett hó­dítania a világot ahhoz, hogv itthon is kelendővé váljon, •Tói lehet, hogv a Massipunkt napues nem játék, de vni kálváriáját illeti, nem kizárt, hogv eev második bűvös kockává válik. Nagy Tibor (Fotó: T. K. L.) — A déli országrész hat megyéjében egy átfogó vizs­gálat arzénnal szennyezett­nek találta az ivóvizet. Szol­nok megyében Karcag és Kisújszállás térségében tar­talmaz a megengedett határ­értéknél több arzént az ivó­víz. A tisztításnak a pénz­hiány szab határt. Nem le­hetséges egy kiemelt prog­ram keretében központi tá­mogatással megnyugtató mó­don megoldani az alföldi te­lepülések ivóvíz gondját? — Ha csak az hiányzik, hogy a program kiemelt le­gyen. úgy akár meg is, nyu­godhat a lakosság, mert ezt a megkülönböztetést elnyerte az átfogó akció. Az igazság viszont az, hogy pénz így sincs elég az egészséges ivó­víz biztosítására. A Maros hordalékkúpján lenne meny- .oyiségre és tisztaságra is megfelelő ivóvíz, azonban ez. az érintett településektől meglehetősen távol van. A járható út az arzén leválasz­tása a vízből, ami viszont nem túl egyszerű, először te­hát a megfelelő technológiát kell kialakítani, ami megtör­Harmincezer hektárnyi er­dőterületével Szolnok megye az ország második, fában legszegényebb térségének számít, erdősítettsége alig több mint öt százalékos, szemben a 18 százalékos or­szágos aránnyal. Aggasztó „fátlanságunkhoz'’ nem kis mértékben járult hozzá az is, hogy az utóbbi években a nagytáblafc művelés, a me­liorációs és az öntözésfej­lesztési beruházások megva­lósítása során jelentősen csökkent az erdősávok, va­lamint a nem erdőként nyil­vántartott fasorok, fásítások területe. Mindezek kedvezőt­len hatásai között legjelen­tősebb a szél okozta károk növekedése. A hatékonyabb gazdálko­dás, a racionálisabb föld- használat érdekében vég­zett szerkezetátalakítási le­hetőségek végesek. További megoldást jelenthet viszont — a jó exportlehetőségeket biztosító faanyaatermelés révén is — a mezőgazdasá­gi termelésre gazdaságosan nem hasznosítható. gyen­gébb minőségű fás területek hasznosítása. Egyébként nemcsak megyei szinten, nr­A testület az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályá­nak felkérésére véleményt mondott arról, hogy mikép­pen. milyen koncepció figye­lembe vételével újulhat meg az agrárpolitika. A testület szerint a társadalmi-gazda­sági fejlődés külső és belső körülményeinek megváltozá­sa. a gazdasági reform vég­hezvitele, az ágazatban sza­porodó gondok, s a verseny­képesség megteremtése el­odázhatatlanná teszi az ag­rárpolitika megújítását. A tént. Nem lebecsülve a dolog jelentőségét természetesen, el kell mondani azért, hogy az arzénszennyezettség ilyen töménységben rövid távon egészségkárosodást nem okoz. Mondhatjuk azt is, hogy ezekben a megyékben már régóta issza a lakosság ezt a vizet kimutatható káro­sodás nélkül, ám nem tudóit róla. — .4 víz tisztításának szükségességéhez tehát mm férhet kétség. Hadd teaycm fel ismét a kérdést: honnan lesz erre pénz? — A program keretében elvégzett munka máris mil­liárdos nagyságrendű. A for­rások a’apvetően helyiek: ta­nácsi pénzből finanszírozzák a tisztítás költségeit — no hogy korábban a tanácsi pénzek is a költségvetésből jutottak el a településekre, most viszont kifejezetten a helyi bevételekre kell építe­ni. Hogy a következő ötéves tervben mennyire tudjuk tá­mogatni a programot ,a mi­nisztérium pénzéből, azt nem tudom megmondani. — Köztudott, hogy az or­szágosan sem konzerválha­tó — a jövő generáció szem­pontjából sem -- a jelenle­gi erdősítettségi állapot. Ezért is hagyott jóvá az Ál­lami Tervbizottság egy olyan, az 1991 és 2090 közöt­ti évekre szóló erdőtelepítési programot, amelyből az elő­zetes üzemi igények alapján, mintegy 6000 hektárra] ré­szesedik Szolnok megye. Az erdősítési-fásítási igényt jól példázza, hogy az 1988-ban ■biztosított és a jövőre ren­delkezésre álló célcsoportos beruházási keret adta lehe­tőségeket meghaladó nagy­ságrendben kívánnak erdőt, erdcsávokat, fasorokat ki­alakítani megyénk nagyüze­mei. A kezdeményezés megvi­tatására hívták egybe teg­nap Szolnokon a megye kö­zös- és állami gazdaságai­nak vezetőit, erdészeti szak­embereit. A tanácskozáson a Pilisi Állami Parkerdőgaz­daság Zöldövezet Tervező Trodá iának képviselői tájé­koztatták a jelenlévőket a Haidú-Bihar megye részén? általuk már kivitelezett ta­núimén vterv elkészítésének szocialista ga'zdaság szerve­zésének új modelljét kell ki­alakítani, amiben a keres­let-kínálat ütköztetése, a piaci viszonyok válnak átfo­gó gazdaságkoordináló té­nyezővé. A szocialista piac- gazdaság modelljébe kell be­illeszteni az agrárgazdaságot is, figyelembe véve annak ter­mészeti. gazdasági, társadal­mi sajátosságait. A gazdasá­gi fejlődés megalapozásához az agrárország a továbbiak­ban is képes hozzájárulni — zénmentesített víz, a felme­rült pluszmunkák miatt jó­val többe kerül, mint az, amit tisztán nyerünk a föld mélyéből vagy a folyókból. Tiszabőn pédául 2i—25 fo­rrni egy köbméter ivóvíz, míg Szolnokon a Tiszából nyert ivóvíz köbméterenkén­ti költsége 10 forint. Jelen­leg ezt a különbözetet dotá­cióból egyenlíti ki a vízszol­gáltató. Elképzelhető, hogy a jövőben ez az ártámogatás megszűnik, és a tényleges költséget fizetik majd az ivó­vízért a fogyasztók? — Bármennyire is nem örülnek neki, de ez elkép­zelhető. Jelenleg a támoga­tások leépítése folyik: a kidolgozott program 1991— 92 között a dotációkat mini­málisra csökkenti a vízgaz­dálkodásban, de már jövőre is tanúi lehetünk jelentős le­építésnek. Azt azért nem hi­szem, hogy teljesen az illető telpülés lakosságának kell majd viselni a tisztítás több­letköltségét, hiszen a tisza- bőinél szélsőségesebb példá­kat is tudok mondani: van ahol 70—80 forintba kerül egy köbméter ivóvíz biztosí­tása a fogyasztó számára. Az a valószínű, hogy a Víz- és Csatornamű. Vállalat illeté­kességén belül az átlagosan jelentkező költségeket fizet­teti majd meg a lakosság­gal. Egy-egy gazdaságnak — így döntöttek a tegnapi ta­nácskozáson — a területe arányában hektáronként 2 forinttal kell hozzájárulnia a terv elkészítéséhez. A 10 év alatti 6000 hektárnyi fá­sítás megtervezésénél első­sorban erdőtelepítési kon­cepciók kidolgozására bíz­tatták az üzemi szakembe­rek a tervezőket, tudván a gyakorlatból, hogy a fasoro­kat. de még az erdősávokat is rendszeresen tönkreteszik a repülőgépes növényvédő- szer-kijuttatással. A tegnapi tanácskozás döntése alapján a megyei tanács megrendeli a tanulmánytervet, a Pilisi Álla mi Parkerdőgazdaság tervezői pedig már a téli hónapokban megkezdik a térképelőkészítési munká­kat a hatásági egyeztetése­ket. és amikor a tavasz: munkák dandárján tú'llesz- rek a gazdaságok, hozzálát­nak a helyszínelésekhez. Várhatóan 1989 végére ren­delkezésére is áll maid a meavének, illetve a gazda­ságoknak a hosszú távú komplex fásítási tanul­mányterv. mutatott rá az elnökség —, ám ehhez a termékszerkezet változtatására, a termékek feldolgozottságának növelé­sére és az áru minőségének javítására van szükség, nem­különben a jövedelemterme­lő képesség fokozására. Az elnökség legközelebbi, decemberi ülésén ismételten visszatér a témák megtár­gyalására, majd a vitaanya­got, a januárban megtartandó szövetkezeti konferencia elé terjeszti, Fásítás Az ezredfordulóig szól a terv Összhangban a meliorációs és öntözésfejlesztési munkákkal tapasztalatairól. TF. A TOT-elnökség napirendjén: Megújuló agrár- és szövetkezetpolitika

Next

/
Thumbnails
Contents