Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. DECEMBER 1. IA tudomány világa I Nem csökkentek a kérdőjelek Még mindig csak félkész a Sigma Egyértelmű a lelkesedés — Újabb hírek a túrkevei kisautóról A kocsi előnyei közé sorolják a jó kilátást biztosító, nagy ablakokat Szeptemberben beszámol­tunk róla, hogy a nyári Sze­gedi Ipari Vásárral egyidő- ben bemutatták a Tiszán­túli Autójavító Vállalat nem kis meglepetésnek szánt újdonságát, a Sigma névre hallgató, háromsze­mélyes kisautót. Közöltük azt is, hogy a Baráth Attila és Csathó József tervei nyo­mán formálódó kisautó még korántsincs készen. Most arra voltunk kíván­csiak, mi történt azóta, hogy a Sigma bemutatkozott az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, ahol mellesleg az NDK autóiparának szakem­berei felajánlották segítsé­güket a túrkeveiéknek. El­árulták azt is, hogy nagy­jából két év múlva befeje­zik a Trabant Hycomat gyártását, ami nagyban nö­velheti a túrkevei Sigma esélyeit a mozgássérültek körében. Nos, a BNV-n kérdőívet bocsátottak ki a tervezők. Jóleső érzéssel vették tudo­másul, hogy a válaszok a Sígma egyértelmű sikeréről tanúskodnak. A legtöbben örömmel üdvözölték és ha­marosan megvásárolnák az új magyar kisautót. Persze nemcsak eddigi munkájuk elismerését várták a túrke- viek, komolyan gondolták a kérdéseket, hiszen valóban kíváncsiak a vásárlók, a majdani használók vélemé­nyére, ugyanis most még tényleg módosíthatnak a terveken. Nos, a legtöbben a kisautó négyütemű benzinmotoros vagy dieseles változatát vá­lasztották. Az autót — mun­kába járásra, bevásárlásra — napi 40—60 kilométernél nem hosszabb utazásra használnák, ami éppen egy­bevág a tervezők elképzelé­seivel. Sokan vállalkozná­nak házilagos karbantartá­sára és javítására, tehát a kocsit a szokásosnál több szerszámmal és részletesebb használati, karbantartási, szerelési utasítással kellene kibocsátani. Egyáltalán nem elvetendő — bármilyen meglepő — az otthoni összeszerelés lehető­sége sem, hiszen az jelentős árcsökkentő tényező volna. Ez, mármint az ár — egyéb­ként egyáltalán nem mellé­kes, s alighanem itt van a tervezők, és a majdani vá­sárlók leglényegesebb né­zetkülönbsége. Túrkevén irreálisan ala­csonynak tartják a BNV lá­togatói javasolta 120 ezer forint körüli vételárat, hi­szen nem nagy szériában gyártható, olcsó népautóban gondolkodnak, hanem első­sorban speciális feladatok­ra alkalmas gépkocsiban. Elsősorban mozgássérül­teknek — tolókocsihoz kö­tött mozgássérülteknek — szánnák a Sigmát. amelyet ugyanakkor jól használhat­nának zsúfolt forgalomban az orvosi szolgálatok, illet­ve általában a városi kom­munális szolgáltatásokat nyújtó vállalatok — víz-, gáz-, elektromos művek, posta — gyors hibajavítás­kor. Illetve alkalmas a túrke­vei kocsi munkába járni, bevásárlásra is, kifejezetten városi kisautóként. Számi­tervezett változat tásba jöhet még elektromos meghajtású változata, amellyel be lehetne hajtani például a budapesti Belvá­ros forgalom elől lezárt ut­cáiba vagy a nemzeti par­kok, a természetvédelmi te­rületek gépkocsival nem lá­togatható részeibe is. Elkép­zelhető lenne a nagy forgal­mú üdülőterületeken — pél­dául a Balaton vagy a Ti- sza-tó partján, a Duna-ka- nyarban — olcsó bérautó­ként való beállítása is. Mindezek egyelőre csu­pán tervek, majdnem azt ír­tuk, távlati elképzelések. — A KÖZLEKEDÉSTU­DOMÁNYI Egyesület szak­emberei kerekasztal-beszél- getésen vitatták meg az új 4. sz. főút építésének kérdését. S bár a Szolnokot elkerülő végleges útvonalszakasz megépítése nem a közeli években várható, mégis rendkívül fontos kellő idő­ben tisztázni az építés min­den vitás kérdését. — AZ AGRÁRSZAKEM­BEREK agrokémiai tanács­kozást tartottak a Technika Házában, ahol a növényvc- dőszer-cllátás helyzetéről, árairól próbáltak — gyártók és felhasználók — helyzet­képet kapni. Az ellátás ja­vulását ígérték ugyan az elő­állítók. de az árak emelke­dése várhatóan kényszerű­en csökkenteni fogja a nagy­üzemi felhasználást. — AZ ÉPÍTŐIPARI Tu­dományos Egyesület szolnoki csoportja a hazai szigetelő­anyagok felhasználási lehe­tőségeiről szervezett elő­adást. A kérdés időszerűsé­gét indokolják a lapos tetők­nél tapasztalható beázások, a lábazatoknál jelentkező felnedvesedések. — amelyek mind a szigetelési technika hiányosságait jelzik, Persze, ha figyelembe vesz- szük, hogy a két fiatal ter­vezőmérnök mindössze két éve dolgozik a terveken. Így tulajdonképpen kisebbfajta csodának tarthatjuk a Sig­ma megszületését. Éppen ezt tudva és látva bízhatunk abban, hogy hamarosan el­készül a kisautó műanyag karosszériája, illetve kivá­lasztják motorját is. Ahhoz, hogy továbbléphessenek, hogy többet tudhassanak, vagy mondhassanak a kis­autó jövőjéről, el kell ké­szülnie legalább 4—5 proto­típusnak, ráadásul lehetőleg ugyanannyi változatban. Tény és való; a túrkevei szakembergárda, a vállalat műhelyeinek műszaki, tech­nikai színvonala nem tá­maszt kétséget: tudnák gyártani a Sigmát. Persze nem nagy sorozatban — ami valójában a legjelentő­sebb árcsökkentő tényező volna —, hanem évente 2—5 ezret kibocsátva. Persze, hogy addig eljus­sanak, ahhoz pénzre, nem kevés pénzre van szüksé- •gük. Érdemes megfontolniuk — és nyilvánvalóan fontol­gatják is — olyanfajta la­kossági kötvény kibocsátá­sát, amelynek tulajdonosai előnyt élveznének a Sigma megvásárlásakor. Jelentő­sebb anyagi segítséget nyújthatnának a megcélzott kommunális szolgáltató ágazatok vállalatai is a kis­autó kifejlesztéséhez, gyár­tásának megalapozásához. Várjuk tehát a fejlemé­nyeket ! — A GEODÉZIAI és Kar­tográfiai Egyesület szolnoki csoportja 12 hektár területű, vezsenyi külterületi ingatla­nok kialakítását végezte el. — AZ ENERGIAGAZ­DÁLKODÁSI Tudományos Egyesület szolnoki csoportja Törökszentmiklós távlati energiaellátási tervét ké­szítette el. Részletesen ele­mezték a jelenlegi felhasz­nálást, és — ágazatonként., illetve energiahordozóként — a 2005-ig várható fejlő­dést. A prognózis tartalmaz­za az ezek ellátásához szük­séges beruházási igényeket is. — A MAGYAR Hidroló­giai Társulat szolnoki cso­portja egy NA 700-as, he­gesztett kivitelű zsilip ter­veit készítette el, gyártásra alkalmas kivitelben. Az cgy- fogaslétrás elzárótábla 2 mé­ter vízoszlop magasságáig alkalmas a víznyomás elvi­selésére. — A MAGYAR Agrártu­dományi Egyesület állatte­nyésztési szakemberei szá­mára tartott előadást e hó­nap 23-án, a Technika Há­zában dr. Pálházi István. A - nagy érdeklődéssel kísért A tolókocsisoknak Egri Sándor M TESZ-HlREK Versenyben a repülővel Szuper expresszvonat A világ nagy vasúttársa­ságai mindenütt törik a fe­jüket, hogyan tudnának helytállni abban a nagy versenyben, amelyet a kon- kurrens légi, közúti és vízi közlekedéssel folytatnak. Ismeretesek a japán, a francia korszerűsítések, amelyek a távolsági jára­toknál az utazósebesség nagymértékű növelését cé­lozták meg, egyúttal növelve az utasok kényelmét és ki­szolgálását is. Most a nyu­gat-európai közlekedési mi­niszterek határozták el egy Párizs—Brüsszel—Amsz­terdam—Köln közötti szu- perexpressz-hálózat létesíté­sét, amely később — a La Manche csatorna alatti alag­út elkészültével — Londont is érintené. A vonatot 300 km/órás legnagyobb sebes­ség elérésére tervezik, de átlagos utazósebessége „csak” 200 km/óra lesz. A tervezett költséget 5 milli­árd dollárra becsülik. fl tisztább levegőért Két egyesült államokbeli kutató olyan eljárást talált fel, amellyel a dízelmotorok kipufogó gázaiból és a szén- tüzelésű kazánok füstjéből eltávolíthatják a nitrogén- oxidokat. Fölfedezésüknek a fontosságát mutatja, hogy ■földünkön ebből a két for­rásból ered a légkörbe kerü­lő nitrogén-oxidok 70 száza­léka. Az eljárás cianursavat al­kalmaz. Ez nem mérgező vegyület. Amikor a motorok és a kazánok forró gázai átáramlanak rajta, olyan gáz keletkezik, amely a nit- rogén-oxidokkal reagál, s azokat nitrogénre és vízre bontja. Ének az eljárásnak az az előnye, hogy a dízelmotorok gázaiból külön szűrhetők ki a nitrogén-oxidok, és külön távolíthatók el az egyéb szennyező anyagok, és a kátrány is. A nitrogén-oxi- dokat ártalmatlanító eddigi eljárásoknak ugyanis az volt a hátrányuk, hogy nö­velték a kátrány mennyisé­gét, míg a kátrány ártalmat­lanítói a nitrogén-oxidokét. Most lehetővé vált, hogy az égés során a motorban ke­vesebb kátrány képződjön, majd azután a megnöveke­dett mennyiségű nitrogén- oxidokat cianursavvai szűr­jék ki. rendezvényen a holstein— fríz szarvasmarhafajta te­nyésztésének időszerű kér­dései volt a téma. Az elő­adást élénk szakmai vita kö­vette. — A SZERVEZÉSI és Ve­zetési Tudományos Társa­ság megyei szervezetén belül már évek óta sikeresen mű­ködik a személyzeti vezetők klubja, amely rendszeresen szervez rendezvényeket a vállalatok személyzeti veze­tői számára. Ezúttal — e hó 23-án — dr. Jekkel Antal­nak (Ipari Minisztérium) az előadását hallgatták meg az oktatás és képzés helyzeté­ről és az ezzel kapcsolatos feladatokról. — UGYANCSAK a Tech­nika Háza adott otthont az alábbi rendezvényeknek: no­vember 24-én a Magyar Gaz­dasági Kamara kihelyezett bizottsági ülése zajlott le. November 24-től kezdődően a MEE szolnoki csoportja és a Titász rendezésében a Vil­lamosítás múltja címmel tablókiállítás nyílt meg ugyanitt. A kiállítást az év végéig tekinthetik meg az érdeklődők. — A NEFAG az Országos Erdészeti Egyesület szolnoki csoportjával együttesen szer­vezett tegnapra találkozót a Technika Házában, a pálya­kezdő fiatalok számára. VISSZATEKINTŐ Nemzeti kultúránk elide­geníthetetlen értéke tudó­saink és feltalálóink mun­kássága. melyet a századok folyamán mostoha viszo­nyok között fejtettek ki. El­szigeteltségünk miatt mun­kásságuk itthon javarészt feledésbe merült, s a régi századokban magyar felta­láló neve majdnem kizáró­lag akkor maradt fenn a technikatörténet számára, ha valahol külföldön dolgo­zott. Most a göttingeni egyetem pozsonyi születésű fizikata­nára, Segner János András (1704—1777) fizikusra emlé­keztetünk. Előbb Pozsony­ban és Debrecenben volt or­vos, majd Németországba került a jénai, hallei, majd a göttingeni egyetem fizikai tanszékére. 1750-ben szer­kesztette meg a mai víztur­bina ősét, amelyet róla „Segner-kerék”-nek nevez­tek el. Ez egy „S” alakú haj­lított csőből állott, amely tengely körül foroghatott. Ha felülről a tengelybe vi­zet öntöttek, a víz a hajlított cső két végén kiáramlott és ez — a visszaható erő követ­keztében — az áramlással ellentétes irányban forogni kezdett. Nemcsak kísérleti eszközként maradt fenn ta­lálmánya, hanem a Göttin­gen melletti Nörtenben ezen rendszer alapján meghajtott vízimalmot építtetett, amely hosszú ideig kifogástalanul működött. Segner tanulmá­nyai közben sok mindennel foglalkozott, így elsőnek is­merte fel a periszkópos né­zés jelentőségét, a kémiában is felvetett néhány gyakor­lati kérdést, így a sovány földek trágyázására a faha- mut ajánlotta, a búza és más gabonafélék fertőtlení­tésére a kéndioxidot java­solta. Fizikai demonstrációt szol­gáló Segner-kerék Az újra hasznosított papír Az ókor uralkodói kőbe vésették törvényeiket. A babilóniai és asszír kultúrát kiégett agyagtáblák őrizték meg az utókornak. Időszá­mításunk előtt 3000 évvel az egyiptomiak készítették el papírusznádból az első, könnyen kezelhető és olcsó írólapot. A fejlődés követ­kező foka az állati irhából kialakított pergamen, amely Európában a III—IV. szá­zadban a kódexek alapanya­ga lett. De mindkettőt ki­szorította a gyapotból és rongyból készített papíros, amelynek első feltalálója 105-ben a kínai Tsai-Lun miniszter volt. A papír jelentőségét Vol­taire mondása világítja meg a legjobban; „Papír nélkül rabságban sínylődne a gondolat”. Mai modern vi­lágunk ezernyi területén, egyre növekvő mennyiség­ben van szükségünk a kü­lönböző minőségű papírok­ra. Ezért is tartják az egy főre eső éves papírfogyasz­tást jellemzőnek egy-egy adott ország ipari-technikai és kulturális színvonalára. Hazánk tavaly 731 ezer ton­na papírt és kartont hasz­nált fel. A papírhulladék felhasználás pedig 315 ezer tonna volt, ami 6 év alatt másfélszeresére nőtt. Ez a növekvő igény, s a papír nyersanyagainak — elsősorban a fának! — a nem korlátlan volta hozta létre azt a folyamatot, .-melynek révén a papírhul­ladék a papírgyártás egyik fontos nyersanyagává vált. Hazánkban a felhasznált papírmennyiségnek 41—42 százalékát, az NDK-ban 48 százalékát, Japánban 50 százalékát használják fel új­ra A papír újrahasznosításá­val már a kínaiak is foglal­koztak. A papírból eltávolí­tották a festéket, a tust és a szennyeződéseket, s ezt a papírt „újrafeltámadott” papírnak nevezték. Thürin- giában a hallei egyetem kancelláriusa Ludewig pro­fesszor javasolta 1764-ben, hogy használt papírból ké­szítsenek új papírt a nyom­dafestékek kivonásával. 1774-ből, s Claproth göttin- gai professzortól származik a nyomtatott papírból új papír készítését leíró tanul­mány. Ezek alapján alakult ki a mai technológia, amely lényegében a papírgyártás megfordított műveletsorát jelenti. A papírhulladékot elsősorban válogatni kell, mert egy adott minőségű pa­pír gyártásához gazdaságo­san csak az azonos minősé­gű papírhulladék használha­tó fel. (Ezért lenne célszerű a hulladék-papírgyűjtést —, de más hasznos hulladéko­kat is! — fajtánként külön- külön megoldani!) Ezt követi a szuszpendá- lás, ami a papírhulladék feldarabolását jelenti, mi­közben vizet, vegyszert ada­golnak hozzá és hőt közöl­nek az oldattal. A tisztítás a következő folyamat, amelynek során leválasztják (s visszanyerik vagy eltávo­lítják) a papír adalékanya­gait, a ragasztóanyagokat, a nyomdafestékeket, a lakko­kat, filmeket stb. Ezt követi a feljavítás, amit vegysze­rek hozzáadásával akkor al­kalmaznak, ha a minőség ezt megköveteli. így jutnak el a papírhulladékpéphez, amelyből aztán az ismert gyártási eljárással az újra­hasznosított papír a kívánt minőségben előállítható. A papír újrahasznosításá­nak gyártási, műszaki tech­nológiai kérdései már tehát jórészt megoldottak. Alkal­mazását még gazdaságosab­bá teheti a társadalom se­gítsége, amely elsősorban a papírfajtánként hulladék- gyűjtést jelenti. S erre nem­csak a papír újrahasznosítá­sa miatt van szükség, ha­nem azért is, mert a hulla­dék-szemét csökkentése se­gíti környezetünk védelmét, tisztaságát —, s ezen kíyül energiát és nyersanyagot ta­karít meg. Madarász Tibor mennyiségei

Next

/
Thumbnails
Contents